Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-02-01 / 5. szám

il Lenin utca egy része

1

Európa, Ázsia és Kanada északi része végeláthatatlan zord, kietlen vidék, ahol csak az örök hó és jég honol. Az 500—1500 méter vastag fagyos földnek csak egy vékony rétege olvad meg a nagyon rövid Ideig tartó nyár alatt, akkor Is kellemetlen latyakot alkotva.

Az ember azonban nem adja meg magát egykönnyen. A mostoha éghajlat ellenére Is megvetette Itt a lábát. Az örök hó és jég birodalmában már lüktetni kezd az élet: több emeletes, komfortos házak épülnek, az itteni feltételeket figyelembe véve sajátos építészeti eljárással. A házak cölöpökön nyugszanak, első pillantásra azt a benyomást keltve, hogy a levegőben csüngnek. Ezeket a cölöpöket nagyon mélyen kell a földbe lehelyezni. Úgyszintén egyedi technológiával építik Itt a gáz- és olajvezetékeket, mert nem elegendő a hagyományos hőszigetelés.

Az örök hónak és jégnek azonban csak ebben a században üzent hadat az ember. Ennek pedig fő indítéka az volt, hogy fogytán érezte ásványi nyersanyag-készletét. Itt pedig úgy hitte, gazdag lelőhelyek rejlenek a föld mélyében.

A Szovjetunióban hárommillió négyzetkilométeren úr a „vecsnaja merz- lota“, úgyszintén tömérdek természeti kinccsel a fagyos réteg alatt. A szovjet tudósok egyedülálló eredményeket értek el a természet meghódításában ezen a területen. Szibéria legzimankósabb tájai is a fellsmerhe- tetlenségig megváltoztak: városok. Ipari központok és más hatalmas beruházások épülnek itt

A végtelen tundra, a Közép-szlbé- riai-fennsík északnyugati szélén a Pjaszina folyó völgyében terül el No- rllszk, az egyedüli nagyváros az északi sarkkörön túl. Iskolái, óvodái, főiskolája, tudományos kutatóintézetei, sportpalotája, cement- és vasbetongyára, vasútállomása, tévéstúdiója, könyvtára van. Csak abban különbözik más szovjet városoktól, hogy zord vidéken terül el, s aki arra vállalkozik, hogy itt éljen, alkalmazkodnia keli a farkasordftó hideghez. Az év 280 napjában mínusz 45—57 fok alá süllyed a hőmérő higanyszála, s a velőkig ható jeges szél csak fokozza a hideg hatását. *

Évente több millió köbméter hó hull Norllszkra, amelyből bár rengeteget elsodor a sarki szél. mégis annyi marad a városban, hogy gondot okoz a lakosságnak; az utcákat minduntalan takarítani kell, s a havat a városon kívülre hordják. Nemegyszer még júliusban Is hótakaró borit Itt mindent. A Norllszk — Dugyinka közti rövid, 123 kilométeres vasúti szakaszra képtelen tömegű hó hull le, kb. 22 millió köbméter.

Norilszkban május 19-én kél a nap, és nagyon sokáig, július 25-lg le sem nyugszik. Ezt az időszakot nevezik sarki nappalnak. Ezután november 30-ig a természet megszokott rendje szerint váltakoznak a nappalok aZ éjszakákkal, mígnem november utolsó napján hosszú időre búcsút vesznek az emberek a naptól, amely csak január 13-án kapaszkodik újra az égboltra. Eddig tart a sarki éjszaka. De az élet megy tovább: a gyárakban, Intézetekben, iskolákban ekkor sem szünetei a munka, a tanítás... Az emberek élik dolgos mindennapjaikat. A gyerekek, bár nem kapnak itt any- nyl napfényt, mint délebbre élő társaik, mégis gondtalanok, boldogok. A bölcsődéket, óvodákat a lakóházakkal fedett folyosók kötik össze, így az apróságoknak ki sem kell menniük 8 fagyos levegőre. Ahogy bekö- szönlenek a dermesztő napok, a nebulók odahaza maradnak, s rádión keresztül folyik tovább a tanítás.

