Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-02-01 / 5. szám

MEGMÉRETTÜNK ÉS... I.. könnyűnek találtattunk. Röviden így summázhatnánk a csehszlovák és a magyar labdarúgás tavalyi nemzetközi szereplését. Visszalépés minden vonalon. Ez derül ki a különféle szokásos ranglistákon elfoglalt helyekből. E listáknak ilyenkor se szeri, se száma, mi a sok közül ezúttal az Osztrák Távirati Iroda (APA) labdarúgő-világrang- listáját választottuk ki. Mint minden ha­sonló rangsorolással, ezzel is lehet vitat­kozni. Itt van mindjárt a világbajnok Olaszor­szág első helye. Nyilvánvalóan ezt a meg­tiszteltetést csak a madridi diadalának kö­szönheti, mert a 13 mérkőzésből mindössze négy győzelem nem nagy fegyvertény. Ha objektiven nézzük, inkább szegénységi bi­zonyítvány. Igaz viszont, hogy ezt a négy győzelmet éppen akkor aratta, amikor ar­ra a legnagyobb szüksége volt, s a nyere­ségek a sző szoros értelmében aranyat ér­tek. íme: Argentína 2:1, Brazília 3:2, Len­gyelország 2:0, NSZK 3:1. Mégis furcsa, hogy az a csapat a világbajnok, amely a mundlal előtt és után egyszer sem tudott győzni. / A csehszlovák labdarúgás nagy felfedezett­je Peter Zelensky, aki a trnavai ismeret­lenség homályából egy merész átlépéssel (Bohemians) egyszeriben a csúcsra jutott. Helexa ős archív felv. Ez csak valamivel jobb, mint ötvenszáza­lékos teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy a 6 döntetlen mellett három ízben vesztesként hagyta el a pályát. A magyar csapat ötvenszázalékos teljesítménnyel a ranglista 17. helyére szorult, igaz. Jobbat nem is érdemelne. Brazília viszont mlndösz- sze egyetlen vereséggel (éppen az olaszok­tól) csak a második. Hasonlóan egy vere­séggel (otthon az NSZK-val szemben) Ang­lia a „bronzérmes". Csehszlovákia két győ­zelemmel, 6 döntetlennel és három vere­séggel pedig csak a huszadik. Nem hagy­ható azonban figyelmen kívül, hogy olyan csapatokkal játszott döntetlenül, mint az újdonsült világbajnok, (ráadásul otthoná­ban és EB-tétmérkőzésen) vagy az előző vi­lágbajnok Argentína, és a háromszoros vi­lágbajnok Brazília (mindkettővel otthoná­ban). Ez némileg szépíti a csehszlovák csa­pat gyászos szereplését. Magyarország tehát a 17. helyre került ötvenszázalékos eredményével. Négy győ­zelem, négy vereség és egy döntetlen sze­repel a mérlegén, s hála a Salvador elleni (10:1)-és a Törökország (5:0) elleni gólzá­pornak, pozitív az évi gólmérlege. íme az APA 1982. évi világranglistája: 1. Olaszország 13 4 6 3 15:13 2. Brazília 11 8 2 1 31:10 3. Anglia 1510 4 1 34:7 4. Szovjetunió 10 5 4 1 14:6 5. NSZK 15 7 4 4 24:18 6. Lengyelország 10 5 3 2 19:9 7. Franciaország 15 7 3 5 25:19 8. Ausztria 11 8 12 22:7 9. Belgium 11 6 2 3 15:10 10. Argentína 10 4 3 3 13:10 11. Svájc 9 5 2 2 13:11 12. Spanyolország 10 4 4 2 14:9 13. NDK 10 4 3 3 12:11 14. Wales 7 3 2 2 10:7 15. Peru 9 4 3 2 10:10 16. Norvégia 9 4 2 3 12:11 17. Magyarország 9 4 14 24:14 18. lugoszlávia 6 2 2 2 8:9 , 19. Hollandia 8 3 14 12:9 20. Csehszlovákia 11 2 6 3 14:15 A továbbiakban; 21. Skócia, 22. Románia, 23. Portugália, 24. Dánia. 