Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-14 / 24. szám
2 .^li^lTD/JElENT.^ mezőgazdasAgi TERMELŐSZÖVETKEZET A szocialista mezőgazdaság egyik fő sajátossága, bogy az össznépi (állami) tulajdon mellett fejlődése döntően a szövetkezeti tulajdon alapján megy végbe. Itt az állami vállalatok mellett a termelőszövetkezetek állnak előtérben. A mezőgazdasági termelőszövetkezet a tagok önkéntes személyi és vagyoni társulása útján létrehozott szocialista nagyüzem, amely a termelőeszközök csoport (szövetkezeti) tulajdonára támaszkodva, a demokratikus önkormányzat elvei szerint, saját számlájára végzi önálló vállalatszerú gazdálkodását, dolgozói minél nagyobb anyagi jólétének biztosítása és az egész társadalom szükségleteinek kieiégítése céljábói. A szocialista országok mezőgazdaságának fejlődése bizonyítja, hogy csak az ilyen feladatot betöltő termelőszövetkezetek létrehozása és megszilárditása alapján haladva lehet belátható idő alatt megvalósítani a mezőgazdaság szocialista rendszerét, csak így lehet átvezetni a parasztság százezreit a modern, szocialista nagyüzemi termelés útjára. Ennek a feladatnak a megoldása csupán a dolgozó parasztság széles tömegeinek aktív részvételével, a termelőszövetkezetek keretében való önkéntes személyi és vagyoni társulások alapján lehetséges. A termelőszövetkezetek nem egyeszerűen gazdasági vállalkozások, hanem olyan szervezetek, amelyekben kedvező lehetőségek nyílnak a szocialista közösség formálására, a közösség tagjaiban rejlő képességek és kezdeményező erő kibontakoztatására. A termelőszövetkezetek a csoport tulajdon alapján épülnek fel. Ebből eredő sajátosságuk, hogy tagjaik közvetlenül tulajdonosi minőségben vesznek részt a közös gazdasági tevékenységben, vagyis gazdák és dolgozók egy személyben. Ez kedvező feltételeket teremt anyagi felelősségük és érdekeltségük kibontakoztatására, termelési tapasztalataik hasznosítására, mert magasabb szinten, új, szocialista viszonyok között fel lebet használni a több és jobb munka végzésének a hagyományos egyéni parasztgazdaságokban kialakított mozgatóerőit. A szocialista mezőgazdaság fejlődésének egyik kulcskérdése, hogy a termelőszövetkezetek úgy illeszkedjenek bele a tervgazdálkodás egészének rendszerébe, olyan kapcsolat alakuljon ki a szocialista állammal, amely elősegíti a szövetkezeti gazdálkodás előnyeinek felhasználását a társadalmi érdeknek megfelelően. Ebből a szempontból különösen fontos a termelőszövetkezetek önállóságának biztosítása gazdasági tevékenységükben. A gazdasági önállóság kérdésében abból kell kiindulnunk, hogy a termelőszövetkezet tevékenysége mindig saját anyagi eszközei és munkatartalékai felhasználásán alapul, vagyis saját számlájára és kockázatára dolgozik. Ennek logikus következménye, hogy a szövetkezetek egész termelésükkel maguk rendelkeznek, felhasználását saját belátásuk szerint végzik, tehát nem megy végbe a többlettermék közvetlen átcsoportosítása sem a mezőgazdaság szövetkezeti szektorában a különböző szövetkezetek között, sem az állami vállalatok és a szövetkezetek között. Mindazt, amivel a szövetkezetek rendelkeznek, vagy maguknak kell előállítaniuk, vagy meg kell vásárolniuk más vállalatoktól, elsősorban ipari üzemektől (gépeket, felszereléseket, vegyszereket, műtrágyát, építő- és fűtőanyagokat stb.). Az állam a szövetkezeti nagyüzem létrehozásának meggyorsítását, illetve bizonyos gazdaságpolitikai célok elérését az anyagi-pénzügyi támogatás és kedvezmények nyújtásának igen változatos formáival segíti elő, ezeknek azonban csak egy része végleges, nagyrészt ideiglenes rendszabályok. Nem is lenne helyes a termelőszövetkezotek közös gazdálkodásának fejlődését elsősorban az állami támogatásra alapozni, mert ez éppen a szövetkezeti gazdálkodás önállóságában rejlő belső tartalékok kiaknázását, felszínre hozását gátolná. A szövetkezetek gazdasági önállóságának természetes velejárója, hogy teljes anyagi felelősséget viselnek gazdasági tevékenységük eredményeiért. Nem lehet szó