Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-09-06 / 36. szám

2 KIEMELTÜK FIATALOK MÉLTÓ KÖVETŐINK AZ ffJÜSÄG PÄRTFOGÖI Társadalmunkban nincs nemzedé­kek — amint néha mondani szokás —, apák és fiúk közötti konfliktus. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy nálunk minden rendben van a téren. Nem véletlen, hogy az Ifjú­ságról valamilyen formában mindig vitatkoztak, hogy Jobb-e vagy rosz- szabb elödeinét. A tiszteletre méltó ' kort megélt emberek gyakran mond­ják: ilyen a mai ifjúság, ml nem Ilye­nek voltunki Másrészt vannak olyan fiatalok is, akiknél az az irányzat do­minál, hogy mindenben, ami nekik nem tetszik, az „apák“ bűnét keresik. Őszintén szólva nekem ezek a vi­ták nemigen tűnnek hasznosaknak. A riatal nemzedék semmivel sem rosz- szabb, mint a mienk, csak más, új. És az új nemzedékek nem reproduká­lódnak másolatként. Mindegyikük — bár elkerülhetetlenül az előző nem­zedék tapasztalataira támaszkodik — maga szerint értékeli és ismeri meg a világot, új módszerekkel és eszkö­zökkel gazdagítja az alkotó tevékeny­séget, s alkalmazkodik korának felté­teleihez és helyzetéhez. Általánosságban azonban be kell is­mernünk — bár ez nem mindenki szá­méra könnyű —, hogy minden új nem­zedék valamiben erősebb az előzőnél, többet tud és messzebbre lát. Emlékeztetem önöket Lenin szavai­ra: Jobban harcolunk, mint apáink. Gyermekeink még jobban fognak har­colni és győznek. így ifjúságunk ta­nítása és nevelése során emlékez­nünk kell Leninnek ezekre a szavai­ra. De nem szabad valami másról sem megfeledkezni. Az ifjúság ugyanúgy mint az emberek más korcsoportjai, különböző. A jelenlegi fiatalok döntő többsége a kommunizmus építésének aktív résztvevője, apáink művének méltó követője és folytatója. De éppen ebből a háttérből emelkednek ki kü­lönösen az élősködés, a muBkéban- és a társadalmi életben való passzivi­tás, a fegyelmezetlenség esetei, ame-- lyek az ifjúság bizonyos részét jel­lemzik. Ugyancsak aggodalmat kell keltenie a nyárspolgáriasság veszélyes jelenségének, amely behatol az ifjú­sági környezetbe. Ezek ellen a jelenségek és hangu­latok ellen energikusan harcolnunk kell. Olyan életszemléletet kell beol­tanunk utódainkba, amely szerint az anyagi javak — amelyekből egyre többnek kell lennie és Idővel egyre több is lesz — nem uralkodhatnak az ember fölött, hanem legnemesebb szükségleteinek kielégítését kell szol­gálniuk. Csak az ember szellemi gaz­dagsága valóban határtalan. S bár ezt nem tehetjük a pénztárcánkba, és hi­valkodás céljából a falra sem akaszt­hatjuk, síkra szállunk gyarapításáért, mert egyedül ez méltó az emberhez, a szovjet emberhez. Ugyancsak nagy jelentősége van a fiatalok katonai és hazafias nevelé­sének, amint erről itt az elvtársak helyesen beszéltek. Általánosan mondva az ifjúság kö­rében dolgozni kell, mégpedig állan­dóan, s ennek során tekintetbe kell venni sajátosságait, új feltételeit. Fo­galmazzuk meg a kérdést így: Minden veterán párttagnak, minden érdemes dolgozónak az ifjúság tanítójának kell lennie. Arról, milyen formában teljesítsék ezt a küldetésüket, ho­gyan szervezzék azt meg jobban, a veterán párttagokkal közösen el kell gondolkodniuk a párt- és Komszomol- -szervezeteknek. És még egy megjegyzés az ifjúság­gal kapcsolatban. Elvtársak, a fiata­lok a ml követőink. Ez a mondat ba­nálisán hangzik. De a valóságban tá­volról sem banális. Az idő a fiata­lok javára dolgozik. Ennek így kell lennie. Csak az a fontos, hogy meg­győződésünk legyen: utánunk olyan emberek jönnek, akik sohasem adják fel az Októberi Forradalom zászlaját és Lenin eszméit, akik jól és tökéle­tesen ismerik munkájukat. (Jurlj Andropovnak, az SZKP KB . főtitkárának a veterán-.kommu­nisták találkozúján elmondott beszédéből.) S ok .