Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-03-01 / 9. szám

4 1895-ben Conrad Röntgen fölfe­dezte a később róla elnevezett su­gárzást. A föltaláló akkor még X- sugárzásnak keresztelte el a cso­dálatos jelenséget. Ezért a fölfe­dezéséért 1901-ben Nobel-díjat ka- .pott. A tudomány azóta újabb és újabb sikereket könyvelhetett el. Ma már. szakmai körökben meg­szokott terminus a technicus a lé­zer, a holográf vagy éppen a to- mográf, amelyről riportunkban szó lesz. Ä NoBel-3í]as tudós, ha élne, bizo­nyára csodálkozna, mivé fejlesztették találmányát, mert a tomográf nem más, mint korszerűsített röntgenkészülék, a- melynél. a számítástechnika eredmé­nyeit is alkalmazzák. A Philips gyár terméke^ a TOMOSCAN 310 a számító­gépek harmadik nemzedékébe tartozik. Lényege a röntgenkészülék, a számító­gép, a monitorral és fényképező beren­dezéssel ellátott kezelőpult, valamint a rögzített felvételek visszavetítése és ér­tékelése. A berendezés „szeme“ a moz­gatható ágy fölött körben elhelyezett 576 detektor, amely a kivizsgálás so­rán 1200 impulzust érzékel, és azokat a számítógépnek továbbítja. Bonyolult matematikai műveletsorok után körülbe­lül 700 ezer pontból összeáll a monitor képernyőjén a vizsgált szerv kereszt- met^etí képe. I98S Januárjától Bratislava egyik egészségügyi központjában, a kramárei Ladislav Dérer kórházban is alkalmaz­zák ezt a korszerű berendezést. Dr. Pe­ter Bofuta, az új osztály vezető orvosa január 17-én kollégáival megkezdhette a munkát. Már túlvannak az első tomo­gráfiái kivizsgálásokon, és egy gyerme­ken a berendezés segítségével agymű­tétet is végeztek. Megkértük Juraj Porubskjr mérnököt, hogy mutassa be ezt a diagnosztikai be­rendezést. 4- Már több mint egy évtizede isme­retes ez az eljárás. Az első tomográfot 1971-ben Angliában kezdték alkalmaz­ni. Nálunk elsőként a Hradec Králové-i kórházban szerelték fel hét évvel ez­előtt. Kollektívánk is itt szerezte az el­ső gyakorlati tapasztalatokat, amikor megtudtuk, hogy másodikként az or­szágban a ml kórházunk kap tomo­gráfot. — A tomográfiái kivizsgáláskor a képernyőn, illetve a röntgenfelvételen nem látszik az egész vizsgált belső szerv, hanem annak csak valame­lyik keresztmetszeti képe. A szá­mítógép azonban képes a kapott infor­mációkat úgy feldolgozni, hogy a kép érthető legyen a szakember számára. A berendezés előnye, hogy időt takarít meg, jóval kisebb adag röntgensugár éri a pácienseket, és a hagyományosnál sokkalta jobb minőségű képet készít. Hogy ezt az utóbbi megállapításomat alátámasszam, álljon itt egyetlen adat; a klasszikus röntgenfelvételen megkö­zelítőleg 16 féle árny különböztethető meg. Ezzel szemben a tomográf Haus- field-egységekben kifejezve 4000 szin­ten észleli a vizsgált szervet. Az ilyen metszeten pedig a legkisebb elváltozást, például már az egy milliméteres daga­natot is felismerni. Ezenkívül a készü­lék pontosan meghatározza a kóros el­változás helyét, és még további infor­mációk birtokába juthatunk. Ottjártunkkor éppen egy idős asz- szonyt szállítottak át az ideggyógyásza­ti osztályról. Az előzetes kivizsgálások alapján a kezelőorvosok arra gyanakod­nak, hogy a páciensnél az idegszövet komoly károsodása áll fenn. 2ófia Sojáková ápolónővér a beteget a szükséges helyzetbe fekteti, betakar­ja, majd