Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-07-05 / 27. szám

iíiüg ?B^ITDlJElENT.^ A szocialista országok integrációja A szocialista országok gazdasági kapcsolatait egyrészt a közös, másrészt az egymástól eltérő sajátos vonások határoz­zák meg. A kapcsolatunkat alapvetően meghatározó közös jellemző az, hogy a termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak, a hatalom pedig a munkásosztály kezében. A ki­zsákmányoló osztályok felszámolásával nemcsak a nemzeten belüli, hanem a nemzetek közötti alapvető ellentéteknek Is megszűnt a talaja. A szocialista országok kölcsönösen Is ér­dekeltek egymás gazdasági és politikai erősödésében, mivel a szocialista világrendszer általános erősödése a legfőbb biztosítéka annak, hogy forradalmi vívmányaikat és nem­zett függetlenségüket megvédjék az Imperialista támadások­kal szemben. Az általános és a nemzeti fejlődés közötti szo­ros összefüggés tudatos felismerése az alapja a szocialista országok közötti kapcsolatokban kifejezésre Jutó kölcsönös segítségnyújtásnak és proletár Internacionalizmusnak. A szo­cialista országok között az érdekek közössége, a célok és a világnézet azonossága a fő összetartó erő. A szocialista országok nemzetközi kapcsolataira a közös tényezők mellett hatással vannak a köztük mutatkozó elté­rések, különbségek Is. Ezek közül jelentőségében kiemelke­dik az országok gazdasági színvonalában mutatkozó eltérés. A gazdasági színvonalak különbségéből következik, hogy az egyes országok közvetlen céljaiban és a célok elérését szol­gáló eszközökben, módszerekben Is eltéréseknek kell len­niük. A szocialista országok közötti gazdasági együttműködés szervezeti feltételeit a szocialista országok többségét magá­ban foglaló Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) 1949-ben történt megalapításával teremtették meg. A gazdasági Integráció a társadalmi újratermelés bóvülé- aével összefüggő folyamat, amelynek során változások men­nek végbe a munkamegosztás rendszerében és terjedelmé­ben. Korunk termelőerőinek teljes kibontakoztatása kb. 300— 350 millió lakost magában foglaló országcsoportokon belüli együttműködést tesz szükségessé. Mivel az integráció kibontakoztatása és fejlődése szoros együttműködést Igényel a részt vevő országok kormányai kö­zött, ezért a nemzetközi gazdasági integráció nem tisztán gazdasági folyamat, hanem szorosan összefonódik a politi­kával Is. Megvalósítása ezért feltételezi a lényegében azonos vagy egymáshoz közel álló politikai törekvéseket és az alap­vető célok tekintetében a politikai egységet. A gazdasági Integráció alapelvel, jellege, célja és „játék­szabályai“ a részt vevő országok társadalmi-gazdasági hely­zetétől függően változnak. A szocialista országok gazdasági Integrációja szuverén or­szágok gazdasági közössége. Ez többek között azt jelenti, hogy minden ország továbbra Is önállóan határozza meg gazdaságpolitikáját, megőrzi népgazdasága nemzeti rendsze­rét (állami tervezés, költségvetés, nemzeti valuta, nemzeti bank stb.J, ugyanakkor minden ország a kölcsönös politikai és gazdasági érdekeltség alapján jobban figyelembe veszi az Integrációban részt vevő országok fejlődési perspektívá­ját ős az együttműködés lehetőségeit. A szocialista Integrációs együttműködés célja a követke­zőkben foglalható össze: — Segítse elő a gazdasági növekedés új forrásainak feltárá­sát és kiaknázását, a gazdasági és műszaki fejlődés fel- gyorsítását, a műszaki színvonalban ma még meglévő le­maradás behozását. — Hozza létre az országhatárokat átlépő termelési kooperá­ció és szakosítás nagyfokú bővülését, egyes ágazatok és olyan nagy létesítmények nemzetközileg összehangolt fej­lesztését, amelyek Jelentősége túlnő az egyes országok nemzetgazdaságának keretein. — Növelje a szocialista vállalatok versenyképességét, tegye lehetővé a világpiac lehetőségeinek jobb kihasználását. — A beruházási és a fogyasztási cikkek nemzetközi keres­kedelmének bővítésével segítse elő a bőséges áruválasz­ték kialakítását