Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-06-21 / 25. szám

i M

Országos népmíÍTészeti fesztivál '83

A csehszlovákiai magyar dolgozók országos népművészeti fesztiválja nemzetiségi kultúránk nagy ünnepe. így volt ez idén Is. A látogatottsága, a kb. 15—16 ezer néző azt bizonyította, hogy a fesztivál nemzetiségünk tudatában él.

A huszonnyolcadszor megrendezett seregszemle kétszeresen is az volt: a Tavaszi szél vizet áraszt... népdal- és szokáshagyomány-verseny tavaly esedékes VIII. országos döntője is itt valósult meg. így ez is a műsort gazdagította. Itt, az elején szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy zsúfolttá is tette. Bízunk benne, hogy a versenyt kiíró rendező szervek elemzik a szerzett tapasztalatokat, és újból szétválasztják e két különálló, önmagában is nagy fontosságú rendezvényt. Szükséges kellően értékelni azt a tényt is, hogy mind a két rendezvénynek megvan a maga nagyon gazdag tartalma, a kultúránk fejlődését, erősödését szolgáló küldetése és nem utolsósorban a közönségbázisa.

A Tavaszi szél vizet áraszt versenynyel együtt három napig tartott a fesztivál. Június 3-án közel ötszáz énekes, táncos, zenész és szokáshagyományt felelevenítő versenyző vette birtokába a lévai (Levice) Barátság művelődési házat. Délelőtt színpadi próbák, utána hatig versenybemutató a zsűri és egymás előtt, majd este fél nyolctól gálaműsor. Egész nap igazi versenyhangulat uralkodott. Kényelmes, szép helyen folyt a verseny. Ez is nagyban hozzásegítette ahhoz, hogy zsúfoltsága ellenére élvezhető volt a szereplők számára is.

A verseny újból Igazolta azt, hogy nemzetiségi kultúránk gazdag népművészeti hagyományokban, és a CSEMA- DOK ilyen irányú több évtizedes munkássága hagyományokat életben tartó erőt jelent, a Tavaszi szél vizet áraszt népdal- és hagyományverseny pedig mozgósító tartalommal rendelkezik.

Az országos döntőre a szereplők szólisták és csoportok — tudásuk legjavát hozták. Műsoruk összeállítását gondos kutató-feltáró munka előzte meg. Sok ÚJ dallal, dallamváltozattal, hagyomány- és néptáncanyaggal lettünk gazdagabbak. A versenyzők hét kategóriában vetélkedtek: a hagyományőrző énekesek és éneklő csoportok, a hagyományápoló énekesek és éneklőcsoportok, népi zenészek, hagyományőrző táncosok és szokáshagyományt ápoló csoportok kategóriájában; e kategóriák többségében gyermekek is versenyeztek.

Ha a feltárt anyaggal hozzáértően gazdálkodunk: magnó- és filmszalagra rögzítjük, lejegyezzük, közklnccsé tesz- szük, gazdagabbá válik kultúránk.

A verseny győztes számaiból szerkesztették meg a szombat esti Szülőföldem című műsort, amely kiegészült az 1982. évi országos népművészeti fesztivál nagydíjas csoportjainak, valamint a fü- leki (Filakovo) származású Szvorák Katalinnak, a Röpül] páva 1981-es országos döntője győztes énekesének, és a hosszúhetényl (Magyarország) hagyományőrző népi együttesnek a felépésé- vel. A műsor színpompás és gazdag volt. Méltón reprezentálta kultúránkat.

Szombaton, június 4-én a hazai magyar gyermektánccsoportok központi versenye uralta a nap nagy részét: délelőtt verseny Zselízen (Zeliezovce)' a művelődési házban, kora délután „Ját- szóház“ a város főterén, délután a Gyermekek a felnőtteknek című gyermekgálaműsor főpróbája a parkban.

Az 1982 novemberében közzétett versenyfelhívásra 25 gyermektánccsoport nevezett be. Az áprilisban megtartott előzsürizés 12 csoport meghívását javasolta. A meghívottak pedig valahányan legjobbjai a hazai gyermek-néptáncmoz- galmunknak A versenykiírás a hazai gyermekjáték-, tánc- és szokáshagyomány feltárását, kellő szintű színpadi feldolgozását szorgalmazta. És a csoportok ezt teljes egészében megvalósították, mindegvikük saját szűkebb vagy tágabb tájegységének az anyagát hozta. A feldolgozás és alapanyag felhasr nálásában kél irányzat megerősödésének lehettünk tanúi: az egyik irányzatba tartoznak a gyermekkor játékaiból.

táncaiból, dalaiból és mókás szokásaiból komponált színpadi alkotások, a másikba a felnőttek tánchagyományaiból merítő műsorszámok. Mindkét irányzatban hozzáértő képviselők, tolmácso- lók léptek fel. A zsűri ezt figyelembe véve, a díjakat megosztva ítélte oda. A nagydíj I. fokozatát az ekeli (Okoliö- ná) Tátika és a gortvai Barkóca, a II. fokozatot a szepsi (Moldava nad Bod- vou) Fehér Liliomszál és a somorjal (Samorín) Csali, a III. fokozatát pedig ■a galántai (Galanta) Pitypang és a párkányi (StúrovoJ Kisbojtár csoport nyerte el.

