Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1983-09-06 / 36. szám
5 A mikor egy közeli és baráti országról írunk, nem szoktuk földrajzi ismeretek közlésével fárasztani lapunk olvasóit, ám Bulgáriáról lévén szó, mégis úgy érezzük, hogy nem árt néhány adat. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert sok-sok hazánkfia ezen az országon csak átrohan, és alig várja, hogy megmártsa átforrósodott testét a Fekete-tenger hűsítő hullámaiban. se a már meglevő, de károkat szenvedett ipar helyreállítása volt, és a háború előtti szint elérése s gazdasági tevékenység valamennyi ágában. A terv sikeres végrehajtása után az első ötéves terv az ország gazdasági visszamaradottságának felszámolására irányult. Meg kellett szüntetni a gazdasági élet eddigi egyoldalú fejlődését, és meg kellett teremteni a nehézipar alapjait. Ezzel Bulgária perbe fogták. A Szlovák Nemzeti Felkelés harcosainak soraiban is számos bolgár partizán áldozta fel életét, nemcsak népe, hanem a mi népünk szabadságáért is. Fentebb már szóltunk a bolgár népgazdaság fejlődésiről. E fejlődés a nép életszínvonalának állandó emelését szolgálja. A Bolgár Kommunista Párt s a bolgár állam szociális politikájának fő célja az emberről való gondoskodás, illetve annak anyagi és szellemi igényeinek kielégítése. Több mint tíz év telt el azóta, hogy a Bolgár Kommunista Párt jóváhagyta azt a tudományos alapokon nyugvó egységes programot, mely tartalmazza a nép életszín82,5 százaléka óvodába jár. Az állam nemcsak a legkisebbeknek nyújt hathatós anyagi segítséget, hanem a főiskolásoknak is. Azok, akik Jó eredményeket érnek el tanulmányaik során, magas ösztöndíjat kapnak. Már néhány éve bevezették Bulgáriában az ötnapos munkahetet. Habár ifjúsági lapban nem éppen időszerű a nyugdíjakról beszélni, ám érdemes elmondani, hogy amíg a nagyon Is fejlettnek kikiáltott Amerikai Egyesült Államokban a férfiak 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba, addig Bulgáriában a férfiak 60, a nők pedig 55 éves korukban. Persze, ha az emberek életszínvonaláról beszélünk, nemcsak az Nemcsak tízmillió turista hazája f6 tudni, illetve újra felidézni gs Iskolában tanultakat, hogy a Bolgár Népköztársaság területe ■111 ezer négyzetkilométer és keleti határát 378 kilométer hosszan g Fekete-tenger képezi. Lakosainak száma 1975-ben közel kilencmillió volt £s röviden a történelemből. A mai Bulgária területén az i. e. Bt—Sl. századtól szlávok éltek. A gazdasági szerkezetét gyökeresen átalakították. A második és a harmadik ötéves terv az ipari termelés 60, a mezőgazdasági termelés 30 százalékos fejlődését, a villamos energia megkétszereződését hozta meg. A tervgazdaság, keretében megépítették Pernlkben Bulgária első kohóját. Az ország vegyipara úgyszólván a semmiből nőtt naggyá. Dlmltrogradban ha'A múlt emlékét Idézi bizánci birodalom elleni harcok során kialakult a szlávok törzsi arisztokráciája, de mielőtt államot szervezhettek volna, török eredetű bolgárok meghódították őket, és erős államot alapítottak. A bolgár állam állandó harcot folytatott Bizánc ellen, s ugyanakkor észak felé egészen a Tiszáig és a Kárpátokig terjeszkedett. Később a törökök uralkodtak az országban. A török uralom visszavetette a, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődést. A XIX. század derekától a bolgár forradalmárok már a török uralom és a feudális rendszer ellen küzdöttek. A sikertelen 1875. évi szeptemberi és az 1876- os áprilisi felkelés után az 1877— 78-as orosz-török háború hozta meg Bulgária függetlenségét. A felszabadulás után az ország gazdasági viszonyaiban döntő változás állt be. 1947-ben államosították a magánkézben levő ipari vállalatokat és bányákat; létrejöttek a szocializmus alapjainak fejlődése számára szükséges gazdasági előfeltételek. Az 1947—49. évi első gazdasági terv célkitűzétalmas vegyi kombinát épült, a- mely 24 óra alatt több műtrágyát gyárt, mint amennyit 1938-ban az országba behoztak. Gépgyárak egész sora létesült. A könnyűipar terén tovább fejlesztették az eddig is vezető élelmiszeripart. Nagyipari kombinátokat létesítettek, különösen nagy gondot fordítottak a dohányfel dolgozó ipar fejlesztésére. A fog lalkoztatottak számaránya tekin tétében a textilipar áll az első he lyen. Bulgária gyümölcstermesz tése igen fejlett, különösen sok a jó minőségű alma és szilva, de egyéb gyümölcsök is bőven terem nek. Világhírű a bolgár zöldség kertészet is. A Duna és a Marien völgyében főképpen paradicsomot és paprikát termesztenek. Népeink történelmének is sok közös vonása van. A gyökerek egészen a 9. századig nyúlnak vissza, amikor Cirill és Metód a Nagy-Morva Birodalomban tévé kenykedett. Bolgár barátaink sosem felejtik el, hogy a csehszlovák dolgozó nép mily hősiesen kiállt akkor, amikor a bolgár nép hű fiát, Georgij Dimitrovot Lipcsében vonalának állandó emelését. A pártnak e célkitűzései úgy vonultak be Bulgária legújabbkori történelmébe mint a nép boldogulásának és boldogabb életének programja. Persze e program lényegét csak akkor értjük meg, és akkor tudjuk igazán értékelni, ha tekintetbe vesszük, hogy a Bolgár Kommunista Párt akkor tűzte ki e távlati fejlesztési tervet, ezeket a nemes célokat, amikor a kapitalista világban már dúlt az általános gazdasági válság és tízmilliókra emelkedett a munkanélküliek száma. Az elmúlt tíz év eredményei azt bizonyítják, hogy tartós növekedést értek el a bolgár nép életszínvonalának javításában. Növekedett a lakosság bevétele. Az utóbbi tíz év alatt a legkisebb havi kereset 60 le várói 100 levára emelkedett és a havi átlagbér 125 leváról 197 levára. A reálbérek emelkedésével egyenes arányban nőtt az áruellátás is. 1972-höz viszonyítva a ktskefeskedelml forgalom egy lakosra számítva 62 százalékkal nőtt. Az alapvető élelmiszerek fogyasztása is megnőtt. Ma már gyakorlatilag minden bolgár családban van rádió, televízió, hűtő és mosógép. Egyre többen költöznek modern új lakásba. Az elmúlt tíz év alatt 650 ezer lakás épült fel, amely lehetővé tette, hogy a bolgár lakosság negyede olyan körülmények között, olyan lakásokban él, amelyek megfelelnek a mai követelményeknek. A társadalom magára vállalta annak a költségnek tetemes részét, mely az ifjú generáció felnevelésével függ össze. Emelték a családi pótlékot, és a fizetett gyermekgondozási szabadságot is egy évre hosszabbították meg. A három és hatéves korú gyermekek N ... ...Äigiiiiiii , MÍí’írÍÍÍÉÍÍÍÍ 'llílllii? i; JliilÄiä í7//é, a tengerben nagyszerű.../ ^ anyagi javak ■ juttatásáról kell szólnunk, hanem a szellemi értékek közvetítéséről is. Bulgáriának fejlett könyvkiadása, magas színvonalú filmipara van. Színházak egész sora gondoskodik a művelődésről, a szórakoztatásról. Műsoraikon a legjobb bolgár szerzők művel és a világirodalom jeles alkotásai szerepelnek. Bulgária szeptember 9-én ünnepli felszabadításának 39. évfordulóját. 1946. szeptember 15-e óta Bulgária népköztársaság. A szocializmus építésének sok természeti feltétele adva van, így jó termőföld, ásványi kincsek, bőséges vízerő. Bulgáriát a felszabadulásig ásványkincsekben szegény. Iparban elmaradott, klsárutermelő agrárországnak Ismerték. A felszabadulás után a szocializmus építésének lendülete ezt a képet alaposan megváltoztatta. Cs. I. Csíkmák Imre felvételei- . ,vv i'«-. »í* ' ' ' í: • s • • -.«•'S-'í Bulgáriában a történelmi emlékek egész sora található. Ez Nessze- bár. Jubileumi ünnepség mellékízzel Bécs, Ausztria fővárosa a napokban, úgymond, a törö kök jegyében él. Háromszáz éve vették a várost ostrom alá Kara Musztafa pasa ba- dai, és véres csatározás után 168ß. szeptember 12-én a segítségre siető Sobieski János lengyel király csapa tai, kiegészítve a császári hadakkal sorsdöntő csapást mértek a török hadseregre. Ez az oszmán birodalom európai uralma végének kéz detét jelentette. Mindenkép pen fontos történelmi ese mény Közép-Európa népeinek históriájában. E jubilenm megfinneplése mindenkor eseményszámba ment Ausztriában. Míg ma ga az esemény mivolta nem nagyon változott (változha' tott), az ünnepségeket bevo nó politikai máz a minden kori osztrák társadalmi-poli tikai helyzetet tükrözte visz- sza. Ezt bizonyítja a vissza pillantás. A száz évvel ezelőtti kerek jubileum alkalmából kiadott publikációk az „európai civilizációnak az ázsiai barbárság, feletti győzelméről“, a „keresztnek a félhold feletti győzelméről“ beszéltek. A kétszázöl venedik évforduló — 1933 ban — a felvonuló német fa sizmns időszakára esett. Ek kor a „Nyugat megmentése* mint a történelmi esemény hagyatéka már naprakész jelszónak is minősült. A jubileum keretében megrendezett „katolikus nap“ felhívásában ezt olvashatjuk' „Kétszázötven év telt el azóta, hogy az egyház és a keresztény nemzetek összefogásával a bécsi falakon megtört a. tűrök támadás, és megmenekült Nyugat és kul túrája. Ma (1933-ban — a szerk. megj.j, amikor újabb támadás fenyeget Keletről szükséges emlékezni arra az eseményre.“ Talán felesleges is külön megemlíteni, hogy a „keleti támadón“ álnokul a Szovjetuniót értették. Fél évszázad után a helyzet. bár nem lehet a mai Ausztriát az ötven év előttivel összehasonlítani, nem sokat változott. Megint lesz nek nagyszabású ünnepsé gek, lesz „katolikus nap“ de az esemény politikai reflexióinak „színezete" felől alig lehet kétségünk. Az ünnepségsorozat legprominen- sebb vendége II. János-Pál pápa lesz. Wojtyla ezzel csak folytatja pontifikációja kezdetétől végzett „világjáró“ zarándokolását, és semmi sem jelzi, hogy most az egyszer elmaradnának a za- rándoklás egyes állomásairól közismert (néha éles) politikai kinyilvánításai. Ezeknek politikai beállítottsága felől sem lehet kétségünk. Bár vezető osztrák politikai körökben hangsúlyozzák, hogy az eseménysorozat kizárólag történelmi és vallási vonatkozású, a politikai vezetésben is vannak egyesek, akik tisztában vannak az elkövetkező események politikailag demonstratív jellegével. Joseph Cap, az Osztrák Szocialista Párt fenegyereke, az ifjú szocia listák (osztrák JUSOj veze tője ismét szembekerült (va jón már hányadszor?) pártja vezetésével, amikor kije leniette, hogy fiataljaival el lenakciókat szervez a pápa látogatása idején, hogy tudtára adja a szentatyának: „a pápa főleg a hívők lelki üd vösségével törődjék, és ne a politikával“, ahogy ezt Cap a bécsi tévé <*"vik adá Sábán kijelentette. Bizonyé ra az osztrák közvélemény ben sokan vannak, akik osztják Cap véleményét. —hr—