Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-28 / 26. szám
2 .^B^ITD/JELENT.^ A munka szerinti elosztás A szocializmusban a termelőerők, a technika adott színvonalán még sok olyan munkafajta létezik, amely fizikailag megerőltető vagy mechanikus, egyhangú, ezért terhes, nem válhat igazán vonzóvá. Amellett az emberek gondolkodásából még nem egészen tűnt el az a téves szemlélet, amely a munkát eleve tehernek, nyűgnek tekinti. Ilyen körülmények között a dolgozók többsége számára a munka még nem válhatott, az ellenszolgáltatástól függetlenül, kizárólag belső indítékból végzett tevékenységgé. Ezért ma még feltétlenül szükséges a munkára való ösztönzés, a dolgozó mint termelő és mint fogyasztó érdekeinek összekapcsolása. A munkának már a kapitalizmusban is vannak az elsődleges jelentőségű anyagi érdek mellett nem anyagi jellegű hajtóerői (alkotás, becsvágy stb.). A szocializmusban a munka nem anyagi jellegű ösztönzőinek a szerepe megsokszorozódik, társadalmi rangot kap. A munkára ösztönzést mégsem lehet kizárólag vagy döntően a nem anyagi jellegű hajtóerők útján megvalósi- tani. A szocializmusban alapvető szerepet kell kapnia az anyagi ösztönzésnek, a személyes anyagi érdekeltségnek. A dolgozók jövedelmének elsődlegesen végzett munkájuk mennyiségétől függően kel! alakulnia. A szocialista elosztás fő elve csak a munka szerinti elosztás lehet. Az anyagi érdekeltség nemcsak a szocializmus sajátossága. Már a megelőző társadalmakban is tő hajtóereje volt a termelés fejlődésének. A szocializmus azonban az anyagi érdekeltséget tudatosan az egész társadalom szolgálatába állítja. Az anyagi érdekeltség helyes alkalmazása esetén — ami elsősorban a munka szerinti elosztást jelenti — az egyén érdeke azonos Irányú lesz a társadalom érdekével. A szocializmusban még nincs olyan termékbőség, amely lehetővé tenné, hogy a társadalom valamennyi tagjának szükségleteit maradéktalanul kielégítsék. Szükségszerű a munkára való anyagi ösztönzés. Ezért a szocializmus alapvető elosztási elve nem lehet a javak egyenlő elosztása sem. A szocialista egyenlőség nem a javak egyenlő elosztását jelenti, hanem abban áll, hogy megszűnnek az elosztás osztályegyenlőtlenségei, hogy nem a tőke vagy a földtnlajdon dönti el a részesedést, hanem mindenkit egyenlő mércével, a munkával mérnek. Ez az egyenlőség természetesen bizonyos egyenlőtlenséget is tartalmaz, éppen azért, mert egyenlő mértékkel méri a maguk egyéniségében egymástól eltérő embereket. A dolgozók szellemi és fizikai képességei különbözőek, így a társadalmi munkafolyamatban való részvételük is egyenlőtlen mértékű, teljesítményük csak egyenlőtlen lehet. Emellett az egyes dolgozók eltérő nagyságú családot (gyermekeket, öregeket) tartanak el. Ezeket az egyenlőtlenségeket viszont a szocialista társadalomnak enyhítenie kell. A munka szerinti elosztásnak ezért ki kell egészülnie bizonyos, nem munka szerinti elosztással, a társadalmi juttatások formájában. ........... A munka szerinti elosztás mindenekelőtt a következőket jelenti. A termelőeszközök magántulajdonából származó jövedelmek megszűntek, a jövedelmek forrása alapvetően a végzett munka, a munkadíj nagysága a végzett munka mennyiségétől és minőségétől függ. Az átlagosnál bonyolultabb, felelősségteljesebb vagy fizikailag megerőltetőbb munkáért az átlagosnál magasabb bér jár. Egyenlő munkáért egyenlő bér jár. A bér nagysága független a dolgozók nemétől, korától, nemzetiségi hovatartozásától. A munka szerinti elosztás a szocializmus sajátos, sőt mondhatnánk, legsajátosabb törvénye, mivel a szocialista társadalmi rendszer megszületésével jelenik meg és a kommunizmus felépülésével