sem a termeléssel járó kockázatvállalásnak, sem az anyagi felelősségnek olyan megosztásáról, mint az állami szektorban. A szövetkezetek veszteségeit — rendkívüli körülményektől eltekintve — nem fedezi az állami költségvetés, de a jó eredményeket elért termelőszövetkezetek sem. A termelőszövetkezetek gazdasági önállósága, a termelőtevékenységükért való teljes felelősség feítételezi, bogy általában saját maguk készítik el a termelés minden ágának fejlesztésére, az értékesítésre stb. vonatkozó terveiket. A gazdasági önállóság biztosítását természetesen nem szabad abszolutizálni, a népgazdaság egészének fejlődésétől elszakítva vizsgálni. A termelőszövetkezetek a szocialista népgazdaság egészének szerves alkotó elemei, és kiveszik részüket a feibalmozás, a társadalmi szolgáltatások, a tartalékok és a védelem össznépi (állami) alapjainak létrehozásában. A termelőszövetkezeti eszközök megfelelő részéi ezekre a célokra a jövedelemadó, a hitelek utáni kamatok, a vagyonbiztosítás dijának fizetése és a felvásárlási árak mechanizmusa révén vonják el. Ebben a vonatkozásban elvileg a termelőszövetkezetek helyzete lényegében nem különbözik az állami vállalatokétól. A szocialista országok fejlődésének egyes szaka- sv'iban és sajátos társadalmi-gazdasági viszonyaik között a tervezés és a szabályozás más-más mértékben és formában befolyásolhatja a termelőszövetkezetek tevékenységét. Általánosan irányadó szempontnak kell azonban tekinteni, hogy az állami tervezés és szabályozás mindig figyelembe kell hogy vegye a termelőszövetkezeteknek a sajátos tulajdonformából következő önálló működését. HARNA ISTVÁN mérnök, főiskolai docens Példás ifjúság szocialista munkabri^ádok Párkányban (Stúrovo) a Dél- -szlováklai Cellulóz- és Papírgyár három ifjúsági szocialista munka- brigádja szép eredményekről adhat számot. Szocialista felajánlásaikban nemcsak a mennyiséget, hanem a minőséget is szem előtt tartják, és arra törekszenek, hogy üzemüknek, illetve az egész vállalatnak hasznára legyenek a gazdasági feladatok teljesítésében. A központi karbantartó részleg A SZISZ 1. kongresszusa nevet viselő ifjúsági szocialista munkabrl- gádja Stefan Strofek vezetésével teljesítette valamennyi kötelezettségvállalását. A helyi Milex vállalat nagy megelégedésére elvégezték a tejüzem mérő és szabályozó berendezésének a karbantartását. Közösen még nyolc felajánlást tettek, hogy megjavítják a papírgyár gépein és minőségellenőrző berendezésein beálló hibákat. Az egyéni vállalások közül említést érdemel az a nyolcezer- -ötszáz korona értékű digitális hőmérő, amelyet a brigád Kamrád nevű tagja készített. Tóth Ernő pedig hatezer korona értékű munkájával tökéletesítette a gyár ipari tv-berendezését. E szakmai aktivitáson kívül más közhasznú munkát is végeztek; környezetszépítést, ócskavasat gyűjtöttek, de nem feledkeztek meg a Hárs utcai patronált óvodájukról sem. Továbbá benyújtottak két újítási javaslatot, amelyet aztán ők maguk meg is valósítottak. E felsorolt felajánlások haszna meghaladja a negyvenhétezer koronát. A „számítógépes“ részleg, vagy ahogy a vállalnál ismerik őket, az ASRP és a VS EC 1030 osztály ifjúsági csoportjában tavaly személycserére került sor. Oj vezetőjük, Jung Judit érdeme is, hogy munkájukban nem állt be törés, és kötelezettségeiket mind egy pontig teljesítették. Az adatfeldolgozás Idejét a tervezett havi másfél óra helyett 51 órával lerövidítették, ami anyagiakban kifejezve több mint nyolcvannyolcezer korona. A programozásban benyújtott és megvalósított újítási javaslatukkal majdnem hatszázezer koronával tették magukat hasznossá. A programok ész- szerűsítésével a tervezett havi 0,6 óra helyett 0,8 óra időt, illetve közel tizenegyezer koronát takarítottak meg. A gyár füves térségeit, virágágyásait gondozva társadalmi munkában úgyszintén tetemes hasznot hoztak. De takarékoskodtak a különféle számítás- technikai kellékekkel, az évvégi „hajrában“ tizenhat különműsza- kot vállaltak, ami pénzben kifejezve több mint