Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-17 / 20. szám
2 iáéiig ^li^lTO/JElENT.^ A tudományos-műszaki forradalom Korunk talán legbonyolultabb jelensége, mely meghatározd szerepet játszik a társadalom életiében és fej- Ifidésében. A termelőerők fejlődését is elsősorban a kibontakozó tndományos-mfiszaki forradalom határozza meg. Miről is van tnlajdonképpen szó? A termelés és a tudomány kapcsolatában mind meg- határozábbá válik a tudomány. A termelés egyre inkább a tudomány technológiai alkalmazásának területévé válik, sőt egyes területeken a tudományos tevékenység összefonódik a termeléssel, mert eredménye közvetlenül a termékekben, illetve a szolgáltatásokban realizálódik. Ez tapasztalható például az atomkutatás területén csakúgy, mint az elektronikai, gyógyszerkémiai vagy biológiai kutatásokban. A tudomány közvetlen ferm.elöeróvé válásának útjai és módjai sokrétűek. A legfontosabb tendenciákat a következőkben lehet összefoglalni: — Felgyorsul a tudományos kutatások fejlesztése. A társadalom egyre többet fordft a tudományos kutatásokra, a foglalkoztatottaknak mind nagyobb része dolgozik ezen a területen. — Megnő a mérnöki és technikusi tevékenység jelentősége és mennyisége a gépek, berendezések, anyagok felhasználásának, a technológiai folyamatok és a munkaszervezés formáinak kialakitásában. — A tudomány eredményei gyorsabban és közvetlenebbül kerülnek be a termelésbe, vagyis lerövidül az a ciklus, amely a találmánytól a termékkibocsátásig eltelik. — Fokozódik a termékek cserélődésének üteime a termelésben. — A fejlődés velejárója, hogy a tudományos tevékenység szervezetileg is egy.esül a termeléssel. — A tudományos munka is fokozatosan értékalkotóvá válik. Vonatkozik ez elsősorban a fejlesztő és alkalmazott kutatásokra, de néhány területen már az alapkutatás eredményei is közvetlenül a termékekben jelennek meg (pl. atomipar, elektronikai ipar stb.). — A termelési költségekben is jelentősen nő a tudományos kutatási ráfordítások aránya. A tudományos-műszaki forradalom az egész világon kibontakozik, és ezért a legfejlettebb tőkésországokban is jelen van. Legnagyobb hatásfokkal azonban csak a szocializmusban, illetve a kommunizmus épftésében fejtheti ki hatását, mivel jellegénél fogva megköveteli a termelés nagyfoké társadalmasftását. A tudományos-műszaki forradalom a termelés hatalmas növekedését eredmépyezi, és ez a kapitalizmusban a piac korlátaiba ütközik. Kibontakozásához átfogó, az egész népgazdaságra kiterjedő komplex hosszú távú tervekre van szükség, ami a kapitalizmus viszonyai között lehetetlen. Fontos következménye az Is, hogy megszünteti a régi munkamegosztást, mindenekelőtt a szellemi és a fizikai munka éles szétválasztását, ez pedig a tőkés társadalom létét fenyegeti. A fent emlfteitt korlátok a szocializmusban nem léteznek, illetve elhárlthatók a termelés fokozódó társadalmasításával. A tudományos-műszaki forradalom azonban nem bontakozik ki önmagától, hanem ezt a folyamatot tudatosan kell szervezni és irányítani. Mindenekelőtt ki kell szélesíteni a tudomány és a technika fejlesztését, mivel már nem az egyes tudományos eredményeken van a hangsúly, hanem az egész termelésen. Ezért a kutatásokat céltudatosan kell összpontosítani a legfontosabb kérdések megoldására. Ma már nem elég eljutni az új kutatási eredményekhez, hanem gondoskodni kell azok széles körű bevezetéséről is. Ezt a feladatot hivatottak ellátni a kutatási-termelési egyesülések, melyekben szervezetileg kapcsolódik össze a kutatás, tcirvezés és a termelés. , A tudományos-műszaki forradalom lehetőségeinek ösz- szekapcsolása a szocialista társadalom előnyeivel a szocialista állam egységes tudománypolitikájában jut kifejezésre. Ennek értelmében fel kell használni a legfejlettebb tőkésországoknak a tudományos-műszaki forradalomban elért eredményeit, valamint fel kell tárni azokat az új módszereket, lehetőségeket, amelyek csak az össztársadalmi tulajdon alapján