Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-17 / 20. szám
Milyen fényes az ezüstérem? Ismét a Szovjetunió menetpendszerű győzelmével ért véget a dS. Jégkorong-világbajnokság, és a „szborná“ ezzel az örökrangllstán beérte az eddig vezető Kanadát. Jelenleg mindkét ország 19—19 világbajnoki aranyérmet mondhat magáénak, bár Igaz, hogy Kanada Jobbára addig aratta diadalait, amíg a Szovjetunió meg nem Jelent a nemzetközi porondon. Csehszlovákia ezüstérmet nyert éppúgy, mint a torna első részében, amelyet az új kiírási mód értelmében Eurőpa-baJ- nokságnak tekintettek. Mindkét helyezés kétségkívül váratlan és kitörő siker, bár akadnak, akik úgy vélekednek, hogy ezúttal — természetesen a torna második részében — a legfényesebb érmet Is megpályázhattuk volna. Ogy látszik, egy. klblcnek semmi sem szent. Mert tegyük a szívünkre a kezünket, és részrehajlás nélkül Ismerjük el, hogy a szovjet válogatott messze kimagaslott a mezőnyből, Jobban, mint az utóbbi években bármikor. Igaz, a sportág hívei már máshol Is méitatlankodásuknak adtak hangot, hogy mindig ugyanaz az ábra: a Szovjetunió világbajnoki címe szinte már előre „le van futva“, s ezáltal lankad a világbajnokság Iránti érdeklődés. Hiába, a sportban ez már egyszer s mliulenkorra így van (a véletlen kivételtől eltekintve), hogy a Jobbik győz. Akár tetszik valakinek, akár nem. S a szovjet korongozók ezúttal Jobbak voltak, úgyszólván az abszolút tökélyig fejlesztették Játéktudásukat. Nem véletlen, hogy a SÍD nyugatnémet sport- hlrügynökség a világbajnokság zárómérkőzése után (Szovjetunió — Kanada 8:2), a következőket Irta róluk: „A vörös szputnyikok egy másik bolygóról származó Játékot produkáltak.“ Erre természetesen csak olyan együttes képes, amely sok lemondással és fáradsággal tökéletesíti tudását. Azt tartják róluk, hogy már bekötött szemmel Is ,,látják egymást“. Játékuk precíz, úgyszólván gépies, szinte valószínűtlen. Mintha láthatatlan kezek a lehető legcélszerűbben mozgatnák őket a Jégen olyképpen, hogy az már egyenesen bosszantó... Lehet. Annak, aki nem akar vállalni annyit, amennyit a szovjet Jégkorongozók vállalnak. Ha elfogulatlanul szemléljük őket, akkor azt Is látnunk kell, hogy nem Is annyira gépiesek, szinte sugárzik belőlük a Játék öröme. Erre Is csak az képes, aki Jól elsajátította a leckét, biztos a dolgában, nem érheti meglepetés. Való Igaz, hogy a torna második részében a csehszlovák válogatott teljesen egyenrangú csatát (1:1) vívott velük. ' Sokan erre alapozták az aranyéremhez fűzött reményeiket. Csak éppen elfelejtik, hogy válogatottunk képtelen ezt a teljesítményt „zsinórban“ hozni. Még minden világ- vagy Európa-bajnokságon volt a csapatnak a kiugró teljesítmény mellett megmagyarázhatatlan megingása. Hadd emlékeztessek, hogy az első Játékrészben a' kanadaiaktól elszenvedett vereség és a nyugatnémetekkel szemben elért szánalmas döntetlen után csak nagy üggyel-bajjal Jutottunk tovább. Egyszerűen nem vagyunk biztosak a dolgunkban, mert nem tanultuk meg a leckét. Kétségtelen, hogy a szovjet mintára többet kell gyakorolni. Ennek ellenére csapatunk világ- és Európa-bajnokl ezüstérme teljesen megérdemelt volt. Megfiatalított együttesünk helyenként már teljesen Jól Játszott. Nem kisebb szaktekintély, mint a „szborna“ mestere mondta rólunk, hogy csapatunk volt számára a világbajnokság legnagyobb meglepetése. Játéka hallatlanul sokat Javult. Ez a tény rendkívül biztató. Jövőre ,,csak“ olimpiai torna lesz. De két év múlva hazánk fővárosában, Prágában fogadjuk a Jubileumi, 50. Jégkorong-vlIágbaJnokság