üzemben már hagyomány- nyá vált, hogy a munkaközössé­gek, tőképpen a szocialista munkabrigádok gondjaikba veszik a szaktanintézetekből, iskolákból kike­rülő pályakezdő fiatalokat, védnöksé­get vállalnak fölöttük. Beilleszkedni egy új kollektívába a tapasztalt egyénnek sem könnyű, s még nehe­zebb az olyan fiatalnak, aki ilyen té­ren semmilyen szakmai gyakrolattal nem rendelkezik. Ebben sietnek segít­ségére baráti buzdító szóval, taná­csokkal az említett védnök brigádok. A Forradalmi Szakszervezeti Szövet­ség X. kongresszusa is kimondta: nem szabad, hogy az ifjú pályakezdő munkatársakkal való törődés formális legyen, hanem annak a szakszerve­zeti munka szerves részévé kell vál­nia. Az egyik út a szakszervezet alap- szervezetei számára, hogy nagyobb hatással legyenek az ifjú tagokra: megvalósítani a fiatal nemzedék szo­cialista nevelése komplex program­ját, amely program már eddig is sok üzemben hozott értékes eredménye­ket. Erre a munkára a szakszervezet egymaga kevés, de ha a vállalat, üzem gazdasági vezetőségével és a SZISZ- -szervezettel együtt kidolgozzák a munkásfiatalok szakmai felkészítésé­nek programját, munkájukat nagyobb siker koronázza. Úgyszintén jő, ha együttműködnek a védnök iskolákkal, kidolgozzák az illető szaktanlntézet nevelési-oktatási rendszerét, azt, mi­képpen foglalkozzanak majd a szak­munkástanulókkal munkahelyükön. Ilyen programhoz tartják például ma­gukat a Tmaval Autógyárban, a hu­mennél Chemlonban és másutt. Hasz­nosak a pelhfimovi, a blanskól, a 2i- linai és a kassai (KoSlce) járás ta­pasztalatai, ahol a járási szakszerve­zett tanácsok céltudatosan foglalkoz­nak a feladattal, s e munkájuk kl- csúcsosodása az ifjú szakszervezeti tagok évente megrendezett napja. S ezzel eljutottunk egy fontos té­nyezőhöz: a- pályakezdőkre való ha­tás egyik legjobb módszere, amikor azok a munkásfiatalok, akik munka­helyükön már „öreg szakiknak“ szá­mítanak, vállalnak védnökséget ná­luk egy-két évvel fiatalabb társaik felett. Vannak üzemek, ahol minden kezdőt valaki szárnyai alá vesz. Tö­rődnek azzal. Ifjabb szaktársuk ho­gyan állja meg helyét a munkában, hogyan tölti a szabadidejét, hová jár és kikkel íjarátkozlk. Így gondoskod­nak a fiatalokról például a pelhfi­movi kefegyárban, a stropkovl Teslá­ban vagy a snlnai Vihorlátban. Az pedig, hogy felkarolják az újdonsült szakembereket, azok eredményeiben is megmutatkozik. A védnök szaktár­sak véleménye sokat nyom a latban, amikor a fiatal munkatársakat a párt­ba javasolják. A Forradalmi Szakszervezeti Szö­vetség értékeli a védnökök munká­ját, tanfolyamokat szervez számukra, ős mind jobb feltételeket teremt ah­hoz, hogy eredményesebben foglal­kozhassanak a fiatalokkal. A járást szakszervezeti tanács és a szakszer­vezeti nevelési kabinet például Mar­tinban, Prlevidzában és Táborban a problematikának állandó figyelmet szentel, és keresi azokat a hatékony módszereket, amelyekkel a mozgal­mat kiszélesíthetnék. Sajnos, a leírtak nem vonatkoztat­hatók minden munkahelyre egyfor­mán, nem mindenütt egyengetik ilyen gonddal a fiatal szakemberek útját. Sok helyütt egy védnökre több pálya­kezdőt is bíznak, és