25. Észak-lrország, 28. Svédország, 27. Bulgária, 28. Chile, 29. Görögország, 30. Írország, 31. Izland, 32. Finnország, 33. Törökország, 34. Albánia, 35. Ciprus, 36. Málta, 37. Luxemburg stb. (palégyl) A labdarúgás minden más vészjósló előrejelzés ellené­re milliók kedvenc játéka, és még többek szórakozása. Mit ér a 17. hely? Ez a világranglista volt a kiindulási alap ahhoz a beszélgetéshez, amelyet az 1982. esztendőről, a jövő feladatairól Mészöly Kálmán magyar szövetségi kapi­tánnyal folytattunk. 9 Mi a véleménye a ranglistáról? — Érdekes összeállítás, de tfelnt minden ilyen, vitákra adhat okot. A magyar válo­gatott szempontjából ked­vezőnek ítélem ezt a 17. he­lyet, hiszen előkelő váloga­tottak állnak mögöttünk. Én a franciákat a mundlálon mutatott játékuk alapján előbbre helyeztem volna, hi­szen ez döntően számított, miként az olaszoknál is a világbajnoks^on elért tel- jesItméHly ad^. az . első he­lyet. Erre’a rangsorra vlsz­szatérve a magyar helyezés­re csak azt mondhatom, so­ha rosszabbat, de feltétle­nül jobbat. # Ez az utolsó mondat már a jövővel is kapcsola­tos. Mit vár 1983-tól? — Ami a magyar váloga­tottat illeti, rendkívül ne­héz évünk lesz. Európa-baj- noki és olimpiai selejtezők várnak ránk. Anglia, Görög­ország, Dánia és Luxemburg előtt megszerezni az EB- döntőt jelentő első helyet „í kimondhatatlan nehéz feladat. Anglia két idegen­beli mérkőzéséből három pontot szerzett. Londonban Luxemburg ellen gólzáport rendezett. Ezek után a ma­gyar válogatott leckéje adva van: minden ellenfélt meg kell verni idegenben és itt­hon is, míg Angliával szemben „elég lenne“ az ötven szá­zalék. Sohasem tartoztam a pesszimisták közé, de pil­lanatnyilag úgy látom, ez a feladat meghaladja az erőn­ket. Persze, az utolsó lehs- tőséglg, sőt az után is küz­dünk, hogy álmunkat, cé­lunkat elérjük. 0 Visszatérve a ranglis­tához, a játékosok között hogyan rangsorolna? i—i Nekem rendkívül tét'* szik a Real Madridban fut­ballozó Stielike játéka, ná­lam ő az első. A kor Ideáll* futballistájának tartom, a legkülönbözőbb szerepkö­rökben nyújt világszínvona­lú játékot. Külön speciali­tása az otthoni, illetve az Idegenbeli mérkőzésre a produkció, ő a Real Madrid kulcsfigurája, rá épül min­den. Mások is kiválóak: a francia Giresse, az olasz Contl, a brazilok közül FaN cao, Zlco, Socrates. Mindert zűrzavar ellenére az argen­tin Maradona, de ő nem ad­ja azt a megbízható telje­sítményt, mint Stielike. S bár nem ezen dől el a kér­dés, rám óriási hatást tett, amikor a mundlálon a fran­ciák ellen kihagyott 11-e« után Stielike a földre ro­gyott, és sokáig- zokogott Vagyis olyan csillag, akinek van szíve is. Enéllsül pe­dig nem csillag a csillag. 