minden KGST-országban. — járuljon hozzá az Integrációban részt vevő országok gaz­dasági fejlettségének kiegyenlítődéséhez. — Gyorsítsa meg a lakosság életszínvonalának a növekedé­sét. A szocialista országok gazdasági Integrációjának a tovább­fejlesztése a következő főbb formákban és területeken tör­ténik. — konzultációk a gazdaságpolitika alapvető kérdéseiről; — az együttműködés elmélyítése a tervezés területén; — a nemzetközi szakosítás és kooperáció bővítése a terme­lésben, valamint a tudomány és a technika területén; — a kölcsönös kereskedelem bővítése, összhangban a valu- tárls, pénzügyi viszonyok és a külkereskedelmi árrend­szer tökéletesítésével; — az együttműködés jogi alajalnak tökéletesítése, többek között annak érdekében, hogy növekedjék a kölcsönös kötelezettségek Iránti felelősség. A KGST-országok által kidolgozott és elfogadott Komplex program a szocialista országok gazdasági Integrációjának a kibontakoztatását tűzte ki célul, megfogalmazta a legfon­tosabb feladatokat és tennivalókat. Az Integráció tovább­fejlesztése szükségessé teszi az együttműködő országok gaz­dasági szerkezetének lényeges változását Is, ami jelentős be­ruházásokat kíván és feltételezi a termelőerői nagy részé­nek átcsoportosítását. A tervszerű, hatékony nemzetközi gazdasági együttműkö­dés rendszerének alapvetően két tő, együttesen megvalósí­tandó követelménye van: — Biztosítsa az együttműködést érintő területeken a részt vevő országok távlati gazdasági célkitűzéseinek összehan­golását. - I — Olyan gazdasági feltételeket (ár, valutárls, pénzügyi, kül­kereskedelmi) teremtsen, amelyek érdekeltté teszik a gazdálkodó szerveket az együttműködésben rejlő előnyök folyamatos és maximális kihasználásában. Az elmondottakból kitűnik, hogy a szocialista országok gazdasági Integrációjának további elmélyítése fontos felté­tele a fejlett szocialista társadalom kiépítésének és a szo­cializmus világméretű győzelmének. BARNA István mérnök, főiskolai docens Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Mit Is jelent? című sorozatunk közlése a nyári hónapokhan szünetel, de a nagy érdeklődésre való tekintettel szeptemberben folytatjuk. I tt a nyár, a vakáció, a sok ezer Iskolás és pionír számára oly megérdemelt pihenés Ideje. Pi­henni azonban sokféleképpen lehet. Haszontalanul és úgy Is, hogy az em­ber hasznát látja, felüdül és kellemes élményekkel gazdagodik. Ez utóbbi­ról gondoskodnak a pionlrszerveze- tek és a pionírházak. A minap a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának 4. ülése Is foglalkozott a pionírok nyá­ri munkájával, erről a kérdésről be­szélgettünk a SZISZ SZKB titkárnőjé­vel, a SZISZ Pionírszervezete Szlová­kiai Központi Tanácsának elnöknőjé- vel, ANNA KRAUSOVAVAL, • Milyen lefolyása lesz előrelátha­tólag a pionfrnyárnak, milyen főbb szempontokat követ a szervezet leg­felsőbb szerve? — A legfontosabb követelmény, hogy a csapatok és a rajok a vaká­ció idején Is foglalkozzanak a pionír- feladatok teljesítésével. Most, hogy egy Időre megszabadultak a tanulás gondjaitól, több idejük van arra, hogy szórakoztató és játékos formában te­gyenek eleget e feladatoknak. Nagy­szerű alkalom ez többek között arra, hogy megismerkedjenek dolgozó né­pünk életével, munkájával, forradal­mi hagyományainkkal. * A pionírnyár fogalmát a kőztudat általában a pionirtáborokkal hozza összefüggésbe. A pionírtáborok szer­vezése a pionírszervezet mellett azon­Pionírnyár ban számos tömegszervezat, főleg a szakszervezet hatáskörébe is tarto­zik. Milyen részt vállal ebből a SZISZ Pionirszervezete? — Tavaly Szlovákiában 2008 pio- nlrtábort nyitottunk, ezekben 89 028 pionír töltötte el a vakáció egy ré­szét, vagyis a pionírszervezet tagjai­nak 12 százaléka. Ezenkívül a többi tömegszervezet táboraiban, az üzemi pionlrtáborokban Is sokan töltötték a nyarat. Összesen mintegy 220 ezer pionír nyaralt tehát a pionírtáborok­ban. A táborok lakóinak száma évről évre nő, feltehető tehát, hogy az idén még többen töltik