Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-10 / 19. szám
hez, amelyeknek alapján először a történelemben felfedte a vallás keletkezésének szociális okait, és rámutatott arra, hogy a vallás társadalmi-történelmi jelenség, és mint ahogy a társadalom a fejlődése során feltételeket teremtett keletkezéséhez, úgy elősegíti megszűnését is. A marxizmus-leninízmus feltárta a vallás szociális szerepét is, az egyház az uralkodó kizsákmányoló osztályokkal együttműködve a vallásos eszmék révén egyesítette a társadalom szoclális-anta- gonista rétegeit, ami által hozzájárult megszilárdításához. A vallás és az egyház elemzett küldetése bizonyos mértékben a különböző korokban különböző történelmi jelentőséget kapott, mégpedig attól függően, melyik osztályhoz fűzték közös érdekek. Az egyház „eszmei* küldetését kétféleképpen töltötte be: kihasználta gazdasági és politikai pozíciójából eredő hatalmát; a vallásos tanok terjesztésével, különösképpen azok illuzórikus-kompenzációs hatása révén saját érdekeit védte, amely érdekek lényegében azonosak voltak az uralkodó osztályokéival. Á tömegek ideológiai félrevezetésének fő célja 'az voítj hogy más fényben tüntessék fel, iBlíogadtassák az osztálykN zsákmányoló rendszert, mégpedig mind a rabszolga-, mind a teudallsta-, mind a kapitalista társadalmi-gazdaság rendszert. „A kereszténység szociális elvei felmentették az antik rabszolgarendszert, magasztalták a középkori hűbér- uralmat, és szükség esetén képesek a proletariátus elnyomatását is védeni <. • A keressténvség szociális elvei a kizsák- mányoltaknák a kizsákmányolóktél elszenvedett megaláztatását ágy magyarázzák, hogy dz az eredendő bűn miatti igazságos vezeklés, vagy hogy mindez a végtelenül bölcs teremtő próbatétele azoknál, akik majdan fidvözülni fognak* í— Irta Mars. 'Az elmondottakból kitűnik, hogy a tudományos-ateista nevelés egyik fő feladata az, hogy rávilágítson a materialista és idealista, a tudományos és a vallásos világnézet közötti ellentétre. Ez olyan feladat, amely elősegíti egy átfogó világnézet kialakítását. A tudományos világnézet összeférhetetlen az idealisták szemléletével, a kettő szöges ellentéte egymásnak. A vallásosság £S A VALLASI ELŐÍTÉLETEK LEKÜZDÉSE A FIATALOKNÁL Az ateista nevelés szerves része a tudományos világnézet formálásáviak. Küldetése nem a vallásosság egyszerű elvetése, hanem a hívő megnyerése, hogy vegyen részt az új jövőért folyó küzdelemben; küldetése még a vallásos világnézet tudatos leküzdése és a marxízmus- -lenínízmusnak mint optimista szemléletnek az elsajátítása. A vallásosság hatásának gyöngülése a szocialista társadalomban összefügg a forradalmi politikai, gazdasági, szociális és kulturális változásokkal, ezt tükrözi vissza egyrészt az, hogy mind kevesebben vesznek részt vallási szertartásokon, egyre kevesebb gyermek jár hitoktatásra, másrészt a lakosság különböző rétegeinél mind jobban elmélyült az eszmei-politikai tudat. A szocializmus felszámolta a magántulajdont, a kizsákmányolást, az osztály- és szociális elnyomást, s ezáltal megszűntek a vallás létezéséhez szükséges alapvető feltételek. A szocializmus új szociálgazdasági viszonyai, a vallás és az egyház gyengülő hatása azonban még nem vonja magával a vallási előítéletek, eszmék és hagyományok gépies elhalását. A vallásos előítéletek tovább élnek, és megnyilvánulnak a fiatalok, de a felnőtt lakosság egy csoportjának tudatában és cselekedeteiben Is. A tapasztalat és a szociológiai kísérletek bizonyítják, hogy a szekularizációs folyamat elsősorban a fiataloknál jé- ientkézik, annál a generációnál, amely már az új társadalmi körülmények között nő fel. Ifjúságunk vallásossága érezhetően csökkent és tovább csökken. Ennek ellenére nem szabad lebecsülnünk a fiatalok vallásosságának problémáját és a tudományos