Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-01-18 / 3. szám

Az ifjúság a figyelem előterébén Megkülönböztetett figyelmet szentelnek az if]úság ne­velésének Oroszkán (Pohronsky Ruskov). A helyi műve­lődési központ kidolgozta a kulturális-népnevelő munka távlati tervét, amelyben részletesen indokolták a fiata­lokkal való foglalkozás fontosságát, s annak sajátos jellegét. A művelődési központ szorosan együttműködik a pol­gári Ügyek testületével. Évente megrendezik az újdon­sült szakmunkások találkozóját. Felvették a kapcsolatot a cukorgyár és a szövetkezet vezetőivel, s a közelmúlt­ban megszervezték a munkaviszonyba lépő fiatalok ün­nepi találkozóját. A fiatal szakemberek a község veze­tőivel elbeszélgettek terveikről, céljaikról, vágyaikról, majd bejegyezték nevüket az emlékkönyvbe. Az emlék­tárgyak átadása után műsorral ért véget az összejövetel. Az illetékesek elhatározták, hogy a jövőben a kezdő szakmunkásokat felkeresik a munkahelyükön, hogy ez­által is betekinthesenek munkájukba. Dicséret illeti a művelődési központot azért is, hogy megrendezte a marzizmns-leninizmus eszméi iránti hű­ség napját. A tizennyolcadik életévüket betöltő fiatalok ünnepe ez, immár hagyományosan. A résztvevők érté­kelték az eddigi sikereiket, tapasztalataikat, s Ígéretet tettek, hogy ezután is hasznos tagjai lesznek társadal­munknak az országépitésben. A fentiekből megállapítható, hogy az oroszkai mű­velődési központ a polgári ügyek testületével együtt a gyakorlatban is mindent megtesz az ifjúság egészsé­ges szellemben való neveléséért. ABEL GABOR Napelemek sorozatgyártása Napunk szinte kimeríthetetlen energiaforrás. Hasznosításá­ra az utóbbi évtizedekben egyre tóbb országban törekednek. A természetnek ezt a gazdag ajándékát eleinte csak vízme­legítésre használták — elsősorban a mezfigazdaságban és a háztartásokban. Közben egyértelműen bebizonyosodott, hogy a napkollektorokkal történő vízmelegítéssel nagy mennyisé­gű villanyáram takarítható meg, ami Igen fontos szempont az energiaválság közepette. Hazánkban már évekkel ezelőtt megkezdődött a napener­gia felhasználása. A vízmelegítés céljait szolgáló napkollek­torok kialakításával és gyártásával a kormány két évvel ez­előtt megbízta az érsekújvári (Nővé Zámky) Elektrosvlt vál­lalatot. A vállalat kutatócsoportjai hozzáláttak a napelem­rendszerek kifejlesztéséhez, s ezzel egyidejűleg megtervez­ték a napkollektorok használatához szükséges többi beren­dezést is, így azokat a tartályokat, amelyekben a napelemek által összegyűjtött hővel fölmelegítlk a vizet. Az érsekűjvárl mérnökök és technikusok fejlesztették ki annak a napelemrendszernek a prototípusát is, amelyet ta­valy mutattak be Nitrán, az Agrokomplex ’82 országos me­zőgazdasági kiállításon. A rendszer sorozatgyártását az Idén kezdik meg, s a gyártmányokat a pfeloucl Ágra kereskedel­mi vállalat hozza forgalomba. A kutatók jelenleg oly^n nap- kollektor fejlesztésén dolgoznak, amelyet ház-, kert- és vl- kendház-tulajdonosok hasznosíthatnak a jövőben. Mivel hazánkban sem egyenletes a napsugárzás, a kifej­lesztett vízmelegítők Időszakonként más energiaforrásokból is táplálhatók. Ha kicsi a napfény erőssége, akkor a beren­dezés automatikusan átkapcsol villanyfogyasztásra, s ha a víz hőfoka eléri a kívánt szintet, ugyancsak önműködően ki­kapcsol. A napelemrendszer húsz darab napkollektorból áll. A 4 tnilllméter vastagságú Üveglapokat vaslemezrámába