majd idejüket a pionírtáborokban. * A legkisebbek körében főleg a nemzetközi pionírtáborok, a különfé­le természettudományi, matematikai vagy egyéb szakosított táborok nép­szerűek. — E helyen meg kell még említeni az ifjú természetvédők, a közrend If­jú őreinek táborait, az ifjú techniku­sok táborait, az úszótanfolyammal, ví­zi turisztikával egybekötött táborokat, és a cslllagtúrákat a Szlovák Nemze­ti Felkelés emlékezetes helyeire. Ezeknek a táboroknak a nevelő hatá­sa kétségbevonhatatlan, ezért megkü­lönböztetett figyelemmel kezeljük őket. Merőben új volt tavaly a világ­nézeti nevelés kérdéseivel foglalkozó tábor, amelyet a SZISZ és Pionirszer­vezete Kelet-szlovákiai Kerületi Bi­zottsága, Illetve Tanácsa szervezett a preáovi Pavol Jozef Safárik Egyetem Bölcsésztudományi Karával. • Nem minden gyerek jut el azon­ban a pionírtáborba. Mi lesz azokkal, akik otthon maradnak? — Valóban, a gyermekek a nyári szünidő ötven százalékát otthon, il­letve a lakóhelyükön töltik. Gondol­tunk azonban rájuk is. Többek kö­zött bizonyos feladatokat róttunk a csapatokra és rajokra. Ezenkívül rövid, egy-kétnapos kirándulásokat, versenyeket, sportvetélkedőket szer­vezünk. A nagyobb városokban bevál­tak a napközi pionírtáborok, jó mun­kát végzett e téren tavaly a SZISZ Pionírszervezetének Bratislava! Váro­si Tanácsa, amely a fővárosi nemzeti bizottsággal karöltve sportvakációt szervezett a gyermekek számára, s ezen mintegy háromezer fiú és leány veti részt. > A pionírok szabad idejének szer­vezésében nyilván fontos szerep jut a pionírházaknak is. — A pionírházak is szerveznek tá­borokat, ezenkívül azonban egész nyá­ron szinte reggeltől estig nyitva van­nak, hogy fogadják a hasznos időtöl­tésre vágyó pionírokat. A rat az ország. Kombájnok vág­ják az aranyló kalásztengere­ket, gyűlik a kenyérgabona a tárolókban. Az Ifjúság az „Egy szem se vesszen kárba“ mozgalom ^kereté­ben veszi ki részét a gabonaprogram megvalósításából. Lányok, fiúk ezrei fáradoznak azon, hogy minél kisebb szemveszteséggel sikerüljön betakarí­tani a gabonát. — Mi a helyzet a nyugat-szlovákiai kerületben? — kérdeztem JURAJ HOR­VÁTH mérnöktől, a Szocialista Ifjú­sági Szövetség Nyugat-szlovákiai Ke­rületi Bizottságának alelnökétől. EGY SZEM SE VESSZEN KÁRBA — A mozgalom keretében már ta­valy is szép eredményeket értek el a fiatalok, összesen 162 csoportban 584 legénység dolgozott, szám szerint pe­dig 1119 kombájnos. Az egyéni ver­senybe 691 kombájnnal 1143 SZISZ- -tag kapcsolódott be. Kerületünkben 542 SZISZ-alapszervezet és 411 pionír- csapat vette ki részét a munkákból. A tűzmegelőzö őrjáratokban kettő hí­ján ezer fiatal ténykedett, a gépjaví- tócsoportok száma 96, az egyénileg benevezett mezőgazdasági javítóké pe­dig 389 volt. A gabonaszállításnál 774-en, a szalma begyűjtésénél viszont 512-en ültek a szállítógépek és a szalmaprések nyergében. — Kik bizonyultak a legjobbaknak, a legeredményesebbeknek? — A galántal járásbell Abraháml Egységes Földművesszövetkezetben dolgozó Jozef Lovecky vezette munka- csoport szerepelt a legkiválóbban. Há­romszázötvenhárom hektár levágásá­val a négy E—512-es kombájnon dol­gozó legénység vitte el a pálmát. Az egyéni versenyt a Borsky Miku!á§-i Efsz kombájnosal, Jozef Marek és An­ton Pelcner nyerték, akik E—512-es, valamint E—516-os gépükön 393 hek­táron aratták le a gabonát. — Milyen előkészületeket tettek az idei verseny sikeréért? — Fiatal mezőgazdasági dolgozóink* már tavasztól készültek az aratásra. amikor a vetés, gabopaápolás és -trá­gyázás Idején bekapcsolódtak a szo­cialista munkaversenybe. A galántal járásban, hogy csak egy kiragadott példát említsek, l7 alapszervezet 301 tagja nevezett be. Egyúttal tizenkét SZISZ-szervezet vállalt védnökséget 300 hektár gabona, 120 hektár cukor­répa, 250 hektár kukorica begyűjtése fölött. Idén őszi búzát 20 823, őszi ár­pát 780, tavaszi árpát pedig 7719 hek­tárról kell betakarítaniuk. Ahhoz, hogy sikerüljön teljesíteni a tervezett hektárhozamokat, minden