Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-10-04 / 40. szám

3 ^v^fj> r/y ¥ff /i, yy M vv.^ ** -A +>«• 1- > ^ v. ÉDÜl CruL A DUNAI vízlépcső Nagy iramban épül a bOsi (GabSI- kovo) vlzierömű, s aki nem látta az egész építkezést, amely több tíz ki- . lomáter hosszú és néhány száz méter ' széles, azszéles, az bizony nehezen tudja elképzelni ezt a hatalmas be­ruházást. A környező vidék, tehát a ’ Csallóköz lakói — Bőstől Somorján és Szapon át egészen Komáromig — látják, így vagy úgy tudomást vesz­nek róla. Hiszen a Váhostav és a Hydrostav építőinek törzsgárdájához sokan Jelentkeznek a környező , fal­vakból, városokból. Gépkocsivezetők, baggerosok, darusok, kubikusok,, sa- hizók, vasasok, betonozók, egyszóval sokan. Járjuk a töltúrt, átalakuló tájat, rá­csodálkozunk a különös gépóriások tájból kimagasló vázaira. Ismerke­dünk a technikával és azokkal az em­berekkel, akik itt dolgoznak. Felbár (Horn^ Bar) tájékán, a Jobb oldali talajvizfelfogó és -elvezető csa­torna partján a kerekes partalakítő kotrógépet figyeljük. Széles lánctal­pain komótosan, mint egy kígyó, csú­szik előre, s közben kanalai egészen belemerülnek a vízbe, és negyvenöt fokos szögben lenyeslk az előtte hú­zódó partszakaszt. A gép, mint mond­ják. egyedi darab. A Váhostav építész­és gépészmérnökei tervezték, a javí­tóműhely alkalmazottai pedig . kivite­lezték. Okos szerkezet: emberi erőt helyettesít. Emlékszem, a Kis-Duna szabályozásakor kézi erővel végezték el ezeket az utolsó simításokat. Ké­sőbb, például az autópályák építésé­nél markolók, bulldozérok tolták el a földet, a föld nagy részét, de utána még mindig szükség volt a lapátokra. Most már mindezt ez az egyetlen gép végzi, s talán még jobban is, hiszen a hosszú karon körbejáró kanalak egyenletesen és „fegyelmezetten“ dol­goznak. Sándor László gépkezelő ál­landóan figyeli a vizmértéket, ellen­őrzi a szöget, s a part úgy fest,' akár­csak egy ferde asztallap. — Jó napotl — köszönök rá. — Megy a munka? Látom, elég jól ha­ladnak! — Mikor hogyan — válaszol a sző­ke, göndörhajú somorjal fatalember. Három éve van a vállalatnál. Addig a fővárosba járt, de unta már az uta­zást, ezért aztán megpróbált közelebb- re terülni, ét ez sikerült Is neki. — Elég sokszor elromlik, ezért ál­lunk és javítjuk, mert csak ez az egyetlen darab létezik belőle. Sokat kell spekulálni a megoldásokon. De még így Is nagyszerű segítőtárs, nél­küle aligha lennénk már itt, a csa­torna végénél... Több mint tizenhét kilométer van mögöttünk. Húszezer négyzetmétert egyengetett el — mond­ja, és ml még egy darabig figyeljük a munkáját. Lejjebb, valamivel Sándor László Ondre] Zelina, a csoport vezetője gépe után egy másik különös alakú és képességű, ugyancsak egyedi ma­sina csúszik a kanális partján. Ennek is beleér a karja a vízbe, viszont a markolók vlsszahordják a kavicsot. Arra a partra, amelyet előbb Sándor László elegyengetett, ez a másik gép rátérít egy Tatratex nemű hófehér műszálas „lepedőt“, s utána kavicsot. A művelet egészen különös, a hosszú karon három két és fél méter hosz- szú szövettekercs, s ahogy megy a gép, a szőnyeg szépen lebomllk, rá­terül a talajra, hogy utána örök idő­kig, vagy legalább addig, amíg el nem révül, s meg nem tömődlk a part, ott lapuljon a kavics és humusz­réteg között. Ez azonban csak egyik része a mű­veletnek. A kavicsot ugyanis, mint mondtam, most visszahordják: előbb óriási tehergépkocsikkal Ide szállít­ják, majd a géppel ráterítík a sző­nyegre. Ez az egész úgy történik, hogy a dömperek a .tlz-tlzenkét köb­méter kavicsot