Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-10-04 / 40. szám

6 I A sport nemes vetélkedés, csakhogy a pontszerzés vagy á rekordhajszolás hevében ez az állítás néha csorbát szenved. Aztán vannak íportolók, a- kik sportszerűségből jelesre vizsgáz­nak, mert olyat tesznek, amit rendes körülmények között senki sem várhat­na el tőlük. A sportszerűség e lovag­jait jutalmazzák aztán minden évben különféle sportszerűségi dijakkal, a legjobbakat a Párizsban székelő nem­zetközi „fair play“ bizottság a Pierre de Coubertin-sportszerűségi díjjal. A 137 tagból állő nemzetközi bizott­ság a fair play-trófeát Mats Wllander svéd teniszjátékosnak adta. További négy sportolót fair-play-oklevéllel dí­jazott, három sportolói és két csapa­tot pedig dicsérő oklevélben részesí­tett. Érdekes megjegyezni, hogy a ki­lenc díjazott sportoló közül kettő csehszlovák hegymászó, két további magyar, az egyik gyorskorcsolyázó, a másik hegymászó, akt nemes tette közben életét vesztette. De nézzük sorjában, kik azok a sportolók, akik kiérdemelték e nagyszerű elismerést. MATS WILANDER fiatal svéd teni­szező kapta a Pierre de Coubertin- sportszerűségi díjat. A tavalyi Roland Qaros-nemzetközi torna fPranciaor- szág nemzetközi bajnoksága, a négy legnagyobb világverseny egyike) elő­döntőjében az argentin José-Luls Clerc ellen játszott. Az argentin játékos lab­dája Wllander térfelén a vonalnál ért földet. A bíró íj svéd játékosnak ítél­te a pontokat. Wllander azonban köz­beszólt. Közelebb volt, jobban látta, és közölte a bíróval: ,Xévedett, kérem, a pontokat adja az ellenfélnek.“ 'a mérkőzést e pontokkal josé-Luis Clerc nyerte, s Wllander mondása és tette kétségkívül örökre bevonult a sport történetébe. Sportszerűségi oklevelet kapott: PATRICK BATTISTON franciaorszá­gi labdarúgó. Valamennyien emléke­zünk a tavalyi spanyolországi világ- bajnokság francia-nyugatnémet elő­döntő mérkőzésének mozzanatára, a- mlkor Schumacher, az NSZK váloga­tottjának kapusa brutálisan nekiugrott a francia játékosnak. Az eszméletlen Battistont hordágyon vitték el a pá­lyáról. Schumacher később megbánta tettét, és a nyugatnémet lapokkal kö­zölte, hogy szeretne találkozni Battis- tonnal, és nyilvánosan bocsánatot kérni tőle. A francia labdarúgó öröm­mel fogadta Schumacher ajánlatát, és a francia, valamint a nyugatnémet te­levízió- jóvoltából tavaly ősszel sor ke­rült a találkozásra. Schumacher bo­csánatot két Battistontól, érdeklődött egészségi állapota iránt, pályafutása felől..., és a két sportoló’jó barátok­ként vált el egymástól. GÖRGÉNYl ÁNDRAS magyarországi gyorskorcsolyázó, aki a tavalyi buda­pesti verseny első szakasza után má­sodik helyezettként futott be. De a verseny közti szünetben ahelyett, hogy pihent volna, műhelyében fő vetélytár- sának korcsolyáját javította meg, és — vetélytársa győzőit. RICARDO BIRROZUNO (Argentína), balota. A nálunk ismeretlen sportág kilencedik világbajnokságán, a Mexi­kó elleni mérkőzésen kérte a játék megszakítását, hogy Jósé Must mexi­kói versenyzőt részesítsék orvost se­gélyben. Miután a mexikói játékos visszatért a pályára, csapatának to­vábbjutását biztosító pontokat szerzett. FRANCISCO JUllO ARDISSON, 63 éves portugál sportember. Pályafutása során (súlyemelésben, atlétikában, rögbiben, kosárlabdában, céllövészet­ben és gyeplabdában versenyzett) a fair play-elv megtestesítője volt. A nemzetközi bizottság egész pályafutá­sát díjazta. Dicsérő oklevélben részesültek: HELMUT FAUSTMANN, NSZK-beli motorcsónak-versenyző, aki leállítot­ta csónakját, a vízbe ugrott, hogy ki­mentse súlyosan sérült, fuldokló ve- télytársát. MAKÓ LASZLO magyar alpinista posztumusz-díjat kapott. Az Elbrusz csúcsának meghódítása után hegymá­szó társa segítségére sietett, és lezu­hant a magasból. ERIK STBNHUND svéd jégmotoros versenyző szándékosan esett el mo­torjával, tönkretette járművét, és sú­lyos sérülést