Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-01-18 / 3. szám

T any kisközség a komáromi Járásban, és a textilüzem 240 alkalmazottjával tulajdonképpen a legnagyobb Ipari lé­tesítmény. Termelése 1976'ban Indult, ak­kor 2 minié méter különféle bútortextillát és csomagolóanyagot gyártott. Azéta válto­zott a termékválasztéka, csupán bútorszö­vetet gyárt, évente 79 millió korona érték­ben. A hatalmas csarnokban most aránylag csend van, csak néhány kötőgép zakatol, ugyanis az elöanyag hiánya miatt Jelenleg részleges teljesítő képességgel dolgozik nz üzem. Ottjártunkkor már minden pillanat­ban várták, hogy megérkezzék a teherko­csi az előanyag-szállítmánnyal. — Sajnos, a termelésben egymásra utalt vállalatok nem szokták összehangolni üze­mi szahadságiik Idejét, fis mivel LIptovsky Mikulás í partnerünk a két ünnep között szabadságolt, a nyersanyagszállltásban tö­rés állt be, de a negyedév végéig egész biz­tosan behozzuk ezt a kis lemaradást — ma­gyarázza Pasternák Antal mérnök, a gyér igazgatóhelyettese. A bútorszövet legyen szép és tartós. Ezt a két követelményt támasztja a vásárló a bútorgyártókkal szemben és szinte ugyan­ezeket várja el a bútoripar Is a szövetgyár­tóktól. Hogyan sikerül eleget tenniük en­nek a két követelménynek, ezt kérdeztük Fábrik Angélától, aki különben a liberecl textllmérnökl főiskola végzettje. — A feladat nem olyan egyszerű, de hogy minden világosabb legyen, röviden vázolom a gyártási folyamatot; az alapanyag a visz­kóz, vagyis a nátronlúggal kezelt cellulóz. Ezt kétszáz kilós ' bálákban kapjuk, csak mellékesen említem meg, hogy egy méter bútorszövet gyártásához kb. 90 gramm visz­kózszál szükséges, tehát egy Ilyen kötegböl vagy 2300 méternyi anyag készíthető. De nézzük tovább a gyártási folyamatot. A kár­tológép meglazítja a viszkózszálakat, innen a meglazított cellulóz alapanyag elszívás­sal a szomszéd helyiségbe kerül. Tapintásra kellemes, puha, meleg anyag hatását keltik a klsebb-nagyobb gubancok. A ROXANA;: s ISMÉT NAGYSZERŰ Az Qz$ra,SZlSZ-szervezete mindössze negyvennégy tagú, de a komáromi (Komárnoj .járás iegjobbjai. kö zött tEUftJák számon; tavaly a járási SZISZ-konferen- cián Ők kapták meg a legjobb ifjúsági szervezetnek kijáró yándorzászilot, Ez máig is ou van az üzem klubhelyiségében, egy másik, a ííollci Lén és Ken- derfohó Vállalat legjobb SZÍSZ szervezetét megíílető vándorzászló meílett. , Fábrik Angela a tanyi {Tört j Len-és Ke^pderfonó fióküzém ifjúsági szervezetének elnöke nagy zavar ,,Öaií ildt, amikor azt. kéHéZtük, melyik, s^ífeára az értékeselDb ... . . - '' v Kun Erika lönbségek már csak a kész terméken lát­hatók. A tanylak érthetően megbíztak part­nereik munkájában,, és csak bizonyos Idó, elteltével fedezték tel a hibát. A bútoripar Ingerülten reagált a selejtre, de amikor ké sőbb Is Ilyen szövetet szállítottunk, mész, szlről elkerülte a szivárványszínű Roxánái és Luxánál. A megoldás az lett volna, ha a senicai se- lyémgyár sürgősen orvosolja a hibát, hl szén nemcsak a tanylaknak szállítottak ilyen minőségű szálat, ök viszont azt |avasolták, hogy mellrozott bútorszövetet gyártsanak, így az árnyalatnyi szinkülönbségek nem annyira szembetűnőek. Ilyen bútorszövet Iránt viszont nem volt Igény. Amennyire örült a sikereknek, az elismerésnek a rész­leg 240 dolgozója, úgy bántotta valameny nylUket, hogy amit gyártanak, senkinek sem kell. Viszont a lelkűk mélyén belátták, hogy olyan ülőgarnitúrát, amelynek huzata he lyenként csíkozott, ők sem szívesen vásá­rolnának. Sok mindennel próbálkoztak, a végleges megoldást azonban a cérnáző sarkában mű ködő harlsnyakötögép Jelentette. Minden csévéből ezen a gépen mintakötést készíte­nek, és az eredmény alapján osztályozzák a csévéket. A kötésen ugyanis már Jól ki­vehetők az árnyalati különbségek. Szinte hihetetlen, de minden negyedik