belefordltják a gép nagy tartályába, s az egy mozdulat­tal a „feje“ fölé emeli és beleengedi egy garatba, ahonnan aztán a marko­lók továbbítják, és szétszórják a sző­nyegre. Míg az előző okos masinát Sándor László egyedül kezeli, addig e körül négyen-öten Is forgolódnak. Ondrej Zelina a csoport vezetője. A gépet Jáp Roháö Irányítja, Gabriel Anton, Fran- tlíek Parek és Stanislav Igor pedig a kisegítők. Az utóbbiak munkája-nem könnyű. A Tatratex-bálák Is nehezek, és a kavics sem mindig rostált, osz­tályozott színtiszta kavics, hanem föl­des, rögös üledék, amelyből sok fönn­akad még a különben nagy lyukú ros­tán Is. Ezért olykor ketten Is forgo­lódnak a lapáttal, máskor meg még a csákányra Is szükség van. Ök a Vág mentéről és még mesz- szebbröl. jöttek a Csallóközbe. Ján Ro­háö gépész például már húsz éve dol­gozik a vállalatnál. Előbb Kassa (Ko- älce) mellett, majd a Llptovská Ma­rán, a dunai vízierőmű előtt pedig a Fekete-Vágón vett részt a munkála­tokban. Amikor befejezték az egyik építkezést, mentek tovább. így kerül­tek most Is ide. Nem dicsekvő embe­rek, úgy kell belőlük húzni a szót, csak amikor a gépre terelem a szót, ered meg egy kicsit a nyelvük: — Nem könnyű ezzel a géppel dol­gozni — mondja Ján Roháö —, nincs belőle több, így alkatrész sincs hoz­zá. Ügy készítették ezt Is a műhely­ben, és ha valamelyik alkatrész eltö­rik vagy elkopik, újat kell helyette készíteni. Ha valami meghibásodik, meg kell várni, amíg elkészül az új... Amikor arra terelődik a szó, hol laknak, hogyan élnek Itt az építkezé­sen, hogyan utaznak, nem is nagyon értik e kérdéseket, mert annyira ter­mészetes számukra, hogy a vállalat autóbuszaival jönnek-mennek, hogy munkásszálláson laknak. Egy szóval vérbeli építők. Közéjük tartozik Varga Kálmán Is, akire egy nagy behemót daru mel­lett akadunk rá. Bejárta már a fél országot, most éppen hazakerült a Csallóközbe, űrül ennek, hiszen Csal- lóközaranyosról származik. Az említett őriásdaru körül sürög- -forog, ő a művezető, ján Mudroch hal, a daru kezelőjével a kicserélt, elegyengetett talajt ülepítik, ami ab­ból áll, hogy egy tizenkét tonna sú­lyú vasdarabot felemelnek, és vissza­engednek a földre a gép segítségével. Amikor a vasdarab leesik, reng, hul­lámzik még ötven méterrel odébb Is a föld. — Ezt a módszert egy francia cég­től vettük át —- magyarázzák a kísé­retünkben lévő szakemberek —, ami­nek az a lényege, hogy egy kisebb méretű földrengést idéz elő a becsa­pódás környékén. Erre azért van szük­ség, mert Itt, ahol alig egy méterre a föld felszíne alatt már talajvíz van, nem tudjuk hagyományos módon, hengerekkel meggyúrni a talajt, a- zért aztán ehhez a földrengést elő­idéző módszerhez folyamodtunk, a- mely akár tizenöt méter mélyen Is képes megrengetni a földet... — Mindig ez a munkája? — kér­dem Varga Kálmántól, amikor be­akasztja a nehezéket, és kihátrál a daru mögé, — Nem éppen ... Saluzok, vasazok, mikor ml jön. — Ez a munka könnyebb, mint a többi? — Nem mindig. — Hogyhogy? — Van, amikor bizony eléggé Igény­be vesz. Az a jó ugyanis, ha a súly sima talajra esik. Ha pedig nem si­ma, kénytelen vagyok elegyengetni. S higgyék el, amikor egy ekkora gép Itt áll tétlenül a fejünk fölött, nem gondolhat az ember magára. Néha csak úgy csorog rólam a veríték ... A beszélgetést vagy harminc-negy­ven méterrel odébb folytatjuk. — Miért megy el Ilyen messzire, hi­szen utána Ismét csak vissza kell gya­logolni? — kérdezzük Varga Kálmánt. — Ha véletlenül kioldódna vagy le­szakadna a súly, a drótkötelek nem nagyon kímélnének meg, lekaszálná­nak a