gyorsan bezárja maga mögött az abba a helyiségbe vezető ajtót, ahol a számítógépes tomográf van. A kép- ( ernyő már világít, a számítógép jelzi, hogy kezdhetnek. Elhangzik néhány utasítás, a kezelő technikus megnyom pár gombot, előbb pí-pí, majd sípoló hang hallatszik, végül az ólomüveg mö­gött halkan felberreg a röntgenkészS­lOMOSCAN 310 léí. Ä képernyőn egy kissé vibrálva megjelenik az agy keresztmetszeti ké­pe. A szomszéd helyiségben a monitor­nál ülő orvos, dr. Bofuta feszülten fi­gyeli a képernyő jobb oldalát, ahol egy sötétebb foltot észlel.. Ez a folt pedig az agyi elváltozást bizonyltja. Az ideg- gyógyász, dr. Biksadsk^ is most erre a pontra összpontosítja figyelmét. Ojabb utasítás hangzik, a monitoron változnak a képek, majd számok jelennek meg. Dr. Bofuta egy tolira emlékeztető vala­mit vesz a kezébe —- ez vékony huzal­lal kapcsolódik a monitorhoz —, meg­nyom rajta egy kis gombot, és a kép­ernyőn világos vonallal körülhatárolja a káros agyi szövetet. „Ez tumor“ — állapítja meg, s amit még a kollégájá­nak mond, már a laikus számára idege­nül hangzó műszavak. A kivizsgálást befejezték. Az egyik A kóros elváltozás helye az agyban fe­hér. vanallal uan felölve.. laboránsnő előhívja a röntgenfelvételt, amelyhez aztán a röntgenológus szák­inál értékelést csatol, és a leletet a neu- i’olőglára továbbítják. Az ideggyógyá­szok számára ez a lelet értékes adato­kat tartalmaz, amelyek alapján aztán dönthetnek arról, milyen kezelési eljá­rást alkalmazzanak a páciensnél. Amíg az ápolónő előkészíti a követ­kező beteget, mi dr. Bofutát a kérdé­sek garmadával halmoznánk el. — Az első tapasztalatok alapján, úgy tűnik, leggyakrabban az idegsebészek veszik majd igénybe korszerű, számító­gépes röntgenkészülékünket. Az orvos- tudománynak éppen az idegsebészet az az ága, ahol a tomográf alkalmazása óriási előrelépést jelent. De ugyanez el­mondható a medicina más ágairól is. A várakozók nyilvántartásában szere­pelnek eddig nem diagnosztizálható hasnyálmirigy-megbetegedések, hátge­rincsérülés, nem egyértelműen megálla­pítható tüdömegbetegedések. Holnap például egy hároméves gyermeket ope­rálunk — mondja az osztályvezető fő­orvos. Másnap, érthető okoknál fogva, nem nézhetjük végig az említett agyműtétet, de szemtanúi vagyunk a beavatkozás előtti lázas készülődésnek, az orvosok és asszisztáló műtős nővérek szakmai párbeszédének, sőt halljuk a kislány gyenge hangját is. Majd látjuk, amint a nővér karján viszi ki a kislányt, aki­nek már gézpólyába van bugyolálva a fejecskéje, és a kis páciens teljesen éb­ren van. Dr. Mlron Sramka, a tudományok dok­tora, az Orvosbionikai Kutatóintézet ve­zető tudományos dolgozója mondja: ' E műtét során a legkorszerűbb idegsebészeti eljárásokkal együtt alkal­maztuk a számítógépes tomográfot. E készüléktől a műtét előtt lényeges ada­A számítógépes tomográf tokát tudtunk meg. amelyek alapján pontosatí meghatározhattuk a patologi­kus elváltozások helyét a gyermek agyában. A műtét alatt pedig a kutató­intézetünk számítógépének adataihoz tartottuk magunkat. A műtét célja az volt, hogy egy bonyolult műszer segít­ségével az agy mélyebb rétegeiből eltá- volítsuk a bevérzést. A ml szempontunk­ból nézve aránylag egyszerű beavatko­zásról vaii szó, csak helyi