Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-14 / 24. szám
IMS mekbe, és vesznek részt a termelésben. Ezerkétszáz ifjúkommunis- ta állított fel munkarekordokat. Az ország állatállományának 40 százalékát fiatalok gondozzák. Az elmúlt ötéves tervidőszakban a TÖRTÉNELMI VÁLTOZÁSOK (Mongol testvérszervezetünk életéből) Mongólia alig több mint fél évszázad alatt történelmi változásokat vitt véghez. Mi volt ez az ország a forra- 'dalom (1921) előtt? Kelet egyik legelmaradottabb, legelszigetel- tebb sarka. Semmit sem tudott reformokról, ipari forradalomról, európai kultúráról. Az ország szellemét a buddhizmus irányította. A lakosság 99 százaléka nem tudott Imi, olvasni. Mongólia számára szinte nem létezett külső világ, az egyetemes civilizáció. D. Nacag- dorzs, a mai mongol irodalom alapítója találóan Jegyzi meg: „Mintha csak évszázadokon keresztül fslíorditott Őst alatt élt volna.“ Ä forrá’dalom előtt mindössze egyetlenegy világi iskola működött, ma már 500 általános iskolát és mintegy 60 szakmunkásképzőt számlálnak. Míg 1921 előtt nem volt egyetlenegy kulturális, művészeti intézményük sem, jelenleg kétezer főre jut egy könyvtár és olvasóterem. Különösen fontos szerepet tulajdonítanak a művészeteknek: „mint a tömegek forradalmi és szocialista öntudata kineveléséhez szükséges legfontosabb eszköznek“. Már a népi hatalom első éveiben megalakultak a színjátszó és zenekörök, amelyek az akkori időszak társadalmi életét és a forradalmi eszméket kifejező darabokat tűzték műsorukra. E körök számának növekedése, repertoárjuk gazdagsága tette lehetővé, hogy színészek, rendezők, dramaturgok emelkedjenek ki soraikból. 1931-ben megnyílt az első mongol színház. A későbbi években meg gyermek- és bábszínház létesült Ulánbátorban, majd ezt követően megalakult az állami drámai szín ház, opera és balettszínház, ifjú sági színház Darhan iparvárosban De nemcsak a profi társulatok fejlődnek, számottevők az öntevékeny művészeti ágak is. Jelenleg több mint 200 ezer ember vesz részt (minden nyolcadik állampolgár) valamilyen amatőr művészeti munkában. Terjed, kezd általános szórakozássá válni a tévézés. Több mint száz lakóterületen állltotak fel az utóbbi időben „Ekran“ rendszerű állomást, ami annyit jelent, hogy rövidesen a lakosság hatvan százaléka nézheti majd a műsorokat. Ä mongol párt XVIII. kongresz- szusán megelégedéssel szóltak az ország különböző részein élő, a népgazdaság különféle ágazataiban dolgozó fiatalok hozzájárulásáról a szocialista építéshez. A mongol Ifjúság a hatodik ötéves terv során nagy sikereket ért el a szocializmus építésében, és jelentősen hozzájárult a nép élet- és kulturális színvonalának emeléséhez. A pártkongresszusnak tett felajánlásukban az ifjúsági szervezet tagjai vállalták, hogy három év alatt teljesítik az ötéves tervet. Országszerte örömmel Üdvözölték ezt a kezdeményezést, és széles körű mozgalmat Indítottak a teljesítéséért. Több száz ifjúsági brigád alakult, és több ezren 1—3 év alatt teljesítették is a hatodik ötéves terv feladatait, ezzel kiérdemelve „Az ötéves terv fiatal élmunkása“ jelvény arany és ezüst fokozatát. Ez alatt az időszak alatt több mint 25 ezer fiatal állt be a termelésbe, bővítette a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság sorait. Közülük hatan, így C. Nam- hajnyambu, szonginl juhászlány vagy D. Cend-Ajus ulábátori varrónő megkapták a Munka Hőse kitüntetést. Űj kezdeményezés is született: a gimnáziumokból egész osztályok járnak a