lábamról.., Ebben nyilván Igaza van, így aml­Gabriel Anton kor minket is hátraparancsol, enge­delmeskedünk is neki. A vasnehezék közben, mint valami pók, kúszik föl­felé, majd mint golyóként zuhan a földre. A föld pedig hullámzik, reng a'talpunk alatt. A becsapódás helyén háromnegyed méter mély gödör ma­rad. Készül, épül a vízierőmű, ahol szám tálán csallóközi ember lelt munkára, s amely 1990-ben villamos energiái termel majd a Dunán. NÉMETH ISTVÁN A szerző felvételei A gép karja, amely elegyengeti a csatorna partját. KIEMELTÜK A fejlett szocialista társa­dalom építésének új szük­ségletei és lehetőségei meg­követelik népgazdaságunk intenzifikálása e kulcsfon­tosságú tényezőjének jobb felhasználását. A tudomány és a technika jobb haszno­sításával nemcsak növelhet­jük, hanem növelnünk is keli Szlovákia hozzájárulá­sát a csehszlovák nemzeti jövedelem képzéséhez. A nemzeti jövedelem képzése ütemének növelése lényege­sen függ a termékek magas műszaki és gazdasági szín­vonalától. A CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi tanács­kozásaira konkrétan az len­ne a válasz, ha a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig ezt az arányt lényegesen nö­velnénk. A tudomány legújabb vív­mányainak megismerése és főként alkalmazása vonzó esélyt ad minden dolgozó­nak, tudósnak, konstruktőr­nek, egyben kezdeményező­munkásnak és újítónak. Kü­lönösen nagy vonzerővel hat a fiatalokra, akik tájékozot­tabbak az új területeken, mert az iskolai oktatás tar­talma fejlődik és egyre ú- jabb. A párt, a pártszervek a legújabb tudományos és műszaki vívmányok gyors alkalmazása érdekében arra ösztönzik az idősebb, tapasz­talt irányító dolgozókat, hogy fiatal és rátermett szakemberekkel vegyék ma­gukat körül, vonják be ő- ket a kulcsfontosságú távla­ti feladatok megoldásába, bátrabban bízzák rájuk az új, progresszív gyártási prog­ramok kidolgozásának és megvalósításának felelős munkáját. Egyúttal azonban rámutatott arra, hogy a fia­tal szakembereknek is kez­deményezőbben. rugalmasab­ban, az ifjúsági szervezet szerveinek támogatására tá­maszkodva kell felhasznál­niuk az új ismereteket. Az ifjúsági szervezet nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy minden munkahelyen növe­kedjék a magas műszaki és gazdasági színvonalú termé­kek hányada, s hogy a fia­talok ezzel is bizonyíthas­sák: büszkék munkájuk ered­ményeire, munkahelyük jó hírnevére, arra, hogy saját munkájukkal akarják elő­mozdítani társadalmunk, a hazai és a külföldi megren­delők szükségleteinek kielé­gítését. A nemzeti jövedelem nö­veléséért, a tudomány és a műszaki eredmények gyor­sabb felhasználásáért foly­tatott küzdelmünk rendkívül fontos tényezője a nemzet­közi szocialista integráció, fűként a Szovjetunió hatal­mas tudományos-kutatási és termelési alapjával. Az ifjú­sági szervezetre az integrá­ciós folyamatok meggyorsí­tása, a közös termékek ki- fejlesztése és gyártásuk meg­kezdése terén is nagy sze­rep hárul. Ez több pozitív példával támasztható alá. Az a meggyőződésem, hogy a SZISZ szlovákiai szervei és szervezetei jelentős mér­tékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok tudatosít­sák: napjainkban a tudomá nyos és a műszaki eredmé­nyek gyors felhasználásáért vívott harc a saját, a fejlett szocialista társadalomhoz méltó életszínvonalért való küzdelem, s ez a tudat új alkotó tettekre sarkallja ő- ket. JOZEF LENÄRTNAK A CSKP KB ELNÖKSÉGE TAGJÄNAK AZ SZLKP KB ELSŐ TITKÁ­RÁNAK BESZÉDÉBŐL A- MELY a SZLOVÁKIÁI IFJO- SÄGI AKTlVAÉRTEKEZLE- ten hangzott el.

Next

/
Thumbnails
Contents