0 1982-ben sok mérkőzés volt. Mit tenne másként, ha mindent újra lehetne játsza­ni? Ezen még nem töp­rengtem ... A mundlálon to­vábbjutásunk a belgák el­leni mérkőzésen dőlt el. Ha most következne, a hajrá­ban másként cserélnék. Nem Müllert hoznám fel, hanem Törőcslket, s Nyilasit előre­tolnám középcsatárnak; ha ott maradtak volna vele a védők, talán minden más­ként alakul. A héten kerül sor Thornabyban a TOP 12 asztalitenisz-tornára, a- mely az európai ranglista legjobb tizenkét játékosának meghívásos, afféle szupervetélkedője. Az asz­talitenisz az a sportág, amelyben fontos szerepet játszik manapság a műszaki fejlesztés. Az ütőnek használt fa és borítása időről idő­re forradalmasítja a játékot, s né­ha botrányok forrása, ha az aszta- litenisze^ más ütőt használ, mint amilyenre a szerződése kötelezi. ’A nagy verseny alkalmából en­gedtessék meg egy kis kirándulás a borítíps és a világába. Az asztalltenlsz-ütők helyes kiválasztása ma már valóságos tudomány. Ez az ütő fá­jára és borítására egyaránt-vonatkozik. En­nek részleteiről nyújt tájékoztatást egy nyu­gatnémet szaklap. Az ütőborltások különfélék ... Egyszerű, csomós gumiborítás. Ez a borí­tás nagyon lassú, ezért jól lehet ellenőrizni vele a labda irányát. A mai korszerű aszta­litenisz-játékokban csak ritkán használják. Kfvül csomós borítás, szivacsalátéttel. Az Ilyen borítású ütővel nem lehet valódi pör­getett ütést végrehajtani, minthogy az egyes csomók felülete csak kevés súrlódási felü­letet biztosít. így a labda nem kap átlagon felült gyors pörgést. Használata különösen alkalmas a kimondottan gyors kontra- és támadójátéknál. -Klasszikus ütőtartásnál rendszerint fonák oldalról használják. Hosszú csomós borítás szivacsalátéttel vagy anélkül. A kívül csomós borítású ütő túl hosszú 1,5—1,8 mm közötti csomókkal nem igazán hatásos, mert a hosszú csomók a labda felugrásakor engednek, így csak egész csekély súrlódás keletkezik. Gyakor­latilag tehát a labda nem kap pörgést. Az ellenfél nyesett labdáit viszont jól lehet kezelni és az ellenfél felülről pörgetett lab­dát sem okoznak különösebb nehézséget. A hosszú csomós borítású ütőt a gyakor­latban csak az ütő egyik oldalán ajánlatos i A borítás i i és a fa í í használni, mégpedig leginkább a fonák ol- j dalán. I Beliő csomós borítás sxtvaosalátéttel. Igá­it zi felülről pörgetett ütéseket csak az ilyen I ütővel lehet végezni. Ennek a borításnak a vastagsága kívánság szerint 1,0—2,5 mm. ;i Ezek a belső csomós borítású ütők általá­ii ban lassúbbak a kívül csomós borítású I ütőknél, bár vannak köztük rendkívül gyor- !: sak is. Ez a borítás a támadó pörgetett ás ;! a védekező nyesett játékhoz egyaránt al­kalmas. A belső csomós borítású ütők köz­kedveltek a felülről pörgetett támadásnál, valamint a nyesett védekező Játéknál, to­: vábbá 8 legtöbb más stílusú játéknál is. Pörgetés elleni borítás. Ezzel a belső cso- !: mós borítású ütővel nem lehet a labdának pörgetést adni, tehát nem lehet szó sem pörgetésről, sem pedig nyesésről. Az ellen­fél minden pörgetett vagy nyesett labdája fordított pörgetéssel tér vissza róla. Az ütő­nek majdnem mindig csak az egyik felét i használják. A legújabb kutatási eredmények szerint a legfontosabb ütőösszetevők — tehát a I borítás és a fa — megítélésénél az ütő fája sokkal nagyobb szerepet játszik, mint ahogyan azt a múltban feltételezték. A fa élő dolog, az ütő lelke. A borítás különféle fafajtáknál más és más tulajdonságot mu­tat. Általában egyszeres, háromszoros, ötszö­rös, hétszeres