valósulhatnak meg. A fejlett szocializmus kibontakozó anyagi-műszaki bázisa tehát egyre több olyan elemet is magában foglal majd, amelyet a legfejlettebb tőkésországokban sem találhatunk meg. A tudományos-műszaki forradalom a kapitalizmusban azzal fenyeget, hogy felborul az egyensúly a társadalom és a természeti környezet között, mert a társadalmi-gazdasági újratermelés gyorsabb mint a természeti. A társadalom és a természet „újratermelése“ azonban nem általában kerül ellentétbe, sőt ez a probléma nem is új keletű. Marx már Rodbertns nézeteit bírálva rámutatott: „Minden termelési ágban újratermelés megy végbe, de ez az újratermelés csak a mezőgazdaságban esik egybe a természetével az iparban azonban nőm. Ezért az utóbbiban a termék természeti formájában nem válik ismét saját újratermelése elemévé “ Ez az ellentmondás csak a kapitalizmus feltételei között látszik megoldhatatlannak. A szocializmusban a társadalmi tervezés alapján biztosítani lehet a gazdaság és a természet egyensúlyát, meg lehet védeni az ember természeti környezetét. A tudományos-műszaki forradalom a szocialista nemzetközi integrációval (KGST) is összekapcsolódik. Ez az integráció lehetővé teszi a tudományos eredmények gyorsabb elterjedését és felhasználását. Napjaink gazdasági kérdéseinek a megoldása szorosan összefügg a tndományos-mfiszaki forradalom adta lehetőségek kiaknázásával, ezért a párt és a kormány megkülönböztetett figyelmet szentel ennek e problémának. HARNA ISTVÁN mérnök, főiskolai docens A szocialista emberforiaálásért Szlovákia egyre Iparosodó, űjabb és újabb üzemekkel, gyárakkal, jelentős létesítményekkel gazdagodó Járásában, a lévaiban (Levlce) nagy gondot fordítanak a szisz-tagok sokoldalú nevelésére. Szakmai, Ideológiai és politikai téren egyaránt lehetőséget teremtenek, hogy tudásukat, Ismereteiket tovább gyarapítsák. Felbecsülhetetlen értékű munkát végeznék e téren a járás kommunistái, a pártszervezetek lektorcsoportjai, előadót. A pártszervezetek tagtelöltjeit az ifjú kommunisták Iskolájának előadásain Ismertetik meg a CSKP politikai irányvonalával, a párttagok kötelességeivel Jelenleg háromszáznegyven- hárman látogatják ezeket az előadásokat, amelyeket gyakorlott, a fiatalok lélektanát Ismerő előadók tartanak. A marxista-leninista esti egyetemire a járás egyes munkahelyeiről azokat a fiatalokat javasolják akik érdeklődésük, politikai hozzáállásuk miatt az átlagnál többre hivatottak, A marxista-leninista esti egyetemet 29 SZlSZ-tag látogatja, kiemelkedő eredménnyel. A lévai járás kommunistái a XVII. pártkongresszusig jelentős mértékben szeretnék megfiatalítani a tagállományt. Szép eredményeket értek el ezen a téren már eddig is, hiszen az utóbbi években 358 szisz-tagot vettek tel. Nincsenek viszont megelégedve azzal, hogy csupán 188 tagjelöltnél volt jótálló a SZISZ-szervezet. A SZISZ iárásl bizottsága és a járási pártbizottság a jövőben nagyobb figyelmet fordít arra, hogy a 35 éven aluli párttagjelöltek ajánlóinak egyike az alapszervezet legyen. Külön szorgalmazzák a nők tagjelöltségét, különösen olyan üzemekben, ahol többségükben nők dolgoznak, és a szocialista brigádmozgalomban szép eredményeket érnek el. A lévai Járás munkásfiataljai, az üzemek ifjú dolgozói nemcsak politikai téren képezik magukat, szakmai Ismereteiket Is állandóan gyarapítják, az újítómozgalomban pedig kaníatoztatják. Jő példával járnak elöl főleg a fémfeldolgozó-, a textil-, a bőr-, az élelmiszer- és építőiparban dolgozó fiatalok. Említésre érdemes, h.ogy az újítási javaslatok hatvan százalékát is 35 évnél fiatalabbak nyújtották be. Több javaslatot el is fogadtak, sőt a gyakorlatban már alkalmazzák is, például a Tolmácsl (Tlmaöe) Gépgyár dolgozójának, Ladislav Drapkának a javaslatát, amely 63 450 koronás megtakarítást eredményezett a gyárnak. A járási pártbizottság és valamennyi tömegszervezet a jövőben még nagyobb figyelmet fordít a fiatalokra: lehetőségeikhez mérten segíteni akarják