kétszázezer korona. A Dechtochema 01-es üzemében a Soós János vezette ifjúsági munkacsoport szintén kitűnik aktivitásával. A szigetelőszalaggyártó részlegen a valamilyen nyomós okokból hiányzó munkatársak helyett „beugortak“, ami pénzben kifejezve túlszárnyalja a nyolcszázezer koronát. Benyújtottak két újítási javaslatot, s mindkettőt elfogadták. Az új műhely építését háromszáz óra társadalmi munkával segítették. Felajánlásaik között rendszeresen szerepel az ingyenes véradás. A szálkái (SalkaJ alapiskolában mint védnök ifjúsági csoport, ledolgoztak 132 órát társadalmi munkában. Egyetlen vállalt kötelezettségüknek nem tettek csak eleget, de szilárd elhatározásuk, hogy idén ezt az adósságukat is törlesztik, és valamennyi új vállalásukat maradéktalanul teljesítik. BABINDAI ALICA NEMZETKÖZI kooperáció Az Interelektro nemzetközi szervezet tíz évvel ezelőtt, 1973-ban alakult, s Bulgária, az NDK, Lengyelország, Románia, a Szovjetunlö, Magyarország, Csehszlovákia és Jugoszlávia vesz benne részt. A szervezet az elektrotechnikai iparban koordinálja az együttműködést. SZAKOSÍTÁS — 1976-töl 1980-lg az Interelektro keretében 11 nemzetközi gyártásszakosltá- sl és kooperációs egyezményt írtak alá, es ezek 350 elektrotechnikai cikket tartalmaznak. Az egyezmények végrehajtása révén növelhetők a gyártási sorozatok, a munka termelékenysége és csökkenthetők a ráfordítások. A mostani tervidőszakban (1981—1985) az együttműködés tovább bővül: tizenkét sokoldalú kooperációs egyezményt valósítanak meg. A kölcsönös áruforgalom 2,9- szeresére növekszik. kutatások — Az Interelektro keretén belül folyó műszaki-tudományos együttműködés szorosan kapcsolódik a gazdasági együttműködéshez, és komplex jellegű. Magában foglalja a tudományos kutatást, a kísérleti, a szerkesztési munkák elvégzését, az új cikkek sorozatgyártásának meghonosítását, a cikkek szabványosítását, a további szakosításra és kooperációra vonatkozó Javaslatok kimunkálását. 1977- ben húsz sokoldalú együttműködési megállapodást írtak alá, amelyekben az Interelektro tagállamainak több mint 150 tudományos kutató Intézete, termelési egyesülése vesz részt. H. Oy. RAJGYŰLÉSEK - VIDAM DÉLUTÁNOK A bratislaval Duna utcai Alapiskola pionírcsapatának klubja péntek délutánonként fél kettőtől három óráig az ötödikeseké. Még csak véletlenül sem megy el egyetlen kisdiák sem ilyenkor. Ebéd után máris gyülekeznek és várják a rajinstruktoraikat. Nem volt ez mindig így, csak amióta Kovács Aranka és Szíj- jártó Jenő, a gimnázium SZISZ-szer- vezetének két tagja irányítja munkájukat. A gyerekek között töltött idő inkább arról győzött meg, hogy ezek a rajgyűlések, még ha komoly témákról tárgyalnak is, felszabadultak, játékosak, vidámak, bizonyítékául annak, hogy a jól végzett munka, az ötletesen megszervezett pionírfbglal- kozások örömet szereznek a gyerekeknek. — Nagyon sok segítséget kapunk a rajgyülések programjának összeállításához Lehel Zsolttól, aki már tapasztalt vezető. Jő támpont az Egységes nevelési rendszer, amelyben minden időszakra és minden korosztálynak megtaláljuk a feladatokat. A legfontosabb mégis csak az, hogy megismertük a gyerekeket, tudjuk, mi érdekli őket. Sokat játszunk velük, mert ebben a korban ezt Igénylik leginkább. Télen bent, tavasszal, nyáron pedig kint, mert hiszen a városi gyerekek mozgási lehetőségei korlátozottak. De ml ezt is megoldjuk, mert valljuk, hogy a testedzésnek, a mozgásnak mindenütt meg lehet találni a módját — mondta Szíjjártó Jenő. De a társadalmi, politikai eseményekről sem feledkezünk meg. Mindketten sokat olvasnak, s rendszerint olvasmányaik alapján magyarázzák el a gyerekeknek egy-egy évforduló jelentőségét. És sokat versenyeznek. A NOSZF és a februári győzelem évfordulója alkalmából rendezett vetélkedőkre különösen nagy Igyekezettel készültek a gyerekek. Sikere volt a Ki mit tud?