meg is szűnik (a szocializmus többi sajátos törvénye, például az alaptörvény, vagy a tervszerű arányos fejlődés törvénye módosult formában a kommunizmusban is fennmarad.). A végzett munka szerinti díjazás természetesen nem jelentheti egyszerűen az egyéni munkaráfordítás díjazását. Egy munkásnak nem fizethetnek többet csak azért, mert munkafeladatát egyénileg rossz módszerrel, ezért az adott körülmények között a szükségesnél nagyobb erőkifejtéssel végzi. Nem jelentheti azonban kizárólag a társadalmilag szükséges ráfordítás szerinti díjazást sem. Ez esetben ugyanis a modern technikával ellátott, korszerűen szervezett munkahelyen dolgozók — mivel munkájuk rajtuk kívül álló okok következtében termelékenyebb — azonos erőkifejtéssel sokszorosan többet keresnének, mint a rosszabbul felszerelt üzemekben foglalkoztatottak. Ez pedig nyilván ellenkezne a munka szerinti elosztás elvével. A helyes az, ha a dolgozót alapvetően az adott munkafajtában az adott munkahelyen és körülmények között átlagosan szükséges munkaráfordítás mennyiségi és minőségi jellemzői, illetve ehhez viszonyított teljesítménye alapján díjazzák, megfelelő arányban a más munkahelyen, más teltételek között végzett munkák díjával. A munka szerinti elosztás törvényének érvényesülése nem jelenti azt, hogy minden egyes dolgozónak pontosan olyan arányban kell részesülnie a számára szükséges fogyasztási cikkekből, 'mint amilyen arányban hozzájárul a társadalom szükségleteinek a kielégítéséhez, vagyis hogy a munkadijak arányai minden esetben pontosan megfelelnek a végzett munkák arányainak. Bizonyos körülmények — munkaerő-kereslet és -kínálata összhangjának a biztosítása, egyes földrajzi területek kiemelt fejlesztése, szociális okok stb. — gyakran szükségessé teszik a munkadijak arányainak a végzett munkák arányaitól való eltérését. A munkadijak és a végzett munka arányainak ezek az eltérései a munka szerinti elosztás szükségszerű megvalósulási módját, érvényesülési formáját jelentik. A munka szerinti elosztás törvénye is csak sztochasztikus törvényként, tendenciaszerűen érvényesülhet. A végzett munka aránya csak elméleti középpontját, nem pedig pontos megfelelőjét jelenti a fizetett bérek arányának. A mnnkaszerinti elosztás csak így töltheti be funkcióját: az egyes egyének ösztönzése mellett a társadalom egészének ösztönzését arra, hogy a rendelkezésre álló munkaerő-potenciált a legésszerűbben, a termelés egyes területéi között optimális megoszlásban használja fel. A munka szerinti elosztás nem öncélú morális elv, hanem a szocializmus objektív gazdasági törvénye, a gazdaság fejlesztésének eszköze. HARNA ISTVAN mérnök, főiskolai docens í6SSR, A FÉNYSZÓRÓ RÁVILÁGÍT A HIBÁKRA A Fovaüská Biistrica-i Jnb népi ellenőrző bizottsága és a járás többi népi ellenőrző testületé tudatosította annak politikai jelentőségét, ha a fiatalok is részt vesznek a hibák, a visszásságok feltárásában, éppen ezért az említett ellenőrző bizottságok arra törekednek, hogy kiszélesítsék, illetve, elmélyítsék a SZISZ-szel, de különösen annak Ifjúsági Fényszórójával az egy t- működést. A közös igyekezet, munka eredményeinek rendszeres elemzése, az üzemekben, műhelyekben, gazdaságokban így elért anyagi megtakarítás, de a számokkal ki nem fejezhető haszon — az Ifjúságra való pozitív hatás — is a tömeges ellenőrzés lenini elvének fontosságát bizonyítja. A járási népi ellenőrző bizottságok, üzemi ellenőrző csoportok és a SZISZ közötti együttműködés kézzelfogható eredményeiről is beszámolhatunk, amelyeket tőképpen a zöldség-, gyümölcs- és élelmiszere.látás ellenőrzésével, a termőtalaj mind jobb kihasználásával, a technológiai eljárások