Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-10-11 / 41. szám

IMS Amszterdam a vizek, a csatornák városa. A város kilencven szigeten épült. Ezeket a szigeteket hatvan csa­torna választja el egymástól, a csator­nák fölött pedig százhúsz híd ível át. Ebben Velencéhez hasonlít, meg rész­ben abban Is, hogy a csatornák vizét Itt Is teledobálják szeméttel, minden­féle méretű hulladékkal. A többi sa­játosság már csak Aipszterdamra jel­lemző. Amszterdam a XIII. század elejéig piciny halászfálu volt, de kedvező fekvése miatt az évszázadok során egyre növekedett, terebélyesedett, Kö­szönheti ezt elsősorban bátor, félel­met nem Ismerő hajósnépének, akik­nek a víz a szó szoros értelmében az életüket Jelentette; lékelem, létszük- séglat volt számukra a tenger, a ha­józás. Csónakjaikon, lélekvesztölkben a már akkor Is híres németalföldi Iparcikkekkel eljutottak az orosz, a lengyel.kikötőkbe — s kereskedelmük egyre nagyobb méreteket öltött. Ügye­sen tudták forgatni az árut, a pénzt. Olyannyira, hogy 1400 táján városunk már Észak-Európa egyik legfontosabb kikötője volt. Amikor aztán Indiát Is meghódították, megkezdődött a város mesés fellendülése. Kikötője azóta egyike a világ legnagyobb és legfon­tosabb kikötőinek. Ahhoz azonban, hogy e pozícióját tartsa, a kikötő környékén hatalmas munkálatoknak kellett végbemenniük. A kikötőhöz vezető szűkös vízlút el­iszaposodott, úgyhogy a hajók alig tudták megközelíteni a dokkokat. Ezért aztán a múlt század elején szin­te lehetetlennek tűnő terv megvalósí­tására szánták el magukat az amszter­damiak: a várost összekötik az Észa­ki-tengerrel. A terv sikeresnek bizo­nyult, győzött a szívós hajósnép: 1876- ra elkészült a világ egyik legnagyobb mesterséges vízi útja, a tizennyolc kl­kázásból — motpros hajó vezetéséből — és úszásból Is. Aki mindhárom pró­bának megfelel, megkapja az érvényes Jogosítványt. Az ok egyszerű, magyarázták a hol­landok, Hollandia a vizek országa, ezért szükségszerű, hogy veszélyhely­zetben az utas, a sofőr mindenhez értsen. Márpedig az amszterdami köz­lekedést látva ezen nem is csodálkoz­EGY jogosítványért HAROM VIZSGA lométer hős«: ás tizenkét méter mély csatorna. Eti-.ii a kikötő egy óriási medencévé vált, megannyi előnnyel: a dokkokhoz nem hatol be sem az ár, sem az apály. Hazai autóvezetőink közül talán ke­vesen tudják, hogy a holland, így az amszterdami sofőrök ts különös Jogo­sítvánnyal rendelkeznek, de míg ezt megszerzik, három vizsgát kell ten­niük. Nemcsak gépjárművezetésből kell Jelesre vizsgázniuk, hanem csóna­tam. Ugyanis a város legtöbb utcáját roppant szűkre méretezték. A kes­keny utcák általában egy-egy csator­na két oldalán „futnak“, ráadásul eze­ken a szűk utcákon még autók Is par­kolnak, Járókelők tolonganak. Nem ritka, hogy a gyakran korlát nélkül hagyott csatornába csúszik egy-egy autó. A motorcsónak-vezetői Jogosít­ványra pedig azért van szükség, mert a városban Is és vidéken Is nagyon sok ház autóval megközelíthetetlen. S mivel a kényelmes hollandok gyor­san akarnak mozogni, beülnek a ház kapujában kikötött motorcsónakjukba, azzal elrobognak az autóparkolóig, s ott kocsiba szállnak. A csatornák, az utak állandóan telis-tele csónakosok­kal, autósokkal. Ez a kívülálló számá­ra nagyon megkapó képet nyújt, de az utcára lépni már nem éppen ve­szélytelen vállalkozás, örült Iramban hajtanak az utakon, gyorsan fékez­nek, egymásnak koccannak, dudálnak az előttük parkoló, az utat elzáró ko­csira ... A csónakosok lélegzet-elállí- tó módon előznek, kerülgetik egymást meg a nagyobb vízibuszokat. Még a Járdán sem érezheti magát biztonság­ban a gyalogos, hiszen gyakran oda is felhajtanak az autóval, úgy előz­nek; a csatornák partján pedig azért nem, mert egy-egy csónak úgy húz el mellette, hogy csuromvizesre fröcskö­li. A kicsit szélesebb sétálóutcákról ki­tiltották az autóforgalmat, csak a ke­rékpárosok és a villamosok hajthat­nak rajtuk végig. Ezeken az utcákon már elemükben érzik magukat a Járó­kelők, kiváltképpen este. Szürkület­kor már százával-ezrével telepszenek le — elsősorban — a fiatalok az ut­cák kövezetére, a kapualjakba vagy a villamossínekre. Alig lehet lépni az ücsörgőktől. Kis csoportokat alkotnak, s mindig akad egy egy szájharmoni kás, gitáros, mutatványos, mesélő, aki szórakoztatja az unatkozókat. Ha épp a sínekre telepedtek, nem kell fél­niük. A villamosok vezetői türelme­sek, meg aztán már megszokták, hogy megállnak közelükben, kivárják, amíg a különös külsejű alakok föltápász- kodnak, fölszedik cókmókjukat, ele­mózsiájukat, és szabaddá teszik az utat a sárga tömegközlekedési eszkö­zöknek. A villamos elhajt, ők meg visszatelepednek a régi helyükre. Jellegzetes . holland Hanza-házak, malom, kerékpár és már csak a ne­gyedik Jellegzetesség, szimbólum, a tulipán hiányzik a képről. Amszterdamban — de uz egész or­szágban — csodálatos, különféle szí­nekben pompázó, egy-két emeletes jellegzetes-mesés házak vannak. A há­zak keskenyek, szorosan egymáshoz tapadnak, bennük a lakások kicsi­nyek. A hollandoknak takarékoskodni kellett minden talpalatnyi területtel, hiszen harmlncháromezer négyzetkilo­méteren — négyszer kisebb területen, mint hazánk — közel tlzenötmllllóan élnek. Hollandia a legsűrűbben lakott . európai ország. így nem maradt más választásuk, mint állandóan újabb és újabb területeket elhódítani a tenger­től. A híres holland malmok elsősor­ban nem gabonaörlésre szolgáltak, ha­nem szivattyúkat hajtattak velük, s a szivattyúkkal távolították el a vize­nyős területekről a talajvizet, vagy az elrekesztett tengeröblök vizét. A há­zak építésénél annyira takarékoskod­tak a területtel, hogy egy-egy emele­tes házba csak nagyon szűk lépcső­ket csináltak, annyira szűkeket, hogy nem tudták a lakások berendezését az emeletre felszállítanl. Ezért látni minden ház talán, a tető alatt csigával felszerelt kiálló gerendát, ezen húz­ták fel és a nagy ablakon keresztül emelték be a szobába a bútort. / A kerékpár szintén nélkülözhetet- leQ tartozéka a mindennapi holland életnek. Nincsenek Itt hegyek, dom­bok, olyan ez az ország, akár az asz­tallap, ahol a kerékpározásnak hagyo­mányai vannak. Minden országút úgy épült, hogy annak mindkét oldalán külön sávokban külön,szemaforok Irá­nyítják a kerékpáros-forgalmat. ZOLCZER JANOS Csak szörnyűnek és veszé­lyesnek lehet jellemezni a két katiinailag és gazdasá-. gilag legerősebb nagyhata­lom közti jelenlegi kapcso­latokat — írta a The New Yorker című folyéirathan George Kennan. az USA volt moszkvai nagykövete. A te­kintélyes diplomata cikké­hen a szovjet-amerikai kap­csolatok normalizálására szó­lít fel és bírálja azokat a washingtoni képviselőket, a- kik a robbanásveszélyes helyzetért a Szovjetunióra akarják hárítani a felelős­séget. Kennan szerint bármeny­nyire is bonyolnltak a Szov­jetunió kapcsolatai a Nyu­gatiul. ahhoz nem fér két­ség, hogy a szovjet vezetés nem akar háborút és komo­lyan törekszik annak elhá­rítására. A diplomata szerint a szovjet-amerikai kapcsola­tok békés fejlődésének kilá­tásai elméletileg nem lehe­tetlenek. de könnyen azzá válhatnak, ha az USA nem lesz képes felülkerekedni a lázas fegyverkezéssel kap­csolatos patolágikus meg­szállottsága felett és nem lesz képes megtalálni a po­zitív lehetőségeket a kétől dalé kapcsolatokra. Kennan végül leszögezi, hogy az USA-nak elsősorban éssze­rűbb, bizalmat keltő állás­pontra kell helyezkednie a fegyverkezés ellenőrzésének kérdéseiben. Már régen itt gz Ideje annak beismerésé­re, hogy a nukleáris fegy­verkezés értelmetlen — írja Kennan. Malcolm Toon, aki szin­tén az Egyesült Államok nagykövete volt a Szovjet- uniában, a CBS tévétársaság egyik műsorában a szovjet- amerikai kapcsolatok javítá­sa mellett foglalt állást. Nagyra értékelte Jurij An­dropov kijelentését, hogy mindent meg kell tenni a nnkleáris háború elhárításá­ra, s rámutatott a szovjet- amerikai kapcsolatok nor­malizálásának jelentőségére a világ békéje és stabilitá­sa biztosításának szempont­jából. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NŐK Állam­tanácsának elnöke levelet intézett Bettino Craxihoz, az Olasz Szocialista Párt (PSI) főtitkárához, az olasz kor­mány elnökéhez. A levelet Olaszországban a PSI napi­lapja, az Avanti! tette köz­zé. A levél hangsúlyozza, hogy a béke megőrzése az egész emberiség számára sürgető probléma. Az ntúbbi időben a nemzetközi helyzet veszé­lyesen kiéleződött. A népe­ket nagyon nyugtalanítják azok a próbálkozások, ame lyek a jelenlegi katonai- -stratégiai egyensúly egyol dalú megváltoztatására irá­nyulnak, s szintúgy az az elképzelés, hogy ki lehel robbantani a nukleáris há­borút, és abban győzni is lehet. Az új amerikai köze­pes hatótávolságú rakéták telepítése az NSZK ha. Nagy Britanniában, Olaszországba és Hollandiába kétségtelenül bonyolítaná a nemzetközi helyzetet, és növelné a há­borús veszélyt — hangsú lyozta levelében Erich Ho necker. A The Guardian című brit napilap közölte, hogy a had Ugyminisztérium kérésére a Greenham Common ameri­kai támaszpont feletti légi tér október 14-től kezdődő­en ideiglenesen bárom hó napig katonai légi övezetté lesz nyilványítva. Ez azt bi­zonyítja, hogy az említell nappal bármikor megkez­dődhet a cirkáló rakéták al­katrészeinek szállítása. A Nagy-Britanniának szánt 160 amerikai cirkáló rakéta kö zül 96-ot ezen a támasz­ponton helyeznek el. HETED

Next

/
Thumbnails
Contents