sokrétű tevékenységüket. (benyák) IFJÚ MEZŐGAZDÁSZOK KITÜNTETÉSE A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok, a falusi SZISZ-aiapszervezetek több mint száz képviselőjének részvételével országos aktívaértekezletet tartottak Prágában. Az érte kezleten értékelték az Ifjúság részvételét a mezőgazdasági élelmiszeripari szakágazat feladatainak teljesítésében, a fiatal szak emberek kicserélték tapasztalataikat A fiatalok egyre többet vállalnak maguk ra. Tavaly nyáron, főleg az aratásban több mint kétszázezer fiatal, ősszel pedig még többen, mintegy négyszázezren segédkeztek a felgyülemlett munkákban. Ami még ennél li örvendetesebb: rövidebb vagy hosszabb lejáratú védnökséget vállalnak bizonyos vetésterületek fölött, hogy azokról teljes egészében ők gondoskodnak. Tavaly ilyen módon mintegy 60 ezer hektárt, elsősorban tömegtakarmányt, cukorrépát és kukoricát gondoztak. Oj mozzanat az, Ifjúság törekvésében a nehezen hozzáférhető füves területek lekaszálása és betakarítása. Tavaly e területekről húszezer 300 tonna szénát gyűjtöttek össze a mezőgazdasági üzemeknek. Nem feledkezhetünk meg a legkisebbekről, a pionírokról sem, akik tavaly 31 ezer hektár rétet és legelőt tisztítottak meg a kövektől. Az Ifjúsági Fényszóró őrjáratai 1004 hektár parlagon heverő területet fedeztek fel. s ebből 613 hektárt már meg is műveltek. Több mint 12 millió korona a haszna a 900 megvalósított újítási javaslatnak. Az eredményeket értékelve a SZISZ Központi Bizottsága 85 ifjúsági munkacsoportnak, komplex racionalizáló brigádnak, alapszervezetnek, pionírcsapatnak és kiváló dolgozónak kitüntetést nyújtott át. Ezek közé tartozik 8 trnaval iárásból a chtelnioal szövetkezet kombájnosa, Josef Kysellca, aki nyáron 374 hektár gabonát, ősszel pedig 183 hektárnyi kukoricát takarított be, s közben 630 liter gázolajat takarított meg. (pij Amit teszünk, másokért tesszük Tíz évvel ezelőtt dr. Majer Lajos rendőrfőhadnagy maga sem gondolta volna, hogy valaha egyenruhát ölt magára, s heáll a rend őreinek soraiba, azok közé, akiknek a munkájáról a közvélemény oly keveset tud, s ennél fogva igen sokszor felületesen is ítéli meg. A gimnáziumi évek alatt sok minden megfordult a fejében, számára sem volt egyszerű a pálya- választás, mert már azokban az években Is. amikor ö érettségizett, nehéz volt csupán érettségi bizonyítvánnyal minden igényt kielégítő munkahelyet találni. Érettségi után a vasúthoz került, ahol mint munkás dolgozott. Szerette a munkáját, de azért a lelke mélyén mindig érezte, hogy ennél többre vágyik, sőt többre is képes. Még mielőtt azonban fordíthatott volna a sorsán, megkapta a katonai behívóját. A két év a hadseregnél számára Is olyan volt, mint, mindenki másnak, csupán abban különbözött, hogy 6 mindig a legjobbak közé tartozott. Feladatait igyekezett a lehető legjobban elvégezni. Akkor még nem tudta, hogy éppen ez lesz az, ami meghatározza életét. Felettesei értékelték a kötelességtudó fiatal igyekezetét, ami meglátszott az előmenetelén Is, mert alhadnagyként szerelt le, de még ezt megelőzően párttagjeiOIt lett. Ezek után érthető, hogy felfigyeltek rá a dunaszerdahelyl (Dun. Streda) járás vezetői Is, és felkérték, lépjen a közbiztonsági szervek szolgálatába. A kínálat kecsegtetőnek látszott, már csak azért Is, mert ígéretet kapott arra, hogy tanulmányait főiskolán folytathatja. A nagymegyeri (Calovo) körzeti parancsnokságra került. Szolgált, mint mindenki más, s közben a főiskolai továbbtanulásról álmodozott. Ehhez azonban előbb el kellett végeznie a rendőri alapiskolát, így 1973—1974-ben Gel- nlcában tanult. Utána visszakerült a nagymegyeri körzeti parancsnokságra, s újabb három év telt el, míg végre teljesült a vágya. Felvették a prágai rendőr-főiskolára, ahol jogot tanult. Tanulmányait befejezve Ounaszerdahe lyen Igen felelősségteljes beosztásba került: a baleseti osztály parancsnoka lett. Itt kemény munka várt rá, mert a motorlz- mus ebben a Járásban Is rohamos