De bőven jut nekik vitamin Is, mert a környék szovhozalnak üvegházaiban terme.sztenek zöldséget, gyümölcsöt, sőt nem hiányzik a családok asztaláról a friss tehéntej sem.

r r í'/ .. "

4 A"

V ' ^ if-x: I

'.-It'"";'

AM[DV[-HEGYW AKIN H

Vessünk egy pillantást a múltba, és szóljunk Norllszk történetéről. A város NylkolaJ Nylkolajevics Urvancev- nek köszönheti létezését, akit joggal neveztek észak Kolumbusának.

A szovjet kormány azzal a feladattal bízta meg 1919-ben, hogy egy fontos expedíció vezetőjeként végezzen kutatásokat az örök tél és jég birodalmában.

Erről Urvancev így ír: „Munkatársaimmal elsősorban szénlelőhelyek után kutattunk, hogy majdan a hajóknak északi tengeri útjuk során elég üzemanyaguk legyen. Jóllehet a tengeri útnak ezt az eshetőségét már korábban Is latolgatták, az Igazi feltételek ehhez az októberi forradalom után. születtek meg... Szénbázja nélkül az északi tengeri hajózás fellendítése lehetetlen. E szempontból figyelemreméltó egy 1913-ban tett próbaút. Ekkor a Korekt nevű hajó fedélzetének utasai között ott volt Nansen Is. A hajó visszafelé rakományának 30 százalékát üzemanyagként saját maga hasznosította, vagyis nem volt valami gazdaságos ez az út.“

Vlagyimir Iljics Lenin már 1918 júliusában határozatot írt alá az Cszaki- -Jeges-tenger kutatásáról és a vízi szállításra való hasznosítására. Ennek azonban volt egy bökkenője, mégpedig a szén. Később Urvancev talált azon a helyen, ahol ma Norllszk fekszik.

Egy kis falucskába, Dugylnkába érkezve alig talált egy tucatnyi faházat. Társaival a Jenyiszej mentén kutatott szén után — írta róla Kempen Dett- mann —, de eredménytelenül. Közben beköszöntött az arktikus ősz, és küszöbön állt a tél. Urvancev saját felelősségére átvonult a mai Norllszk területére, hogy ott folytassa kutatásait, de azt már' tudta, hogy évekkel azelőtt azon a helyen találtak szenet. Az expedíció tagjai naphosszat ástak, tenyerükön hólyagokat tört a szerszám nyele. Igyekezetük eredménye pedig: hatalmas szénlelőhely. Sőt Urvancev rábukkant a mesésen gazdag Medve-hegyre, ahol a réz-, nikkel- és kobaltércben még aranyat Is talált.

Emberfeletti kitartást, akaratot követelő körülmények között végezte társaival a munkát. A Pjaszina folyó kínálta lehetőségeket is tanulmányozták. Rájöttek ugyanis, hogy a szenet Dugylnkálg ezen az úton szállíthatnák, tovább pedig a Jenyiszejen, a- mely évente száz-száztíz napon át hajózható. Kutatásaikat 1924-ben fejezték be.

A szovjet kormány 1935. április 23- án határozatot fogadott el Norllszk városka felépítéséről, ahol egyúttal színesfémkohót Is létesítenek. Az első tonna nikkelt 1942 májusában menesztették Innen az uráli gyárakba. A második világháború óta a norllsz- kiak annyi színes fémet bányásztak ki a fagyos földből és dolgoztak fel, hogyha valamennyit vasúti kocsikba raknák, azok hossza többször is átérné az egyenlítőt.

Norilszkot többféleképpen is becézik: Második Leningrád, Észak-Lenin- grádja. Északibb Leningrád ...

Az ötvenes évek végéig csak fahá- * zak álltak Itt. Az elsőt 1921-ben Urvancev és társai építették, amely napjainkban Is megvan, kicsi múzeumot rendeztek be falai között. Az egyetlen kőépUlet a szovjet állami bank Itteni fiókjának a székhelye volt, amelyet 1938-ben emeltek. A bank páncélszekrényeiben őrizték az itt talált platinát.