helyez­ték. Az üveg felületén megtapadó hő elvezetésére egy milli­méter vastag feketére festett vaslemez szolgál. A berendezés fontos tartozéka a tartály, amelynek befő-' gadóképessége 1200 liter. Ez a mennyiségű víz a napkollek­torokkal naponta kétszer melegíthető fel 70—80 Celslus-fok- ra. A tartály falát kívülről szigetelték, hogy jól megtartsa a meleget. A hideg víz beáramlása az alsó nyíláson törté­nik, s a (ölmelegedett víz a felső nyíláson távozik a tar­tályból. Az Elektrosvlt vállalat az előzetes tervek szerint az Idén 10 ezer négyzetméter, 1985-ben pedig már 50 ezer négyzet- méter napkollektort gyárt. Figyelembe véve a növekvő ér­deklődést, 1990 ben már 150 ezer négyzetméternyi összfelü- letű napelem előállításával számolnak a vállalat vezetői. (pi) A herpeszvirusok családjának egyik tagja, a csirkék Ma- rek-betegségét okozó vírus (az emberre nem hat) érelmesze­sedést okozhat a csirkékben -— állapították meg az ame­rikai Cornell Egyetem kutatót kísérletekkel. A kísérleti ál­latokat sok és kevés koleszterint tartalmazó étrenddel táp­lálva, azt tapasztalták, hogy az érelmeszesedés függetlenül a táplálék koleszterintartalmától kialakul. A nem ^rtőzött állatokban még sok koleszterint tartalmazó étrend| eseté­ben sem fejlődött ki a betegség. A csirkék ereinek elválto­zása meghökkentően hasonlít az emberek krónikus érelme­szesedésére — jelentette ki a kísérletek vezetője. — Még további kísérletek szükségesek annak tisztázására, hogy mi­lyen módon hozhatják létre a vírusok a csirkék érelmesze­sedését, és lehet-e részük a herpeszvlrusoknak az emberi érelmeszesedés kifejlődésében. villámok a földön es A TOLVILAGON Amerikai tudósok véleménye szerint a villámlás a (ő for­rása a szénmimusid képződésének a Vénusz légkörében. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) virginiai laboratúrinmá- ban kísérletekkel bizonyitották, hogy villámkisfilések hatá­sára jelentősen növekszik a szénmonoiid mennyisége a szi­mulált (utánzutt) Vénusz-légkörben. A Jupiter légkörében is gyakoriak a villámok — ezt a Ploneer-firszondák (elvé­teleinek elemzése során fedezték fel. A földi légkörben Is ugyanúgy növelik a villámok a szénmonozid-tartalmat. Ez a vegyUlet azután olyan vegyi reakciúkat indít el, amelyek ózonképződéshez vezetnek. Az ózonréteg kereken 24 kilo­méteres magasságban elnyeli a Nap ibolyántúli sugárzásának jelentős részét, s Így egyfajta pajzsként védelmezi a Földet. A számitógépes elemzések szerint a Földön minden egyes másodpercben mintegy 500-szor villámlik. A villámoknak, minden jel szerint, fontos szerepük volt a földi élet kifej- lödésében is. Aki válaszol: Horváth György, i, a Honvédelmi j: Szövetség Komáromi (Komárno) jáMsi Bizottságának elnöke — Ogy tudom, hogy a Honvédelmi Szővetzég járá­si szervezete az utóbbi há­rom évben elért sikerei alapján a közé a három szervezet közé tartozik Szlo­vákiában, melyeket a leges­legjobbak között emleget­nek. — Nézd, nem szívesen di­csekszünk slkerelnkácel, de véka alá sem rejtjük őket. Elért eredményeink azok­nak köszönhetők, akik nagy- nagy odaadással, segíteni akarással dolgoznak tagsá­gunkkal. — A tagságot emiftatted. Hány alapszervezet. működik a járás területén^-r- A komáromi ■ járásban jelenleg 87 átszervezőt van 8207 taggal. Örvendetes tény, hogy az össztaglét- számböl 1270 a nő. Szerve­zeteinkben nagyon sok fia­tal dolgozik. Mi sem bizo­nyítja jobban, mint az a tény, hogy