ateista nevelés fontosságát. Ez főleg a fiatal generációval kap- "Csolatban alapvető kérdés, hiszen a fiatalokon múlik, milyen lesz a jövőnk. A fiatalok mint speciális szociális korcsoport eszmeileg, politikailag még nem érettek, világnézetük még nincs kiforr- ■ ‘ va. ■ A fiatal generáció társadalmunk politikai, gazdasági és szellemi életének egyik tartalék ereje. ■ Növeli részvételét a politikai társadalmi életben. ■ Demográfiai szempontból a lakosság egyre népesebb csoportját alkotja. ■ Pszichikai és biológiai érésükkel a fiataloknál szociális és korsajátosságok jelentkeznek, mint például az érzékenység, forradalmiság és az ezzel kapcso-. latos szociális aktivitás. Ezek a megállapítások a fiatal generáció reális világnézeti megoszlásából következnek. A vallásossággal szemben fiataljainknál túlsúlyban van az ateista világszemlélet, de csupán a fiatalok egy részét mondhatjuk tudatos ateistáknak. Azokat, akik kritikusan visszautasítják a vallásos világnézetet, s elméletben elsajátítják, a gyakorlatban pedig alkalmazzák a tudományos világnézetet. A fiatalok további népes csoportját azok alkotják, akik világnézete még alakuló- félben van. Sokuk számára közömbös a vallás, és ezzel kapcsolatban nem foglaltak el kritikus álláspontot. A fiatalok ezen csoportja a legfogékonyabb a vallásos és a nem tudományos eszmék befogadására. A harmadik, legkisebb csoportot a hívő fiatalok alkotják, azok, akik vallásosaknak mondják magukat. Ezért a vallásosság leküzdésében, a tudományos ateista nevelésben fontos szempont az egyes csoportok iránt tanúsított megkülönböztetett figyelem, a- mely kizárja a hívők érzetének megsértését, a durva adminisztratív beavatkozást és minden olyan intézkedést, amely valamiképp érzékenyen érintené a fiatalokat. A tudományos ateista nevelés hatékonysága és az, hogy sikerül-e leküzdeni a vallásosságot, attól. is függ, menynyire vagyunk tisztában a fiatalok vallásos előítélete! fennmaradásának okaival. Ezek meghatározásánál meg kell ' vizsgálnunk, hogy: — A vallásosság fennmaradása milyen mértékben függ össze szociális tényezőkkel (fizikai és szellemi munka, a város és a falu közötti különbség, műveltség- beli különbségek, a kispolgári szemléletek fennmaradása stb.j. — Milyen mértékben kapcsolatos egy esetleges atomháború kitörésétől való félelemmel. — Mennyire hatnak a különféle viszonylag állandó jellegű egyházi szertartások, hagyományok és ünnepek. — Milyen mértékben hat a hitoktatás korszerfisitése, mennyire segíti az egyház tevékenysége és a burzsoá propaganda a vallásos nézetek fennmaradását. — Milyen mértékben hatnak a fiatalok életének jellegzetes eseményei — valamelyik hoozzátartozó halála, betegség, depresszió, magány — a vallásos előítéletek megerősödésére. — Milyen mértékben eredményezi oktató-nevelő munkánk hiányossága vagy a tudományos ateista nevelő munka hibái. A fiatalok vallási határozatlansága okainak megállapítása és világnézetük kiforrcrttságának ismerete alapfeltétele a tudományos ateista nevelő munka sikerének.-ees SEGÉDANYAG A POLITIKAI OKTATÁSHOZ Ateista neveléssel a tudománvos viláonézetért A tudományos világnézet elsajátítása és a vele való azonosulás a szocialista öntudat alapja. Attól, hogy miképpen tesszük' magunkévá a tudományos világnézetet, függ az is, hogyan birkózunk meg a szocializmus építésének feladataival, mennyire vagyunk öntudatosak, mennyire szilárd a meggyőződésünk, odaadásunk a szocializmus, a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság eszméiért. „Az emberek öntudatában óriási alkotóerő rejlik, amely a legbonyolultabb feladatok teljesítésére is képes mozgósítani az egész társadalmat. Az élet újfent igazolta Lenin szavainak érvényét: a szocializmus ereje a tömegek öntudatossága“ — hangsúlyozta a CSKP kongresszusi beszámolója.