vannak még tar­talékok a védnökök politikai, szakmai ős erkölcsi hatása terén is. Márpedig a szakmunkásoknak, technikusoknak, mérnököknek a munkába frissen be­vetett hada még rászorul a pártszer­vezet és a szakszervezet segítségére, Cs. K. Partnereket találtak a programhoz Szállítók a KGST-országok • Hasznos együttműködés A Szovjetunióban jóváhagyott új élelmiszerprogram nagy érdeklődést váltott ki a KGST tagországaiban. KONKRÉT SZERZŐDÉSEK A hatalmas ország mezőgazdasági beruházásaiban a külkereskedelmi szállításokból eredő berendezések ará­nya meglehetősen csekély, mindössze néhány százalék. Vannak azonban olyan ágazatok is, amelyekben egé­szen más a helyzet. A hús- és a tej- ,ipar technológiai eszközeinek csak­nem egynegyedét — 1976 és 1980 kö­zött — a KGST-országoktól vásárol­ták. Számottevő é baráti szocialista TÖRTÉNELMI KRÓNIKA A haladásért, az emberiség fej­lődéséért folytatott küzdelem­nek számtalan hőse és mártírja volt, de csak kevés olyan, akit világ­szerte olyan tisztelet övezne, mint Ju­lius Fuőlkot. Feledhetetlen riport- könyve, amelyet az akasztófa árnyé­kában, úgyszólván a hóhér karmai között Irt, az egész világot bejárta, jóformán a világ összes kultúmyelvé­és a két világháború közt tevékeny­kedő kommunista publicisták, szer­kesztők, költők és kritikusok egész seregével. Kezdettől fogva éles tollú Irodalomkritlkusként, kiváló riporter­ként tartották számon. Riportjai, pub­licisztikai munkál — amelyek a Tvor- bában, majd később, amikor a Rudé právo és a Rudi veőernlk munkatár­sa lett, e lapokban megjelentek ma is szán írhatnánk róla mint kiemelkedő személyiségről, aki jelentős hatással volt az újkori forradalmi csehszlovák újságírás, irodalom, irodalomkritika és -történet fejlődésére. Elég megem­lítenünk vezető szerkesztői működé­sét a Tvorbában, amelyet élharcos kulturális-politikai hetilappá formált; vagy mint a Rudé právo, a Rudy ve­őernlk ős a Haló noviny szerkesztő­jét. Fuőlk riportjai a burzsoá köztár­saságban a kapitalista társadalmi rendszer elleni tüzes vádiratok. Julius Fuőlk életében és munkássá­A forradalmi újságírás mártírja re lefordították és a bátor emberi ki­állás, a hősiesség jelképévé vált. Zá­ró sora, a népét és az egész embe­riséget féltő hazafi hitvallása ma is Időszerű. „Szerettelek titeket emberek. Le­gyetek ébereki“ — írja üzenetét az élőknek az embertelen fasizmus bör­tönéből kicsempészett titkos naplójá­ban. A halál leheletét érezve Is az emberiség sorsáért aggódott, de hitt az emberiség jövőjében, és a jövő számára Irta börtönriportját. Egy élet­rajzírója szerint a világ leglelkiisme­retesebb újságírója volt, mert a ha­lál árnyékában is az olvasóra gon­dolt. A halálveszélyben is igyekezett hű képet, tájékoztatást nyújtani egy elfajzott történelmi gyakorlatról és gyakorlóiról. Julius Fuőlk munkáscsaládban szü­letett és munkáskörnyezetben nevel­kedett. Szilárdan fejlődött abban a harcban, amelyet a dolgozók vívtak a szociális és nemzetiségi igazságtalan­ságokkal szemben, amelyeknek a meg­nyilvánulásaival lépten-nyomon talál­kozott a burzsoá Csehszlovák Köztár­saságban. Ez vezette öt ahhoz, hogy már ifjú korában együttműködött a szociáldemokrata párt marxista ifjú­sági köreivel és miután megalakult Csehszlovákia Kommunista Pártja, an­nak tagjává lett. Együtt dolgozott Jan Svermával, Eduard Urxszal, Vladimír Clementisszel, Ladislav Novomeskyvel a pártos, forradalmi újságírás gyöngy­szemei. Ember, kommunista