-nak,. mert a gyerekeknek alkalmuk nyílt eddig ismeretlen oldalukról bemutatkozni. — Sokat segít munkánkban az Is, hogy megszereztük a segédrajvezetői képesítést, de előtte alaposan áttanulmányoztunk több hasznos kiadványt mondta'Aranka. Jenő nemcsak segédrajvezető, a táborvezetői képesítést Is megszerezte, így nyáron a balatonlellel és a bzin- cei táborban már mint Ifivezető működött. — Én ebben az Iskolaévben voltam pionír, s mondhatom, -nagyon szép évek voltak azok. Sokat túráztunk, kirándultunk, de ugyanolyan érdekesek voltak a vetélkedőink, a csapatgyűléseink, a rajfoglalkozásaink is. Miért ne szerezhetnénk a mai pioníroknak Is ilyen örömet, gondoltam-, amikor Lehel Zsoltné csapatvezető felkért a pionírmunkára — magyarázta a harmadikos fiú. — Nekem éppen ellenkezőleg, semmi élményem nincs abból a korból, mert nálunk ahonnan én jöttem, csak formális plonlrélet volt. Amikor aztán ebbe a gimnáziumba kerültem, a- mely egy épületben van az alapiskolával, láttam, hogy itt szüntelen a mozgás, egymást érik a rendezvények. Hát ilyen is van, csodálkoztam, s akkor kezdett valójában érdekelni a pionírmunka. Hogy most együttműködhetek a pionírokkal, kicsit én IS pionírnak érzem magam, s minden egy kissé kárpótol az elmúlt pionír- évekért is — folytatta Aranka. A Steiner Gábor Pionírcsapat munkaközössége, amelybe a segédrajveze- tők is beletartoznak, a Központi Plo- nlrtanácstól évekkel ezelőtt megkapta a Példás pionírvezetők kollektívája kitüntetést. A munkaközösség lendülete azóta sem hagyott alább, a gimnázium SZISZ-tagjaival való együttműködés, segédrajvezetői munkájuk, nyomán még fokozódik. Kovács Aranka és Szíjjártó, Jenő csupán két fiatal a sok közül, akik a pionírokkal foglalkoznak. — Hugi, Jenő, ugye pénteken újra találkozunk? — így búcsúztak tőlük az ötödikesek, s kérő szavukból kedves követelőzésükből kiérzödött a köszönet is az együtt töltött vidám órákért. Benyák Mária A z ember legnagyobb kin. cse az egészsége. Bizonyára ezt az elvet tartották szem előtt a komáromi (Komárno) Járás egészségügyi dolgozói is, a- mlkor a mezőgazdaságban dolgozók számára — egyelőre kísérletképpen — bevezették az üzemorvosi gondoskodást. A járási kórház igazgatójának, dr. Bogár Máténak a szavai is meggyőztek arról, hogy ez az „újítás“ nem volt hiábavaló. — Sok fáradsággal járt, míg elképzelésünket valóra váltottuk. Megannyi nehézséggel találtuk magunkat szemben, kezdve a hiányzó helyiségektől a rendelők berendezésén át az amúgy is túlterhelt orvosok, nővérek problémájának megoldásáig sok mindennel. HASZNOS KEZDEMÉNYEZÉS Az első ilyen mezőgazdasági üzemi rendelő az ó- gyallai (Hurbanovo) szövetkezetben működik, ahol ezerkétszáz szövetkezeti dolgozó egészségéről gondoskodnak. Az ógyallai példát, az első fecskét továbbiak követték Csallóközaranyoson (Zlatná na Ostrove), AIsó- péterben (Dolny Peter), Izsán (I2a), Búcson (Búö), Mocsán (Moöa), Bátorkeszi- ben (Vojnlce) és más falvak egyesített szövetkezetében. A saját üzemi egészség- ügyi központban azoknál a betegeknél, akik aznap még visszatérhetnek munkahelyükre, a kivizsgálást soron kívül elvégzik. Ennek az e- gészségügyi gondospodásnak további előnye, hogy az ü- zemorvos szorosan együttműködik a gazdaság vezetőségével, preventív kivizsgálásokat végezhet, szemmel tarthatja a munkaképtelenség alatt a páciensek állapotát, jobban törődhet a, rizikós munkahelyeken dolgozókkal, meggyorsult az e- gészségügyí ellátás, kevesebb időt kell a betegeknek a várószobákban eltölteniük, centralizálták a betegnyil- vántartást. Vagyis a komáromi kezdeményezés bevált. A komáromi járási egészségügyi intézet nagy gondot fordít a mezőgazdaságban dolgozók egészsége védelmére, ha betegek, mielőbbi felépülésükre. Munkájukról elismeréssel nyilatkoztak a Járási Mezőgazda- sági Tanács, valamint Földművesek Szövetségének járási bizottságán is. — Ott, ahol gyakoriak a munkahelyi balesetek, ezt kiküszöbölendő, konkrét segítséget nyújtunk. A felvilágosító előadásokon kívül e célból Jól beváltak azok a beszélgetések, amelyeken részt vesznek az illetékes mezőgazdasági özem dolgozói és az üzemorvos — mondotta Bogár doktor. Illés Starto KGST