kockáztatott. Mindezt azért, hogy ne ütközzék neki az előt­te balesetet szenvedett versenyzőnek. A DAR MIODZIEZY lengyel vitor­lás legénysége a tavalyi Lisszabon és Falmouth közötti versenyen letért út­járól, és segített az NSZK-beli vitor­lás legénységén, ahol tűz ütött ki a hajón. A lengyel vitorlásnak köszön­hetően a súlyosan megsérült nyugat­német versenyzőt sikerült idejében kórházba szállítani, egyébként — or­vosi vélemény szerint — belehalt vol­na égési sebeibe. VINCENT DUBEN és JURA! WEIN- CZILLER~csehszlovák hegymászók a Patagónia (Argentína) csúcs megmá­szása közben életüket kockáztatva egy mexikói hegymászót mentettek meg a biztos haláltól. (palágyi) Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk egyik legközelebbi számában — saját elbeszélésük alapján — beszámolunk Vincent Du- beft és Juraj Weincziller csehszlovák hegymászók hőstettéről. ■ÄiiÄÄiili MATS WILANDER MNIIOK A CSSZIS2 KONGRBI Szocialista társadalmunk egyik legszebb, legnemesebb vívmánya: minden dolgozónak joga van a rendszeres testnevelésre. Államunk óriási, pénzben szinte kifejeizhetetlen eszközöket fordít a testnevelés fejlesztésére, a lehető­ségek megteremtésére. A Csehszlovák Testnevelési Szövetség e héten sorra kerülő szlovákiai kong­resszusán többek között arról lesz szó. hogyan tejlesszük tovább sportmozgal­munkat. A kongresszusra alkalomadtán még visszatérünk, most a kongresszusi küldötteknek adjuk át a szót és a világhírű francia festőművésznek, Fernand Lágernek, aki az 1980. évi spartaklád megtekintése után az alábbi szavak­kal méltatta szocialista sportmozgalmunknak ezt az utolérhetetlen eseményét. molnár TIBOR, a CSSZTSZ Rimaszomba­ti (RimaTská Sobota) Járási Bizottságának vezető titkára: „Szövetségünk figyelmének előterében mindenekelőtt a kis egyesületek munkájá­nak anyagi biztosítása áll. a stadionok, pá­lyák. tornatermek és egyéb intézmények fenntartása és üzemeltetése, mert csak ak­kor vonhatjuk be a tömegeket a rendsze­res testedzésbe, ha erre lehetőséget nyúj­tunk nekik. Éppen ezért még szorosabbra kell tűzni a kapcsolatot a Nemzeti Front többi tömegszervezetével, elsősorban a szak- szervezetekkel és a nemzeti bizottságokkal, hogy közös erővel lehetővé tegyük az ifjú­ság és a dolgozók rendszeres testnevelését. Nem titkoljuk, hogy szeretnénk bevonni a testnevelési moszgalomba a cigány szárma­zású polgártársainkat, akik járásunkban a lakosság 16 százalékát alkotják. Kell ez, mert a testnevelés az általános politikai és erkölcsi nevelés fontos része. Sok a tennivaló az iskolai testnevelés­ben. Bosszantó, hogy sok fiatal orvosi in­doklással fel van mentve testnevelésből. Ez a helyzet tarthatatlan, mert ki sportoljon rendszeresen, ha nem a fiatalok?! Nyugta­lanító, hogy kevés férfi kapcsolódik be az alapozó testnevelésbe, mintha az csak női sportág lenne. Különösen időszerű ez a kérdés most. a spartakiádra folyó felkészü­lés Idején. Bár eddig jobbára csak a bennünket nyugtalanító dolgokról beszéltem, nem vi­tás, hogy sikereket Is elértünk a testneve­lési mozgalomban. Gyarapodott járásunk­ban a testnevelés anyagi műszaki bázisa, számbelileg is megerősödtünk. Örömünkre szolgál, hogy a nők spartakládaktlvitásá- ból sikerült valamit átmentenünk a ■ sereg­szemlét követő időszakra Is. Ez jó alap az új spartakládgyakorlatok betanulásához.