gyárakba, üzemongol ifjúság egész sor értékes mozgalmat bontakoztatott ki avégett, hogy a párt által kitűzött feladatokat teljesíteni tudja. Nagy számban és nagyon aktívan vettek részt a mongol fiatalok a szűzföldek meghódításában. Több mint négyezren vállalkoztak arra, hogy a Mongol Forradalmi Ifjúsági Szervezet (MFISZ) megbízásából tíz új állami gazdaságot alakítanak. Ezt a feladatot két évvel a kitűzött határidő előtt oldották meg. Az elmúlt ötéves tervidőszakban a mongol Ifjúkommunisták a szovjet komszomolistákkal együtt felépítettek egy új szocialista várost, Erdenetet. Ez a munka nagymértékben segítette elmélyíteni a két ország fiataljainak barátságát. A mongol ifjúság legfontosabb feladata, hogy átvegye a többi szocialista ország ifjúsági szervéből. Ezért 1939-ben a Mongol Forradalmi Ifjúsági Szervezet megkapta a Munka Vörös Zászló érdemrendjét. Az Ifjúkommunisták az egész néppel együtt munkálkodtak a III. pártkongresszus határozatainak végrehajtásán, a szocialista társadalom felépítésén. A második világháború éveiben az ifjúkommunisták gyűjtést rendeztek a Vörös Hadseregnek egy harckocsioszlop és egy repülőszáAáX33-H(iM Te» XepomM X3*n3n A mongol Ifjúsági szervezet lapjának, a Zalúcsúdun Unennák a fejléce zeteinek tapasztalatait, tanuljon belőlük. A mongol fiatalok büszkék arra, hogy a legutóbbi pártkongresszuson a munkás- és parasztküldöttek 41,8 százaléka a Mongol Forradalmi Ifjúsági Szervezet soraiból került ki. Az új ötéves tervben az ifjúkommunisták védnökséget vállaltak a belendalaji cementgyár és a hozzá tartozó lakótelep építése fölött. A jelszó: „A hetedik ötéves tervet hét hónappal a határidő előtt teljesítjük“. A Mongol Forradalmi Ifjúsági Szervezet a megalakulása óta eltelt hatvan év alatt mindig hű és aktív segítője volt a Mongol Népi Forradalmi Pártnak a szocialista társadalom építésében. A párt és a kormány ennek elismeréseképp ötször adományozta a legmagasabb kitüntetéseket a fiatalok szervezetének. Rögtön a szervezet megalakulása után tagjai aktívan bekapcsolódtak a forradalom vívmányainak megőrzéséért vívott harcba. A Nagy Népi Hurál a Mongol Forradalmi Ifjúsági Szervezet megalakulásának 10. évfordulóján a hazának tett szolgálataiért a Vörös Harci Zászló rendet adományozta az ifjúsági szervezetnek. A negyvenes évek fordulóján kezdett kibontakozni a mongol nemzeti gazdaság. Felépültek a hazai ipar „elsőszülöttjei“, megalakultak falun az első közös gazdaságok. Az Ifjúkommunisták a párt felhívására aktív részt vállaltak az ipari üzemek építéséből, az állami gazdaságok létrehozásázad felállítására, ajándékokat készítettek a szovjet harcosoknak, részt vettek a Kvantunk-hadsereg szétzúzásában. A háború elmúltával beköszöntő békés hétköznapok megint a népgazdaság fejlesztésének legnehezebb frontján találták őket. 1951-ben a Mongol Forradalmi Ifjúsági Szervezet harmincéves jubileuma alkalmából megkapta a Szuhe Bátor-érdemrendet. Mongólia ifjúsága aktív részt vállal a szocializmus építésében. A párt hívó szavára munkába áll az építkezéseken, az ipari üzemekben, meghódítja a szűzföldeket. Az Ifjúkommunisták alakították a sz'űzföldeken az Ugtál, Ba- jancogt, Zelter, Darlan, Herlen állami gazdaságokat. Ä Mongol Forradalmi Ifjúsági Szervezetet 1961-ben újból kitüntették a Szuhe Bátor-érdemrenddel. A Mongol Népi Forradalmi Párt XV. kongresszusa az ország gazdasági fejlődésének űj, komplex programját dolgozta ki. Az ifjúság eleget tett a párt felhívásának. Az egész országban új