szorgos kéz­re szükség lesz. Az egyes mezőgazda­sági egységek az aratás megkezdése előtt még egy utolsó, minden fontos feladatot érintő' tanácskozást tartot­tak, ahol természetesen jelen voltak a SZISZ'helyi alapszervezetének kép­viselői is. A gépjavító egységek véd­nökséget vállalnak egy-egy mezőgaz­dasági gép fölött. Továbbá felhívtuk alapszervezeteink figyelmét arra is, hogy minél nagyobb számban vegye­nek részt a szalma betakarításában, mivel szalmából az elmúlt időben érezhető hiány mutatkozott. A leg­frissebb jelentések szerint néhány efsz-ben és állami gazdaságban már javában tart az aratás, s a hatalmas táblákon ott szorgoskodnak a fiata­lok, az „Egy szem se vesszen kárbal“ mozgalom résztvevői is. Z. L. TÍZ ÉVE TÁRGYALT A CSKP KB AZ IFjOSÁG SZOCIALISTA NEVELÉSÉRŐL A PÁRT ÉS AZ IFJÚSÁG Cseihszlovákia Kommunista Pártja mindig nagy figyelmet szentelt az if­jú nemzedéknek. Az ifjúságot érintő kérdések megoldását szüntelenül programja szerves részének tekintet­te abból az egyszerű megfontolásból, hogy a mai ifjú nemzedék tagjai lesz­nek holnap a párt katonái, ők veszik kezükbe a társadalom irányítását. E gondoskodás egyik kézzelfogható megnyilvánulása volt, hogy tíz évvel ezelőtt, 1973. július 3—4-én a CSKP Központi Bizottsága külön tárgyalt az ifjú nemzedék szocialista neveléséről, az életre és a munkára való felkész' léséről a fejlett szocialista társada­lomban. Az említett plénum olyan horderejű kérdéseket vitatott meg, és olyan hosszabb távon érvényes hatá­rozatokat fogadott el, amelyek most is időszerűek. Éppen ezért nem árt, ha az évforduló kapcsán méltatjuk a Központi Bizottság tíz évvel ezelőtti ülését. A szocialista építés egész időszakát a fiatalokról, művelődésükről, alkotó képességeik érvényesítéséről való gondoskodás jellemzi. Ugyanakkor a fejlődés szüntelenül az ifjú nemzedék életével és érvényesülésével összefüg­gő új kérdéseket és szükségleteket vet tel. Ezt tartotta szem előtt a párt legfelsőbb szerve is, amikor az ifjú nemzedék szocialista nevelésének kér­dését napirendre tűzte. Megállapította, hogy a világ forra­dalmi átalakulásának folyamata egy­befonódik 8 tudományos-műszaki for­radalommal. amely viszont mélyreha­tóan átalakítja az emberi tevékeny­ség egész területét. E kor szakmai­lag fejlett, eszmeileg pedig szilárd embereket követel. Hangsúlyozta az iskola pótolhatatlan szerepét az ifjú­ság nevelésében. Ezt követően lát­tunk hozzá oktatási rendszerünk gyö­keres átépítéséhez, s ez a folyamat napjainkban is tart. Ezzel egyidejűleg kötelezte a párt összes szerveit és szervezeteit, hogy az ifjúság körében végzett munkát te­kintsék az egyik legfontosabb párt­feladatnak. Meghagyta továbbá, hogy minden felelős szerv, nemzeti bizott­ság, vállalat és társadalmi szervezet teljes figyelmet szenteljen a fiatalok problémáinak. A párt törekvése elsősorban arra irányult, hogy növelje a fiatalok társ- felelősségét társadalmunk fejlődé­séért. Arra törekedett és törekszik, hogy a fiatalok a szocializmus építé­sében megtalálják életük értelmét és tartalmát, és tudatosítsák társadalmi szerepüket. Ezért is vált fontossá, hogy merészebben bízzák meg őket felelősségteljes feladatokkal és tiszt­ségekkel. Hangsúlyozta fokozott rész- vállalásukat az állam igazgatásában és irányításában, a gazdasági életben, a törvényhozó testületekben, a nem­zeti bizottságokban, a társadalmi szervekben és érdekképviseleti szer­vezetekben. Abból a felfogásból in­dult ki, hogy a fiatalok legyenek 9» mindenütt, ahol munkájukról és éle­tükről döntenek, s a megnövekedett lehetőségek között még nagyobb részt vállaljanak a társadalom fontos fel­adatainak megoldásából. A tíz évvel ezelőtt elfogadott párt­dokumentum kétségkívül mérföldkő az ifjú nemzedék és Szocialista If­júsági Szövetségünk életében. Raj­tunk múlik, hogyan használjuk ki a lehetőségeket, amelyeket a párt elénk tárt, s hogyan szolgáljuk meg az irántunk tanúsított bizalmat. P. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents