Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-05-17 / 20. szám

2 iáéiig ^li^lTO/JElENT.^ A tudományos-műszaki forradalom Korunk talán legbonyolultabb jelensége, mely meg­határozd szerepet játszik a társadalom életiében és fej- Ifidésében. A termelőerők fejlődését is elsősorban a ki­bontakozó tndományos-mfiszaki forradalom határozza meg. Miről is van tnlajdonképpen szó? A termelés és a tudomány kapcsolatában mind meg- határozábbá válik a tudomány. A termelés egyre in­kább a tudomány technológiai alkalmazásának területé­vé válik, sőt egyes területeken a tudományos tevékeny­ség összefonódik a termeléssel, mert eredménye közvet­lenül a termékekben, illetve a szolgáltatásokban reali­zálódik. Ez tapasztalható például az atomkutatás terü­letén csakúgy, mint az elektronikai, gyógyszerkémiai vagy biológiai kutatásokban. A tudomány közvetlen ferm.elöeróvé válásának útjai és módjai sokrétűek. A legfontosabb tendenciákat a következőkben lehet összefoglalni: — Felgyorsul a tudományos kutatások fejlesztése. A társadalom egyre többet fordft a tudományos kutatá­sokra, a foglalkoztatottaknak mind nagyobb része dol­gozik ezen a területen. — Megnő a mérnöki és technikusi tevékenység jelen­tősége és mennyisége a gépek, berendezések, anyagok felhasználásának, a technológiai folyamatok és a mun­kaszervezés formáinak kialakitásában. — A tudomány eredményei gyorsabban és közvetle­nebbül kerülnek be a termelésbe, vagyis lerövidül az a ciklus, amely a találmánytól a termékkibocsátásig eltelik. — Fokozódik a termékek cserélődésének üteime a ter­melésben. — A fejlődés velejárója, hogy a tudományos tevé­kenység szervezetileg is egy.esül a termeléssel. — A tudományos munka is fokozatosan értékalkotó­vá válik. Vonatkozik ez elsősorban a fejlesztő és al­kalmazott kutatásokra, de néhány területen már az alapkutatás eredményei is közvetlenül a termékekben jelennek meg (pl. atomipar, elektronikai ipar stb.). — A termelési költségekben is jelentősen nő a tudo­mányos kutatási ráfordítások aránya. A tudományos-műszaki forradalom az egész világon kibontakozik, és ezért a legfejlettebb tőkésországokban is jelen van. Legnagyobb hatásfokkal azonban csak a szocializmusban, illetve a kommunizmus épftésében fejt­heti ki hatását, mivel jellegénél fogva megköveteli a termelés nagyfoké társadalmasftását. A tudományos-műszaki forradalom a termelés hatal­mas növekedését eredmépyezi, és ez a kapitalizmusban a piac korlátaiba ütközik. Kibontakozásához átfogó, az egész népgazdaságra kiterjedő komplex hosszú távú ter­vekre van szükség, ami a kapitalizmus viszonyai kö­zött lehetetlen. Fontos következménye az Is, hogy meg­szünteti a régi munkamegosztást, mindenekelőtt a szel­lemi és a fizikai munka éles szétválasztását, ez pedig a tőkés társadalom létét fenyegeti. A fent emlfteitt korlátok a szocializmusban nem lé­teznek, illetve elhárlthatók a termelés fokozódó társa­dalmasításával. A tudományos-műszaki forradalom azon­ban nem bontakozik ki önmagától, hanem ezt a folya­matot tudatosan kell szervezni és irányítani. Mindenek­előtt ki kell szélesíteni a tudomány és a technika fej­lesztését, mivel már nem az egyes tudományos eredmé­nyeken van a hangsúly, hanem az egész termelésen. Ezért a kutatásokat céltudatosan kell összpontosítani a legfontosabb kérdések megoldására. Ma már nem elég eljutni az új kutatási eredményekhez, hanem gondos­kodni kell azok széles körű bevezetéséről is. Ezt a fel­adatot hivatottak ellátni a kutatási-termelési egyesülé­sek, melyekben szervezetileg kapcsolódik össze a kuta­tás, tcirvezés és a termelés. , A tudományos-műszaki forradalom lehetőségeinek ösz- szekapcsolása a szocialista társadalom előnyeivel a szo­cialista állam egységes tudománypolitikájában jut kife­jezésre. Ennek értelmében fel kell használni a legfej­lettebb tőkésországoknak a tudományos-műszaki forra­dalomban elért eredményeit, valamint fel kell tárni azokat az új módszereket, lehetőségeket, amelyek csak az össztársadalmi tulajdon alapján valósulhatnak meg. A fejlett szocializmus kibontakozó anyagi-műszaki bá­zisa tehát egyre több olyan elemet is magában foglal majd, amelyet a legfejlettebb tőkésországokban sem ta­lálhatunk meg. A tudományos-műszaki forradalom a kapitalizmusban azzal fenyeget, hogy felborul az egyensúly a társadalom és a természeti környezet között, mert a társadalmi-gaz­dasági újratermelés gyorsabb mint a természeti. A társadalom és a természet „újratermelése“ azonban nem általában kerül ellentétbe, sőt ez a probléma nem is új keletű. Marx már Rodbertns nézeteit bírálva rámu­tatott: „Minden termelési ágban újratermelés megy vég­be, de ez az újratermelés csak a mezőgazdaságban esik egybe a természetével az iparban azonban nőm. Ezért az utóbbiban a termék természeti formájában nem válik ismét saját újratermelése elemévé “ Ez az ellentmondás csak a kapitalizmus feltételei között látszik megoldha­tatlannak. A szocializmusban a társadalmi tervezés alapján biz­tosítani lehet a gazdaság és a természet egyensúlyát, meg lehet védeni az ember természeti környezetét. A tudományos-műszaki forradalom a szocialista nem­zetközi integrációval (KGST) is összekapcsolódik. Ez az integráció lehetővé teszi a tudományos eredmények gyorsabb elterjedését és felhasználását. Napjaink gazdasági kérdéseinek a megoldása szoro­san összefügg a tndományos-mfiszaki forradalom adta lehetőségek kiaknázásával, ezért a párt és a kormány megkülönböztetett figyelmet szentel ennek e problémá­nak. HARNA ISTVÁN mérnök, főiskolai docens A szocialista emberforiaálásért Szlovákia egyre Iparo­sodó, űjabb és újabb üze­mekkel, gyárakkal, je­lentős létesítményekkel gazdagodó Járásában, a lévaiban (Levlce) nagy gondot fordítanak a szisz-tagok sokoldalú nevelésére. Szakmai, Ideológiai és politikai téren egyaránt lehetőséget teremtenek, hogy tudásukat, Ismereteiket tovább gyarapítsák. Felbecsülhetetlen értékű munkát végeznék e téren a járás kommunistái, a pártszerve­zetek lektorcsoportjai, előadót. A pártszer­vezetek tagtelöltjeit az ifjú kommunisták Is­kolájának előadásain Ismertetik meg a CSKP politikai irányvonalával, a párttagok kötelességeivel Jelenleg háromszáznegyven- hárman látogatják ezeket az előadásokat, amelyeket gyakorlott, a fiatalok lélektanát Ismerő előadók tartanak. A marxista-leninista esti egyetemire a já­rás egyes munkahelyeiről azokat a fiatalo­kat javasolják akik érdeklődésük, politikai hozzáállásuk miatt az átlagnál többre hiva­tottak, A marxista-leninista esti egyetemet 29 SZlSZ-tag látogatja, kiemelkedő ered­ménnyel. A lévai járás kommunistái a XVII. pártkongresszusig jelentős mértékben sze­retnék megfiatalítani a tagállományt. Szép eredményeket értek el ezen a téren már eddig is, hiszen az utóbbi években 358 szisz-tagot vettek tel. Nincsenek viszont megelégedve azzal, hogy csupán 188 tag­jelöltnél volt jótálló a SZISZ-szervezet. A SZISZ iárásl bizottsága és a járási pártbi­zottság a jövőben nagyobb figyelmet fordít arra, hogy a 35 éven aluli párttagjelöltek ajánlóinak egyike az alapszervezet legyen. Külön szorgalmazzák a nők tagjelöltségét, különösen olyan üzemekben, ahol többsé­gükben nők dolgoznak, és a szocialista bri­gádmozgalomban szép eredményeket érnek el. A lévai Járás munkásfiataljai, az üzemek ifjú dolgozói nemcsak politikai téren képe­zik magukat, szakmai Ismereteiket Is állan­dóan gyarapítják, az újítómozgalomban pe­dig kaníatoztatják. Jő példával járnak elöl főleg a fémfeldolgozó-, a textil-, a bőr-, az élelmiszer- és építőiparban dolgozó fiata­lok. Említésre érdemes, h.ogy az újítási ja­vaslatok hatvan százalékát is 35 évnél fia­talabbak nyújtották be. Több javaslatot el is fogadtak, sőt a gyakorlatban már alkal­mazzák is, például a Tolmácsl (Tlmaöe) Gépgyár dolgozójának, Ladislav Drapkának a javaslatát, amely 63 450 koronás megta­karítást eredményezett a gyárnak. A járási pártbizottság és valamennyi tö­megszervezet a jövőben még nagyobb fi­gyelmet fordít a fiatalokra: lehetőségeik­hez mérten segíteni akarják sokrétű tevé­kenységüket. (benyák) IFJÚ MEZŐGAZDÁSZOK KITÜNTETÉSE A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok, a falusi SZISZ-aiapszervezetek több mint száz képviselőjének részvételével országos aktí­vaértekezletet tartottak Prágában. Az érte kezleten értékelték az Ifjúság részvételét a mezőgazdasági élelmiszeripari szakágazat feladatainak teljesítésében, a fiatal szak emberek kicserélték tapasztalataikat A fiatalok egyre többet vállalnak maguk ra. Tavaly nyáron, főleg az aratásban több mint kétszázezer fiatal, ősszel pedig még többen, mintegy négyszázezren segédkeztek a felgyülemlett munkákban. Ami még ennél li örvendetesebb: rövidebb vagy hosszabb lejáratú védnökséget vállalnak bizonyos ve­tésterületek fölött, hogy azokról teljes egé­szében ők gondoskodnak. Tavaly ilyen mó­don mintegy 60 ezer hektárt, elsősorban tömegtakarmányt, cukorrépát és kukoricát gondoztak. Oj mozzanat az, Ifjúság törekvésében a nehezen hozzáférhető füves területek leka­szálása és betakarítása. Tavaly e terüle­tekről húszezer 300 tonna szénát gyűjtöttek össze a mezőgazdasági üzemeknek. Nem fe­ledkezhetünk meg a legkisebbekről, a pio­nírokról sem, akik tavaly 31 ezer hektár rétet és legelőt tisztítottak meg a kövek­től. Az Ifjúsági Fényszóró őrjáratai 1004 hek­tár parlagon heverő területet fedeztek fel. s ebből 613 hektárt már meg is műveltek. Több mint 12 millió korona a haszna a 900 megvalósított újítási javaslatnak. Az ered­ményeket értékelve a SZISZ Központi Bi­zottsága 85 ifjúsági munkacsoportnak, komp­lex racionalizáló brigádnak, alapszervezet­nek, pionírcsapatnak és kiváló dolgozónak