volt, aki forrón szerette az életet. Fáradhatatlanul és szenvedélyesen harcolt a szocializmus és a kommunizmus eszméiért, egy igazságosabb szociális rendért, amely­ben teljes mértékben érvényesülhet­nek és fejlődhetnek a nép és az egyes emberek alkotó erői. Rövid életét olyan időszakban élte, amelyet dina­mikus társadalmi fejlődés jellemzett, amikor világszerte gyorsan követték egymást a forradalmi események. Tör­ténelmi időszak volt ez, amelyben a Nagy Októberi. Szocialista Forradalom győzelme mérföldkövet jelentett az emberiség újkori történelmében. Ebben a dinamikus, viharos idő­szakban alakultak, edződtek és szilár­dultak Julius Fuőlk politikai nézetei, erősödött jelleme. Megtalálta a he­lyét a haladást szolgáló igaz ügy ol­dalán, gyorsán érett meggyőződéses kommunistává, internacionalistává. A párt politikai dolgozójaként, kommu­nista újságíróként és publicistaként tehetségét, éles tollát a CSKP szolgá­latába, annak a harcnak a szolgála­tába állította, amelyet a párt a dol­gozó ember Igazságosabb társadalmi létéért vívott. Sokat lehetne beszélni Julius Fuőlk életéről és életművéről, amelyet a ki­zsákmányolás, a nyomor elleni kitar­tó harc kísér végig. Sokat és hosz­gában jelentős helyet foglalnak el a Szovjetunióról szóló munkál, riport­jai, amelyekben — megértve a mun­kások és földművesek első állama megalakulásának történelmi jelentő­ségét a világ további fejlődésében — nem mindennapi lelkesedéssel és meg­győzően mutatja föl a szocialista tár­sadalmi rendszer előnyeit, előrete­kintve a jövőbe. Számtalanszor han­goztatta, hogy a Szovjetunióban va­ló tartózkodása fontos állomás éle­tében és alkotó munkájában, mert örökre megbizonyosodott a szocia­lizmus és a kommunizmus legyőz­hetetlenségéről, történelmi szükség- szerűségéről és korszakalkotó erejé­ről. Az elsők között volt a fasizmus és a háború növekvő veszélye elleni harcban, később a náci megszállók elleni küzdelemben. Az általa szer­kesztett illegális Rudé právo ebben az Időben is rendszeresen értékelte a hazai helyzetet, a fronton történ­teket, és harcba szólított a fasizmus ellen. Elfogták, bebörtönözték, meg- klnozták, de nem törték meg. Bátran szembenézett a Gestapóval, a kínzá­sokkal, a halállal. A pankrácl börtön 267-es cellájában is az élőkre, a túl­élőkre gondolt, így született meg a világhírű üzenet az élőknek című börtönnaplója. Mindössze negyven­éves volt, amikor 1943. szeptember 8-án kivégezték. t. L. közösség hozzájárulása több szovjet mezőgazdasági gépgyártó. Illetve mű- trágyakészltö vállalat rekonstrukció­jához is. A mostani ötéves tervidő­szakban a KGST-országok 1,4-szer több mezőgazdasági gépet, 1,6-szor több élelmiszeripari berendezést szál­lítanak, mint az előző tervperiódus­ban. Az új élelmiszerprogram elfogadá­sát követően a szocialista partnerek már áz első hónapokban jelezték, hogy milyen lehetőségeik vannak a nagyszabású terv végrehajtásában vá­ló részvételre. Rövidesen.. konkrft megállapodásokat is kötöttek. Ezek­ben rögzítették, miként működnek együtt a szovjet hús- és tejipari ter­mékek, a Zöldség- és gyümölcsfélék, a cukorrépa, az olajos magvak fel­dolgozásában, az agrokémiai gyárak, silók és más tárolók építésében. így Bulgária 1985-ig csaknem 90 feldolgozó és szárító, babfeldolgozó, kompót- és paradicsomkonzerv-gyár- tó gépsort szálljt. Magyarország 20 gyümölcstároló- -berendezés komplexumot, 30 barom­fivágó és -feldolgozó gépsort küld, míg az NDK és hazánk több mint 100 különböző kolbászféléket készítő gé­pet. Csehszlovákia ezeken felül még berendezéseket is szállít műtrágya- gyáraknak, illetve takarmánykeverő üzemnek. A szocialista országok szál­lttól sok új létesítményt kulcsra ké­szen adnak át a szovjet felhaszná­lóknak. CSIRKE. KUKORICA Mlridezeken túl a Szovjetunióban a testvéri országok Iparszerű mezőgaz­dasági technológiáit is hasznosítják. Ilyen például a magyar kukoricatet- mesztési, illetve a broilercslrke és te- nyészanyag-termelésl rendszer, ilyen a románok szójatermelési módszere, továbbá bizonyos dohányfajták és ta­karmánynövények Bulgáriában kifej­lesztett termesztési eljárása. Itt kell megjegyezni, hogy a .múlt években a Szovjetunió Lengyelország- nals napraforgó- és lucernatermeszté- st technológiákat, Búlgárlának hagy­ma- és levendulatermesztési' módsze­reket, Magyarországnak pedig a rlzs- és cukorrépa-termesztés nagy haté­konyságú iparszerű technológiáját adta át. GAZDASÁGOS, ÉSSZERO ■ Az új szovjet élelmiszerprogram te­hát további ösztönzést adott a KGST- orsZágok — kölcsönös előnyökre épü­lő — együttműködésének a fokozásá­hoz. Módot adott rá, hogy a Szovjet­unió rövid idő alatt korszerűsítse a program végrehajtásán dolgozó üze­melt anélkül, hogy szükséges beren­dezések saját gyártásait beindítsa. Ugyanakkor a partnerek — a nagy szovjet megrendelések alapján — gazdaságosabban, ésszerűbben hasz­nosíthatják a már meglevő mezőgaz­dasági és élelmiszeripari gépgyártó üzemeik kapacitását. H. Oy. A TÁTRA VÉDELMÉBEN A Magas-Tátra gyönyörű tájait éven­te átlagosan ötmillió turista keresi fel, s ez csaknem egymillió autót is jelent.' lelenleg egy nyári napon nyolcvanezer személygépkocsi kipufogógáza szennye-’ zl a Magas-Tátra levegőjét. Ezért szü­letett meg az a határozat, amelynek ér­telmében a gépkocsikat folyamatosan ki­tiltják a hegyvidékről. A tervek szerint óriást autóparkolót létesítenek, s Így a járművek mintegy 80 százaléka kiszorul a természetvédelmi területről. A Zlllnal Közlekedési Kutá- tötntézet javaslatai alapján jobbára a villamosvasút fogja a jövőben a tátrai közlekedést lebonyolítani. A gépkocsik Tatranská Strba, Prlbyllna, Dolny Smo- kovee, Tatranská Lomnica, Tatranská Kotllna térségében, Illetve a Gerlachov,- Sterá Lesné és Stola mallett létesltett- klegészftő parkolókon várakozhatnak. Az első — 260 autö és 20 autóbusz befo­gadására alkalmas — parkolóhely már működik, és hamarosan elkészül Dolnj; SmOkovec térségében la. . Párhuzamosan a közlekedés fejleszté­sével bővítik a vendéglátölparl intézmé­nyek hálózatát is. A Csorba-tónál meg- nyílt a Cengálka borozó, Tátralomnicon a Tlbava vendéglő, egy kis étterem a Tatracampben, a Grúzia kávéház Smoko- •vecen. A felsoroltak mind ízlésesen be­rendezett, második vagy harmadik ka­tegóriába sorolt vendéglátóhelyek. A nyári idény előtt a tátrai hatóságok tovább javították a kempingek színvona­lát. Korszerűsítették a tátralomnicl Eu- rocampet, a Dolnj Smokovec-1 Tatracam- pet és a Stará Lesná-I sátortábort. Kü­lönösen fontos szerepet töltenek be a kempingek a szocialista országokból ér­kező turisták elszállásoláséban. Általá­ban az NDK-ból és Magyarországról ér­kezik a legtöbb látogató. Sokan úgy vélik, a Magas-Tátra leg­szebb septemberben, amikor a természet ezer színben látszik. Vés.sük jől nz eto- , lékezetünkbe, hogy ezt a kincset övni Is kell, hogy az utókornak Is ugyanígy pompázzék. k. I.

Next

/
Thumbnails
Contents