cséve szín árnyalata eltér a többlétöl. Igaz, hogy a gép többletberuházást jelen tett az üzemnek, igaz, hogy négy pluszmun­káéról kellett a géphez állítani, de mind­ez eltörpül annak a tudata mellett, hogy csak kiváló minőségű árut termelnek. Le­het, hogy most már megismétlődnek lipcsei és trenőínl sikereik? — Legnagyobb gondunk a sötétzöld fo­nállal van, a többi színnél az eltérés gyak­ran szabad szemmel Is megállapítható, de a sötétzöldnél nem Nagyon szeretnénk új színekkel Is dolgozni, szeretnénk kísérle­tezni, de sajnos olyan fonállal kell dolgoz­nunk, amilyen van, ezek színezésébe ml sem szólhatunk bele — mondja Angéla. Már elmenőben vagyunk, amikor tudato­sítjuk az üzem nevét: Len és Kenderfonő. — Igen, van kenderrészlegünk Is, habár a kendei'termesztéssel nagy gondjaink van­nak. A környékbeli szövetkezetek, Cslcsó, Nemesócsa nem érdekeltek a konderter- mesztésben, csak Jő kapcsolatainknak kö szönhetö, hogy néhány hektáron mégis tér mesztlk. Kenderrel csak nyáron dolgozunk, áztatjuk, szárítjuk, kívonjük a rostrétegef Ezt aztán feldolgozásra továbbítjuk az anya- vállalathoz. A tanyi kisiizemben rendkívül igyekvő és szorgalmas embereket ismertünk meg, bát­ran állíthatjuk őket példaképül más nagy­üzemek elé. Nem félnek a problémáktól, ha adódnak, saját erejükből megoldják őket. zAcsek Erzsébet iiiiuummini Szabó Jolán ellenőrzi a kötés egyenletességét d U ■ • « ­— A szövés, vagy pontosabban a kötés Itt, ezen a tűnemezelö gépen kezdődik, ml csak Fehrer-nek hívjuk, innen az alapanyag a kötőgépekre kerül, amelyek arachné tech­nológiával dolgoznak. Az arachne ..szövés, jiélkJUl tpchnoi5gl^„^_" Jelent. Tanyon kötnek a gépek, a már em-dj? Illett alapanyagon kívül rendkívül erős elö­anyag Is megy a tűkre, ezt a kettőt szlote- rafonál köti össze érdeke mintát képezve a bútorszövet felületén. Eddig Angela aprólékos magyarázata. El Is fogadjuk, főleg ami a bútorszövet tar­tósságára vonatkozik. Ezen a téren valóban nincs semmi kifogásolnivalónk, habár né­hány kisgyermekes családnak bizonyára lenne, mert nem ritka, hogy a gyerekek hancúrozó kedvükben erősebbnek bizonyul­nak a szloterafonállal kötött bútorszövet­nél. De nézzünk utána, hogyan elégíti ki az üzem a vásárlók esztétikai Igényelt. Mivel az üzem nem nagy, hamar elterjed a Jó, de a rossz hír Is. 1980-ban a tanyl részleg Arany Fatíma-dljat kapott, a Roxa­na elnevezésű bútorszövetéért, és ugyaneb­ben az évben a lipcsei vásáron díjazták az exkluzív Luxana bútorszövetüket. Viszont ta­valy épp ezek a termékek nem és nem aKar- tak fogyni a vállalat raktárából. Ml tör­tént? Fábrik Angéla SZISZ-elnök és Pasternák Antal igazgatóhelyettes a 200 kilós viszkózbá­láknál — A bűtórlpar Igényelte termékelnket,»és érthető, hogy elsőrendű, kifogástalan minő­ségű szövetet várt tölünk — magyarázza Pasternák Antal. — Viszont a ml szöveteink kel baj volt, olyan hibát fedeztünk fel, a- melyet mi itt a részlegen nem tudunk né hány nap alatt orvosolni, sőt eleinte úgy I gondoltuk, hogy nem Is lesz elég erőnk hozzá. A reklamációk oka: az anyag színe nem egyenletes, szinte alig akadt olyan tekercs amelyben ne lettek volna az alapszínnél s,ötétebb vagy világosabb csíkok. Erről v1 szont nem a lányt részleg tehetett. Az üzem a szloteraszálat a senlcal selyeingyárból kapja. Ez a gyár a mai napig nem rendel­kezik olyan elektronikus mérőműszerrel, a- mely teljes bizonyossággal kimutatná a szín árnyalati különbségeket. Mert bármilyen egyenletes Is a festékadagolás, bárhogy ügyelnek Is a festés technolögiájára, meg­történik, hogy egyazon műszak, sőt egy őrá alatt Is más-más színárnyalatú csévék ke­rülnek ki a festőből. A csávákén ez az élté rés szabad szemmel nem észlelhető, számo­zásuk egyezik, sajnos az árnyalatbell kü­Nagy Lívia előkészíti az alapanyagot az arachne-gépekre. 1

Next

/
Thumbnails
Contents