Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-05-17 / 20. szám

SÍI 3 A remek autőpálya szinte röpíti a kocsikat Szlovákia és Dél- -Morvaország hangulatos tájain. S a véletlen folytán Brnó most Is kellemes, napsütéses idővel fogad. Mint az első alkalommal — s azóta mindig — most Is a főpályaudvarnál szállók ki, már-már a város szívében. Az Innen vezető korzón, a Győzelem utcán gyalog érdemes ballagni a vá­ros szívébe, a Szabadság térre. Elő­ször hét éve Jártam ezen az utcán, ezen a téren. Nyár volt, s már éjfél Is elmúlt. A városközpont azonban Javában élte mozgalmas életét: a Jár­dákon, kapualjakban hátizsákjaiknak támaszkodva, egymáshoz bújva fiata­lok, turisták tömege ücsörgött. A villamos — amely napközben néha- -néha megzavarta az utcán sétálókat — már „elszenderOlt“, kerekeinek csattogása helyett duruzsolástól, ének­szótól, gitár hangjától volt zajos az utca. Néhány száz méterrel odébb a kör alakú tér teljesen elkápráztatott: az utcán, a téren rengetegen álltak, ültek, sőt egy-egy földre helyezett magnó körül még táncoltak Is. Mód­felett kedvesnek, szépnek, hangula­tosnak tűnt a város, s miközben a tömegben bóklásztam, a kora hajnali vonatom is elment. Bosszankodni, persze, eszembe sem Jutott: kellemes helyeken szívesen Időzik az ember. Most kora tavasz van és kora dél­előtt. Ragyog a nap, ingujjban lehet Járni. Az utca, a tér megint telis-tele emberekkel. Alig lehet lépni a tö­megben. Veszek hát egy hot-dogot, s leülök a tér egyik padjára. Egyszeri­ben furcsa látványra leszek figyel­mes. Egy kocslroncsot látok, mellette meg bőségesen feliratozott táblát. Az egészet alkalmi drótkerítés övezi. Kö­zelebb lépek. A látvány, a számok megdöbbentőek: *ee Idei év első ne­gyedében a városban 555 súlyos au­tóbaleset történt, 75-tel több. mint egy évvel ezelőtt. Tavaly „csak“ hár­man haltak meg a közutakon, az Idei év első négy hónapja alatt már 11-en [I) vesztették életüket. A főok: az al­koholt Furcsa, de a Járókelők közül melíen Dedir"érderes TelL^%of6r- temberében hozták őt a vár földalat­vezető nagyvonalú hazárdjátékot űz tt, ablaktalan ktnzókamrálba, börtön­Jeink ritka vad vezetési módszerekkel közlekednek. írott és íratlan szabá­lyokat hagvnak figvelmen kívül, hol­ott tiidvavelöle? nem babra megy a játék. Minden ben enib'M'Rk éle­A ■Miffkkel tarkított uOk nteáesko ■ (itém vnot nlsége, Kazinczy Ferenc Is. 1795 szep­piacon is versenyképes, tetszetős konyhabútorok kelletik magukat, la­kószobabútorok, kacérkodnak a néze- lödőkkel, s Igencsak tetszetős háló­szobák, kényelemről tanúskodó ágyak Incselkednek ... S ez mind hazai ter­mék. Igaz, egyik-másik szobabútor — ha nem is mlndl — Időről Időre meg­jelenik a piacon, de nincs jelen ál­landóan, és megfelelő mennyiségben. Ugyanez az érzés kerít hatalmába a gyermek- és női ruházati cikkek kl- állítótermét Járva is. Kellemes színű anyagokból szép fazonú, tetszetős ru­hák sorakoznak, amelyekből Iparunk a legtöbb esetben csak a külföldi pia­cokat tudja ellátni kellő mennyiség­ben. S a nézöelődők többsége alig akar hinni a szemének. Többen vitá­ba is keverednek, mondva, hogy ezek külföldi termékek, ellenben egylke- -másika alatt fehéren, feketén ott áll a gyártó vállalat neve, mint például: Modeta Jihlava, Loana Rozilov pod Radhoétém, jltex Písek ... Miközben Járom a vásárvárost, egy­szeriben a hangosan beszélő „müez- zin“-Jére leszek figyelmes. Ilyesmi­ket hallok: ..Kérjük látogatóinkat, szí­veskedjenek megtekinteni az érsek- újvári Elektrosvlt vállalat bizonyára nagy érdeklődést kiváltó napelemes kerti zuhanyozóját az OMNIA pavilon előtt.“ Azon nyomban arra felé ve­szem az utamat. Szó, ami szó, a lát­vány kicsit lelohaszt. Elsősorban azért, mert hosszú időn keresztül senki sem áll meg a „híres“ zuhany mellett, másodsorban azért, mert a zuhanyozó külalakra nem éppen sze­met kápráztató, harmadsorban azért, mert az ára néhány korona híján ötezer. Nem valószínű, hogy Ilyen formában. Ilyen áron nagy keletje lesz a tussolőnak, bár ez még csak a kezdet. Remélhetőleg Idővel szebbet és olcsóbbat Is előállítanak majd az érsekújváriak (Nővé Zámky). Amíg az agyonreklámozott zuha­nyozónak nem volt nagy keletje, ad­dig az alig reklámozott csehszlovák kerámiának, porcelánnak annál na­gyobb. A klállltócsarnokban mozdul­ni sem lehet. A gyönyörű étkészletek láttán szinte összefut a nyál az em­ber szájában, étvágygerjesztő már ma­ga a teríték is. És étvágygerjesztő az egész vásár. A látottak alapján valószínűnek tű­nik, hogy az 1983-ra tervezett 1,3 szá­zalék vásárlási növekedés megvaló­sul, hogy valóban ennyivel több köz­szükségleti cikket vásárolunk majd az idén. S remélhetőleg az export Is nő. Hiszen külkereskedelmi forgal­munk 30 százalékát a közszükségle­ti cikkek teszik ki, ami pedig Jelen­tős mennyiség. Mindezt a kereskedők ígérik, akik egy-egy ilyen vásáron 20 milliárd deviza koronáért Is kötnek üzleteket. ígérik, hogy hűtőszekré­nyekből tizenkét, edényekből huszon­kilenc, magnókból harmincnégy szá­zalékkal nő az áruválaszték üzleteink­ben, S ml egyebet mondhat erre a néze- lődő-vásárló: úgy legyen! — nemcsak a saját életével, a máso- odúiba. Száz napnál Is többet töltött kával Is. Hirtelen megborzongok: sem- Spilberg várában, majd Innen a kö- ral kedvem többé a volán mellé ülnll zeli obrovlcel fenyltőházba vitték. Igaz, e kegyetlen hangulat hamar el- ahol további 1200 nap fogság követ­múlik. Azon nyomban, ahogy újra be- kezett. „Fogságom naplőjá“-nak törté­vetem magam a tömegbe, és sodró- nete innen, ebből a kegyetlen várbör- dok az egyik mellékutcán keresztül a tönből Is szól. piac felé. Ha csak tehetem, minden így aztán nem véletlen* hogy a ország minden városában elmegyek a Brnóban tanuló magyar nemzetiségű helyi piacra, mert a piac nagyon sok diákok, amikor évekkel ezelőtt klu- mlndenről árulkodik. A brnói kO- bot alakítottak, Kazinczy! választot- lönösképpen. Európa-hlrű piac, amely ták névadójukul. Dél-Szlovákláből év- nemcsak szép, hanem választékban Is ről évre egyre több diák tanul Brnó- gazdag. Bár lassan már dél felé Jár han a ]. E. Purkyné Egyetem kOlön- H7 Idő, mégis bőséges az áruválasz- tanszékein, elsősorban a mOsza­ték: minden korai zöldség kapható vt.ép minőségben, elfogadható árakon, k! irányzatokon. A klubnak neve van, y a kofák is kedvesek: ízesen szólít- de sajnos mindmáig nem tudtak egy ■mtják az embert, megnyerőén kínál- biztos állandó találkahelyet blztosí- ják portékájukat, viccelődnek huncut- jngguknak. Így egy-egy összejö­kodnak a vevővel. S a piactér köze- ^ , ■, x « nén álló különös kút körül hasonló vetel alkalmával egyik-másik kávé- képj fogad, mint a hét évvel ezelőtti ház, étterem helyiségeit bérelik. Re- éjszaka. Fiatalok sétálgatnak, beszél- mélik viszont, hogy állandó jellegű getnek, eszegetnek, és csókolóznak. kultúrműsor betanulásával, tánccso- Gondolom, e kedves kép után hadd port megalakításával valamelyik kör­jöjjön megint egy k^morabb, ezért művelődési házban otthonra ta­felkapaszkodom a dombtetőén álló Spllbergbe. Gyászos színtér ez a vár, Iáinak. Elmondják, hogy Jó Itt dlák- hlszen a Habsburg-monarchia alatt nak, főiskolásnak lenni, hiszen a kel­számos magyar Jelesség raboskodott lemes emberek lakta, remek hangu- itt, egyebek között a kor nagy egyé- városban a tanulás Is könnyeb­A fStér a piheiiffki' A legnagyoM alaptorflletű kiállftécsarnok a Rcfnnda ben megy. S a kezdett nyelvi nehéz­ségeket Is hamar leküzdik, mert eb­ben nagy-nagy támogatást, segítséget kapnak nemcsak Idősebb diáktársaik­tól, hanem tanáraiktól, környezetük­től is. A várból lejövet újra a biztos tájé­kozódási pontot, az állomás épületét veszem célba. A régi pályaudvaron most is nagy a nyüzsgés. Még Javá­ban érkeznek a közszükségleti cikkek nemzetközi vásárára az üzletkötők, a kiállítók és főleg a látogatók. A vá- íár, mely épp most nyitotta ki kapuit, sorrendben a tizennegyedik. Innen csak néhány percnyi járásra van a vásárváros, amely már ünnepi dísz­ben fogadja a napi több ezer, hétvé­geken több tízezer látogatót. A het­venöt hektáros területen Idén 37 or­szág állította ki szebbnél szebb jobbnál Jobb közszükségleti termé kelt. A kiállltócsarnokokat Járva a látvány pazar, s azonnal arra gondo­lok, bárcsak mindez folyamatosan kapható Is lenne az üzletekben.. .1 Ha e rengeteg termék egy része — ki tudja, pontosan, milyen oknál fog­va — nem Iratkozna fel előbb vagy utóbb a hiánycikkek listájára, milyen Jó lenne. Én a véletlen folytán a bútorokat kiállító csarnokkban kezdem a néze­lődést. Őszintén szólva, kellemesen meglepődöm, elcsodálkozom, hogy mi­re képes bútoriparunk. Hiszen min­den igényt kielégítő, a nemzetközi A klta «taM fiStÜr A tér sarVshan kiállított antóranct

Next

/
Thumbnails
Contents