Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-10-04 / 40. szám

6

I

A sport nemes vetélkedés, csakhogy a pontszerzés vagy á rekordhajszolás hevében ez az állítás néha csorbát szenved. Aztán vannak íportolók, a- kik sportszerűségből jelesre vizsgáznak, mert olyat tesznek, amit rendes körülmények között senki sem várhatna el tőlük. A sportszerűség e lovagjait jutalmazzák aztán minden évben különféle sportszerűségi dijakkal, a legjobbakat a Párizsban székelő nemzetközi „fair play“ bizottság a Pierre de Coubertin-sportszerűségi díjjal.

A 137 tagból állő nemzetközi bizottság a fair play-trófeát Mats Wllander svéd teniszjátékosnak adta. További négy sportolót fair-play-oklevéllel díjazott, három sportolói és két csapatot pedig dicsérő oklevélben részesített. Érdekes megjegyezni, hogy a kilenc díjazott sportoló közül kettő csehszlovák hegymászó, két további magyar, az egyik gyorskorcsolyázó, a másik hegymászó, akt nemes tette közben életét vesztette. De nézzük sorjában, kik azok a sportolók, akik kiérdemelték e nagyszerű elismerést.

MATS WILANDER fiatal svéd teniszező kapta a Pierre de Coubertin- sportszerűségi díjat. A tavalyi Roland Qaros-nemzetközi torna fPranciaor- szág nemzetközi bajnoksága, a négy legnagyobb világverseny egyike) elődöntőjében az argentin José-Luls Clerc ellen játszott. Az argentin játékos labdája Wllander térfelén a vonalnál ért földet. A bíró íj svéd játékosnak ítélte a pontokat. Wllander azonban közbeszólt. Közelebb volt, jobban látta, és közölte a bíróval: ,Xévedett, kérem, a pontokat adja az ellenfélnek.“

'a mérkőzést e pontokkal josé-Luis Clerc nyerte, s Wllander mondása és tette kétségkívül örökre bevonult a sport történetébe.

Sportszerűségi oklevelet kapott:

PATRICK BATTISTON franciaországi labdarúgó. Valamennyien emlékezünk a tavalyi spanyolországi világ- bajnokság francia-nyugatnémet elődöntő mérkőzésének mozzanatára, a- mlkor Schumacher, az NSZK válogatottjának kapusa brutálisan nekiugrott a francia játékosnak. Az eszméletlen Battistont hordágyon vitték el a pályáról. Schumacher később megbánta tettét, és a nyugatnémet lapokkal közölte, hogy szeretne találkozni Battis- tonnal, és nyilvánosan bocsánatot kérni tőle. A francia labdarúgó örömmel fogadta Schumacher ajánlatát, és a francia, valamint a nyugatnémet televízió- jóvoltából tavaly ősszel sor került a találkozásra. Schumacher bocsánatot két Battistontól, érdeklődött egészségi állapota iránt, pályafutása felől..., és a két sportoló’jó barátokként vált el egymástól.

GÖRGÉNYl ÁNDRAS magyarországi gyorskorcsolyázó, aki a tavalyi budapesti verseny első szakasza után második helyezettként futott be. De a verseny közti szünetben ahelyett, hogy pihent volna, műhelyében fő vetélytár- sának korcsolyáját javította meg, és — vetélytársa győzőit.

RICARDO BIRROZUNO (Argentína), balota. A nálunk ismeretlen sportág kilencedik világbajnokságán, a Mexikó elleni mérkőzésen kérte a játék megszakítását, hogy Jósé Must mexikói versenyzőt részesítsék orvost segélyben. Miután a mexikói játékos visszatért a pályára, csapatának továbbjutását biztosító pontokat szerzett.

FRANCISCO JUllO ARDISSON, 63 éves portugál sportember. Pályafutása során (súlyemelésben, atlétikában, rögbiben, kosárlabdában, céllövészetben és gyeplabdában versenyzett) a fair play-elv megtestesítője volt. A nemzetközi bizottság egész pályafutását díjazta.

Dicsérő oklevélben részesültek:

HELMUT FAUSTMANN, NSZK-beli motorcsónak-versenyző, aki leállította csónakját, a vízbe ugrott, hogy kimentse súlyosan sérült, fuldokló ve- télytársát.

MAKÓ LASZLO magyar alpinista posztumusz-díjat kapott. Az Elbrusz csúcsának meghódítása után hegymászó társa segítségére sietett, és lezuhant a magasból.

ERIK STBNHUND svéd jégmotoros versenyző szándékosan esett el motorjával, tönkretette járművét, és súlyos sérülést kockáztatott. Mindezt azért, hogy ne ütközzék neki az előtte balesetet szenvedett versenyzőnek.

