Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-10-11 / 41. szám

6 Egy éwel a játékok előtt varos Szarajevóban már megkezdődött a visszaszámlálás. A 45Ö ezer lakosú vá­rosban és a közeli hegyekben már régen folynak az előkészületek. A, szervezők a múlt télen egymás után tartották a fő­próbákat (két- és néhányüléses bobver­seny, sffutóvladalok, lesikló-, biatlon és szánkóversenyek, gyorskorcsolya- és jégkorongtalálkozók), és bíznak benne, hogy minden a legh»gyobb rendben lesz. Az elszállásolásról Illdza fürdő hatá­rában és a fölötte emelkedő Igman- -hegy oldalán az idén befejeződtek egy új lakótelep munkálatai, és két olimpiai falu építése. Itt helyezik el a mintegy 11 ezer sportolót és újságírót, elkészült vagjr már a befejezés előtt áll Szara­jevóban az Ilidzán és a téli sportközpon­tokban háromezer szállodai férőhely (2300 új, 200 pedig felújított épületek­ben), több ezer ágyat tartalékoltak a flzetövendég-szolgálatban, a diákszállá­sokon. Várhatóan ez sem lesz elég. Igaz, az igényesebbek válogathatnak a mint­egy kétezer szálláshely között a város fölötti hegyekben épült hétvégi házak­ban, a kispénzűek számára négy övezet­ben tartalékolnak további húszezer szál­láshelyet. A húsz kilométeres körzetben levő A-övezetben szállodákban, motelek­ben, diákotthonokban több mint tízezer embert tudnak elhelyezni. Számításba vették még a tengerparti Neomot, valamint Dubrovniket, mindkét helységből légltaxival, illetve charter- -gépekkel szállíthatják a látogatókat az egyes versenyekíe. Szarajevónak másfél évtizede saját repülőtere van, ezt most nagy ütemben bővítik. A város megközelíthető vasúton, valamint a Zenica — Szarajevó autópá­lyán. F.elújltják a villáraos- és autóbusz - közlekedést, és még az idén bevezetik néhány vonalon a trolit. Alaposan készülődik, a vendéglátóipar is. Már kidolgozták az étlapokat, ital- kártyákat, nyomtatják az étrendeket Még az állófogadásra is készek a feh szolgálásl tervek.'Külön bizottság mér­te fel a város és a környék valamennyi étel- és Italfelszóigáló boltjait. Mind­ezekről kiadványok tájékoztatják majd több világnyelven az ideérkezőket. Az egész országból toborozzák a legjobb szakácsokat, pincéreket, szerződtetik a zenekarokat. Új pincéreket is kiképez­nek, és minden vendéglátóipari dolgo­zó esti tanfolyamokon köteles megta­nulni két világnyelvet. A világ éppen soros szépségkirálynője, Marlssella Lebrand is ellátogatott a téli olimpia színhelyére, és szívesen lefény- képezkedett az olimpia kabalababájával, Vucskóval. t'.; • Íag»eaBB»99e9i swarfeiSfEB MARATONI NAPlö.1983 A gyengébb nem, amely — amint azt az eredmények is bizonyítfák — nem is olyan gyenge. Középen a győztes szovjet Szadrej- gyinova, jobbján honfitársnője, Usztyinova, aki másodikként futott be, balján Burley Nagy-Britanniából. Október első napján, szombaton e^te, ti­zennyolc érával a Békemaraton másnapi rajtja előtt. Jeges északi szél süvöltöz Kas­sán (Koäicej. Csak eső ne legyen, gondolom, s velem együtt ezért szurkol mindenki, aki­nek ez a távfutőverseny a szívéhez nőtt. Másnapra olyan villámgyorsan változik meg az időjárás, mintha már azt Is számí­tógép .irányítaná. A Jeges északi szél sely­mes déli szellővé szelídül, kéken tündökllk az ég, a nap pedig hatalmas lézerfbrrás- ként küldi a fényt, melegíti át a levegőt. Most már sejtjük, ez az ötvenharma'dik év­folyam is emlékezetes sporteseraány lesz. Már szinte senkit nem izgat, váíi-e nagy­menő az Indulók között, nem történtbe cso­da, nem derül-e ki a rajt előtti utoísú 6- rákbán, hogy az első atlétikai. Világbajnok­ság -résztvevői is befutottak? —0— Fél négy-körül érünk a Loííom'ötlva őser- melyi stadionjába. Ezerkétszázkilenc futó nyüzsí^-a pályán, soha ennyien mé^j nem zsúfo)Mtak a rajtnál. Kiderül, hogy a.