Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1983-10-04 / 40. szám
... B M Í8 <3 1 1 G5 M «. 60 .. X s s □[ \[ ' E) Néphadseregünk ■ ^ napjan „A kárpát-dukla) hadművelet, története Iskolai tananyag, de emlékeanl és másokat emlékeztetni soha nem elég, mert az ember feledékeny természetű“ — mondott ta egy látogatásomkor a svidníki Dukla Múzeum Igazgatója. Tudjuk, hogy a Duklai-hágó birtokáért nem egészen három hónapon át folytak a harcok, s ezek során a mintegy ötven kilométer hosszú és húsz kilométer széles frontszakaszon az első csehszlovák hadtest 6500 emberét veszítette el. 1828 harcos elesett, a többi megsebesült vagy eltűnt. A 38. szovjet hadsereg szintén nagy áldozatokat hozott. Összesen 86 ezer embert veszített, ezek közül 11500 volt az elesettek száma. A szovjet és a csehszlovák csapatok erős csapásainak hatására az ellenség kénytelen volt visszavonni erőit a Duklai-hágó körüli magaslatokról. Október 6-án a szovjet és a csehszlovák egységek súlyos harcokban elfoglalták a hágót, és Csehszlovák területre lépve felszabadították az első községet, VySny Komárníkot. Ennek a hadműveletnek az emlékére október 6-át minden évben néphadseregünk napjaként ünnepeljük. Ez a nap annál is inkább katonáinkra irányítja figyelmünket, hogy október elsején a sorkötelesek újabb évfolyama öltötte magára a katonai egyenruhát, és lett a haza fegyveres védelmezője. Ezzel új szakasz kezdődött ezeknek a fiataloknak az életében. Tulajdonképpen abban a korban vannak, amikor nemcsak katonává nevelésük, hanem politikai és általános műveltségük szintjének emelése is még mindig igen aktuális. Ezért hangsúlyozni kell, hogy a katonai nevelés a társadalmi nevelés része, és közbeeső szerepet tölt be nevelési rendszerünkben. A szolgálatukat teljesítő fiatalok nevelésében minden tekintetben a korábbi nevelés eredményeiből indul ki, és azokat erősíti, illetve a katonai szolgálat követelményeinek megfelelően a fiataloknak azokat a tulajdonságait, személyiségük jegyeit, készségeit fejleszti tovább, amelyek a védelem és az építés feladatainak végrehajtásában egyaránt fontosak. A katona fiatalok hadseregünk szocialista jellege révén olyan politikai nevelésben részesülnek, amely világnézetük, osztályszemléletük erősítését, politikai ismereteik gyarapítását, a katonai szolgálathoz való viszonyuk elmélyítését, az életre való felkészítésüket szolgálja. A nevelő munkának fontos összetevője, területe a hadseregben működő SZISZ-szervezetek mozgalmi tevékenysége, a katonai kollektívák öntevékeny nevelő munkája. E munkában az évek során kialakultak e nevelés céljaira, tartalmára, módjára vonatkozó elgondolások, amelyek a hadsereg mindennapi gyakorlatában fokozatosan érvényesülnek. Sokéves tapasztalat bizonyítja, hogy egy- -egy SZISZ-szervezet alapja, kiindulópontja a szélesebb katonaközösségeknek. A hadseregben a SZISZ sajátos közösségformáló szerepének az is lényeges tényezője, hogy az ifjúsági szövetségben a fiatalok korábbi életük természetes folytatását látják a katonai élet megváltozott körülményei között. A SZISZ-szervezetekben megtett első lépések segítik hozzá a fiatalokat ahhoz, hogy a hadseregbeli életforma közösségi színterein is eredményesen szerepelhessenek, példásan teljesíthessék a katonaközösség tennivalóiból rájuk háruló személyes feladatokat. SIRASSER GYŰRGy ___ B ORZI LÁSZLÓ falTftél« MEGÉRETT A SZŐLŐ Falun hajdan a szüret ünnep volt, akárcsak az aratás — dolgos ünnep. Emlékszem, odahaza, az Ipoly mentén milyen sürgés-forgás, készülődés előzte meg a szüretet. A szüretelő gazda végigjárta a rokonságot, meghívta a hozzátartozőkat, segítsenek az általában hétvégén zajló munkákban. A háziasszony pedig sütött, főzött. Mifelénk a szüretelők hagyományos eledele a túrós kalács volt meg a szőlő- tábla végében nyárson sütött szalonna. A jó gazdának még maradt az előző év borából, azzal nyomtatták le a finom falatokat. S a szőlőhegyen szállt a dal... Idők múltán — mint általában minden falusi népszokás — a szüret Is veszített egyedi hangulatából. Ma már ritkán hallani szőlőhegyen daloló asz- szonyokat, lányokat, sokkal inkább a traktorok zúgásátől-búgásától hangos a határ. Nem volt ez másképpen sem Szencen (Senec), sem Bajoson (Baji), ahol szüretnézőben jártunk. Mindkét helyen a környék iskoláinak diákjaira is számítottak a gazdaságok. Nélkülük — mint minden mezőgazdasági idénymunkát — el sem tudnák képzelni a szüretet. Szencen a magyar tanítási nyelvű gimnázium diákjai, Bajcson a Nyltrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatói segédkeztek. A gazdaságok vezetői mindenütt elégedetten beszéltek a fiúk, lányok munkájáról, akárcsak a bőségesnek, jónak ígérkező idei termésről. Jó a szőlő cukortartalma. Bár idén korábban kezdték a szüretet, mint más években szokták, de ezt mindenütt a bőséges termés indokolta. Október végéig lesz munka elég a szüretelök- nek, préselöknek, a borgazdaságok dolgozóinak, akik már most is fáradságot nem kímélve nem . napi nyolc, hanem tíz-tlzenkét órát Is dolgoznak, hiszen a kellemes Időjárást ki kell használni. ZOLCZER JANOS A szerző felvételei