A DAR MIODZIEZY lengyel vitorlás legénysége a tavalyi Lisszabon és Falmouth közötti versenyen letért útjáról, és segített az NSZK-beli vitorlás legénységén, ahol tűz ütött ki a hajón. A lengyel vitorlásnak köszönhetően a súlyosan megsérült nyugatnémet versenyzőt sikerült idejében kórházba szállítani, egyébként — orvosi vélemény szerint — belehalt volna égési sebeibe.

VINCENT DUBEN és JURA! WEIN- CZILLER~csehszlovák hegymászók a Patagónia (Argentína) csúcs megmászása közben életüket kockáztatva egy mexikói hegymászót mentettek meg a biztos haláltól.

(palágyi)

Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk egyik legközelebbi számában — saját elbeszélésük alapján — beszámolunk Vincent Du- beft és Juraj Weincziller csehszlovák hegymászók hőstettéről.

■ÄiiÄÄiili

MATS WILANDER

MNIIOK A CSSZIS2 KONGRBI

Szocialista társadalmunk egyik legszebb, legnemesebb vívmánya: minden dolgozónak joga van a rendszeres testnevelésre. Államunk óriási, pénzben szinte kifejeizhetetlen eszközöket fordít a testnevelés fejlesztésére, a lehetőségek megteremtésére.

A Csehszlovák Testnevelési Szövetség e héten sorra kerülő szlovákiai kongresszusán többek között arról lesz szó. hogyan tejlesszük tovább sportmozgalmunkat. A kongresszusra alkalomadtán még visszatérünk, most a kongresszusi küldötteknek adjuk át a szót és a világhírű francia festőművésznek, Fernand Lágernek, aki az 1980. évi spartaklád megtekintése után az alábbi szavakkal méltatta szocialista sportmozgalmunknak ezt az utolérhetetlen eseményét.

molnár TIBOR, a CSSZTSZ Rimaszombati (RimaTská Sobota) Járási Bizottságának vezető titkára:

„Szövetségünk figyelmének előterében mindenekelőtt a kis egyesületek munkájának anyagi biztosítása áll. a stadionok, pályák. tornatermek és egyéb intézmények fenntartása és üzemeltetése, mert csak akkor vonhatjuk be a tömegeket a rendszeres testedzésbe, ha erre lehetőséget nyújtunk nekik. Éppen ezért még szorosabbra kell tűzni a kapcsolatot a Nemzeti Front többi tömegszervezetével, elsősorban a szak- szervezetekkel és a nemzeti bizottságokkal, hogy közös erővel lehetővé tegyük az ifjúság és a dolgozók rendszeres testnevelését. Nem titkoljuk, hogy szeretnénk bevonni a testnevelési moszgalomba a cigány származású polgártársainkat, akik járásunkban a lakosság 16 százalékát alkotják. Kell ez, mert a testnevelés az általános politikai és erkölcsi nevelés fontos része.

Sok a tennivaló az iskolai testnevelésben. Bosszantó, hogy sok fiatal orvosi indoklással fel van mentve testnevelésből. Ez a helyzet tarthatatlan, mert ki sportoljon rendszeresen, ha nem a fiatalok?! Nyugtalanító, hogy kevés férfi kapcsolódik be az alapozó testnevelésbe, mintha az csak női sportág lenne. Különösen időszerű ez a kérdés most. a spartakiádra folyó felkészülés Idején.

Bár eddig jobbára csak a bennünket nyugtalanító dolgokról beszéltem, nem vitás, hogy sikereket Is elértünk a testnevelési mozgalomban. Gyarapodott járásunkban a testnevelés anyagi műszaki bázisa, számbelileg is megerősödtünk. Örömünkre szolgál, hogy a nők spartakládaktlvitásá- ból sikerült valamit átmentenünk a ■ seregszemlét követő időszakra Is. Ez jó alap az új spartakládgyakorlatok betanulásához.“

ANDREJ MIIATA, az SZSZK fővárosa, Bratislava Nemzeti Bizottsága ifjúsági és testnevelés! albizottságának elnöke:

FERNAND LÉGER:

„Azt várom a szövetség kongresszusától, hogy még jobban elmélyíti a kapcsolatot a szövetség és a nemzeti bizottságok között az anyagi-műszaki bázis még gazdaságosabb kihasználása végett. Még több figyelmet és pénzt akarunk szánni sportpályák és szabadidőközpontok építésére. Bratislavában egy kétezerig szóló távlati tervet dolgoztunk ki. Ebben különös teret szenteltünk a lakótelepi testnevelés megoldásának, mindenekelőtt a hatalmas lélekszámú ligetfalul (Petríalka) lakótelepen. Ügy tervezzük, hozzáférhetővé tesszük itt a már amúgy is vadfürdözéske használt tavakat.

