Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1983-11-01 / 44. szám
M 3 ömlik a^ aranysárga tengerig. ősz A FÖLDEKEN Őszi munkák a mezőgazdászok szerint — nehezebbek, mint a tavaszi vagy a nyári munkák. Még az aratásnál is nehezebbek, össze! több növényt kell betaka- pítanl, és a következő évre Is készülni kell; szántani, vetni, hogy csak az alapvető munkákról szóljunk. Milyenek voltak hát az Ideiek? — erre vagyok kíváncsi, amikor a Deákl (Diakovcej Egységes Fö-ldmüvesszövetkezetbe indulok. A határban majdhogynem csend, nyugalom. A földek legtöbbléről már betakarították a terményt, s lehet, sok helyen már a Jövő évi növény Is a földben van, de ezt még nem láthatja az ember, hiszen a hosszú forró nyár után az ősz is száraz volt, és így a kalászosok Is csak nehezen dugják ki fejüket a földből, tgy még több okom van, hogy előbb a szövetkezet székházába menjek. De kit találok Ilyenkor az Irodában? — töprengek. Bíró László agronómus nemrég ment kl az egyik táblára. Szerencsémre nem kell nagyon sokáig várnom: — Lassan befejezzük a kukorica betakarítását — mondja, amikor megjön. — Az ipari kukorica- termesztési rendszer sellyei központjának szakemberével határ- szemlét tartottunk, megnéztük, ho gyan haladnak a munkákkal, és milyen a termés. — Mit tapasztaltak? — A kísérleti parcellán nem a legrosszabb a termés. Igaz, ott öntöztünk.* Több helyütt elég Jó termés ígérkezett, de a végén mégsem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, különösen a koraiak. =— Viszont legalább a betakarításuk könnyebb, hiszen az időfá- rásra nem panaszkodhatunk. 5— Bárcsak panaszkodhatnánk! Az esőre már mindenképpen szükségünk lenne — mondja, és aztán elindulunk, hogy egy kicsit körülnézzünk a határban. Bíró László mérnök két éve dolgozik a Deákl Egységes Földmű vesszövetkezetben. A Nitral Mezőgazdasági Főiskola befejezése után két évig a Tornócl (Trnovec) Állami Gazdaságban dolgozott, de mert látta, hogy Itt Deáklban komolyabb, szakmailag Igényesebb feladatok ellátására is módja nyílhat, átlépett. Ma már ő Irányítja a növénytermesztési ágazatot. Komoly, megfontolt ember. Odafigyeléssel, pontos, következetes szervező és Irányító munkával igyekszik hasznosítani a tudását. Előbb a szőlőbe és a gyümölcsösbe megyünk. Az alma felét már leszüretelték, s ha elkészülnek a szőlő szüretelésével, gyorsan lekapkodják a maradék almát Is. — Jó helyzetben vagyunk. Több helyről is kínálkozik segítség: diákok, idősebbek vegyesen. Ml inkább az Idősebbeket hívjuk — mondja, amikor megérkezik Kom- fáthy Zoltán, a szőlészet és gyü- mölcsészet vezetője. Mozgékony, vidám ember, mindig csak pár szóra áll le beszélgetni, mert egyszer a madarakat riogatja, máskor a szüretelők munkáját nézi, vagy elkíséri valamelyik traktorost a seredi borászati üzembe, hogy Jelen legyen a mázsálásnál, a must fokolásánál. — Elég édes? — kérdem, és a szőlővel teli edényekre mutatok. — Nem panaszkodhatunk — mondja hamiskásan mosolyogva , az előbbi fuvarnál huszonegyet mértünk —, majd fölül kis motorjára, hogy ismét elhessegesse a madarakat. Amikor visszajön, a madarak felé Intve ezt mondja: — Ha ezek megtalálják azt a feketét, nem sok vörös bort Iszunk a zárszámadáskor... A borról beszél, de minden mozdulatában, lépésében érződik, hogy számára mindenekelőtt és leginkább az a fontos, ami Itt kinn a földeken történik, és ezt nemcsak azzal segíti, hogy örökké mozog, szervezi az embereket, a munkát, hanem azzal is, hogy ha valami nincs éppen a raktáron, elhozza a sajátját. Az arca napbarnította, egészséges, mintha csak most Jött volna valahonnan a tengerpartról. A jó levegőt és a természetet irigylem azoktól is, akik a kukoricásban dolgoznak. Valaki diót ropogtat mellettem, mások puskával a kezükben kémlelik a táblát. A gépek ugyanis az utolsó sorokat nyesegetik, és a vad ilyenkor szokott kicsapni a sűrűből és menekülni. Míg a kombájnok keringenek, Ciernik György tehergépkocsiye- zetővel beszélgetek. Három évvel ezelőtt még ő is kombájnos volt, a mostaniak mind nála kezdtek. — Miért engedte át a kombájn nyergét, nehezebb az a munka? — Nehezebb, kell hozzá a fiatalság ök jobban bírják a terhelést, és a javításokkal is könnyebben megbirkóznak. Nekem most már jobban megfelel a fuvarozás. Én Is megtalálom a számításomat... Nemcsak viszem, de hozom is a gabonát a szárítás után. Reggel ötkor viszem azt a kukoricát, a. melyet előző nap öt óra körül rászórtak a kocsira, visszafelé pedig hozom a szárazát. A kombájn közben