gyárak, üzemek, egész városok nőttek ki a földből munkájuk nyomán. Szocialista módon élni, tanulni és dolgozni — ez a mongol ifjúság jelszava. A Nagy Népi Hurál 1971-ben újabb határozatában harmadszor Is a Szuhe Bátor-rendet adományozta az Ifjúsági szervezetnek. A Mongol Forradalmi Ifjúsági Szervezetnek megalakulásakor mindössze húsz tagja volt, ma 200 ezer fiatalt tömörít soraiban. Romes Csandra, a Béke- -világtanács elnöke budapesti sajtókonferenciáján elmondotta, hogy sikeresen folynak a prágai béke-vllág- találkozá előkészületei. — A rendezvényre abban az időben kerül sor, amikor kiéleződtek a nemzetközi kapcsolatok — mondotta.— A nemzetközi helyzet romlásának azóta lehetünk tanúi, amióta a NATO bejelentette döntését, hogy új amerikai rakétákat kíván telepíteni Nyugat-Európá- ban. E tervekkel szemben oly mértékben fokozódott a békevédök aktivitása, amilyenre még eddig nem volt példa. Romes Csandra a továbbiakban kijelentette: a tőkés országok vezetőinek williamsburgi találkozója, ahol ismét igent mondtak a rakéták telepítésére, szükségessé teszi, hogy a békeerők fokozzák tevékenységüket a lázas fegyverkezés ellen. A berlini városi bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte és megfosztotta polgári jogaitól Heinz Bar- thot, az SS egykori tisztjét. A bíróság az elítéltet súlyos háborús bűnösnek nyilvánította az emberiség ellen elkövetett bűntetteiért, amelyeket a második világháborúban Csehszlovákia és Franciaország megszállt területén hajtott végre. Heinz Barth egy kivégzö osztag tagjaként közvetlenül 92 férfi és nő meggyilkolásában vett részt Lubyban (klato- vyi járás) és Pardubicében, továbbá egy náci zászlóalj századparancsnokaként részt vett Oradour francia község 642 lakosának a meggyilkolásában és a község elpusztításában. Barthnak hamisított okmányokkal, melyeket a brit megszállás alatt levő német területen szerzett be, sikerült eltitkolnia náci múlti ját, és a Német Demokratikus Köztársaságban telepedett le. Az NDK szervei a- zonban a náci időkből fennmaradt levéltári anyagok következetes és rendszeres ellenőrzése során 1981-ben leleplezték őt. Az ellene lefolytatott per is Igazolja, hogy az NDK történelmi és erkölcsi kötelességének tartja a náci bűnösök üldözését és m,egbüntetését. A munkanélküliek jogaiért küzdő szervezetek kezdeményezésére június első betét országos akcióhétté nyilvá- nitották az NSZK-ban, a- melynek keretében a hamburgi, a brémai és a kiéli hajógyárak munkásai a hajóipari üzemek leépítése és a nagyarányú elbocsátások ellen tüntettek. A nyugatnémet fővárosban a munkanélkülieknek az ország minden részéből összesereglett képviselői vonultak fel, majd tiltakozó gyűlést tartottak az egyetem előtti téren. A szónokok emlékeztettek rá, hogy a jelenlegi koalíciós kormány fő választási jelszava a munkanélküliség megszüntetése volt. Ojabban viszont a kormány egyes tagjai, így például Norbert Blűm munkaügyi miniszter — aki korábban a szociáldemokratákat hibáztatta a munkanélküliség növekedéséért — most arról igyekszik meggyőzni az ország lakosságát, hogy a munka- nélküliség valamiféle „tér. mészeti csapás“, amely ellen a CDU-CSU és az FDP tehetetlen. Nagyszabású tömegtüntetést rendeztek Stuttgartban a Közös Piac tagországainak szakszervezetei. A mintegy 13 millió nyugat-európai munkanélküli képviseletében 80 ezer szakszervezeti tag vett részt a találkozón. A szónokok „aktív foglalkoztatási politikát“ követeltek a közös piaci tagországok kormányaitól.