résztvevőit, és akkor — ha addig 1$ Jól gyakoroljuk a leckét — egész ország és világ előtt bizonyíthatunk. (palágyl) Krállk ragyogóan védte a csapat hálóját ipftAOA Szép vo||t lányok Dolgozóink hozzájárulása a Júniusi prágai béke-világ- tanácskozás sikeréhez nem ismer határokat. A legkülönbözőbb módon támogatják a béke uilágfórumának megrendezését. Egészen eredeti ötlettel áílt elő a nyárasdi fTopoIníkyI sportegyesület sikeres kézilabda-szakosztálya. Azzal a kéréssel fordult az Inter Bratislava kézilabda-szakosztályához, hogy rendezzenek közös show- ■műsort, amelynek a tiszta bevételét a béke-világközgyü- lés számlájára utalnák át. A vidám sportvetélkedő létrejött. A közönség jól szórakozott a két női kézilabdacsapat kétórás sportműsorán. Először végignézhették a csapatok bemelegítését, amelyek ezt követően teremlabdarúgásban mérték ösz- sze tudásukat, bizonyítván, hogy a lábúkkal is egészen jól bánnak a labdával. Aztán kerékpáros ügyességi számokat mutattak be. Végül a vállalkozó szellemű nézők büntetőt dobhattak a jel nőtt és ijjúságl válogatott kapusainak. Hradskának és fíedinnvának. Szép este volt, lányoki Aki látta, jól járt. Legjobban járt azonban az ügy,, amelyért rendezték. Köszönet értet (pl) Jónyer Május 9-én, csaknam kétheti játék után ismét nagy kínai fölénnyel ért véget az asztalitenisz-világbajnokság. Nincs ebben semmi különös, hiszen csak az történt, amit mindenki várt, mégis araikor a puszta ténnyel állunk szemben, az gyakran nagyon lehangoló is tud lenni... Akárcsak ezúttal. Pedig tulajdonképpen a végelszámolás nem is annyira kedvezőtlen, jobb, mint két éve Űjvidéken, hiszen ott csak kínaiak jutottak az egyéni számok döntőjébe, Tokióban pedig a Sur- bek — Kalinlcs férfipáros végül is megmentette Európa becsületét — az egyik legváratlanabb sikert aratva. MÉRLEG. Hétből egy. Ez egész Európa „zárszámadási“ mérlege, az aranyérmek számából ennyivel részesedik az öreg kontinens. Hat aranyérmet nyertek a kínaiak, és bár Sur- bekék „eloroztak“ előlük egyet, nem is annyira a 7:l-es „vereség“ aránya a lehangoló, mint az, ahogyan mindez bekövetkezett. A csapatversenyekben például a férfiak között mindösz- sze kétszer fordult elő, hogy nem hagyta el kínai asztaliteniszezö győztesen az asztalt. Egyszer még a csoportmérkőzések során végződött 5:1- re a Kína — Dél-Korea találkozó, majd pedig a döntőben a svédeknek Sikerült ugyanez, egyébként csupa 5;0-ás eredménnyel végződtek a kínaiak mérkőzései, pedig a csapattalálkozókon nem is lépett asztalhoz az egyes világbajnoka, Kuo jao-hua. Ebben a mérlegben — az 5:0-ás sorozatban — pedig ott van a csehszlovák férficsapat is. Igaz, hogy azt senki sem gondolta, hogy Orlowsklék a világbajnok ellen aratnak majd sikert, de a csapat hat veresége és nyolcadik helye csalódás. Négy helyet csúszott a csapat a két évvel ezelőttihez viszonyítva ... EGY PONT. Ez is mérleg, méghozzá a csehszlovák csapat tokiói mérlege. Az egy pontot a várakozással ellentétben a női csapat szerezte, amely szintén nehéz sorsolással jutott a hatodik helyhez úgy, hogy közben minden európai vetélytársát legyőzte, amelyikkel összekerült. így tulajdonképpen európai másodikként térhetett haza a japán fővárosból, s csak a szovjet együttes előzte meg. Nem minden érdekességtől mentes az a tény, hogy hét év után először nyert az Európa-bajnok magyar csapat ellen, amelyik ezúttal csak a kilencedik tudott lenni, és a megismételt „EB-dön- tőn“ itt találkozott — a helyosztók során — az NSZK csapatával, amely tavaly Budapesten ezüstérmes volt... Nos, a női csapat szereplése siker, de mindent egybevetve halvány siker, és a szakvezetés nyilván joggal csalódott, hiszen — szerényen — csak négy pontra taksálta magát a VB előtt, és csak egynegyedét sikerült a tervezettnek megszerezni... A kínai csapat egyébként a nőknél játszmavesztés nélkül lett elsői 12 ÉV. A kis öröm is öröm, tartja a mondás, és az esetek túlnyomó többségében csak kis örömei lehettek az egyes csapatoknak. Egy-egy részsiker, a dobogón elcsípett hely már annak számított; például a japán női csapat döntőbe jutása. Miután ^z korábban kereken egy tucat esztendeje fordult elő utoljára, nem kis örömet szerzett a házigazdáknak. Persze, akkor még nem sejtették, hogy ez marad legnagyobb sikerük erre a VB-re. Nem is telt meg az utolsó napon a Jojogi sportcsarnok, pedig korábban még a selejtezőket is tízezer főnyi közönség szurkolta végig. MÁSODIK ... Nem felejtik el a csehszlovák férfiak az egyéni küzdelmek második fordulóját, odáig ugyanis még eljutottak, de csak odáig. Ott befejezték szereplésüket az egyesben, és ez mindenképpen csalódás, hiszen még el sem juthattak a kínai ellenfél közelébe, hogy legalább az „alibi“ legyen hiteles. Pansk^ a svéd Garissontél, Orlowski a magyar Kris- fontél kapott ki, és bár a csapat újonca, Javürek is itt kényszerült búcsúra, az ő „mentsége“ mégiscsak más, hiszen „fél világbajnok“, a jugoszláv Kalinics verte ki. „TIZENHATOK“. A másik „bűvös“ szára csehszlovák szempontból, ugyanis a többi egyéni számban szinte kivétel nélkül a legjobb 16 között fejezte be szereplését a csehszlovák résztvevő. Itt is lehet tulajdonképpen minősíteni, mert a női egyesben Hra- chován kívül csak Vriesekoop és Nemes Olga jutott el idáig az európaiak közül, s ez nyilvánvalóan siker. A többi számban azonban már nem lehet annak minősíteni ezt az eredményt, hiszen az Orlowski — Pansk^ férfipáros, valamint a,Pansky — Hra- cbová vegyes párps ennél bizonyára többre taksálta önmagát, amikor elindult a Távol-Keletre. SURBEK. Ogy hirlett, a VB után abbahagyja. Mikor lelépett a dobogó legmagasabb fokáról a férfipáros eredményhirdetése után, azt nyilatA BÉKE l-lfRNÖKEI Szinte a lapzártával egyldöben rajtolt Varsóban a Kerékpáros Békeverseny 36. évfolyama. A Békeverseny a világ legnagyobb országúti versenye, és sokak szerint a legszebb is. Maga Adriano Rodonl, a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség, az UCI olasz elnöke mondta róla, hogy a legszebb gyöngyszem az amatőr kerékpározás nyakékén. Az olimpián kívül kevés olyan sport- versenyt találunk a világon, amelynek a szabályzatában szó szerint ez állna: „A Békeverseny arra hivatott, hogy elmélyítse a nemzetek közötti barátságot és együttműködést, a sportolók nemzetközi szolidaritását, terjessze a kerékpáros sportot.“ Márpedig a Kerékpáros Békeverseny pontosan e célból Jött létre. Harmincöt évvel ezelőtt, 1948. május 1-én a kerékpáros sport néhány rajongója jóvoltából rajtoltak az első fecskék, hogy azóta hol Prágából, hol Berlinből, hol pedig Varsóból — mint az idén is — minden évben keresztül- karikázzanak három baráti szocialista ország útjain. Az utóbbi években rendszerint a II. világháború végének évfordulóján, a győzelem napjának előestéjén rajtolnak, hogy ezzel is bizonyítsák: a béke hírnökei. Hallatlan lelkesedés és sportszeretet kellett ahhoz, hogy ez a verseny egyáltalán létrejöhessen. Még nagyon frissek voltak Európában a háború nyomai. Nem volt megfelelő felsze- rel'és. elegendő élelem, kísérő járművek, nem voltak szállodák. A rendezők kormánvelnökünkhöz. Element Gottwaldhoz fordultak segítségért, aki intézkedett, és a belügyminisztérium gépkocsikat bocsátott a versenyzők kísérőinek rendelkezésére. Külkereskedelmünk Svájcból vásárolt kerékpárokat az arra rászoruló versenyzőknek, többek között a jugo- szlávoknak. A Békeverseny alapítói a CSKP KB lapja, a Rudé právo, és a lengyel kommunisták lapja, a Trybuna ludu szerkesztőségei voltak, majd 1959-ben az NDK kommunistáinak sajtószerve, a Neues Deutschland Is csatlakozott hozzájuk. Ettől kezdve a Békeverseny útszakaszai az NDK területét is átszelték. Harmincöt évvel ezelőtt egyszerre két irányban rajtoltak a versenyzők: Prágából .Varsóba és ugyanakkor Varsóból Prágába. Az első évfolyamban tehát két győztest avattak, éspedig a jugoszláv Prosze- níkot és honfitársát, Zorlcsot. A csapatversenyt Lengyelország nyerte. A Kerékpáros Békeverseny évről lECKE UTÄil kozta, hogy esze ágában slnos abbahagyni, hiszen most megy neki igazán. Mindenesetre eddig három világ- bajnoki címet szereztek a jugoszláv asztaliteniszezők összesen, mindhármat férfipárosban, és a háromból kettőben aktív szerepet vállalt a veterán Surbek. Ezúttal Kaliniccsal nyert, legutóbb négy éve pedig Karakase- viccsel. Akkor a Jónyer — Klampár magyar párost verték, most kínaiakat győztek le. Surbek bravúrját az a tény teszi még értékesebbé, hogy már 1968-ban, a lyoni EB-n is aranyérmes volt, akkor ő nyerte az egyest. Most p.edlg már alig akad olyan verseny, amelynek ne ő lenne a korelnöke. Az ö példája is bizonyítja, hogy attól még lehet jól játszani. Igaz, ahhoz az is kell, hogy hosszú éveken keresztül sportszerű életet éljen az, aki sikert akar elérni. Vélemény: nincs a teljes VB-mezönyben még egy olyan játékos, akivel Kalinics nyerni tudott volna... Ez sem akármi! SZABÄLYMÖDOSlTÄSOK. Sokat vitatott témákban hozott ■ jelentős döntéseket az ITTF, a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség. Különösen az európai országok szakemberei örültek, hiszen az ő óhajaikat teljesítették végül is. Konkrétan: jövő év januárjától, ha egy versenyző ütője két oldalán nem azonos borítással játszik, akkor annak más-más színűnek kell lennie, az ütőt játék közben nem szabad az asztal alá vinni, adogatás közben nem szabad dobbantani, és nem lebet hátat fordítani az ellenfélnek; a jövőben valamennyi páros számban csak két nyert játszmáig folyik a küzdelem, nem úgy, mint eddig, hiszen három játszmát kellett nyernie a párosoknak is. Vajon eszükbe jutott-e az európai szakvezetőknek az is, hogy az új szabályokkal' tulajdonképpen csökkent az esetleges kudarcok szavahihető magyarázatának a repertoárja is? MÉSZÁROS JÁNOS Surbek évre gazdagodott, színesedett. Az útszakaszok győztesein kívül fokozatosan bevezették a legjobb hegyíver- senyző, a legaktívabb, a legsokoldalúbb versenyzőnek járó díjat. Hazánk versenyzői mindig a legjobbak közé tartoztak a lengyel és NDK-bell kerékpárosokkal együtt, s különösen sokat Jelentett a szovjetek bekapcsolódása, akik az utóbbi években csapatversenyben felülmúlhatatlanok voltak, s egyéniben is tündököltek. Mire e sorok napvilágot látnak, a versenytáv kétharmadát már maguk mögött hagyták a részvevők, s a napokban hazánk területére lépnek. Győzzön azonban bárki, az igazi győztes a béke gondolata lesz. Az idei verseny ugyanis még a korábbinál is inkább a béke jegyében zajlik. A Békeverseny céljában, Prágában ugyanis hamarosan sor kerül a béke-vllág- közgyűlésre, s ez új jelentőséget kölcsönöz neki. A győztesnek járó díjat maga Romes Csandra, a Béke-vllág- tanács elnöke nyújtja át vasárnap. Munkában a boly