kitüntetést nyújtott át. Ezek közé tartozik 8 trnaval iárásból a chtelnioal szövetkezet kombájnosa, Josef Kysellca, aki nyáron 374 hektár gabonát, ősszel pedig 183 hektárnyi kukoricát takarított be, s közben 630 li­ter gázolajat takarított meg. (pij Amit teszünk, másokért tesszük Tíz évvel ezelőtt dr. Majer Lajos rendőrfő­hadnagy maga sem gondolta volna, hogy vala­ha egyenruhát ölt magára, s heáll a rend őrei­nek soraiba, azok közé, akiknek a munkájá­ról a közvélemény oly keveset tud, s ennél fogva igen sokszor felületesen is ítéli meg. A gimnáziumi évek alatt sok minden megfordult a fejében, számára sem volt egyszerű a pálya- választás, mert már azokban az években Is. amikor ö érettségizett, nehéz volt csupán érett­ségi bizonyítvánnyal minden igényt kielégítő munkahelyet találni. Érettségi után a vasúthoz került, ahol mint munkás dolgozott. Szerette a munkáját, de azért a lelke mélyén mindig érezte, hogy en­nél többre vágyik, sőt többre is képes. Még mielőtt azonban fordíthatott volna a sorsán, megkapta a katonai behívóját. A két év a had­seregnél számára Is olyan volt, mint, minden­ki másnak, csupán abban különbözött, hogy 6 mindig a legjobbak közé tartozott. Feladatait igyekezett a lehető legjobban elvégezni. Akkor még nem tudta, hogy éppen ez lesz az, ami meghatározza életét. Felettesei érté­kelték a kötelességtudó fiatal igyekezetét, ami meglátszott az előmenetelén Is, mert alhad­nagyként szerelt le, de még ezt megelőzően párttagjeiOIt lett. Ezek után érthető, hogy fel­figyeltek rá a dunaszerdahelyl (Dun. Streda) járás vezetői Is, és felkérték, lépjen a közbiz­tonsági szervek szolgálatába. A kínálat ke­csegtetőnek látszott, már csak azért Is, mert ígéretet kapott arra, hogy tanulmányait főis­kolán folytathatja. A nagymegyeri (Calovo) körzeti parancsnok­ságra került. Szolgált, mint mindenki más, s közben a főiskolai továbbtanulásról álmodo­zott. Ehhez azonban előbb el kellett végeznie a rendőri alapiskolát, így 1973—1974-ben Gel- nlcában tanult. Utána visszakerült a nagyme­gyeri körzeti parancsnokságra, s újabb három év telt el, míg végre teljesült a vágya. Fel­vették a prágai rendőr-főiskolára, ahol jogot tanult. Tanulmányait befejezve Ounaszerdahe lyen Igen felelősségteljes beosztásba került: a baleseti osztály parancsnoka lett. Itt kemény munka várt rá, mert a motorlz- mus ebben a Járásban Is rohamos fejlődésnek Indult az utóbbi években. Fekvésénél fogva , azok közé a járások közé tartozik, ahol ugyan­csak nagy gonddal és hozzáértéssel kell szer­vezni és Irányítani a közúti forgalmat. „Olyan ez a járás, mint egy átjáröház“ — mondotta Majer Lajos főhadnagy, és ebben nagyon Is igaza van,, mert a járást átszelő nemzetközi főúton szinte egymást érik a hatalmas kamio­nok. Baleseti statisztikában „előkelő“ helyet fog­lal el a járás. Tavaly például több mint há­romszáz balesethez kellett kivonulnia Majer Lajos főhadnagy csoportjának. A kilenc halá­los kimenetelű baleset meg Igazán nem arra vall, hogy ülhetnek a babérjaikon a baleseti osztály dolgozót. A balesetek kivizsgálása nem tartozik a kellemes feladatok közé, de talán még ennél Is nehezebb — legalábbis sokkal több Időt Igénylő — a megelőzés. A baleseti osztály munkatársai parancsnokuk Irányításá­val számtalan előadást tartanak minden évben a járás Iskoláiban és üzemeiben, azonkívül széles körű propagandát fejtenek ki a balese­tek megelőzése végett. Amikor megkérdeztem Majer Lajostól, hogy milyennek tartja a munkáját, hivatását, habo­zás nélkül mondta; „Nehéz, de szép a ml hi­vatásunk. Nehéz, mert mindig készen kell áll­nunk feladataink teljesítésére. Szép, mert hi­szen, mindent, amit teszünk, másokért tesszük. £s ez így van akkor Is, ha sokan ezt másként látják. Azoknak, akik azt állítják, hogy kényel­mes a ml foglalkozásunk, csak azt ajánlhatom: lépjenek a sorainkba, majd meglátjáki Külön­ben én nem bántam meg a választásomat, pe­dig a munkám mellett a családomon kívül alig marad Időm szórakozásra és egyéb kedvtelés­re.“ KAMOCSAI IMRE A szó nem elég PRAGA83, A tenyér vonalaiból Állító­lag ki lehet olvasni az em­ber sorsát. Személy szerint nagy előszeretettel tanul­mányozom barátaim tenye­rének vonalait, ezért tréfá­san fósnönek is hívnak, de ez valóban csak tréfa. Ettől függetlenül roppant érdekel, hogy tulafdonképpen milye­nek is vagyunk mi, emberek. Hogyan viszonyulunk egy­máshoz, miben látjuk az élet értelmét? Mert tréfa ide, tréfa oda, az ember viselke­dését a tenyér vonalai a legkevésbé befolyásolják. Ez íellemünkhől fakad. Borzasztóan bosszant, ha látom, hogy a fiatalok nem tudnak magukkal mit kez­deni. Néha annyi a fölös energiájuk, hogy nem fér­nek a bőrükbe. Vagy a má sik véglet: teljesen közöm­bösen szemlélik az őket kö­rülvevő világot. Leg f eltebb az érdekli őket, hogy mi­lyen ÚJ divatholmlt kaptak a boltban. Sokan vannak, a- kik egyszerűen csak úsznak az árral. A Járási népműve­lési központban emberekkel dolgozom, alkalmam van megfigyelni ezeket a fonák­ságokat. Városunkban két kisszín- padi együttes működik, az egyiknek én is a tagja va­gyok. Műsorainkkal járjuk a falvakat, és néha bizony attól tartunk, hogy a közön­ség nem érti meg, mit aka­runk mondani. Együttesünk vezetője és egyben szervező­je, Mlchal Búza rendszerint meglehetősen igényes mű­sort ír. S mert a mai fiata­lokról sokan eléggé lesújtó véleménnyel vannak, hogy csak a tánc, a diszkó ér­dekli őket, más semmi, jól­esik, ha megértik a műso­runk mondanivalóját, és vi­tába szállnak. Legutóbbi műsorunkat még­is kissé aggódva „bocsátot­tuk útjára“. Michal Búza Még nem című összeállításá­val az emberiséget foglal­koztató békeharc témájára írott színpadi munkával lép­tünk a közönség elé. Nem a szórakoztatás szándékával, hanem azért, hogy felrázzuk azokat, akiket esetleg hide­gen hagy a kérdés. Magunk is meglepődtünk, hogy a da­rabot milyen lelkesedéssel fogadták a fiatalok. Ez meg­erősítette azt a hitünket, hogy egyben valamennyien megegyezünk: békében és lehetőleg még jobban aka­runk élni, mint eddig-. Perszé, ehhez nem elég sak kimondani, bármennyi­re édes is számunkra az a szó, hogy béke, ezért tenni is kell. Minden nap a mun­kahelyen, a magánéletben. Mindenesetre a darab két előadásának tiszta bevéte­lét felajánlottuk a béke-vt- lágközgyűlés szolidaritási alapjára. Mert a szó nem elég. KVETA MAGEROVÄ, a Splűská Nová Ves-1 Járási Művelődési Köz­pont 21 éves dolgo­zója

Next

/
Thumbnails
Contents