Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)
1983-01-18 / 3. szám
M inden család ördmSnnepet ül, amikor új lakásba költözik. A hatvanas és a hetvenes években csaknem 207 millió szovjet ember költözött új házba vagy kapott kényelmesebb, tágasabb lakást régebben épített házban. A jerevániak ugyanolyan vidáman ünnepük a lakásszente- lót, mint a moszkvaiak, a kijeviek, a rigaiak és a taskentiek, de az örmény fővárosban gyakoribbak az effajta házi ünnepségek. Az egy főre Jutó lákóterület tekintetében Örményország meglehetősen elmarad jó néhány szövetségi köztársaság mögött. Jereván lakossága a szovjet Időszakban több mint a harmincszorosára növekedett, ezért itt gyorsabb ütemben igyekeznek gyarapítani a lakások számát, mint sok más szovjet városban. Évente 10 000 új állami lakást kapnak — Ingyen — az örmény főváros polgárai. Minden' esztendőben 500 000 négyzetméter alapterületű lakásállománnyal gyarapszik a város, 25—30 évvel ezelőtt ennyi volt az egész lakás- bllomány. Az építkezés állami beruházásokból és szövetkezeti alapon történik. A lakásépítés fontos része annak a fejlesztési programnak, amelyet a tizedik ötéves tervidőszakban valósított. meg a ma hatvanéves fennállását ünneplő Szov- Jet-Örményország népe. Jereván a világ egyik legrégibb városa, Rómával és Babilonnal egyidős. A régészek szerint az i. e. IV—III. évezredben létesült itt az első település. Több mint huszonhét évszázad telt el azóta, hogy L Arglstl urartul király parancsára az Erebunl nevű erőd főkapujába bevésték e szavakat; „.. . Ezt a hatalmas erődítményt 'Arglsti emelte és Erebunlnak nevezte el.“ Jerevánnak és vele Együtt egész Örményországnak történetét az áldozatos munka és a nemzeti csaptások sokasága jellemzi. A hódítók tűzzel-vassal pusztították az örmény földet, lerombolták az örmény mesterek alkotásait. Jerevánban egyetlen ősi negyed' • sem maradt épségben.' A ■ kőbe vésett szavakon és néhány XIX. századi épületen kívül csak egy-két régi témplom, várrom és hídmaradvány őrződött meg. A mai Jereván csaknem ezer méter magasan a hegyek koszorújában terül el. A város egyes részei dombként magasodnak a belváros fölé. Az egyik uralkodó vonás a párkok és erdők zöldje, a másik az épületek színe és stílusa. Az építők hatásosan alkalmazták a fényt árasztó híres örmény tufát. A város az utóbbi nemzedék szeme Mttára nőtt, növekedett. Az általános tervet, amelynek alapján a jereváni építkezés megkezdődött, 1924-ben, mindössze négy évvel az örmény SZSZK megalakulása után dolgozták ki. Jereván egyike volt azoknak a szovjet városoknak, ahol már a hússas években általános fejlesztési terv született. Akkoriban mintegy 40 ezren laktak a városban. Lakásállományról nem lehetett beszélni: A lakosság többsége földszintes, kezdetleges házakban húzta meg magát. E tilázak agyagba ágyazott kövekből épültek. Ritkaság- Volt az egy- és kétemeletes épület. Ma Jerevánban, ahol nemrég jött világra az egymllliomo- dik lakos, hozzávetőleg 11 millió négyzetméter alapterületű lakás van. A városban alkalmazott építészeti megoldásokról és a lakásépítési tervekről kértünk tájékoztatást J. Dzsvadjantól, a Jereváni Városi Szovjet Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettesétől és D. Toroszjantól, a város főépítészétől. Az ötvenes években, amikor a szovjet szakemberek kidolgozták a nagypaneles házépítés nagyüzemi módszerét, az újítás külföldön is feltűnést keltett. Sok ház épült és gyorsan, de szükségből az egyszerűbb és olcsóbb típusterveket választották. Többnyire négyemeletes házak épültek, alacsony mennyezetű, nem a legjobb elrendezésű lakásokkal, kis előszobákkal és konyhákkal. Mi változott megTBbben a tekintetben az utóbR. Szaakjan, a Kfaérleti Tervezési és Teohnolúgiai Intézet igazgatója, Sz. Sahnazarjan igazgatóhelyettes és Ä. Szaakjan. Az általnk kidolgozott megoldásokra, amelyek korszerűsítik az ipari építés módszerét, eddig tSbb mint 40 szerzői tanúsítványt adtak ki. Az örmény szakemberek munkája iránt érdeklődnek Magyarországon, Lengyelországban, Bulgáriában, az NSZK-ban, Olaszországban, Argentinéban. hazánkban és még sok más országban. Foto: Sz. Lldov ták ezt az eljárást, de csak egyes épületeknél. A módszer sikeres alkalmazáséhoz több feladatot kellett párhuzamosan megoldani. Az örmény szakemberek az építőművészet!, a tervezési és technológiai kérdésekre összehangoltan kerestek választ. Ma már nemcsak egyes sikeres tervekről lehet beszélni, hanem sajátos örmény építészeti Iskoláról, amelyben hatékonyan érvényesül az iparosított építkezés új módszere. Jerevánban az emelőszerkezetek új rendszerét dolgozták ki.