Sikerült elérnünlt, hogy az iskolai tornatermeket nemezetl bizottságunk hozzájárulásával osztjuk el úgy, hogy minél gazdaságosabban ki legyenek használva a lakosság számára Is. Ugyanezt szeretnénk elérni a nyitott iskolai sportpályáknál is, hogy elsősorban hétvégeken szolgálják a közönséget. Meg kell oldani a rend fenntartását, nehogy tönkremenjenek a berendezések. Reméljük azonban, hogy a tömegszer rezetekkel, főleg a SZISZ-szel karöltve ezt is megoldjuk.“

VIERA VICIANOVÄ, a rapi (RapovceJ sportszervezet vezetőségi tagja:

„Engem elsősorban az iskolai testnevelés foglalkoztat: az a véleményem, hogy szorosabbra kellene fűzni a testnevelő tanárok, a többi pedagógusok és a helyi sportegyesületek kapcsolatát. Vidéken, például nálunk, a losonci (Luíenec] járásban nagyon sok a tehetség, csak fel kell őket fedezni és egyengetni útjukat. A labdarúgás kétségkívül a legnépszerűbb sportág vidéken. Nem hunyhatunk szemet a túlkapások, a különféle pénzügyi machinációk fölött, mert kedvezőtlenül befolyásolják az Ifjúság felfogását. Minden kilengést szigorúan sújtani kell.“

K. I.

„ÉLETEMBEN NEM LÄnA^I MÉG ILYET”

Azt mondták a barátaim: — Léger, meg kellene néznie a spartakiádot, az magának való látványt Még mindig ennek a hatalmas manifesztációnak, ennek a gigászi, klasszikus mutatványnak a hatása alatt állok. Azért mondom klasszikusnak, mert o- lyan megmozdulás ez, amelyet egy egész ország szervez, egy egész nép a spartakiád szereplője.

Erre a négy órára sokáig emlékezni fogok. Százezer, talán százötvenezer csehszlovák férfi és nő vonult gyors ütemben, könnyedén.

Itt látni valamennyi vidék pompás népviseletét. Maga a történelem menetel.

Milyen magkapóak a gyárt sportolók csoportjai: a sötétkék munkaruhás ^ emberek munkájukat jelképező szerszámokat, gépalkatrészeket emelnek a magasba. Olykor jelszavak harsadnak a lépések ritmusára. Egyszerű és világos igazságokat hallunk arról, hogy mit végeztek eddig, mit fognak ezután csinálni, mik a terveik. Bs közben menetelnek az utcákon, a földön, amelyért annyit harcoltak, ahonnan már eltakarították a romokat, ahol újjáépítettek mindent Ma ismét emelt jövel állnak ezen a földön, ez az ő művük: ezt közük velünk.

Nézzék meg őket alaposan: ezek a férfiak és nők bíznak a jövőlükben. Az egész ország itt menetel, idős férfiak és nők is vannak közöttük, ők is természetesen hatnak, ttt nincs koruk, fiatalok, mint a többi — milyen megindító ez isi

Megyünk a járdákat ellepő sűrű tömegben, erős, pirospozsgás, vidám gyerekek között, a város másik végére, egyre magasabbra, a stadionba, ahol húszezer sportoló vár ránk, húszezer cselekvő férfi meg nő.

Itt merőben más a látvány: tömör geometria tárul szemünk elé, görbék, négyszögek, rombuszok válaszolgatnak egymásnak, kontrasztokra épülő, újfajta rendben mozognak. A látvány eleinte absztrakt. Rugalmas mértan, amelynek a nap a karmestere. A festő számára a legmeglepőbb a hajion gó testek mozgása. A tömeg fokozatosan hatalmas, tarka, sok szOlamú dallammá nő. Ki sejtette volna előre ezt a látványt? E- gyetlen összefüggő mértani akarat parancsára távolodnak, közelednek, siklagak ide-oda a csoportok. Mintha hullámok iát szanának a fényben, vagy köd, olykor szí ries köd emelkedne a magasba, ereszkortae alá, tűnne el nyomtalanul. Életemben nem láttam még ilyet, nem is képzeltem, hogy létezhet ehhez hasonló ... Csak a moszkvai nagy sportparádé fnaható hozzá.

Ennek a gazdasági, politikai és fúrsodal- mi szempontból egyaránt megvalósult közösségnek még arra Is futja ereiéből, bogy mindennapi kötelességein és szükségletein túl megrendezze ezt a látványosságot — a világ leggigantikusabb látványosságát.

CSTK FET.V.