érzéstelení­tést alkalmaztunk, és a kislány egész idő alatt „csevegett“ velünk. Ami még- . is egyedivé tette: bebizonyosodott á számítógépes kivizsgálás több előnye. Az ily módon szerzett adatok lehetővé teszik, hogy a műtét feleannyi ideig tartson, és kimenetele biztosabb legyen. Ez a kivizsgálás fájdalom- és kockázat- mentes. Az az új eljárás pedig, ame­lyet a műtétnél alkalmaztunk, intéze­tünk egyik központi kutatási területe, . és az idegsebészeti klinika szakorvosai­val együtt végezzük. Ma már nem fér kétség ahhoz, hogy. a számítógépes tomográfiái osztály megnyitásával az idegsebészek és a töb­bi orvos szakemberek óriási segítségei kaptak munkájukhoz. De nemcsak ők Hasznát látják a páciensek is, akik szá' mára a modern technika egyszerűbbé, elviselhetőbbé tette a kórmegállapítást, a gyógyítást., Solt mindent láttunk, sok mindent ta­pasztaltunk még ezen a bratislaval új . kórházi osztályon. Bennünket azonban az is érdekel, hogyan képzelik el a jö- .vőt. Dr. Bofuta: — Ez a készülék lehetővé teszi, hogy az emberi szem lássa a szö­vetek minden porcikájá’t, hogy észlelje alakjukat, szerkezetüket, s mindezt meg­örökítse, elraktározza a számítógép me­móriájába. Megannyi lehetőség van ar­ra, hogyan kamatoztassuk a kórmegál- lapításbait az orvostudománynak szinté minden területén. A mi osztályunk te­vékenységét ^az^, egészségügyi minisz'té.v...i rium által. kidolgozott radiodiagnoszttv «j Kai koncepció szabja meg. Ezt a heran- ,■ dezést elsősorban olyan esetekben al­kalmazzuk, amikor a hagyományos röntgen, az ultrahang és a többi ismert diagnosztikai eljárás nem elegendő. Eddig a páciensek Ilyen kivizsgálásá­ra Hradec ' Královéba, Prágába vagy Brnőba jártak. Hogy hogyan lesz to­vább, gyözik-e majd a munkát, erre a kérdésre az osztályvezető főorvos így válaszol: — Kell, hogy győzzük, habár tudom, ez nem lesz könnyű. Máris foganatosí­tottunk néhány olyan intézkedést, ame­lyekkel a bonyodalmakat el akarjuk ke­rülni. Először is ahhoz, hogy hozzánk bekerülhessen a beteg, a járási, városi vagy egyetemi klinika röntgenológial osztálya főorvosának a beutalója szük­séges, mégpedig olyan esetekben, ami­kor a laboratóriumi kivizsgálások alap­ján valamely kóros belső elváltozás gyanúja áll fenn. Azután pedig, hogy új munkatársakkal gyarapodik kollektí­vánk, két műszakban dolgozunk majd. Előreláthatólag naponta több mint húsz pácienset fogadhatunk. Ennek az osztálynak természetesen nem az az egyetlen küldetése, hogy to­mográfiái kivizsgálásokat végezzen, ha­nem más tudományos kutatóintézetek­kel is együtt fognak működni, sőt a szakemberek képzése is órájuk vár. — Rövidesen megkezdjük az együtt­működést a bratislavai onkc’ógiai kli­nikával. Ezt az intézetet ugyanis olyan számítógéppel szerelik fel, amely a mi tomográfunk készítette képeket elrak­tározza a memóriájában, és szükség szerint feldolgozza — mondja Porubsk^ mérnök. Nem kételkedünk benne, hogy így lesz. Hiszen ezek az egészség- ügyi szakemberek minden igyeke­zetükkel azon vannak, hogy segít­senek a betegeken. Munkájuk ered­ményessége, kimenetele azonban a körülményeken, a diagnosztikai és gyógyászati felszerelés színvo­nalán is múlik. A számítógépes to^ mográf pedig a tudomány, a kor­szerű technika egyik vívmánya. S. H.

Next

/
Thumbnails
Contents