Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1983-09-20 / 38. szám
8Z [ion Kongresszusra készült a Honvédelmi Szövetség, az a szervezet, amely harminckét éve végez már következetes munkát pártunk honvédelmi politikájának, a honvédelmi nevelés feladatainak teljesítése végett. Az eltelt Idő alatt számtalan olyan sikert ért el ez az önkéntes társadalmi szervezet, amelyek értékéből az időközben adódó kisebb-nagyobb kudarcok sem vontak le semmit. Ma már történelmi távlatokban kell erről a szervezetről beszélni, hiszen már az Indulása Is olyan Időkre emlékeztet, amelyek hatással voltak az egész világ arculatának, az emberiség sorsának alakulására. A Honvédelmi Szövetség 1951 novemberében alakult meg u- gyan, de mér a második világháború befejezését követő hetekben nyilvánvalóvá vált a kommunista párt a- zon Igyekezetének a helyessége. hogy a honvédelem újjászervezésében is végérvényesen szakítani akart a burzsoá hagyományokkal, s helyettük a demokratikus erők egységének megteremtésére és a Szovjetunióval való együttműködésre törekedett. A párt a katonapolitikai és a honvédelmi kérdésekben is következetesen harcolt a Kassal Kormány- programban foglaltak megvalósításáért. E következetes harc eredményeként jött létre 1945 október 25-én a IISZ elődje, a Védelmi Szövetség, amelynek tevékenységét a Nemzetvédelmi Minisztérium határozta meg és irányította. A Védelmi Szövetség munkája során helyes alapelvek- böl indult ki, mégis már a kezdeti napokban látszott, hogy képtelen lesz betölteni szerepét és küldetését, mert a burzsoá erők minduntalan azon mesterkedtek, hogy az ö érdekeiket szolgáló hatalmi gépezetté alakítsák. 1948 februárjában e- gészen odáig merészkedtek, hogy 8 nemzetiszocialisták irányítása alatt fegyveres államcsíny végrehajtására akarták felhasználni a szövetséget. A februári győzelem után 1949 márciusában ennek a szervezetnek törvényszerűen fel kellett bom- lania. A hidegháborús években az imperializmus a végsőkig kiélezte a nemzetközi helyzetet. Megalakult a NATO, és létrejött a Német Szövetségi Köztársaság. Az USA koreai katonai kalandorkodásai, a termonukleáris háború kirobbanásának veszélye arra késztette a pártot, hogy mindent elkövessen a forradalom vívmányainak megvédéséért és az állam egységének, védelmi képességének megteremtésére. A népldemokratlkus Csehszlovákia a Szovjetunióval egyllttműködve megtette a szükséges lépéseket. Elfogadták az államhatárok védelméről szőlő törvényt, és megszervezték a polgárvédelmet. A CSKP IX. kongresszusa határozatot hozott a csehszlovák néphadsereg mielőbbi korszerűsítéséről és a honvédelmi rendszer szocialista alapokon történő kiépítéséről. A felbomlott Védelmi Szövetség helyébe olyan szervezetnek kellett lépnie, amely képes szocialista alapokon biztosítani az állampolgárok, de főleg az Ifjúság honvédelmi nevelését. 1951 november 2-án a Nemzetgyűlés elfogadta a honvédelmi nevelésről szóló törvényt. Két nappal később összeült a létrehozandó Honvédelmi Szövetség KB-nak alapító gyűlése. Ezzel elkezdődött a HSZ mint a nép honvédelmi szervezetének, fejlődési folyamata. A HSZ megalakulására és szervezeti felépítésének megteremtésére nagy hatással volt a Szovjetunió honvédelmi szövetsége, a DOSAAF. Felbecsülhetetlen az a segítség, amelyet a HSZ a kezdeti időkben, de egész fennállása alatt is kapott szovjet testvérnemzetétől. A HSZ megalakulása óta szilárd egységét képezi társadalmunknak. Munkáját mindvégig a társadalmi fejlődés szolgálatába állította, de a saját fejlődésén is le- mérhetők a harminckét év alatt végbement társadalmi mozgások jelei. A HSZ életében igen jelentős időszak volt az első öt év. Kezdetben a munkások, a párt és a népi milícia segítségével egymás u- tán alakultak meg az alapszervezetei. öt év elteltével már több mint tizenhárom- ezer alapszervezetet és hat- százhetvenezer tagot számlált a HSZ. Az alapszervezetekben intenzív politikai- -nevelö munka folyt. Funkcionáriusai pedig a legaktívabb propagálói lettek a CSKP honvédelmi politikájának. Munkájuk során a párt, a nép és a hadsereg forradalmi hagyományaiból merítettek. Egymás után születtek a legszélesebb tömegeket is megmozgató és aktivizáló honvédelmi versenyek, amelyek aztán felbecsülhetetlen hatást gyakoroltak a fiatalokra, segítették azok helyes világnézetének kialakulását és a katonai szolgálatra való felkészítésüket. A HSZ I. kongresszusa — amelyet 1956. május 25-27-én tartottak — gazdag és eredményes munkát értékelhetett. Ennek ellenére a kongresszus légkörére a kritikus szemlélet volt jellenző. A kongresszus határozatai sürgették a honvédelmi nevelésnek a szocialista társadalmi rendszer alapjain történő elmélyítését. Ez ugyanúgy, mint az első kongresszust követő években, napjainkban is — amikor a Honvédelmi Szövetség IV. szlovákiai és VII. országos kongresszusára készül •— központi feladat. KAMOCSAI IMRE A SIKER KOVÁCSAI Taktikai megbeszélés. Az utóbbi néhány ' esztendőben olyannyira fellendült Perbete (Pribe- ta] sportélete, hogy ezzel feliratkozott a sportnagyhatalomnak számító falvak listájára. Mindez elsősorban az itt élő tizenéves lányoknak, fiúknak, na meg egy lelkes sportbarátnak, Szetei Ernőnek köszönhető. ÍGY KEZDŐDÖTT Az ügybuzgó fiatalember 1977-ben vállalta el a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskola csapatvezetői tisztét. Addig Perbetén is, akárcsak fal- valnk túlnyomó többségében, a futball jelentette az összes sportolási lehetőséget. Nos, az ifjú pedagógus elhatározta: elsősorban tanítványai körében, olyan sportokat fog népszerűsíteni, amelyek aránylag kevés sérüléssel Járnak, sok mozgási lehetőséget kínálnak, nem utolsósorban szemre is tetszetősek, és amelyeket ad- d-lg Perbetén csupán a televízióból ismertek. Röplabda-, asztalitenisz-, valamint sakkcsapatot alakított, a tanulók körében pedig határtalan volt a lelkesedés. No de mondja el ezt inkább maga Szetei Ernői — Mindig Is kedveltem a sportot, ezen belül pedig • röplabdát. Igénytelen játék, nem szükséges hozzá költséges felszerelés, a szabadban, strandon, kis helyen is játszható. Elég hozzá egy labda meg egy ruhaszárító kötél... ERNŐ NEM MARADT MAGARA Benda Kálmán iskolaigazgató helyeselte, támogatta a csapatvezető igyekezetét, ö pedig néhány kollégája, elsősorban Egyházi Ottó, Százval István és Matej Varga segítségével munkához látott. Négy szakosztállyal hamarosan megalakult az iskolai Slávia sportegyesület, s minden érdeklődőt szí-' vesen láttak a körfoglalkozásokon. Mivel az asztalitenisz- és a sakkkörbe inkább fiúk jelentkeztek, a röplabdacsapatot lányokból szervezték. A kondicionáló tornára vlseont lányok, fiúk egyaránt járhattak. Egy érdekes adat: az Iskola megközelítőleg 300 tanulójának a fele pár hét leforgása alatt belépett a sportegyesületbe. Legeredményesebbeknek azóta is a röplabdázó lányok bizonyulnak. Mindjárt a csapat megalakulásának évében járási bajnokságot nyertek, sezt a sikert évente megismétlik. Sőt, állandóan dobogós helyezéseket érnek el a kerületi döntőben is. Az októberi forradalom tiszteletére évente megrendezett nemzetközi, népszerűsítő tornák meghozták a kívánt eredményt: amikor az „aranycsapat“ tagjai, Mlynár Judit, Harcsak Gizella, az akkor még aprócska Ptnke Vera, Kocsis Judit meg a többiek búcsút mondtak Iskolájuknak, egyszerűen nem tudtak megválni az egyesülettől, a röplabdától. Egyikük, ma már nehéz lenne kideríteni, hogy ki, előrukkolt az ötlettel: — Kérjük meg a tanító bácsit, hogy foglalkozzon velünk továbbra is, alakítsunk Ificsapatot. Az elhatározást tett követte. Ernő elérte célját, és örült a lányok szándékának. A SZISZ-ESEK CSAPATA Azóta a szlovákiai ifjúsági röplabdabajnokság éremesélyes négy csapata. között ott szerepel a perbetei gárda is. A mindössze három és félezer lakosú község lánycsapata 40-50 ezer fős nagyvárosok egyesületeivel vetekszik. Az idén például áldozatos munkájuk elismeréseként éppen Perbetén került sor a szlovákiai döntőre, ahol 2illna, Keímarok és a bratislaval Ko- raensk^ Egyetem csapatai voltak az ellenfelek. Erre az alkalomra új, korszerű pályát építettek a sportbarátok. Mintegy 50-60 ember több száz órányi társadalmi munkával hozta létre a szemre is tetszetős „arénát“. Papp Győző, Szabó Ernő, Egyházi Ottó, Szetei Ernő, Péntek Sándor és mások, többnyire SZISZ-tagok, szabad idejükben ott szorgoskodtak a pályán. Ojabb érdekes adat: a SZISZ-esek, a csapat tagjai egytől egyig jó tanulók, diáklányok, akik hétközben más városokban tanulnak, s csupán szombat-vasárnapra utaznak haza szülőfalujukba. És természetesen ezeken a napokon vannak a bajnoki találkozók, amelyekre több száz kilométert kell utazniuk —. Megéri, lányok? Kórusban válaszolnak: — De meg áml Perbete színeiben versenyzőnk, falunkat képviseljük, s ez nem kis dolog. Hadd tudjanak rólunk szerte az országban, hogy velünk számítani kell. A többi három szakosztály munkáját Uzsák Miklós, Skotnár József és Százval Istvánná irányítja. Az asztali-' teniszezők és a sakkozók között szintén sok a középiskolás korú'’fiatal. Százvalné tornaóráira a volt tanítványokból anyukákká lett asszonyok is ellátogatnak, s magukkal viszik csemetéiket is. ÖSSZEFOGÁSSAL A tömegszervezetek nem fukarkodnak az anyagi segítséggel, mélyen a „pénztárcájukba“ nyúlnak, ha a slá- viások pénz szűkében állnak. Nagy. Ferenc, a közös elnöke, Rancsó Béla, a kiskertészek szövetsége helyi szervezetének vezetője vagy Kósa József, a sportszervezet elnöke tudja: lányaik, fiaik, unokáik számára teremtik meg ezzel a sportolási lehetőségeket. A járási testnevelési szövetségtől Avla furgont kaptak ajándékba. Most már ezzel utazhatnak a sportolók a távoli mérkőzések színhelyére. A sofőr szerepét az edzők látják eL Szetei Ernő áldozatkész munkája megfizethetetlen. Az az igyekezete, hogy minél több fiatalt megnyerjen a tömegsportnak, követésre méltó. A perbetel példa igazolja: falun Is lehet szép sportslkereket elérni, csak e sikerek kovácsait, a többnyire ellenszolgáltatás nélkül dolgozó fiatalokat kell felkarolni, munkájukat támogatni, s akkor az eredmény sem marad el. ZOLCZER LÁSZLÓ A szerző felvételei Az idei szlovákiai dönté egyik érdekes mérkőzése: UK Bratislava — Perbete 3:2. ► olimpiáról vilAgbajucksAgröl loseph-Sepp Blatter, a FIFA főtitkára a közelmúltban nyilatkozott a sokat vitatott olimpiai labdarúgó tornáról. E nyilatkozatból közlünk részleteket. — A megállapodás létrejött a NOB és a FIFA között a döntő részvételi szabályzatáról. Ez az adott körülmények között megfelelőnek látszik. — A megállapodás bírálói közé tartozott, nem? — Miből gondolja? — kérdezte vissza azonnal. — Egyes hírügynökségi jelentésekből... — Nyilvánvaló tévedésről van sző... Jelen voltam a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetőjével folytatott tárgyalásokon, s ha az ember jelen van. részt vesz egy megállapodás kidolgozásában, aláírja azt, utána nem bírálhatja. De nincs is okom rá, hogy bíráljam. — Tehát elégedett? — Az adott körülmények között igen. A megállapodás egy, egyébként egyes országok részéről sokat bírált mondatával tulajdonképpen a nemzeti szövetségek, illetve olimpiai bizottságok hatáskörébe utaltuk a döntést. Az a véleményünk, hogy az érdekeltek tájékozottabbak, jobban felül tudják bírálni a játékosok stílusát. A mondat, gondolom, ismerős: azokat a játékosokat zártuk ki, akik a labdarúgást hivatásuknak tekintik, és megélhetésüket csak a futballból biztosítják. — Ezt a reformot véglegesnek szánják? — Ez csak kölcsönös engedmények alapján jött létre, és Los Angelesre vonatkozik. Változatlan célunk, hogy a részvevő országok számára nagyjából azonos feltételeket, lehetőségeket teremtsünk. Ez az egyes országokban kialakult különböző helyzetet tekintve csakis életkori korlátozás lehet. Reméljük, sikerül elérnünk, hogy 1988-ban már csak 23 éven aluliak vehessenek részt az olimpiai játékok labdarúgótornáján. — Hol tartanak az előkészületekkel? — A tavasz végén helyszíni szemlét tartottunk a javasolt színhelyeken. A pályák méreteire, a stadionok berendezésére, a játékosok elhelyezésére vonatkozó kifogásainkat írásban rögzítettük. A LAOOC ígéretet tett panaszaink orvoslására, s 1984. április 1. után újabb helyszíni szemlét tartunk. — S mi történik, ha akkor sem lesznek megelégedve? — Kifogásaink jogosságát elismerték, s ha nem változtatnak, mi arra is készen állunk, hogy más országban rendezzük meg az olimpiai labdarúgótorna döntőjét. — Lenne még Idejük az esetleges helyszínváltoztatásra áprilistól július végéig? — Az Idő valóban rövid, de a LAOOC egy évet kért a kifogások felszámolására. Mindenesetre álláspontunk nem fenyegetőzés, de a kijelölt stadionok jelenléti méretei, játékterük egyszerűen nem alkalmas rangos labdarúgó-mérkőzések lebonyolítására. — A világbajnokságra áttérve, több javaslatot olvastunk az 198fi-os mexikói torna lebonyolítási rendszerének változásáról. — A jelenlegi elképzelések egyelőre csak találgatásokon alapszanak. A helyszín mellett két dolog biztos, egyrészt a döntőt 24 ország válogatottjának részvételével rendezzük meg, másrészt a FIFA végrehajtó bizottsága nem helyeselné, ha a mérkőzések’ számát a Spanyolországban játszott 52 találkozónál többre emelnénk. A javaslatokról még annyit, hogy a legfrissebb hírek szerint a FIFA vezetői közül többen a nyolc csoportban kezdődő döntőt pártolják. Az első körmérkőzés (24 találkozó] után minden csoportból két csapat jutna tovább, majd négy hatos csoportban folytatódna a küzdelem. Állítólag Ha- velange elnök is ezt a változatot pártfogolja.