következetes betartásával, a járművek gazdaságos üzemeltetésével értek el. A Vág menti Gépgyár hetven fiatalja arra ügyel, miképpen hajtják végre a munkahelyi környezet javításéra és védelmére foganatosított intézkedéseket. A súlyosabb kihágásokat bevették az üzemi népi ellenőrző bizottság jelentésébe, amelyet aztán a vállalat vezetősége elé terjesztettek megtárgyalásra. A hibák felszámolásának hatékony módszere, hogy az ifjúsági Fényszóró falitábláján kipellengérezik azokat, akik erre hanyagságukkal „rászolgáltak“, a róluk készült fényképeket pedig rendszeresen a vezetőség asztalára juttatják. A „fényszórósok“ nagy meny- nyiségű hulladék anyagra bukkantak, többek között 1400 tonna vasat juttattak ily módon vissza a népgazdaságnak. Hasonlóképpen értékelhetjük a Dubnica nad Vá- hom-i Nehézgépgyár SZISZ- tagjainak és a népi ellenőröknek az együttműködését az energiahordozókkal való takarékosságban. Ennek az állami célprogramnak a teljesítésével tetemes összeget takarítottak meg. A szisz-tagok rendszeresen ellenőrizték a magasfeszültségű trafóállomások kompenzációs berendezéseit, a kondenzátorokat, az automata szabályozó berendezéseket, a hideg- és meltg- vízelosztást és áttételt, a fűtőtestek működését, az egyes csarnokok és műhelyek bejáratait. Az Ifjúsági Fényszórónak ez a ténykedése 128 368 korona haszonnal járt, és nagyban elősegítette a népi elienőr- ző bizottság munkáját. Az ellenőrzés eredményeit megtárgyalta a vállalat vezetősége, és több dologban intézkedett. Ennek köszönhető, hogy rövidesen PAS-100 típusú telexgépet kapott a gyár, továbbá klimatizációs berendezést és még több más gépet. Azzal, hogy az Ifjúsági Fényszóró járőrei részt vesznek a népi ellenőrök munkájában, a saját feladataik teljesítésén kívül egy kicsit betekinthetnek a műhelyek, üzemek, szövetkezetek vezetésébe is. Ezt az együttműködést közös megegyezés alapján fejlesztik, miközben mindkét fél kellően képviselve van egymás szervezetében. Különféle módszertani tapasztalatokat cserélnek egymással, és javul a kölcsönös tájékozottságuk. Povaíská Bys- tricában a Vág menti Gépgyárban például az üzemi népi ellenőrző bizottságba beválasztották a „fényszórósokat“ is, és mivel ők szisz-tagok, így az ifjúsági szervezet is kellő arányban kfc,. viselve van az üzemi ellenőrzésben. De más üzemekben, íg\ a Lednické Rovné-i Égve sült Üveggyárban, de a he lyl városi nemzeti bizottsá gokon is előtérbe helyezték a népi ellenőrző testületek és a SZISZ együttműködő sének kérdését. Szükséges nek tartjuk ezt a mozgal mat kiszélesíteni a szolgál tatásokban, a közlekedésben, az egészségügyben, a kereskedelemben, ahol eddig 16 Fényszóró-járőr működik, de úgyszintén hasznos lenne az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is. Javítani kellene az együttműkö dést a szakmunkástanulóintézetekkel, ahol az Ifjúsági Fényszórónak öt törzskara és 77 járőre működik. Azt szeretnénk, ha ez a mozgalom mind inkább kiszélesedne, mind tömegesebb lenne. Ilyen téren jobban be kell vonni a SZISZ- tagokat az ellenőrzésbe; utánanézni, hogy például bizonyos intézkedések foganatosításakor az érintettek mennyire tettek eleget kötelezettségeiknek; az ellenőrzés minden fokán be kéne avatni a fiatalokat ebbe a munkába; s rendszeresen tájékoztatni őket az ellen őrzés éredményeirőL EMILIA ZlSKOVA, a Povazská Bystrica-t ]nb népi ellenőrző testületének elnöke. FIATALOK KELLENÉNEK Gyakran látjuk őket, főleg a köz- utainkon, amint a rendőröknek segédkeznek a forgalom irányításában, a gépkocsik ellenőrzésében. Csupán a „PS VB“ jelzésű karszalag különbözteti meg őket másoktól, mégis, ha egy kissé jobban megismerkedünk velük, rájövünk: van néhány olyan alapvető tulajdonságuk, amelyek az átlagember fölé emeli őket. Hogy csak egyet említsek, az év minden szakában, a nap bármely órájában készek önként vállalni azokat a fáradalmakat, amelyek közbiztonságunk megőrzéséből adódnak. — Segédrendőrök — mondjuk, ha látjuk őket, s talán ennél sokkal többet nem is tudunk róluk. Szabó Ferenc csupán egy a segéd- rendőrök több ezres táborából. A közbiztonsági szervek komáromi körzeti parancsnokságán sikerült néhány szót váltanom vele. — Dgy hallottam, hogy a körzet, de talán az egész járás legaktívabb segédrendőrei közé tartozik. — Néhány kitüntetésben már volt részem, s ez bizonyára azt fejezi ki, hogy elégedettek a munkámmal. Különben már tizenhét éve tagja vagyok a testületnek. Az idősebb kollégáim győztek meg arról, hogy köztük van a helyem. — Miből áll a segédrendőrök munkája? A közvélemény csak annyit tud tevékenységükről, amennyit lót belőle, márpedig az nem sok. — Nekem Is az az érzésem, hogy az emberek keveset tudnak a feladatainkról. s amit tudnak, sok esetben azt is tévesen értelmezik, pedig a mi munkánk nem is olyan egyszerű, mint ahogy azt sokan hiszik. Az én alakulatom például főleg a megelőzéssel foglalkozik. Sokat segítünk a szomszédos körzet segédrendőretnek, akiknek gondot okoz a páti (Patin- ce) üdülőközpontban a közbiztonság fenntartása. — Mozgalmas volt ez a tizenhét év? — Nincs okom panaszra. Kezdetben- több tanfolyamon vettem részt, mert nekünk, segédrendőröknek is pontosan Ismernünk kell az előírásokat — ' A megelőző tevékenység mire irányul? — Főleg a fiatalokra irányítjuk a figelmünket. Iskolákban számtalan előadást tartottunk a fiatalokra, főleg a kiskorúakra leselkedő veszedelmekről. Alakulatunk az izsai egységes föídművesszövetkezet mellett működik, így feladataink közé tartozik a gazdasági bűnözés elleni harc is. — A fiatalok érdeklődnek a segédrendőri mnnka iránt? — Sajnos, azt kell mondanom, hogy nemigen, így az utánpótlással is elég sok 8 gondunk. Számomra ez kissé érthetetlen, hiszen a mai fiatalok már szocialista nevelést kaptak, tudniuk kellene, hogy a ml küldetésünk teljesen más, mint régen volt. Ennek ellenére igyekszünk őket megnyerni, mert nélkülük hosszú tá von ez a munka el sem képzelhető. Főleg a huszonéves fiatalokra lenne nagy szükségünk, mert ez a munka bizonyos fokú érettséget is megkövetel. — A közbiztonsági szervek komáromi körzeti parcsnokságának főnöké, )án Plecho főhadnagy. Ogy tudom, ő nagyon nagy gondot fordít a segédrendőrökkel való együttműködésre: i- - Ez így fgáz. Meggyőződésem, hogy a polgárok és a segédrendőrök aktív részvétele nélkül nem tudnánk eredményeket elérni a szocialista vagyon megvédésében, a közrend fenntartásában és a közúti forgalom biztonságának megteremtésében. Ezenkívül sok feladat hárul a testület tagjaira az államhatár sérthetetlenségének biztosításában is. — ’ Szabó elvtárs említette, hogy több fiatalra lenne szükségük. En megkockáztatom azt a megjegyzést, hogy sokan csak azért nem érdeklődnek e munka iránt, mert azt sem tudják, miként lehet felvenni önökkel a kapcsolatot. — Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy ez a munka teljesen önkéntes. A testületbe jelentkezhet minden olyan fiatal, aki betöltötte huszonegyedik életévét, az erkölcsi profilja megfelel szocialista társadalmunk követelményeinek, és felvételét javasolja lakhelyének nemzeti bizottsága, illetve munkahelyének a vezetősége. KAMOCSAI IMRE A SZÉTFORGÁCSOLTSÁGTÓL AZ EGYSÉGIG A Februári Győzelem kivívásával Csehszlovákia munkás- osztálya eleget tett történelmi küldetésének; magához ragadta a hatalmat, létrehozta a proletárdiktatúrát és