és kilencszeres enyvezett fa- I ütőt állítanak elő. : Egyszeres fatttS. Egyetlen ragasztás nél­küli fadarabból — nlnokiból — áll. Ez a faanyag rendkívül könnyű. Vastagsága kö­rülbelül 9 mm. Támadójátékosok előszere­tettel használják. Háromszoros fa. Ezt legtöbbször puha fa- fajtáből állítják elő. Ilyen ütővel nagyon :J61 lehet ellenőrizni a labdát. Általában a ' védekező, sokoldalú játékosok kedvelik. , ~ Otagörbs fa. Ötszörös furnlrból ragaszt- j ják össze, vastag középső ■ réteggel és vé- j kony külső furnlrral. ' ' Háromszoros faturnir, kétszeres műszál­erósltéssel. Előnyei: nagyfokú merevség, 1 nagyobb találati lehetőség, az anyag nem t törik és nem,fárad ki. Hétszeres és kilencszeres fa. Erre a célra különlegesen vastag és kemény fát hasz- ^ Bálnak. Az ilyen ütő segítségével nagyobb , sebességgel lehet megütni a labdát. Éppen j ezért az ilyen ütők a kemény, támadójáté­kosok számára alkalmasak. Az ütőfák a: fogásformára nézve is külön­bözőek lehetnek: egyenes, kúp alakú, ho­morú és anatómiai. ; Gergely Gábor, a magyarok egyik leg- I jobbja, akinek a közelmúltban szintén í „kellemetlenségei" voltak, mert nem ( „szerződéses“ ütőt használt az egyik ■' tornán. A bőkezű Samaranch Két év telt el azóta, hogy 1980 szeptem­berében a NOB elnökévé választották a spanyol juan-Antonio Samaranchot. A B2 éves diplomata azóta nemcsak hogy meg­találta saját vezetési stílusát, hanem kifej­lesztett egy olyan olimpiai ideológiát, amely jelentősen különbözik elődei prog­ramjától. Samaranch a ISI tagországból 19-et ke­resett fel eddig, és minden helyen ismer­tette elképzeléseit, olimpiai politikáját. — Nagyon fontos feladatnak tartam, hogy a nemzeti olimpiai bizottságok jó kapcsola­tot alakítsanak ki kormányukkal, arra töre­kedve, hogy egyenrangú partnerként kezel­jék őket — mondotta nemrég a NOB elnö­ke. — Azzal is tisztában vagyok, hogy van­nak szegény és gazdag országok, éppen ezért az 1984-es Los Angeles-i olimpia előtt minden tagország olimpiai bizottságának 5000 dollárt biztosítunk utazásuk költségei­nek fedezésére. Samaranch, aki szívesen utazik egyedül, lemondva a tanácsadói stábról, barátságos és magabiztos fellépésével sok hívet szer­zett már eddig is magának. Legutóbb feke­te Afrika sportéletének fellendítésére két­millió márkát osztott szét az afrikai orszá­gok között, akik megelégedéssel fogadták a NOB elnökének baráti gesztusát. Samaranch a tervek szerint a soron kö­vetkező olimpiáig mind a 151 nemzeti olim­piai bizottságot felkeresi, hogy meghallgas­sa gondjaikat és ismertesse velük a NOB elképzeléseit. A Los Angeles-i nyári játékok után át­gondoljuk és elemezzük az olimpiai prog­ramot, és ha szükséges, változtatunk rajta. Elképzelhetőnek tartom, hogy egy napon az 1970 óta kirekesztett dél-afrikai spor­tolók is visszatérhetnek majd a sportoiók közösségébe. Üj sportágakat viszont csak abban az esetben veszünk fel az Olimpia műsorába, ha téli sportról lévén szó, ieg alább 25 országban űzik — nyári sportnál pedig legalább 50 ország olimpiai bizott­sága támogatja — nyilatkozta az elnök.

Next

/
Thumbnails
Contents