Gazdag volt a verseny. A csoportok alapos felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Az eredményekből érződött a rendszeres munka és a fenntartó szervek odafigyelése. A gyerekek gyönyörű eredeti viseletben vagy ízlésesen stilizált ruhákban mutatták be a műsorukat. Zenében, táncban, kiejtésben hűen tolmácsolták az általuk megszólaltatott tájegységet. Stílushűségükről több felnőtt táncegyüttesünk is példát vehetne.

Igazi felszabadultság Jellemezte a gyermekek Játszóházát. Először valósult meg ez a gondolat a fesztiválon. A gyerekek örömmel tanulták egymás játékait, majd önfeledten Játszották együtt. Két órán keresztül volt hangos tőlük a főtér. A játékok tanulásán kívül agyaMenettánc

A közönség

A Gyermekek a felnőtteknek című níűsor záróképe

got gyúrtak, pamutból derékövet kötöttek, rongybabákat készítettek és még sok más ötletét valósították meg Czéré- né P. Erzsébetnek, a játszóház vezetőjének.

Este nagy számú közönség tapsolt á Szülőföldem című műsornak. A park gyönyörű fái csodálatos környezetet és hátteret varázsoltak a műsorhoz.

Oj megoldás volt a népmulatság keretében megrendezett táncház. Igaz, sokan még idegenkedtek tőle, de a résztvevők többsége pártfogásába vette, és mindenki Jól szórakozott.

Szép reggelre ébredt vasárnap a város. Vidám zene ébresztette lakóit. Később a lévai fúvószenekar toborzó koncertje szólította a népet az ünnepélyes szoborkoszorúzáshoz, az azt követő színpompás, vidám és látványos menettánccal tarkított felvonuláshoz. Hazai csoportjaink közül a fülekpüspöki (Bisku- pice) Palóc táncegyüttes Járta a menettáncot a leglátványosabban. Így ők nyerték el a legjobb menettánc díját. A menet élén a pártküldöttség vezetője, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára, Latta elvtárs haladt. Az ünnepi manifesztáción ő volt a szlovák nyelvű szónok, magyarul Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke beszélt.

A felvonulást a Gyermekek a felnőtteknek című műsor követte. A versenyző gyermekcsoportok ajándéka volt ez, nagyon gazdag felvonultatása a hazai gyermekjáték-hagyományainknak és -táncainknak. Őszintén, átéléssel Játszottak a gyermekek, s maradandó élményt nyújtottak a nézőknek. Csak sajnálni tudjuk azokat a környező iskolákat, amelyek nem vitték el csoportosan a tanulókat erre az országos színvonalú nagyon értékes műsorra. Kedves tanítók, iskolaigazgatók, az ilyen rendezvények megérdemelnék, hogy a tanítási-nevelési terv részévé váljanak, és tanulmányi kirándulás keretében láthassák a gyerekek.

Az ünnepély fénypontja és befejező műsora volt a vasárnap délutáni, Gál György rendezte Zselíz ’83 című ünnepi népművészeti műsor. Ez teljesebb színpompáját mutatta be népi kultúránknak. A vendégegyüttesek Jóvoltából ösz- szehasonlítási alapul is szolgált. Magyarországot a hosszúhetényiek együttese, a szlovák folklórt a V. Kelöov-i „Kelcovan“ gyermektánccsoport és a Hronské Klaőany-1 Hron folklórcsoport képviselte. Mindhárom csoport tudása legjavát nyújtotta. A Kelcovan és a hosszúhetényelk is megjárták már Európát, több nemzetközi fesztiválon részt vettek. Ök azt állították, hogy nemzetiségi fesztiválunk is helyt állna e nagy rendezvények között. Megállapították, hogy magas színvonalon műveljük népi kultúránkat, és több csoportunk eredményesen szerepelhetne rangos nemzetközi versenyeken. E vendégcsoportok műsorukkal is rámutattak, hogy a Kárpát-medence népi kultúrájában milyen sok a közös vonás, és jó, ha ápolásán is közösen fáradozunk.

Több értékes rendezvény kísérte a fesztivál főbb műsorait, így megcsodálhattuk Nagy János és Lipcsei György szobrait — legsikeresebb munkáikat kölcsönözték a fesztiválra. A közönség a természetes környezetben szemlélhette ezeket az alkotásokat. Sok látnivalót sorakoztatott fel a dunaszerdahelyi Járás tárgyi néprajzát bemutató tárlat. Nagy népszerűségnek örvendett a nép- művészeti vásár, amelyen keramikusok, bőrdíszművesek, kosarasok, fazekasok és más mesterségek művelői kínálták áruikat, mutatták be mesterségük munkafolyamatait. A Bratislava! Népművelési Intézet szakmai tanácskozásra hívta öspze a táncszakma vezetőit, s így lehetővé tette számukra a fesztivál műsorainak, versenyeinek a megtekintését, és a zsűrik véleményének a meghallgatását.

összegezve az eseményeket, nagy értékről tanúskodott nemzetiségi kultúránknak ez az ünnepe is. Van mit féltenünk, van mit becsülnünk Az ápolásával önnönmagunkat tesszük gazdagabbá.

TAKÄCS ANDRÁS Fotó: A szerző