Kezdetben, akik ide jöttek, azzal az elhatározással érkeztek, hogy felépítik, amit kell, s dolguk végeztével visszatérnek délre, ahol melegebb az éghajlat. Azt tartották, ezen a zord, kietlen tájon élni csak átmenetileg lehet, s nem telepednek le végleg a világ végén, ahová csak hébe-hóba téved néhány sarki vadász rénszarvas vonta szánjukon. De mégis maradtak, sőt őket ':övették a rokonok. Ismerősök. Természetesen nem egyformán sikerült alkalmazkodniuk az Itteni viszonyokhoz. Az új lakosok bizonyos Időt itt töltve fokozatosan akk- limatizálódnak, hozzáedződnek a hideghez.

Ma 210 ezer Norllszk lakosságának a száma és a város napról napra fejlődik, gyarapodik. Évente kb. 4000 gyermek születik. Legújabb negyedében, a Talruakban vagy 30 ezer ember él kényelmes, korszerű otthonokban. Az üzletekben a hűtőszekrényen kívül szinte mindent megvásárolhatnak, azt pedig Csak azért nem, mert egyszerűen nincs rá szükségük.

Az északi sarkkörön túl még sok olyan város felépül, mint Norilszk. Ezt az ásványi kincsek feltárása és feldolgozása teszi szükségéssé. Ezért a szovjet kutatókat most az foglalkoztatja, hogyan tehetnék elviselhetőbbé, kellemesebbé az emberek számára az életet ezen a barátságtalan vidéken. Egyik ilyen tervük e térség „felmelegítése“. Igor Lomonoszov, a Szovjet Tudományos Akadémia Földrengéskutató Intézete szibériai részlegének munkatársa erről a problémáról így vélekedik: Az örökké fagyos föld, hóborította tajga — Igen zord rídék, no de a föld mélyében nemcsak hatalmas szén-, nyersolaj- és gáztartalékok rejlenek, hanem nagy mennyiségű termálvíz és forró gőz Is. Mindez az energiaforrás pedig hozzáférhető az ember számára. Meg vagyok róla győződve, hogy nincs mesz- sze az az idő, amikor ezzel a hőenergiával fűtjük majd itt az emberek otthonát. És nincs messze az az Idő sem, amikor a tajga közepén városok emelkednek, s a lakóházak. Intézmények, Ipari létesítmények a forró vizet a föld gyomrából kapják. Termálvízzel fűtik majd az üveg- és gyümölcsházakat, ezzel töltik meg a fürdőmedencéket, takarítják el az utcákról a havat,- sőt megteremtik általa a városok számára szükséges mikroklímát is.

Ásványi sókban Is gazdag ez a termálvíz, így tehát gyógyhatású. Nem kell a jövőben fürdői kezelésre máshová küldeni az arra rászorulókat, hanem odahaza gyógyulhatnak. Az orvos felírja a szükséges számú termálvizes gyógykezelést, és a páciensek odahaza kúrálhatják magukat.

Azzal, hogy hogyan lehetne minél sokoldalúbban hasznosítani a föld belsejében levő hőt, nagy tudományos kutatókollektívák foglalkoznak Moszkvában, Lenlngrádban, Irkutszkban, No- voszlbirszkben, Tyumenben és még másutt. Hogy milyen reális kilátások vannak erre Szibériában? A hatalmas hőkazán egy — három kilométer mély- . ségben sok száz kilométeren át húzó- .dik Észak-Szlbériában. A geológusok a próbafúrások során 50—100 fokos vizet találtak, sőt helyenként a víz hőmérséklete elérte a 140 Celslus-fo- kot. A tyumenl körzetben már most naponta 200 000 köbméter termálvíz hozható a felszínre. Egészen reális terv, hogy Omszk város melegvíz-szükségletét maradéktalanul a föld belsejéből felszínre hozott 80 fokos vízzel elégítik majd ki.

Különösen nagy gyakorlati jelentőségük van a Lena és a Jenyiszej folyók közti térségben, valamint a Jana, Ingylgírka és Kolima folyók mentén előforduló termálvíz-lelőhelyeknek. A hévizek felhasználása ezeken a területeken lehetővé teszi több lényeges feladat megoldását, amelyek szintén összefüggnek az ásványi anyagok kitermelésének a kérdésével.

A föld alatti melegvíz népgazdasági hasznosítására Kelet-Szlbériában a legjobbak a kilátások. A számítások azt Igazolják, hogyha a termálvizet másra nem is, csak fűtésre használják fel, évente 700 ezer tonna fűtőanyagot takarítanak meg. Már napjainkban Is termálvízzel fűtik az üvegházakat, melegágyakat, a fürdőket és pihenőházakat.