- tele- - vízió' mégsem közvetíti a versenyt, anfft sen!- ' kt-'sem ért,' már csak azért sem, mert eZ a világ egyetlen olyan maratoni vlad.ála, a- meiy immár, harminc esztendeje a békét' vi- seirnevében. , • ?; Lelhiatatlanul szép a raji előtti ;két-há- rom pénc. Az ezerkétszázkilenc féri) és nő mlnt>,szfnes hangyaboly tárul é szemünk elé. Az indítóbíró kezében már qtt‘!a piros zászló, majd a sárga, és/vögye a!| zóld. ^Ne- kiyág ármezőny á távnak, a, stádiumtól bu- ■ csúzó ■ futók vidáman integ^'nek J'j^-'hézök- ftek. Eldördülnek a díszlövesek, htegkézdő- döftva verseny. ■ , •,'/ ■ Jövőre lesz hatvan esztendeje.-'hpg^ eb­ben a városban először rendeztek maratonit. A . futók akkor nem Szína/'(.Sen'aj felé'ha­ladlak, hanem Tornára (Tu'rnianske Podhra- dié], 'és: mindössze nyolcán: Külföldi Induló még nem akadt, de figyelemreméltó tény, hogy hetén beértek a. célba, csak egyetlen atléta Határozott úgy, hogy feladja, A-pályán közben á Lokomotive és a Duk- la m'érközik'egymással a bajhoki pontokért. Ki tudjé, mikor volt ilyen rossz állapotban a kék-fehérek gyepszönyege? Nem sok jó mondhat'ó el magáról a csapatról sem, a- melyöen már csak egyetlen játékos maradt a régi szép, olyan sikeres évekből. Farkas Géza, a kapitány. Nem megy a játék senki­nek, aki Kozákot fényes, korszakaiban lát­ta, most rá' sem ismer. Nagyon telie.tséges viszont a kapus Vraätiak. A Dukla berúgja a vezető gólt, a tizenötezer néz'ő felhördül. Mint később kiderül, a vezető gól egyúttal az egyetlen Is volt ezen a mérkőzéseiT,, ott­hon szenvedett vereséget a gárda. A nézők fütyülnek és bánkódnak, egészen eddig, a- mlg a maratoni verseny eseményeit közlő hangszóróból meg nem tudják, hogy a for­duló után a Kelet-szlovákiai Vasmű; atlétá­ja, Frantilek Viänlck^ vette át a vezetést! —0— A világ harmadik legrégibb maratoniján mindig szép számmal álltak rajthoz helyi fu­tók. Győzni azonban csupán egyetlen tu­dott: Halla Károly, a KAC távfűtője, még­hozzá rögtön az első évfolyamban, tehát 1924-ben. Kánia. Biskup és a többiek általában az élmezőny mögötti helyeket foglalták el, bár a közönség őket buzdította a legheveseb­ben. ViSnlck^ a huszonötödik kilométeren is az élen áll, sőt némi előnyre tesz szert. A har­mincadik és harmincötödik kiloméiter kö­zött, egyedül futva olyan iramot diktál, hogy az két perccel jobb az ezen a szakaszon eddig elért legjobb Időnél, azaz a pályacsú­csot birtokló atléta sem tette meg gyorsab­ban ezt az öt kilométert! A nézők most már VlSnickyvel foglalkoznak, nem a vergődő futballcsapattal. Vajon üldözőbe veszi-e va­laki az egyperces előnnyel vezető huszonöt' éves helyi futót? BírJa-e Feri tovább is az iramot, amely meglehetősen jó idővel ke­csegtet? —0— A stadionba ViSnlck'^ érkezik elsőnek. Senki nem követi, két perces előnnyel ve­zet. Futása imponáló, engem a Helsinkiben győztes ausztrál világbajnok, de Castella stílusára emlékeztet. A közönség tombol, most már biztos, hogy ennek az évfolyam­nak is van szenzációja,, ötvenkilenc év után Ismét helyi futóé a babérkoszorúi Az idei Békemaratonnak talán a legszebb ■ perceit látjuk. A cél felé tartó atléta nyakába a- kasztják a koszorút, ö pedig féktelen Jóked­vében kézenfogja a népviseletbe öltözött kislányt, és vele együtt teszi meg az utol­só métereket, mintha arról akarná meggyőz­ni á nézőket, futni kell, minél többet, és ha lehetséges, mindenkinek! Frantléek ViSnickji tiszteletkörrel köszön­ti a totmboló közönséget. Frissen,' könnye­dén halad, mosolyog, integet, hajlong. Egy csapásra az idei évfolyam legrokonszenve­sebb résztvevője — nemcsak azért, mert he­lyi futó, hanem mert örömét ilyen termé­szetességgel, emberi