- Ez a rendszer bármely éghajlati övezetben biztosítja a zavartalan munkát, lehetővé teszi, hogy egyetlen vezérlőasztalról egyszerre irányítsanak tetszés szerinti számú emelőt. A többemeletes lakóházak új tipussorozatát alkották meg, köztük huszonnégy emeletes házakét, valamint különböző rendeltetésű középületekét és ipari létesítményekét. Jóval változatosabb épületek emelhetők így, mint az eddigi — és részint a ma is használt — egyéb módszerekkel. A technológia korszerűsítésének eredményeként a költség átlagoJerevánilakásszentelők bí évek során? Hogyan tükröződnek az eredmények Jerevánban? i— erre a kérdésre vártunk választ beszélgetőpartnereinktől. J. Dzsavadjan: Az elmúlt időszakban mi Is olyan házakat építettünk, mint bárhol másutt az országban. Azoknak, akik átélték a lilborút, megismerték a hajléktalanságot, ez is nagy jótétemény volt. Az új lakások jelenlegi tulajdonosai jórészt olyan emberek, akik a háború idején gyermekek voltak, vagy a háború után születtek. Az új nemzedék már kényelmesebb lakást, jobb szolgáltatásokat, korszerűbb egészségügyi és kulturális intézményeket, iskolákat és óvodákat igényel. Az állam gazdasági helyzete lehetővé teszi, hogy ma magasabb szinten elégítsük ki e társadalmi igényeket. Jelenleg tizenegy-tizenöt emeletes modern lakóházakat építünk. Megjavítottuk a lakások tervezését és kiképzését, növeltük a mellékhelyiségek, konyhák és erkélyek területét. A város évente 70 millió rubelt költ új lakások építésére és további 10 millió rubelt a régiek felújítására, D. Toroszjan: A tömeges lakás- építkezés első időszakában építészeink az akkor divatos sablonokat követték. Nem sikerült az örmény nemzeti építészet hagyományait felhasználó stílust kialakítanunk. Az említett Időszakban készült házakból például hiányoztak a hangulatos udvarok, holott a régi jereváni lakónegyedek nem egymástól elszigetelt épületekből álltak, hanem belső terek kötötték össze őket. Ezek az udvarok árnyékot adtak a torróságban, és a közösségi élet állandó helyszínei voltak. Új terveinkben már erre is gondoltunk. Az Avan nevű — a délnyugátl városrészben levő — új lakótelepünkön már igyekeztünk ilyen’ belső térségeket kialakítani. Volt idő, amikor az utcát nem tartottuk a társadalmi érintkezés színhelyének, A közlekedési eszközök által szennyezett levegőtől és a fülsiketítő zajtól való félelmünkben távol tartottuk az embereket attól, hogy olyankor is az utcán legyenek, amikor nem muszáj. Most újra felismertük az utca jelentőségét, emellett vigyázunk a csöndre, a íásításra, s arra, hogy az emberek otthonosan érezzék magukat az utcán, legyen kedvük ott egymással elidőzni. Egész sereg fontos munkát végeznek a köztársaság Építésügyi Minisztériumának Kísérleti Tervező és Technológiai Intézetében. Többek között tökéletesíteni akarják a házépítés egyik legcélszerűbbnek ígérkező irányát, a fö- démemeléses módszert. Ennek lényege, hogy a födémelemeket közvetlenül az építkezési területen készítik el, majd speciális emelőszerkezetek segítségével előregyártott oszlopokon a kívánt magasságba emelik. Az eljárás a régi felfogás szerint ott hasznos Igazán, ahol foghíjakat kell betömni, ahol kevés hely áll az építők rendelkezésére. Az elgondolás Franciaországban született meg 1948-ban, de akkor nem sikerült megvalósítani a megfelelő emelőberendezés hiánya miatt. Az ötvenes években az észak- -amerlkai San Antóniában esett át a módszer a tűzkeresztségen, de az amerikaiak sem tudtak eléggé tökéletes emelőszerkezeteket gyártani. A következő évtizedek? ben már sok országban alkalmazsan 15—20 százalékkal csökkent, így egy alapvető ellentmondás kiküszöböléséhez jutottunk közelebb. A városi lakosság rohamos növekedése és a helyhiány miatt magás házakat kell építeni, de a magasság növekedésének arányát meghaladó mértékben drágul a kivitelezés. Abból az anyagból, amit módszerünk révén a nyolcemeletes nagypaneles házaknál megtakarítunk, tizenöt emeletes házakat építünk — mondotta R. Szkaak- jan, az említett intézet igazgatója. — Más szóval, minden hatodik ház megtakarított anyagból épül. A födémemeléses módszerrel épített házak lakásai