lenyesl az utolsó szálakat is, és megáll, hogy a lemorzsolt szemet Ciernik György teherautójára szórja. Amikor a tartály kiürül, intek Ruhák Mihály kombájnosnak, álljon le egy pillanatra. Beszélgetésünk során megtudom tőle, hogy két éve szerelt le, és Ciernik György tanítványa. — Jő volt vele, dolgozni — mondja JRufták Mihály —, nyugodt volt, nem idegeskedett. Tőle tanultam, hogy a javításra nagyon oda kell figyelni, mert ha münka közben meghibásodik a gép, vesztegelni kénytelenek a tehergépkocsik Is. Ha valami alkatrész eltörik vagy meghibásodik, rögtön a gép alá fekszem. Van úgy, hogy Itt kinn, de legtöbbször a .műhelyben, és amíg el nem készülök vele, abba sem hagyom, hiszen soha sem lehet tudni, hogy holnap, holnapután milyen lesz az idő, és ilyenkor minden késedelem veszteséggel Jár... Közben már tartja a kombájn karzatát, majd gépével ügyesen besorakozik a társa mögé. Hamar behozza azt a kis kiesést, amely a beszélgetés miatt érte. A kukoricatáblától nem messze Václav Frigyes, Csimma Jenő és Kollár József vetik a gabonát. Mint mondják, nem nehéz munka, különösen ilyen Időben, mint amilyen ez az ősz, még kellemes Is, hiszen egész nap kinn vannak. Václav Frigyes szerint az ekéje nehezen bírnak a kemény^ talajjal, de ha már megvannak a szántással, a vetés sokkal könnyebb. Búcsúzom hát a deákl szövetkezet szorgos dolgozóitól. Jó volt közöttük, magam is felfrissültem ezen a kellemes szép őszön. NÉMETH ISTVÁN : Se^fsiiitk, ! aal!» nem kési Kumialliy Zutlün usupurluezetö----Bíró László niérr.ök ' V Sok sző, előadás és írás- i beli értekezés taglalta már az alkobol káros hatását, nagymértékű fogyasztásának katasztröfális következményeit, mégis tovább dívik az alkoholizmus. Fogyasztása : nem csökkenő, hanem emel- j kedö tendenciát mutat — I kezdte tájékoztatóját dr. ; Ivan Novotny, a kijózanító I és alkoholelvonő tanácsadó ; Intézet főorvosa a sajtó és : rádió képviselőinek. Sajnos, szenvedéllyé vált : nemcsak a nyilvános szórakozóhelyeken, de már piacokon, sportrendezvényeken, ■ sőt Időnként a munkahelyen is fogyasztanak alkoholt A kimutatások egyértelműen figyelmeztetnek, hogy szerte a világon egyre többen hódolnak az alkoholnak. A kocclntgatás okai különbözők: kapcsolatteremtés, ünnepi alkalom, születésnap, névnap, mert általában úgy van, hogy aki akar, könnyen talál okot az Ivás- ra. A nők emancipált helyzete az alkoholfogyasztásban is megmutatkozik. A statisztika szerint minden ötödik alkoholfogyasztó nő. A leg- j szomorúbb azonban az, hogy j az alkoholfogyasztők alsó | korhatára egyre alacsonyabb. Sajnos, ma már a tizenévesek is egyre sűrűbben Kóstolgatják az alkoholt. Minden ember pillanatnyi testi és lelki állapotának megfelelően reagál az elfogyasztott alkoholmennyiségre. Van, akinek két korsó sör is megárt, mások viszont több féldeci után is normálisan viselkednek. Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt — ha pem is a szó szoros értelmében kell venni e mondást, tömören, velősen kifejezi az alkoholfogyasztás káros következményeit. Hány olyan esetet ismerünk, amikor boldog házasságok kerültek zsákutcába miatta, életerős, egészséges emberek mentek tönkre nagymérvű fogyasztása után, becsületes, rendes emberekből lettek nincstelenek, notorlkus, megrögzött alkoholisták, akik ittas állapotban veszekedéseket, verekedéseket provokálnak, sőt bűntény elkövetésétől sem riadnak vissza. Hogy az egészségre milyen hatással van, azt egy adattal bizonyította Ivan Novotny főorvos: az alkoholisták általában átlag 52 éves korukban rokkantsági nyugdíjba kényszerülnek — szív- és érrendszeri megbetegedések miatt. A baleseti statisztikában is az alkoholistáké az elsőség, hiszen a közutainkon előforduló Ijalesetek fele az alkohol rovására írható. Hazánkban széles körű harc folyik az alkoholizmus ellen. S ebben jelentős szerepe van a megelőzésnek. A szakemberek előadásokat tartanak, tanulmányokat írnak, propagáclós anyagokat terjesztenek. A represszív intézkedéseket a 120-as törvényrendelet szabályozza. Az alkoholelvonó gyógyintézetek szintén nagy Jelentőségűek e téren. Ami azonban fontos és szükségszerű lenne: egy általános, össztársadalmi alkoholellenes program kitűzése és következetes megvalósítása, mert csak így lehet pozitív eredményeket elérni ezen a téren. Csatlakozzunk e programhoz mindannylani Egészségünket, családi iDoldogságunkat, becsületes alkotó munkánk eredményeit óvjuk általa, és mindazt, amiért érdemes élni. —polg— Václav Frigyes Ciernik György