megnyitotta a szocializmus építését. Ez csak azért vált lehetségessé, mert az élén politikailag, eszmeileg és szervezetileg fejlett kommunista párt állt, a- mely a legszélesebb néptömegek támogatására támaszkodott. Csehszlovákia Kommunista Pártja tehát becsülettel teljesítette a megalakulása Idején kitűzött alapvető feladatai egyikét. Forradalmi programjával, a marxlzmus-Ienlnlzmus eszmélnek bölcs alkalmazásával már a nemzeti felszabadító harc idejétől kezdve vezető szerepet vívott ki magának a társadalomban, s a burzsoázia felett aratott győzelme csak megerősítette vezető szerepét. Ennek ellenére még a Februári Győzelem után Is tartott, jóllehet jobbára már csak szervezeti kérdésekben a munkás- osztály szétforgácsoltséga. Most, ' hogy a hatalmat is a kezében érezhette, hozzáláthatott a szocialista forradalom törvényszerűségeinek további gyakorlati megvalósításához, ami múlhatatlanul szükséges ahhoz, hogy a szocializmust az elmélet talajáról átplántálja a társadalmi gyakorlat talajába. Politikai szempontból mlnde- nekelótt meg kellett szilárdítani azt a nemzeti egységet, amely a fasizmus elleni harcban jött létre. A megújhodott Nemzeti Front valamennyi politikai pártja és tömegszervezete elismerte a CSKP vezető szerepét annál az oknál fogva, hogy legnagyobb részt vállalt a nemzeti felszabadító mozgalomban és a szocialista forradalom győzelmében. Csak Idő kérdése volt, hogy mikor Jön létre a kommunista párt, és egyes baloldali politikai erők szervezeti egysége. E folyamat részeként került sor harmincöt évvel ezelőtt, 1948. június 27-én a CSKP és a Csehszlovák Szociáldemokrácia egyesítő konferenciájára, amely véget vetett a csehszlovákiai munkásmozgalom hosszú Ideig tartő széttorgácsoltságá- nak. Létrejött tehát egy szervezetileg egységes, akclőképes kommunista munkáspárt. Kle- ment Gottwald elvtárs, az egyesülés szorgalmazója így értékelte ezt az aktust az ünnepi gyűlésen mondott beszédében; „Tiszta szívből üdvözlöm Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Csehszlovák Szociáldemokráciának mai ünnepi gyűlését, amelyen ki fogják mondani a két párt egyesülését, és így megerősítést nyer Csehszlovákia munkásosztályának egységessé válása...“ „Elvtársak, fontos, hogy tisztában legyünk az egység tartalmával. Ez nem mesterséges vagy részleges egység, amely kompromisszumok alapján keletkezett, hanem mély elvi egység, amely a munkásosztály legjobb tapasztalatainak alapján jött létre, amely tapasztalatok kifejezésre jutnak a tudományos szocializmus, elméletében ...” „ __Ez a tanítás, amely a kispolgári szocializmus, a reformizmus s a burzsoázia a munkásosztályra gyakorolt befolyásának más formál ellen vívott harcban keletkezett és fejlődött, győzelmesen állta meg a helyét a legsúlyosabb megprőbáltatá- sokban — Oroszországban a dolgozó népet a Nagy Októberi Szocialista Forradalomba vezette —, meghatározta az első szocialista állam építését, a győzelem lelkes ösztönzője volt a hltlerf uralommal folytatott világháborúban és vezető Ideológia az új népi demokratikus államok építésében is. Ennek a tanításnak a szellemében teljesítette Csehszlovákia Kommunista Pártja a maga küldetését megalakulásától napjainkig, miközben tekintettel volt a munkásmozgalom hazai hagyományára és a nemzeti történelemre. Ha tehát ma ezen az alapon egyesülünk, bizonyíték ez arra, hogy a munkásosztály öntudatosságának legmagasabb színvonalára emelkedett és nincs kétség afelől, , hogy erre a tényre büszkék lehetünk.“ Csehszlovákia Kommunista Pártja tehát számbelileg és szervezetileg megerősödve folytathatta történelmi szerepének megvalósítását, a szocialista társadalom kiépítését. L. 1.