fejlődésnek Indult az utóbbi években. Fekvésénél fogva , azok közé a járások közé tartozik, ahol ugyancsak nagy gonddal és hozzáértéssel kell szervezni és Irányítani a közúti forgalmat. „Olyan ez a járás, mint egy átjáröház“ — mondotta Majer Lajos főhadnagy, és ebben nagyon Is igaza van,, mert a járást átszelő nemzetközi főúton szinte egymást érik a hatalmas kamionok. Baleseti statisztikában „előkelő“ helyet foglal el a járás. Tavaly például több mint háromszáz balesethez kellett kivonulnia Majer Lajos főhadnagy csoportjának. A kilenc halálos kimenetelű baleset meg Igazán nem arra vall, hogy ülhetnek a babérjaikon a baleseti osztály dolgozót. A balesetek kivizsgálása nem tartozik a kellemes feladatok közé, de talán még ennél Is nehezebb — legalábbis sokkal több Időt Igénylő — a megelőzés. A baleseti osztály munkatársai parancsnokuk Irányításával számtalan előadást tartanak minden évben a járás Iskoláiban és üzemeiben, azonkívül széles körű propagandát fejtenek ki a balesetek megelőzése végett. Amikor megkérdeztem Majer Lajostól, hogy milyennek tartja a munkáját, hivatását, habozás nélkül mondta; „Nehéz, de szép a ml hivatásunk. Nehéz, mert mindig készen kell állnunk feladataink teljesítésére. Szép, mert hiszen, mindent, amit teszünk, másokért tesszük. £s ez így van akkor Is, ha sokan ezt másként látják. Azoknak, akik azt állítják, hogy kényelmes a ml foglalkozásunk, csak azt ajánlhatom: lépjenek a sorainkba, majd meglátjáki Különben én nem bántam meg a választásomat, pedig a munkám mellett a családomon kívül alig marad Időm szórakozásra és egyéb kedvtelésre.“ KAMOCSAI IMRE A szó nem elég PRAGA83, A tenyér vonalaiból Állítólag ki lehet olvasni az ember sorsát. Személy szerint nagy előszeretettel tanulmányozom barátaim tenyerének vonalait, ezért tréfásan fósnönek is hívnak, de ez valóban csak tréfa. Ettől függetlenül roppant érdekel, hogy tulafdonképpen milyenek is vagyunk mi, emberek. Hogyan viszonyulunk egymáshoz, miben látjuk az élet értelmét? Mert tréfa ide, tréfa oda, az ember viselkedését a tenyér vonalai a legkevésbé befolyásolják. Ez íellemünkhől fakad. Borzasztóan bosszant, ha látom, hogy a fiatalok nem tudnak magukkal mit kezdeni. Néha annyi a fölös energiájuk, hogy nem férnek a bőrükbe. Vagy a má sik véglet: teljesen közömbösen szemlélik az őket körülvevő világot. Leg f eltebb az érdekli őket, hogy milyen ÚJ divatholmlt kaptak a boltban. Sokan vannak, a- kik egyszerűen csak úsznak az árral. A Járási népművelési központban emberekkel dolgozom, alkalmam van megfigyelni ezeket a fonákságokat. Városunkban két kisszín- padi együttes működik, az egyiknek én is a tagja vagyok. Műsorainkkal járjuk a falvakat, és néha bizony attól tartunk, hogy a közönség nem érti meg, mit akarunk mondani. Együttesünk vezetője és egyben szervezője, Mlchal Búza rendszerint meglehetősen igényes műsort ír. S mert a mai fiatalokról sokan eléggé lesújtó véleménnyel vannak, hogy csak a tánc, a diszkó érdekli őket, más semmi, jólesik, ha megértik a műsorunk mondanivalóját, és vitába szállnak. Legutóbbi műsorunkat mégis kissé aggódva „bocsátottuk útjára“. Michal Búza Még nem című összeállításával az emberiséget foglalkoztató békeharc témájára írott színpadi munkával léptünk a közönség elé. Nem a szórakoztatás szándékával, hanem azért, hogy felrázzuk azokat, akiket esetleg hidegen hagy a kérdés. Magunk is meglepődtünk, hogy a darabot milyen lelkesedéssel fogadták a fiatalok. Ez megerősítette azt a hitünket, hogy egyben valamennyien megegyezünk: békében és lehetőleg még jobban akarunk élni, mint eddig-. Perszé, ehhez nem elég sak kimondani, bármennyire édes is számunkra az a szó, hogy béke, ezért tenni is kell. Minden nap a munkahelyen, a magánéletben. Mindenesetre a darab két előadásának tiszta bevételét felajánlottuk a béke-vt- lágközgyűlés szolidaritási alapjára. Mert a szó nem elég. KVETA MAGEROVÄ, a Splűská Nová Ves-1 Járási Művelődési Központ 21 éves dolgozója