több változatban képezhetők ki. A tartófalak rendeltetését pillérek veszik át, s ezek elhelyezésében nagy szerephez jut az építészek képzelőereje. A lakások beosztását módosítani lehet az építkezés fo- lyomán, és később a beköltözés után is. El lehet távolítani például a falat, és össze lehet nyitni a hallt a lakószobával. Mozgó válaszfalakat lehet alkalmazni. Az építők több változatot tudnak javasolni azonos területű -lakásokra, a beköltöző családok összetételétől függően, s a lakók maguk választhatják ki a nekik legjobban megfelelő változatot. Jerevánban alkalmazzák a világon elsőként egy egész lakótelep létrehozásához a födémemeléses módszert. Az eredmények híre már a köztársaságon túlra is eljutott. Az örmény szakemberek építenek könyváruházát Moszkvában, lakóházakat az ukrajnai Kijevben, a litvániai Kaunasban, az Üzbegisztán! Taskentben és a tadzsi- kisztáni Dusanbében, vlzgyógyin- tézetet az ugyancsak litvániai Drusklninkaiban és szanatóriumot a grúzial Gelendzsikben. A helyszínen tanítják meg az építőket az új munkamódszerre, átadják nekik a műszaki dokumentációt és a technológiai berendezést. Országos jelentőségű kezdeményezés tanúi vagyunk. J. ORLOVA Felelősségtudat és realii- mus. Ha ikét szóba akarnánk sűríteni a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé prágai tanácskozásának mérlegét, ezek lehetnének a megbeszélések eredményét összegező politikai nyilatkozat kulcsszavai. Felelősség as emberiség sorsáért, közős otthonunk, a föld békés Jövőjéért. Realizmus a feszültségekkel terhes világhelyzet elemzésében és az ebből adődő cselekvési program felvázolásában. A prágai tanácskozásra olyan időszaikban került sor, amikor a nemzetközi látó? határ alaposan beborult A Washington által erőltetett atomfegyverkezési bajsza, a Fehér Házból kisugárzó elvakult kommunista- és szov- jetellenesség, a szocialista közösség országai ellen meghirdetett politikai és gjazda- sági kereszteshadjárat, a helyi konfliktusok fellángolása a Közel-Kelettől Afrikán át Latin-Amerikálg — mind a nemzetközi feszültség súlyos kiéleződésének irányában hatnak, és egy atomkatasztrófa végveszélyét is felidé- zilc Ilyen világpolitikai háttér mellett ült össze a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé, hogy a legmagasabb szinten határozza meg a tagországok álláspontját, gondosan felmérve a reálpolltikai lehetőségeket az új esztendő elején. Joggal mutatott rá az APN szovjet hírügynökség szemleírója, hogy az elmúlt esztendő az „alternatívák éve“ is volt: „A túlélésnek az atomháború alternatívájával való szembeállítása egyszerűen a létfenntartási ösztön megnyilvánulása, az emberiség azon törekvéseinek kifejeződése, hogy életben maradjon.“ A béke megóvásáért küzdő százmillióik tudják, hogy csupán egyetlen ésszerű megoldás van: eredményes tárgyalások a fegyverkezési hajsza csökkentésére, a leszerelés megkezdésére. JuriJ Andropov, az SZKP KB főtitkára fogadta Hans- Jochen Vögelt, a nyugatné met szociáldemokrata párt (SPD] elnökségének tagját, a párt kancellárjelöltjét, aki a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének meghívására tartózkodik Moszkvában. A találkozón részt vetteik: szovjet részről — Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiség: Tanácsa külügyi bizottságának elnöke, Andre] Alek- szandrov, az SZKP KB tagja, a KB főtitkárának tanácsadója, Viktor Komplektov külügyminiszter-helyettes és Nyikolaj Cservov vezérezredes, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke; nyugatnémet részről — Egon Bahr és Hans Jürgen Wlsch- newsikl, az SPD elnökségének tagjai, valamint Andreas Mayer-Landrud, az NSZK moszkvai nagykövete. Jurlj Andropov tájékoztatta a vendégeket a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet államnak a nukleáris és egyéb fegyverek korlátozására, a nukleáris világháború fenyegető veszélyének elhárítására, az európai és világbéke alapjainak szilárdítására, valamint a különböző társadalmi rendszerű államok közötti 'kölcsönösen előnyös sokoldalú együttműködés fejlesztésére irányuló erőfeszítéseiről. Hans-Jochen Vogel ugyancsak kifejezésre Juttatta azt a véleményét, hogy a fegyverkezési hajsza és a feszültség csökkentése kérdéseiben tett új szovjet javaslatok és a Varsót Szarződés tagországainak kollektív Javaslatai konstruktív Jellegűek és megérdemlik, hogy teljes komolysággal ítéljék meg őket.