tagságunk átlag- életkora 27 és fél év. — Nemcsak azért teszem fel a következő kérdést, mert az Oj Ifjúság a fiata­lok lapja, és beszélgetésün­ket is a SZISZ járási bizott­ságán Varga Istvánnak, a SZISZ járási bizottsága el­nökének a társaságában kezdtük, hanem a már em­lített átlagéletkorból szinte tálcán kínálkozik a ri|ior­temek, hogy tovább kíván­csiskodjék. Milyen az együtt- mfiködÁi a Honvédelmi Szö­vetség járási szervezete és a SZISZ járási bizottsága között? — Ha megengeded, nem sorolom fel az együttműkö­dés szinte számtalan példá­ját, csupán annyit mondok el ezzel kapcsolatban, hogy minden év végén össze­ülünk, de év közben közös elnökségi üléseket Is beikta­tunk munkaterveinkbe, me­lyeiken összehangoljuk tevé­kenységünket szervezeti éle­tünk több területén. Csak a leglényegesebbet említem: a járási szintű honvédelmi versenyeket mindig együtt szervezzük meg a SZISZ já­rási bizottságával. Itt a beszélgetésünket va­laki megzavarta. — Ne haragudj, hogy fél­be kellett szakítanunk a be­szélgetést, de hívattak. Kal­már Imrénél, a SZISZ járást bizottságának titkárénál járt az egyik Iskola plonírveze- tőnöje, és tőle kért segítsé­get a másnapi kirándulás megszervezéséhez. A Vág partjára készülnek a pioní­rok. — A pioníroknak is tudsz segítséget nyájtani? — Hátha felkérnek rá ... — Az Itt járt pionírveze­tőnek hogyan segítettél? — Az egyik búvárszakosz tályból megkértem a legjobb búvárunkat, hogy mutassa be a gyerekeknek a víz alá me­rülés minden fortélyát. — Melyek azok a fő mun­katerületek, ahol több helyi szervezet kiváló eredménye­ket ér al? — Csupán felsorolom anélkül, hogy megnevezném a helyi szerveket. Kezdem talán a katonaköteles. fiata­lok előképzésével, a civil- védelem megszervezésével, de nagyon jó az együttmű­ködés a sorköteles katonák­kal is. A járás szinte min­den helyi szervezetében nagy figyelmet szentelnek a tömeg- és honvédelmi sportok fejlesztésének. Az autósport is előkelő helyet foglal el szervezeteink tevé­kenységében. A víz szerel­meseiről, a búvárokról már tettem említést. — Melyek a legközelebbi napok, hetek legfontosabb teendői? — Az 1983-as év a Hon­védelmi Szövetség hetedik országos kongresszusának a jegyében zajlik. Alapszerve­zeteink januárban és feb­ruárban tartják évzáró gyű­léseiket, ahol értékelik gaz­dag tevékenységüket, járási konferenciánkat április 23- án tartjuk. A beszélgetést kösatM: CSIKMAK IMRE ötvenkilenc éve halt meg Vlagyimir Iljica Lenin, a világ első proletár álla­mának vezetője, és a közelmúltban em­lékeztünk meg a Szovjetunió megelakn- láténak 60. évtordniőjárúl. Az évfordniú kapcsán elevenítsük tel, milyen volt Le­nin, az államférfi. Negyvenhét éves volt, amikor a száz- ütvenmilllös, hatalmas ország államá­nak tejévé lett. Harmincévi illegális munka, bürtün, száműzetés állt ekkor már mOgülte. Izgalmas probléma: ml történik a for­radalmárral, amikor hatalomra kerül? Hogyan találja bele magát új helyzetébe, hogyan alkalmazkodik az új feladatok­hoz, munkakörülményekhez? Nem ido- mnl-e a volt politikusok életviteléhez? Meg tnd-e maradni államfőként Is for­radalmárnak? Lenin, mint láttuk, elméletileg jő elő­re felkészült a forradalom győzelmére. A győzelem után azonban reá és mun­katársaira egy új államrend megszerve- zésének hihetetlenül bonyolult, sokrétű napi feladatat zúdultak. Olyan ország­Közgazdaság--------­Alább részletet közlünk Petr SpaCek „A KGST-tagországok valutarendszerének