A tudósok tehát joggal feltételezik, hogy a hévíz hasznosítása Szibériában óriási népgazdasági haszonnal jár majd, nincs tehét messze az az idő, amikor Szibériát a saját „melege“ fűti majd. (n. S./

A norilszki gyerekeknek bőven kijat a tét Örömeibőli

KUl- és belpolitikai sz«m- pontbél egyaránt kudarcnak minősíti Reagan amerikai elnök kétéves tevékenységét Vitalij Robis, ax ismert sxov- jet külpolitikai szakértő.

Megbízatásának félidejére a jelenlegi amerikai kormányzat minden elődjénél jobban lejáratta magát, és súlyosan megkárosította az Egyesült Államoknak a nemzeti érdekelt Is. A cikkíró a Reagan-admlnlsztráoló működésének legnegatívabb vonását abban látja, hogy miközben veszélyes határig fokozta a nemzetközi feszültséget, megpróbálta elfogadhatóvá tenni a közvélemény számára a nukleáris háború gondolatát. Ezzel egy időben militarista politikájával az amerikai vezetés katonai erőfölényre akart jutni a Szovjetunióval szemben. Törekvése kudarcot vallott.

Súlyos fiaskót könyvelhet el Washington szövetségeseihez fűződő kapcsolataiban Is. Nyugat-Európát lehetséges háborús színtérnek tekintve; Japánnal pedig elkeseredett háborút folytatva, az Egyesült Allamoik eddig nem tapasztalt mértékű bizalmatlanságot, feszültségeket keltett a nyugati szövetségen belül.

Az amerikai elnök belpo- lltlkallag is vereséget szenvedett. A gazdasági tevékenységet bénító, az élet- színvonalat hátrányosan befolyásoló példátlan méretű fegyverkezési programjaival magukat az amerikaiakat állította az „ágyú vagy vaj“ dilemmája elé.

A Reagan-kormányzat a hivatali idejéből hátralevő két évben számottevően Javítani akarja a közvéleményben róla kialakult iképet. Ezt nem utolsósorban úgy kívánja majd elérni, hogy a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatokban végbement javulás, a genfi tárgyalásokon elért haladás látszatát igyekszik kelteni. A Szovjetunió híve annak, hogy a két ország viszonya javuljon, a genfi tárgyalásokon haladást érjenek el, de propagandacélokat szolgáló politikai játékokban nem hajlandó részt venni. Ha a Fehér Ház valóban javítani alkarja a szovjet-amerikai viszonyt, és meg akarja oldani a fegyverzetkorlátozási problémákat, akkor először vizsgálja meg az erre vonatkozó szovjet javaslatokat. Akkor a Reagan elnök megbízásából hátralévő két év' talán nem lesz olyan komor sem az amerikai nép, sem más népek számára.

Brüsszelben tanácskoztak a közös piaci mezőgazdasági és halászati miniszterek. Ismét megkísérelték, hogy megmentsék a „közös politikát“ a tengergazdálkodás kérdéseiben.

A tanácskozás fő pontja a Dánia és Nagy-Britannia között kitört „halászati háború“ megoldása volt. A miniszterek ugyancsak tanácskoztak arról, megengedjék-e más országoknak a halászatot a tagországok 200 mér- földes gazdasági övezetében.

A salvadorl kormány több mint ezer katonát küldött azoknak az egységeknek a megsegítésére, amelyek már több napja eredménytelenül kísérlik meg visszafoglalni a partizánoktól Meangnera várost, Morozan tartomány fontos központját. Az UPl hírügynökség által Idézett katonai források szerint a megerősített Salvadort katonaság nem volt képes behatolni a városba. Ugyanezek a források beszámolnak arról Is, hogy a harcokban mintegy 200 partizán vesztette életét. A Rádió Vence- remos ezzel szemben azt állítja, hogy a kormánycsapatok 400 katonát veszítettek.

A heves harcok folytatódnak a fővárostól csupán 30 kilométerre fekvő Guazapa tűzhányó körül Is.

Norilszkban évente neyyezer gyermek születik