módon osztja meg a szurkolókkal. —0— A sajtóértekezleten közelről is szemügyre veszem az idei győztest. Bár csak 1958-ban született, haja már meglehetősen gyér; ami nemcsak alkati adottság bizonyára, hanem a rengeteg futás eredménye is. (A gyakori izzadás meggyorsítja a hajhullást.] Hat flú- és két lánytestvére van, a város nyugati kapujában, a Polov nevű részen él szülei­vel, testvéreivel együtt; a Kelet-szlovákiai Vasműben dolgozik. Imádja a mozgást, tizenkét éves kora óta futkároz rendszeresen, sókat focizott, szíve­sen úszik és síel. Az év eleje óta hatezer kilométert futott,' s ez olyan óriási „adag“,. amelynek megtételére csakis a legjobbak ké­pesek. Naponta legalább harminc kilomé­tert kellett lefutnia. Viänick^ győzelme váratlan volt, de idei eredményei alapján nem a véletlen műve, hiszen két nemzetközi viadalon is nagyon Jól szerepelt. Karl-Marx-Stadtban harmadik, Genfben nyolcadik lett, pedig erős nemzet­közi mezőny gyűlt össze mindkét színhe­lyen. Érdekes, az idei Békemaratonon még csupán nyolcadik ilyen versenyét futotta éle­tében. Először is szülővárosában állt rajt­hoz, s az emlékezetes ötvenedik évfolyam résztvevői között ott birkózott ő is a távval. Most pedig idézzük a leglényegesebb mon­datokat, amelyek megvilágítják, milyen is volt a győztes lelki állapota verseny köz­ben: ' „A forduló előtt döntöttem úgy, hogy gyor­sítok, átveszem a vezetést, és megpróbá­lom saját iramomat tartani. A táv első te­lében ugyanis egy hatalmas bolyban futot­tunk: ez annyiból volt érthető, hogy ellen­szél fújt, senki nem akarta erejét pazarol­ni. Ügy éreztem, bírok még, miért ne pró­bálkozzam? Amikor egyedül haladtam a vá­ros felé, bíztam is magamban, meg nem is, mindenesetre olyan iramot , diktáltam, hogy lehetőleg ne kockáztassak sokat. Egy ki­csit aggódtam is, hogy az üldözésemre in­dulnak, és befognak, de jól ment a futás. Sok teát ittam — öt kilométerenként —, mivel a kassal levegő száraz, szükséges a folyadék pótlása. Nincs különleges teare- ceptem, két éve iszom egy ásványi sókat tar­talmazó vizet is. Bevallhatom, hogy jól Is­merem a maratoni terepet, munka után. éj­szaka gyakran futottam el lakásunktól Szí­na Irányába, s próbáltam ki a „pályát“. Ha egyetlen mondatba akarnám tömöríteni ér­zéseimet a futás közben: nagyon szerettem volna nyerni, ez tény, de azért féltem is egy kicsit.“ —0— FrantiSek VlSnlcky — ha az egészsége ezt lehetővé teszi a jövőben is, tehát ha nem viseli meg a rengeteg futás ízületeit, csont- rendszefét — az ország legjobb távfutőja lehet, sőt nemzetközi klasszissá válhat. Mind­ez bátor küzdőmodora, nagyon szép stílusa, akaratereje, s rohamos fejlődése révén va­lóra válhat, hiszen még csak huszonöt éves, s harmadik esztendeje próbálkozik a leg­hosszabb olimpiai számmal. Ha Valaki aggályoskodott a rajt előtt, s hiába kereste a nagymenőket, az most öröm­mel nyugtázhatja; volt az ötvenharmadik év­folyamnak is n^gy egyénisége — FrantlSek Viänlcky. Már most megkockáztathatjuk a Jóslatot: ezt a rokonszenves helyi futót a jövőben a közönség rendkívüli ragaszkodása is átsegíti majd az esetleges holtpontokon, s nemcsak újabb jó szereplést, hanem két- -három perccel jobb időt, a pályacsúcshoz közeli teljesítményt próbál meg belőle ki­hozni. ’ —o— A győztes Frantiéek VlSnlcky két óra ti­zenhat perc ás ötvenkét másodperc alatt tet­te meg a távot, megelőzve a szovjet futó­iskola két kitűnőségét, Porotovot és Jeszl- movot. A nők versenyét szovjet futónő, Szadrejgylnova nyerte két óra harmincnégy perces Idővel honfitársnője, Usztyinova és az angol Burley előtt. (bt) A férfiak győzelmi emelvénye. Középen a nap hőse ViSnicky, jobbján a második he­lyezett Porotcv, balján Jefimov— mindket­ten