problémái és távlatai** cfmfí cikkéből, amely a Hospodátske noviny lapban je­lent meg. A nemzetközi szocialista Integráció fo­lyamatában fokozatosan kialakul a KGST valutarendszere, amely a kollektív va­lutára ás annak a tagországok nemzeti lenin, az államférfi ban kellett merőben új államot megszer­vezni, ahol még a XX. században la az államvezetés őnkénynralmi — tehát kü- zépkorlas — tormái nralkodtak. A lakos­ság kétharmada írástudatlan volt. As Ipar és a mezőgazdaság elmaradott. Bs teljesen szétzilálta a háború. A régi államapparitaa használhatat­lannak bizonyult. A vezető tisztségvise­lők szembefordultak a szovjethatalom­mal, példájuk nyomán kezdetben még s kishivatalnokok is „méltéságnkon aluli­nak“ tartatták, hogy a „jüttment prolik­kal“ együtt működjenek. (Aprőség, de jellemző; amikor Trocklj, az újdonsült turélls és értékl koordinálását, a nem­zetközi gyártási szakosodás, kooperáció és a külkereskedelmi kapcsolatok fej­lesztését célzó Intézkedéseket, amelyek­re a valutárls pénzügyi Intézkedéseknek épülniük kellene. A transzferábilis rubel esetében a többoldalúság legfőbb problémája a tényleges transzferábilftás. Ez hosszan külügyi népbiztof a békedekrétnmot Is akarta Idegen nyelvekre fordfttatnl, az egész külügyminisztérium apparátusában nem talált embereket, akik vállalták volna.) Es mindezek tetejébe ott volt a há­borútél és az Ideiglenes Kormánytól flrü- kUIt éhínség, a fenyegető Ifitőanyag- hlány, a kfizlekedés szinte teljes csőd­je — és az egész felbolygatott Oroszor­szág. Ebben a káoszban kellett megkez­denie a rendteremtést. A tömegek alkotöerejébe vetett biza­lom segített Leninnek, hogy ne essék pá­nikba a tornyosuló feladatok láttán. 1917 tavaszán, amikor Zürichből hazain- dnlt, Így búcsúzott tőle a házigazdája; „Remélem, Uljanov úr, Oroszországban nem kell majd annyit dolgoznia, mint itt“. „Azt hiszem, Kämmerer úr, odahaza még többet kell majd dolgoznom“ — fe­lelte Lenin. Életmódja, mint államfőé alighanem fő­ként abban különbözött az tllegális har­cosétól, hogy valóban még többet dol­gozott. Az említett anyagok többségében sze­repel az a gondolat, hogy a KGST va­luta- és hitelmechanizmusa úgy, ahogy most létezik, csak akkor tudná közvetí­teni a több oldalú elszámolást, ha eh­hez más szférákban Is meglennének a feltételek. Más vélemények szerint az akadály magában a valutamechanizmusban van: A KGST-TAG0RSZÄ60K VAIDTARENDSZERERÖI valutájához való kapcsolataira épül. A transzferábilis rubel nemzetközi hitel­pénz, amelyet a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank kllrlngszámlá)ára valö bejegyzés formájában bocsátanak kL önmagában véve az, hogy 1964-ben a kétoldalú klfrlngszámlákat több olda­lúvá alakították át, a kllrlngrubelt pe­dig transzferábilissá, nem elég a tény­leges tőbboldalúságlioz. A mostani fel­tételek között a kölcsönös gazdasági együttműködés egész mechanizmusa, a népgazdasági tervek összehangolásától kezdve egészen az éves árucsere-jegy­zőkönyvekig és a szerződéses árképzé­sig, szigorú kétoldalúséghoz vezet a kap­csolatokban. Ennek a KGST-tagországok kölcsönös tartozásaiban és követelései­ben la a kétoldalűság megtartása a kö­vetkezménye, és ezzel megmarad a transzferábilis rubel kllrlng-, vagyis lé­nyegében elszámolási egység Jellege. Szélekéi a kérdésekkel és a megoldá­sokban elért eredményekkel foglalkoz­va a KGST végrehajtó bizottsága több határozatot hozott arról, hogy az Ille­tékes KGST-szerveknek Intézkedéseket kell kidolgozniuk a komplex program valutáris-pánzOgyI részének teljesítése végett. A megoldással nemcsak a végre- hajtő bizottság foglalkozik, hanem a KGST tervezési együttműködési bizottsá­ga és külkereskedelmi bizottsága 1$. A komplex program Ilyen irányú cél­kitűzései azonban a sok részintézkedés ellenére sem valósultak meg teljesen. Ennek nyilván több oka van, de első­sorban az, hogy nem hajtották végre kellőképpen a népgazdasági tervek na­tartö feladat, amelynek megoldásához a nyolcvanas évtized elején sem voltak meg a feltételek. A pénz tényleges transzferábllltása azt Jelenti, hogy azt árura és végső soron az adott nemzet­közi elszámolási rendszerben részt ve­vő országok nemzeti valutáira lehet át- cserélnl. Itt az a legnagyobb nehézség, hogy a naturallzált kereskedelmi kapcsolat — amilyen jelenleg a KGST-tagországok ke­reskedelmi kapcsolata — szükségszerűen mindig kétoldalú, mert a használati érté­kek egyik csoportja áll szemben azok másik csoportjával. A „kemény“ áru szál­lítása azonosan értékelt áru ellenszál- Iltását feltételezi. Ezzel szemben a pénz­vagy értékkapcsolat mindig több olda­lú, még akkor is, ha két partner kö­zött alakul ki. A pénzügyi és valutárls állandö bi­zottság anyagaiban az a (elfogás érvé­nyesül; hogy a több oldalú transzfe.-á- btlisrubel-elszámolás .kiterjesztése és ez­zel a rubel tényleges transzferábllltása az egymás közti forgalom több oldalú kiegyensúlyozásátöl, ez utóbbi viszont az anyagi termelés, a tervezés és a ke­reskedelem sok tényezőjétől függ. Ezeket a tényezőket rendszerint Így határozzák meg: s KGST-piac ellátása kiváló minőségű áruval és az áruhiány elhárítása; a népgazdasági tervek több oldalú koordinálása; a nemzetközi gyár­tási szakosodás ás 'koordlnáctö ás más fejlettebb gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködést formák kiterjesz­tése; e külkereskedelmi együttműködés fejlesztése, beleértve ebbe annak szer­vezeti formált is: a szerződéses árkép­zés javítása stb. az ugyanis sem a KGST-tagországok nem­zetközi valutáihoz nem kapcsolódik, sem a konvertibilis valutákhoz. Csakhogy a KGST-tagországok többségében a hetve­nes években — legalábbis az értékkap­csolatokban — különösen a népgazda­ság Irányítási és tervezési belső mecha­nizmusaiban, tovább éltek az autark ten­denciák. A belső árrendszerek tObbé- -kevésbé elszakadtak-» világpiaci. Illetve a szerződéses árak dlnamikájátöl, a nem­zetközi munkamegosztás gazdasági hasz­na vagy vesztesége viszonylag kis mér­tékben tevődött át az önálló elszimo- lásű egységek gazdálkodására stb. A szerző ezután részletesen foglalko­zik azzal a kérdéssel, hogy a világ gaz­dasági és politikai fejlődése az utóbbi években Ismét bebizonyította, hogy a szrclailsta országok számára a nemzet­közi munkamegosztásban való részvétel megfelelő formája a nemzetközi szocia­lista Integráció. Ma már nem kielégítő a népgazdasági tervek olyan koordiná­lása, amely csupán az éves árucsere- jegyzőkönyvek egyeztetéséből áll. Véle­ménye szerint koordinálni kell a beru­házási politika és a gazdaságfejlesztési stratégia Irányait, növekszik a bosszú távú együttműködési célprogramok je­lentősége. A további feladatok között kétségkívül ott lesznek az értékkapcso­latokra vonatkozó egymást követő tn- tézkedések Is, amelyek alapján minőségi változások következnek be a KGST tag­országok valutarendszerében.

Next

/
Thumbnails
Contents