“ ANDREJ MIIATA, az SZSZK fővárosa, Bra­tislava Nemzeti Bizottsága ifjúsági és test­nevelés! albizottságának elnöke: FERNAND LÉGER: „Azt várom a szövetség kongresszusától, hogy még jobban elmélyíti a kapcsolatot a szövetség és a nemzeti bizottságok között az anyagi-műszaki bázis még gazdaságosabb kihasználása végett. Még több figyelmet és pénzt akarunk szánni sportpályák és sza­badidőközpontok építésére. Bratislavában egy kétezerig szóló távlati tervet dolgoz­tunk ki. Ebben különös teret szenteltünk a lakótelepi testnevelés megoldásának, min­denekelőtt a hatalmas lélekszámú ligetfalul (Petríalka) lakótelepen. Ügy tervezzük, hozzáférhetővé tesszük itt a már amúgy is vadfürdözéske használt tavakat. Sikerült elérnünlt, hogy az iskolai torna­termeket nemezetl bizottságunk hozzájáru­lásával osztjuk el úgy, hogy minél gazda­ságosabban ki legyenek használva a lakos­ság számára Is. Ugyanezt szeretnénk elérni a nyitott iskolai sportpályáknál is, hogy el­sősorban hétvégeken szolgálják a közönsé­get. Meg kell oldani a rend fenntartását, nehogy tönkremenjenek a berendezések. Reméljük azonban, hogy a tömegszer reze­tekkel, főleg a SZISZ-szel karöltve ezt is megoldjuk.“ VIERA VICIANOVÄ, a rapi (RapovceJ sportszervezet vezetőségi tagja: „Engem elsősorban az iskolai testnevelés foglalkoztat: az a véleményem, hogy szo­rosabbra kellene fűzni a testnevelő taná­rok, a többi pedagógusok és a helyi sport­egyesületek kapcsolatát. Vidéken, például nálunk, a losonci (Luíenec] járásban na­gyon sok a tehetség, csak fel kell őket fedezni és egyengetni útjukat. A labdarú­gás kétségkívül a legnépszerűbb sportág vidéken. Nem hunyhatunk szemet a túlka­pások, a különféle pénzügyi machinációk fölött, mert kedvezőtlenül befolyásolják az Ifjúság felfogását. Minden kilengést szigo­rúan sújtani kell.“ K. I. „ÉLETEMBEN NEM LÄnA^I MÉG ILYET” Azt mondták a barátaim: — Léger, meg kellene néznie a spartakiádot, az magának való látványt Még mindig ennek a hatal­mas manifesztációnak, ennek a gigászi, klasszikus mutatványnak a hatása alatt ál­lok. Azért mondom klasszikusnak, mert o- lyan megmozdulás ez, amelyet egy egész ország szervez, egy egész nép a spartakiád szereplője. Erre a négy órára sokáig emlékezni fo­gok. Százezer, talán százötvenezer csehszlo­vák férfi és nő vonult gyors ütemben, könnyedén. Itt látni valamennyi vidék pompás nép­viseletét. Maga a történelem menetel. Milyen magkapóak a gyárt sportolók cso­portjai: a sötétkék munkaruhás ^ emberek munkájukat jelképező szerszámokat, gépal­katrészeket emelnek a magasba. Olykor jel­szavak harsadnak a lépések ritmusára. Egyszerű és világos igazságokat hallunk arról, hogy mit végeztek eddig, mit fognak ezután csinálni, mik a terveik. Bs közben menetelnek az utcákon, a földön, amelyért annyit harcoltak, ahonnan már eltakarítot­ták a romokat, ahol újjáépítettek mindent Ma ismét emelt jövel állnak ezen a földön, ez az ő művük: ezt közük velünk. Nézzék meg őket alaposan: ezek a fér­fiak és nők bíznak a jövőlükben. Az egész ország itt menetel, idős férfiak és nők is vannak közöttük, ők is természetesen hat­nak, ttt nincs koruk, fiatalok, mint a töb­bi — milyen megindító ez isi Megyünk a járdákat ellepő sűrű tömeg­ben, erős, pirospozsgás, vidám gyerekek között, a város másik végére, egyre ma­gasabbra, a stadionba, ahol húszezer spor­toló vár ránk, húszezer cselekvő férfi meg nő. Itt merőben más a látvány: tömör geo­metria tárul szemünk elé, görbék, négyszö­gek, rombuszok válaszolgatnak egymásnak, kontrasztokra épülő, újfajta rendben mo­zognak. A látvány eleinte absztrakt. Rugal­mas mértan, amelynek a nap a karmestere. A festő számára a legmeglepőbb a hajion gó testek mozgása. A tömeg fokozatosan hatalmas, tarka, sok szOlamú dallammá nő. Ki sejtette volna előre ezt a látványt? E- gyetlen összefüggő mértani akarat paran­csára távolodnak, közelednek, siklagak ide-oda a csoportok. Mintha hullámok iát szanának a fényben, vagy köd, olykor szí ries köd emelkedne a magasba, ereszkortae alá, tűnne el nyomtalanul. Életemben nem láttam még ilyet, nem is képzeltem, hogy létezhet ehhez hasonló ... Csak a moszkvai nagy sportparádé fnaható hozzá. Ennek a gazdasági, politikai és fúrsodal- mi szempontból egyaránt megvalósult kö­zösségnek még arra Is futja ereiéből, bogy mindennapi kötelességein és szükségletein túl megrendezze ezt a látványosságot — a világ leggigantikusabb látványosságát. CSTK FET.V.

Next

/
Thumbnails
Contents