ú Szovjetunióból. HÖLGYEK A VOUVNNÄL A komáromi (Koraárnó) járásban az utóbbi időben felélénkült a Honvédelmi Szö­vetség védnöksége alatt folyó autó-motoros sportélet. Erről tanúskodik a minap ren­dezett Duna-Vág túrabajnokság, amely egyúttal a szlovák bajnokság futama is volt. A több mint száz jármű személyzete között láttunk nőket is, bizonyítékául annak, hogy már az autósportban is erőteljesen szót kérnek. ZACHAR KATALINNAL beszélgettünk erről, aki a Honvédelmi Szövetség Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságán tagja a mo­torsport kerületi tanácsában a nőkkel folytatott munkával foglalkozó albizottságnak. Egyébként a komáromi járásból származik, az ógyallai (Hurbanovo) autó-motoros klub tagja. • Mivel foglalkozik tulajdonképpen az említett albizottság? — Munkájának lényege, hogy igyekszik még inkább bevonni a nőket az autó-moto­ros sportokba, mért emancipáció ide, eman­cipáció oda, ezekben a sportokban a nők részvétele még meglehetősen kicsi. Konkré­tan így van ez a mi járásunkban. Hajtási jogosítványa nagyon sok nőnek van, de csak' keveserf vállalkoznak arra, hogy a volán mögé üljenek. S ha már versenyszerűen nem Is űzik az autózást, legalább a polgá­ri életben merjék és tudják vállalni a veze­tést. Szóval a nőknél általában tapasztalha. tó félénkséget és viszolygást szeretnénk le­küzdeni. • Hogyan teszik ezt, és milyen eredmény- nyel? — Márciusban előkészítő tanfolyamot szer­veztünk Űgyallán a nőknek autós turisztiká­ból. Erre tizenhárom nő jött el. A tanfolya­mon Ismertettük az autóversenyek alapvető szabályait. A tanfolyam végén ügyességi au­tóvezető-versenyt rendeztünk, s mindjárt meg is mutatkozott az eredmény.' A május végén tartott autós tájékozódási honvédel­mi versenyen a 12 benevezett jármű személy­zete közül négyet teljesen nők, négyet pe­dig vegyesen, nők-férflak alkottak. Szerep­lésük fölülmúlt minden várakozást. A 2. és 3. helyen nők végeztek, és bejutottak a ke­rületi versenybe. Az egyik jármű személyze­tét Luzslca Máriával jómagam alkottam. Trnavában, a kurületi döntőben is másodl­kok lettünk; a Balta Klára — Finta Ilona- -páros ugyancsak a járásunkból, a komáro­mi Duna klubból 4. lett. Júniusban Máriával Léván (Levice) rajtoltunk az autós tájéko­zódási honvédelmi szlovákiai bajnokságon, és negyedikek lettünk. Korábban a férjem­mel együtt versenyeztem. Ha valakit egy­szer hatalmába kerít az autóversenyek iz­galma, többé már nem tud szabadulni e bű­völettől. Igaz, jelenleg ideiglenesen Érsek­újvárba (Nővé Zámky) kerültem, és egy ki­csit fáradságos hazajárni, gyakorolni. Intéz­ni az ügyeket, de szívesen teszem, mert ak­kor lennék a legboldogabb, ha sok-sok nő bebizonyítaná; nemcsak a fakanállal tud bánni, hanem a volánnal is. .■* * Milyen tömegpolitikai és felvilágosító munkát végez még az albizottság a nők kö­rében? — Előadásokat, beszélgetéseket szerve­zünk, Megtanítjuk őket az elsősegélynyújtás tudnivalóira, mert szeretnénk elérni, hogy szükség esetén a nők alapvető civil- és hon­védelmi feladatokat ts képesek legyenek el­látni. Ugyancsak szeretnénk gyarapítani az autós nők .műszaki Ismereteit. Hogy e fel­világosító és tömegpolltlkal munkát elmé­lyítsük, szorosabbra tűzzük a kapcsolatot a nőszöyetség és a Csehszlovák Vöröskereszt szervezeteivel. Van egy titkos vágyam is: létrehozni egy női autóklubot. Mondjuk a cipőgyárban vagy a bőrdíszműgyárban, ahol Jóformán csak nők dolgoznak. Beszélgetőpartnerem egyébként a magán­életben fogászati laboráns, versenytársa böl­csődében nővér, ami ékes bizonyítéka an­nak, hogy már a nők esetében is rég nem érvényes az a mondás: az asszony marad­jon csak a fakanálnál. PALAGYI LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents