Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-09-06 / 36. szám

Szilvást Erika: „Szeretném megkeresni a prágai út költségét.'

A rimaszombati (Rimav- ská Sobota) konzervgyárban Júliustól november elejéig összesen 1200 diák váltja egymást a gyütartósítják a rlblzllt, a málnát, a barackot, az uborkát, a zöldbabot, és készítik a különféle savanyúságot, csa- lamádét. A személyzeti oszrövlden a diákok munkájáról.

— Az épitötáborosok két műszakban dolgoznak. Egy- egy műszakban harminclésének lehetőségeiről érdeklődöm.

Mészáros Mónika a Ban- ská Bystrlca-1 Pedagógiai Főiskola elsőéves hallgatója ezt mondja:

— Valamennyiünk számára az első hét volt a legnehezebb, különösen a korai kelés. A szalag mellett napközben nincs idő a p;:,e- nésre. Viszont műszak után számos lehetőség kínálkozik a szórakozásra. Jó ötletnek tartom, hogy nem egyetlen munkahelyen dolgozunk, hanem hogy a három hét alatt kicserélődünk valamennyi részlegen.

Záková Martina, a Dolny Kubín-l Kö'zgazriasági Szak középiskola harmadikos tanulója elsősorban a munkaidő utáni szórakozási lehetőségekről nyilatkozik:

— Két évvel ezelőtt egy VySny Kubln-1 építőtáborban dolgoztam, van összehasonlítási lehetőségem: Itt sokkal jobban érzem maDOBOZBA ZART

aiölos- és zöldségfeldolgozó szalagnál. Jelenleg a Ban- ská Bystrica-l, a PreSovl Pedagógiai Főiskola, a bra- tislavai Szlovák Műszaki Főiskola hallgatói, a Doln^ ku- bIn-1 Közgazdasági Szakközépiskola, valamint a Rimaszombati Gimnázium tanulói

tály vezetőjének véleménye szerint a gyárban elégedettek a diákok 'munkájával.

Üzemlátogatásunkon Gaál Mátyás, az üzem technikusa kísér el bennünket. Először az uborkát tartósító részlegre látogattunk. Itt Hegedűs László mérnök tájékoztat

nyolcán állnak a szalaghoz, ebből harminc a diák idénymunkás. Átlag két és fél vagon nyersanyagot dolgozunk fel.

Néhány diáktól a munkáról, az üzemben töltött napokról és a szabadidő éltőlgam. Rendelkezésünkre áll a városi sporttelep, ahol nemcsak kézllabdázni, röplab- dáznl, hanem rossz időben asztaliteniszezni is lehet. Az üzem SZlSZ-szervezetének tagjaival közösen voltunk a Modus együttes koncertjén. Esténként, ha szép az Idő,

XXXI. évfolyam 1983. IX. S. Ara: 1,— Kő*

szabadtéri moziba Járunk, vagy tábortűz mellett szalonnát sütünk. Már hagyománnyá vált, hogy a városi SZISZ-szervezet vezetőségével minden kedden és vasárnap diszkót rendezünk. Műszak után, ha süt a nap, és ebben az Idén valóban nem volt hiány, strandra járunk.

Balogh Katalin és Szilvást Erika a csomagolóban dolgoznak, ők a Rimaszombati Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium végzős diákjai.

Elmondják, hogy szívesen vállalták a szünidei munkát, mert Jövőre az Iskolaév végén Prágába szerveznek kirándulást, és arra kell a pénz.

— Bizonyára jobban fogjuk magunkat érezni Prágában, ha él bennünk az a tudat, hogy ezért az útért megdolgoztunk — mondja vidáman a két lány.

Szöveg: Kántor Mária

Eotó: Gyökeres György

Dobozban a nyáron lermeít uborka.

Zákooá Martina;; „Itt sokkal lobban érzem magam.'

I

lyenkor szeptemberben a pályakezdők többsége már túlvan az első munkanapok Izgalmán, többen közülük bizonyára az első fizetésüket Is elköltötték.

Bárhogy is tagadnánk a tizennyolc évesek, de még a magabiztos viselkedésű hu- . szonhárom éves diplomások, mérnökök Is várakozással, nem kis félelemmel élik át első munkahelyi napjaikat. Megfelelnek-e a követelményeknek, befogadja-e őket a kollektíva, és elfogadják-e ők a kollektíva szó kásáit? Érthetők ezek a kérdések, aggályok. amelyek minden pályakezdőt foglal- koziatnak, hiszen más az Iskola, és más a munkahely légköre, ahol ugyan nem kell minden napra készülni, de felelni viszont Igen, méghozzá mindig kitűnőre. És nemcsak a tananyagból, hanem olyan nem kötelező tantárgyakból Is, mint az emberség, barátság, .vagy olyan jellembeli tulajdonságokból, mint a tapintatosság, segítőkészség, előzékenység stb. kell-vizsgát, tenni..

Várhat-e segítséget a társadalomtól a pályakezdő?

A Munkatörvénykönyv pontosan szabá lyozza, hogy ml Illeti meg őket, a munka helyi vezetők kötelességeként jelöli meg a velük való fokozottabb törődést. Sajnos, ez így általában nem mondható el minden munkahelyről. Van, ahol beérik az ünnepé lyes fogadással, s utána elhalmozzák a páIZGAlHAIROl

lyakezdOt mindennemű munkával, és csak a hónap végén néznek feléje. Van, ahol a patronálás valóban számottevő segítség, ahol a vezetők nem fukarkodnak az elismeréssel. A Szocialista Ifjúsági Szövetség is nagyon sokat tehet a pályakezdők érdeké ben. Vitázhat, perelhet értük, ha szükséges, nem mellékesen a SZISZ tekintélyének növeléséért is.

Jó érzés, hogy riportjainkat nagyon gyakran ezzel a mondattal kezdhetjük: fiatalok gyárában, fiatal szakemberek vezette mező- gazdasági üzemben jártunk. Hazánkban «

foglalkoztatottak mintegy negyven százaléka harminc éven aluli, tehát amit népgazdaságunk létrehoz, annak körülbelül negyven százaléka a fiatalok munkájának az eredménye. Némelyik Iparágban, mint például a mezőgazdaságban az arány még ennél Is nagyobb. Társadalmi ügy, miként dolgozik az Ifjúság, de gyakorlat-e már mindenütt a jobb munka nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülése a huszonévesek esetében Is? Olyan, problémakör ez, amelynek megtárgyalását a SZISZ üzemi szervezetei hivatottak napirendre tűzni, és ott, ahol komolyan keresik a megoldást, a fiatalok problémáira, a vállalat vezetőivel együtt azt meg Is találják. Ennek biztosítéka az az erő, amelyet a SZISZ és a fiatalok minden gyárban, üzemben képviselnek.

Zácsek Erzsébet