Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-09-20 / 38. szám

KIEMELTÜK A SZOCIALIZMUS A BÉKE szinonimája A másodtlc világháború óta az emberiség még sosem állt Ilyen sorsdöntő válaszút Or lőtt, mint napjainkban. Vár lamennyl állam, minden nemzet, a fontos társadalmi szervezetek, a világ külön­böző részein élő, politikai­lag gondolkodó ember azzal a kérdéssel találja magát szemben, vajon milyen Irány­ban fog fejlődni a világ. Az amerikai imperializmus legreakclősabb körei és NATO-bell szövetségeseik azt az utat állítják előtérbe, a- rnety a konfrontációhoz, a fegyverkezési versenyhez, a nemzetközi feszültség foko­zódásához, a különböző kon­tinenseken a . háborús tűz­fészkek kialakításához, illet­ve fenntartásához, az em­beriség sorsának veszélyez­tetéséhez vezet. Ez szörnyű, embertelen Irányvonal. A nemzetközi reakció képvise­lői céljaik elérése érdeké­ben hajlandók feláldozni emberek tíz- és százmillióit. A másik út, amelyet a Szovjetunió és a Varsót Szerződés többi tagállama javasol, és amelyért kitar­tóan harcol, a leszereléshez, a nemzetközi feszültség eny­hüléséhez, a nemzetek kö­zötti megértéshez, a háborús tűzfészkek felszámolásához, a békéhez és az emberiség boldogságához vezet. A szocialista országok, a nemzeti felszabadító erők és a nemzetközi munkásmozga­lom mindent megtesz azért, hogy a világban a két egy­mással ellentétes irányvo­nal versengéséből az kerül­jön ki győztesen, amelyet a humanizmus, az emberi ci­vilizáció sorsáról való gon­doskodás hat át. Nem saj­nálják ezért erejüket, és mozgósítják a béke vala­mennyi becsületes -hívét az egyré növekvő háborús ve­szély elleni harcra — tekin­tet nélkül állampolgársá­gúkra, politikái vagy vallási hovatartozásukra. A legre- akciósabb erők, amelyek ma 'meghatározzák az Egyesült Államok politikájának hang- pemét, a néptömegek bea­vatkozása nélkül fikarcnyit sem engednének ebből a ve­szélyes irányvonalból. Az események gyors Iram­ban követik egymást. A szo­cialista országok nem dra­matizálják a jelenlegi nem­zetközi helyzetet, azonban semmi esetre sem becsülik alá. Az a véleményük — s ez többször, elhangzott a kö­zelmúltban megrendezett prágai béke-világtalálkozón Is —, hogy még van Idő o- lyan megoldások keresésé­re, amelyek megakadályoz­nák a nemzetközi helyzet további romlását, megszün­tetnék a feszültséget, és meg­szilárdítanák a békés együtt­élés alapjait. A Szovjetunió­nak és szövetségeseinek va­lamennyi külpolitikai kezde­ményezése épp ezeket a ne­mes célokat követi. Arról, hogy ezek a javas­latok mennyire vonzóak, az is tanúskodik, hogy a nyu­gati közvélemény jóval na­gyobb figyelmet fordít rá­juk, mint néhány évvel eze­lőtt, és egyre Inkább a nem­zetközi megértéshez való konstruktív hozzájárulásnak tartja őket. A szocialista or­szágok békekezdeményezé­sei iránti érdeklődés ará­nyosan növekszik azzal, a- hogyan a Nyugaton nő a nukleáris háború elhárításá­ért küzdő tömegmozgalom. VASIÉ BIEAKNAK, a CSKP KB titkárának cikkéből a moszkvai Pravdában „Mindig lehet számítani rájuk“ Balkó Zsófia, a Lukané- nyel (Nenlnce) Művelődési Ház népművelője fogalma­zott Így a helyi Ifjúsági szervezet tagjairól szólva. Nemcsak beosztásánál fogva Ismeri jól a falu fiataljait, hanem azért Is, mert egé­szen a tavalyi évzáró tag­gyűlésig a SZISZ-szervezet elnöke volt. Munkahelyi és családi elfoglaltsága miatt azonban nem vállalta to­vább a szervezet irányítá­sát, de változatlanul lsegíti a fiatalok munkáját. Elmondta, hogy a har­minchat tagú SZISZ-alap- szervezet a falu egyik leg­aktívabb társadalmi szerve­zete. Tagjai sohasem hiá­nyoznak a közérdekű mun­kákból, és kulturális tevé­kenységük Is sokoldalú. Bi­zonyltja ezt az Is, hogy a szervezetnek tizennyolc ta­gú vegyes népi tánccsoport­ja, tizennégy tagú színját­szó csoportja van, de az Iro­dalmi kör munkájára sem lehet panasz. A színjátszók tavasszal nagy sikerrel mu­tatták be a Kincskeresők el- mű színdarabot. A fiatalok együttműködnek a CSEMA- DOK helyi szervezetével, és segítik a polgári ügyek tes­tületét is. Szorgalmuk jutalmául a lukanényei Ifjúsági szerve­zet tagjai augusztusban tíz­napos kiránduláson voltak a bulgáriai Várnában. B. 6y. EGY IFJÜSÄGI KLUB ÉLETÉBŐL Nagykürtösön (Velky KrtíS) két évvel ezelőtt, 1981 noíémberében nyitották meg a városi Ifjúsági klubot. Vezetője Peter jankovfeh mérnök, akit munkájában a klubtanács segít. A művelődési házban van az ifjúsági klub, amelynek felszerelése kielégítő. A klub bárjában csak üdítő Italokat árusítanak, és tilos a dohányzás, így kultúrált és kelle­mes környezetben szórakozhatnak a fiatalok. A klubot a városban működő Ifjúsági szervezetek (az üzemek, vállalatok és intézmények SZISZ-esei) bármikor Igény­be vehetik rendezvényeikre. Élnek is ezzel a lehető­séggel a Dolina-bánya, a jnb és a további üzemek Ifjú­sági szervezetei, , tegutóbb a munkásfiatalok napjait rendezték meg az Ifjúság! klubban. A klub helyiségei közül az ún. űvegházat használják ki léginkább, mert itt-tartják a diszkókat, és Itt próbál hetente kétszer az Afrodita .mPderntánccspport. .A klub vezetősége segít! a Zenés Színház' munkáját Is. Meg kell jegyezni, hogy mind a tánccsoport, mint a színház szí­vesen látná soraiban új tagokat.. Bodzsár Gyula M inden őrömét és kínját ránk hagyva búcsúzott el a meteo­rológiai nyár. Maradt az üdü­lésre kitűnő Idő, de maradt a régen nem tapasztalt szárazság, az őszieket gyorsan érlelő meleg is, aminek e- gyenes következménye, hogy talán még sohasem volt olyan nagy szük­ség az épitőtáboros fiatalok segítsé­gére, mint idén. Még szerencse, hogy jó pár éve hagyományosan csak szep­tember végén zárják be kapuikat a nyári építőtáborok. De hagyománya van annak Is, hogy a mezőgazdaság és a konzervgyárak megsegítésére sietnek a csehszlovák néphadsereg katonái Is. A nyári hónapokban lép- ten-nyomon találkozhattunk velük a szántóföldeken, mindig ott szorgos­kodtak, ahol éppen a legnagyobb szükség volt kezük munkájára. Iván Tilovsky őrnaggyal és véden­ceivel a galántal járásban hozott ösz- sze a véletlen. Teljes eröbedobással dolgoztak a katonák a betakarítási munkában, de azért találtunk néhány percet egy rövid beszélgetésre. — Katonáink a közelmúltban egy nagyobb gyakorlaton vettek részt — kezdte Tiäovsky őrnagy. — Örömmel mondhatom, hogy minden tekintet­ben bebizonyították: tökéletesen elsa­játították a rájuk bízott haditechni­ka kezelését, és a legnehezebb harci feladatok teljesítésére Is képesek. A gyakorlatot nagyon megnehezítette a Terepruhás „idénymunkások“ rendkívüli meleg. Mondhatnám azt Is, hogy a fiúkból szinte mindent kivett a gyakorlat, mégis örömmel vállalták a társadalmi munkát, szívesen jöttek a nyugat-szlovákiai kerület mezőgaz­dasági üzemelnek megsegítésére. Itt is kemény, férfias helytállásra van szükség, mégis azt tapasztalom, hogy katonáinknak szinte felüdülés ez a munka. Főleg a gépjárművezetőink segítségét értékelik Igen nagyra az egyes üzemek vezetői. — Ügy tudom, ön Is terepszemlére érkezett ide. Elégedett a fiúkkal? — Nem vagyok mezőgazdasági szakember, de abból, amit az agronó- musoktól és a gépesítőktől hallottam, arra következtetek, hogy katonáink hamar belejöttek a mezőgazdasági munkákba. Nagyon sok dicséretet hallottunk a Bratislava és a Trnava környékén dolgozó fiataljainkra, de kitűnő munkát végeztek katonáink a komáromi (Komárno) és a dunaszer- dahelyl (Dun. Streda) járás egységes földmüvesszövetkezetelben is. Többel is beszéltem közülük. Azt mondták, egyáltalán nem számít nekik, hogy szinte az egész nyarat terepruhában töltik el. Ez a társadalmi munka sok tekintetben változást hozott az éle­tükbe, úgyhogy nagy lelkesedéssel dolgoznak. — Azt hallottam, hogy szocialista munkaverseny folyik az egyes cso­portok között. — A gyakorlaton Is szocialista munkaverseny keretében végezték ne­héz feladataikat a katonáink, s ezt teszik a társadalmi munkában is. A szocialista munkaversenyben a nehéz feltételek ellenére is maradéktalanul teljesíthetik a reájuk bízott feladato­kat. A gyakorlaton — és úgy látom, itt Is — igencsak fontos volt a gépjár­művezetők teljesítménye, felkészült­sége. Szerencsére elmondhatom, hogy jó gépjárművezetőket kaptunk a Hon­védelmi Szövetség kiképző központ­jaitól. A gyakorlatra és a mezőgazda­sági munkákra is jól elő tudták ké­szíteni járműiket, ami egyik fő kri­tériuma a szocialista munkaverseny­nek, de értékelni fogjuk a munkafe­gyelmet és a munkához való hozzá­állásukat is. Tudom, egy kicsit szigo­rúak a követelmények, de mit lehet tenni, katonák vagyunk. No meg va­laminek alapján értékelni is kell a munkaversenyt, hogy a legjobbakat aztán megjutalmazhassuk. K. I. OJ HELYZET AZ EGYÜnMŰKÖDÉS FEJLŐDÉSÉBEN A hetvenes-nyolcvanas é- vek fordulóján új helyzet alakult ki a KGST-tagálla- mok gazdasági fejlődésében és együttműködésében, vala­mint a Kelet és Nyugat kö­zötti gazdasági kapcsolatok­ban — állapítja meg 0. Bo­gomolov akadémikus, a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miája Szocialista Világgaz­dasági Intézetének igazga­tója a Kommunyiszt című folyóiratban megjelent cik­kében, amelyből az aláb­biakban részleteket közlünk. Azt, ami az európai szo­cialista országokban zajlik, a leghelyesebb úgy jelle­mezni, hogy a korábban u- ralkodó extenziv gazdálko­dásról fokozatosan áttérnek a gazdálkodás modern, intenzív típusára. Ez az át­térés meglehetősen bonyo­lult. Elég emlékeztetni ar^ ra, hogy csak a fűtő- és nyersanyagok kitermelésé­nek bővítése milyen hatal­mas költségnövekedéssel jár együtt. A feldolgozóipar termelő- berendezéseinek modernizá­lása, a tudomány fejleszté­se, a mezőgazdasági terme­lés ipari alapokra történő állítása, mindez ugyancsak a korábbiaknál összehason­líthatatlanul magasabb rá­fordításokkal jár. A KGST országai ma még szembe találják magukat a gazdaság nem kielégítő ha­tékonyságának egész sor kö­vetelményével. Ezek közé tartozik, hogy az erőforrá­sok korlátozottan állnak rendelkezésére, hiányzik a termelés és a fogyasztás e- gyensúlya, egyebek között a közfogyasztási cikkek terü­letén. Néhány KGST-ország- ban továbbra is szűk ke­resztmetszet a mezőgazda­ság, nem elég fejlett a nép- gazdasági Infrastruktúra, különösen a szállítás és a raktározás. A belső piacok áruellátását akadályozza, hogy sok termék minőségét, tartósságát és megbízható­ságát tekintve elmarad a vi­lágszínvonaltól, valamint az, hogy hiány van tartalék al­katrészekből. Mindez szűkíti az új eszközök népgazdasá­gi beruházásának lehetősé­gét,, valamint, a lakossági fogyasztás növelését, és vég­ső soron a gazdasági növe­kedés lassulásához vezet — fejti ki a szerző. A fölmerült problémákat nyugati megfigyelők sietve „a KGST-n belüli gazdasági válsággá“ nyilvánították. Az ilyen megállapításoknak sem­mi közük sincs az igazság­hoz. A szocialista közösség or­szágai rendelkeznek problé­máik megoldásához szüksé­ges alapvető anyagi feltéte­lekkel. Arra van szükség, hogy ezeket hiánytalanul mozgósítsák. Már a hetvenes években elkezdődött intenzifikálási folyamat nehézségei és nem kis költségei ellenére a KGST-országok gazdasága jó­val dinamikusabban fejlődik, mint az Európai Gazdasági Közösség államaié. Ez utób­biak nemzeti jövedelme 1971—1982 között 1,3-sZoro- sára nőtt, míg a KGST-or- szágoké 1,7-szeresére. Bár az utóbbi két évet nem nevez­hetjük kedvezőnek a szocia­lista közösség szempontjá­ból, mégis, eredményeink alapján megállapítható, hogy a szocialista gazdaság alkal­mazkodása az új, szigorúbb feltételekhez megkezdődött, és mind erőtejlesebbé válik. Változások érlelődtek meg a KGST-országok gazdasági együttműködésében Is. A szo­cialista gazdasági integrá­ció politikájának köszönhe­tően meglehetősen magas szintre jutott a nemzeti gaz­daságok együttműködése. Ez már csak a KGST-n belül áramló termékek és szolgál­tatások értéke alapján is megítélhető, amely átlago­san' több mint IS százaléka a KGST-országok összes nem­zeti jövedelmének. Bulgáha, Magyarország, Csehszlovákia és az NDK az előállított gé­pek és berendezések 30—40 százalékát értékesíti a KGST- piacon. Az integráció és más, nagy közös kezdeményezések fő irányát meghatározó kom­plex program megvalósítása jelentősen hozzájárult a KGST keretein belüli együtt­működés fejlesztéséhez és tökéletesítéséhez. Kijelölték egyebek között az együtt­működés gazdasági feltéte­lei javításának módjait is. Ezzel kapcsolatban például erősíteni kell azoknak az a- nyagl ösztönzőknek a haté­konyságát, amelyek az egy­másnak szállított áruk mi­nősége, műszaki színvonala és versenyképessége javítá­sára, valamint a hiánycik­keknek a KGST-placra Irá­nyuló exportja növelésére késztetnek. A KGST-országoknak Igen lényeges következtetéseket kell levonniuk a nemzetközi helyzet éleződéséből és a kapitalista világ válsághely­zetéből — fejti ki 0. Bogo­molov. A hidegháborúnak az óceánon túlról fújó szele rontja a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem felté­teleit. Ez annál Is inkább aggasztó, mert ebből már tisztán gazdasági jellegű ne­hézségek is fakadnak — e- mell ki a szerző. Közéjük tartoznak a Nyugattal sza­badon konvertálható valutá­ban lebonyolított elszámolá­sok. Az alaptartozások és az ehhez tartozó kamatfizetés olyan körülmények között, amikor az Egyesült Államok bojkottálja a kereskedelmi ügyleteket, bonyolult prob­lémát jelent a KGST-orszá­gok számára. Ezen országok tehát mind belső fejlődésükben, mind külső kapcsolataikban sok új és nem is könnyű gazda­sági feladattal találják szem­be magukat. Azoknak a prob­lémáknak, amelyekkel szem­be kell nézniük, nagyon ke­vés közük van a mai kapi­talizmus betegségeihez: a termelés stagnálásához és csökkenéséhez, a növekvő inflációhoz és munkanélkü­liséghez. Ezzel együtt a KGST-országoknak a jelen­legi évtizedben — mint azt a párt- és állami döntések is előírják — a gazdasági növekedés teltételeinek és tényezőinek radikális meg­változtatását figyelembe vé­ve, korrigálniuk kell gazda­ságpolitikai módszereiket, tervezési gyakorlatukat és gazdasági gondolkodásmód­jukat — állapítja meg egye­bek közt Bogomolov akadé­mikus. MMltöl Prazdrof a Prazdrol sör? nn Erre válaszolni nem is olyan * * * egyszerű, mint ahogy azt so­kan hiszik. A plzetil gyártási mód­szert máshol is alkálmazzák, a nyers­anyag, a szakképzett, gyakorlott sör­gyári dolgozók, józómesterek másfe­lé is adva vannak, de a legpontosabb plzetil eljárással sem lesz olyan sör az övék, mint a Prazdroj. Ha az itt előkészített nyersanyagot egy másik sörgyárban józnék ki, már nem len­ne ugyanolyan minőségű, mintha pi- zetíben főzték volna. A szegedi sza­lámi titkára sem tudnak rájönni, de a tokaji bor sem tokaji bol lenne, ha máshol érlelnék és erjesztenék, ha a szóló Tokajban termett is vol­na. Ezt már kipróbálták. Biokémiai titkok játszanak ttt közre —• állítják a szakemberek. A híres sörvárosban nagyon régóta főzik a sört. Senki sem tudja azt, hogy pontosan mióta. Viszont az tény, hogy a mai gyárban 1842 októ­ber végén kezdték el a sör főzését. Hiteles adatok szerint az említett hó­napban 3657 hektoliter készült ebből az italból. Azóta a gyárat már bőví­tették, de a módszerek maradtak a régiek. A gyártási és erjesztési eljá­rásokon, valamint a sör érlelésén PRAZDROJ semmit sem változtattak, és nem is akarnak. Az itt készült sörnek egyhamar hí- re kelt, de mivel még nem épültek ki azok a fontos vasútvonalak, ame­lyeken a sört gyorsan szállították volna, lovasfogatokon hordták a kö­zeli nagyobb vendéglőkbe, városokba. Prágában 1845-től állandóan lehet pil- zeni sört venni, majd eljutott a nyu­gat-csehországi fürdőkbe is, csakha­mar megismerhették Karlovy Vary, Marianské Lázné és a többi fürdő­hely vendéget. Ez az ttal majdnem úgy vonzotta ide a vendégeket, mint a gyógyvizük, írták a korabeli lapok. És 125 évvel ezelőtt megkezdődött az exportja is. Legelőször Németország­ba szállították, s a ptlzeni méltó el­lenfele lett a német-bajor söröknek. A vasút elterjedésével aztán e sör exportja is megnőtt. Ma pedig nincs az a mennyiség, amit ne tudnának eladni, de a gyártásnak korlátái van­nak. A mennyiségi fejlesztés a minő. ség rovására menne, ezt pedig nem akarják a gyár szakemberei. A gyár az egymillió hektoliteres évi termelést 1912-ben érte el. Akkor már olyan fejlett volt a biokémiai tudomány, hogy fejleszthették áz ti­zemet úgy, hogy a régi technológiát is megőrizték. Ma már egymillió- négyszázezer hektoliter az évi átla­gos termelés. Ezt a mennyiséget e- gyelóre nem is akarják túlszárnyalni, hogy ne ártsanak a sör minőségének. A Prazdroj márkájú sört szállítják a Szovjetunióba, Magyarországra, a Német Szövetségi Köztársaságba, O- laszoTszágba, Ausztriába, az Amerikai Egyesült Államokba és még a világ sok más országába. A legnagyobb lm. portőrök azonban a megnevezett or­szágok. A világ minden táján magán- vállalatok, hajóstársaságok, szállodák is vásárolják tőlünk a híres pílzenit. Meg kell említeni, hogy Plzetí nem­csak nehézipari, hanem Nyugat-Cseh- ország egyik élelmiszeripari központ­ja is. Egy másik itteni sörgyár, a Gambrtnus nevezetű is reprezentálja ezt. A Gambrinus gyár nagyobb, mint a Prazdroj, és ebben is. kitűnő sört főznek. A sör ősrégi, kitűnő ttal. Mértéké, vei fogyasztva nemcsak üdít és szom- jat olt, hanem táplál is. BAGOTA ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents