Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-05-10 / 19. szám

2 .^G^ITD/JEIENT.^ gazdasAgpolitika A szocialista gazdaságpolitika a kommunista párt és a szocialista állam olyan, a gazdaságirányítás céljait szolgáló irányelveinek, központi döntéseinek és intézke- désminek a rendszere, amely a gazdaság zavartalan, terv­szerű működésének és fejlesztésének folyamatosságát biztosítja, a társadalmi összérdek minél teljesebb érvé­nyesítését tartva szem előtt. A párt és az állam gazda­ságpolitikája különböző idő alatt megvalösfthatönak Ítélt gazdasági célokat, valamint ezek elérésének eszközeit (módszereinek, eljárási elveinek, szabályainak és intéz­ményeinek, valamint fő szervezeti kereteinek meghatá­rozását) foglalja magában. A szocialista országok gazdaságpolitikája tudományo­san megalapozott gazdaságpolitika, mivel kialakításában és gyakorlatában egyaránt a marxista gazdaságtudomá­nyokra, elsősorban a szocializmus politikai gazdaságta­nára épül. A gazdaságpolitikai döntéseket a kérdések jelentősé­gétől függően az egyes párt-, illetve állami szervek hoz­zák. így a párt kongresszusai, központi bizottsága, más szervei és fórumai különböző jelentőségű és időtávra érvényes gazdaságpolitikai irányelveket határoznak meg. Erre építve hoznak az államhatalmi és -igazgatási szer­vek (országgyűlés, kormány stb.) konkrét hatályú gazda­ságpolitikai döntéseket, és gondoskodnak végrehajtásuk eszközeiről, a döntésekben foglalt célok megvalósítása végett. Az általános központi gazdaságpolitikai elhatározások a szerteágazó gazdasági döntések egész rendszerének megalapozását jelentik. Tartalmilag ezek alsóbb fokú és egyre részletesebb döntésekben érvényesülnek. Azt a sok ezer gazdasági döntést, amely nap mint nap külön­böző szinteken történik a népgazdaság egészében, kö­zös szálak kapcsolják össze, amelyekben tükröződik a gazdaságpolitika általános vonala. A gazdaságpolitika különböző lépcsőkön át Így hatol be a legkisebb gaz­dálkodó egységekbe, a vállalatokba. A gazdaságpolitika hosszabb távra vonatkozó mozza­natai a gazdaságpolitikai stratégiát, míg rövidebb távra szóló vonatkozásai a gazdaságpolitika taktikai ré.szét al­kotják. A helyes gazdaságpolitika elsősorban feltételezi azt, hogy az ország adott valóságos helyzetének megfelelően az objektív gazdasági törvények követelményeinek fi­gyelembe vételén alapuljon, kimunkálása és megfogal­mazása a különböző időtávokra eltérő részletességgel és konkrétsággal történjék. A hosszabb távú célokból kell levezetni a rövidebb időre szóló célokat. Végül a célok rendszerén belül is ki kell emelni a súlyponti feladato­kat, a kiemelt jelentőségű mozzanatokat, össze kell őket hangolni részint egymással, részint a többi célokkal. A szocialista gazdaságpolitika fő feladata a párt és az állam általános politikája egészének szolgálata. Ez mindenekelőtt a párt és a munkásosztály vezető szere­pének fenntartását és erősítését jelenti a szocialista társadalom építésében, majd a kommunizmus megvaló­sítása érdekében. A gazdaságpolitika tehát az általános politikán belül a szocializmust építő hatalom ügyét hi­vatott szolgálni. A szocialista gazdaságpolitika az egész társadalom gazdasági tevékenységének iránytűje. A párt és az ál­lam gazdaságpolitikájával olyan feladatokat tűz ki cé­lul, és olyan körülményeket igyekszik teremteni, ame­lyek mellett a gazdasági törvények a legkevesebb ellen­ható tényezőbe ütközve, minél harmonikusabb tenden­ciaként — és ezért a legjobb hatásfokkal — érvénye­sülhessenek. Ennek legfőbb biztosítéka a tervszerűség konkrét érvényesítése, a gazdasági tervezés rendszeré­nek funkcióképes működése. HARNA ISTVÄN mérnök, főiskolai docens Szakemberek a cukorgyárnak TObb mint ezer cukorgyár! szakembert képezett ki har­minc évi fennállása alatt a surányl (Surany) cukorgyár szakmunkásképző iskolája, amely a gyár korszerűsítése miatt egyúttal a dolgozók esti iskolájának szerepét is betölti. Itt képezik át a gyár állományát az új gépi berendezések ke­zelésére. Az Iskola különlegessége, hogy növendékei egy­szerre két szakmát Is tanulnak. A hagyományos cukorgyári szakmán kívül hegesztöl, villanyszerelői és lakatosmesteri képesítést szereznek, hogy a cukorgyári Idényen kívül Is érvényesülhessenek. I. S. Karnyújtásnyira a világmindenség Az amatőr csillagászok őgyallai (Hurbanovo) szlovákiai központja az amatőr csillagászati távcsövek monopolkészltő- je Csehszlovákiában. Az utóbbi tíz év alatt műhelyeiben 250 MDN 120 típusú távcsövet készítettek, amelyek olcsó, köny- nyen hordozható. Newton mintájú távcsövek, 12 centiméter átmérőjű tükOrlencse-rendszerrel. Ezzel 75-szeres nagyítást lehet elérni. Az idén megkezdik a Cassegrain típusú távcsö­vek. gyártását, 15 centiméter átmérőjű lencserendszerrel. Az új készülék teljesítménye elődjénél 30 százalékkal nagyobb lesz. VAROM A LEVELED 18 éves vagyok, hasonló korú fiatalokkal leveleznék. Szá­raz Márta, Nám. hrdlnov ö. 7., SES, 942 01 Surany. 18 éves vagyok. Smajda Zsuzsa, Nová VIeska 443, 076 35 Somotor. 15 éves vagyok, posztereket és rágógumikat gyűjtök. Ko­vács Ildikó, ZeleznlCnf rád 474, 946 01 KameniCná. 12 éves vagyok, szalvétákat, szinészképeket, bélyeget gyűj­tök. Kósa Andrea, Malá ul. 279, 946 01 Kameniöná. 20 éves gépésztan hallgató vagyok, szeretem a zenét, bil­lentyűs hangszereken játszom és énekelek. Tóbiás Béla, SD F. ürbánka 2., 041 27 KoSlce. 16 éves, szőke, kék szemű, erősebb alkatú leány korban hozzáillő fiúk Ismeretségét keresi. Szeretem a zenét, főleg a Karthágó és Korái együtteseket. Komáromiak előnyben, jelige: „Kevés voltam neked.“ A Zenit mozgalom az ügyesség, lendület, ötletesség, kezdemé­nyezés, tehetség Iskolája. A Ze­nit-versenyek egyre jobban terjednek, népszerűsödnek a fiatalok körében. A rimaszombati (Rím. Sobota) já­rásban Is bővül e versenyek skálája, amelyet többfordulósnak Is neveznek, mivel üzemi, vállalati, járási, kerületi és országos szinten Is megrendezik. Évről évre újabb fajtái jelennek meg, újabb szakágazatokban vetél kednek az ifjú szakemberek. Az Idei Zenit-versenyek sorozatát is két új verseny nyitotta meg. A SZISZ Rima szombati járási Bizottsága és a járá sl Mezőgazdasági Termelési Igazga tóság szervezésében először Rlmajá nosiban (Rim. Janovce] az ifjú nö vénytermesztök versenyére kerítettek sort. A tizenöt ifjú mezőgazdasági dolgozó az elméleti részben ötven kérdésre kereste a helyes választ, majd mindenki növénytermesztési is. méreteiről adott számot, amikor is egy adott növényfajta (kultúra] ter­melésével kapcsolatos műveleteket kellett felsorolni, kezdve egészen a talajműveléstől. A gyakorlati részben a szakma emberei érdekes feladato­kat kaptak: először egy vetögépet kellett szakszerűen beállítani az adott mezőgazdasági kultúra vetéséhez egy Ismert parcellán. A feladat megoldá­sához táblázatokat is mellékeltek. Második feladatként tíz műtrágyafaj- tát kellett azonosítani, végül egy adott parcella nagyságát kellett a le­hető legpontosabban meghatározni. A versenyben legjobban helytállt Anna Kochanová, a Rimaszombati Fajnemesltő Vállalat dolgozója. Má­ZENITEN A ZENIT sodlk helyen végzett Kosztúr Lóránt, a Lénártfalvai (Lenarlovce) Efsz-t képviselve, a harmadik díjazott pe­dig Jana Laudárová lett Hrachovóról. Egy hét elteltével a Tornaijai (Sa- fárikovo] Állami Gazdaság adott ott­hont az ifjú állattenyésztők versenyé­nek. A gömörújfalui (Gemerská V?s) kultúrotthonban kezdődött a verseny tizenkét szakember részvételével. Az elméleti részben harminc fogas kér­dést kellett megválaszolniuk a fiata­loknak. Itt is érdekesebbnek bizonyult a gyakorlati rész. Ez a sámfalai (San- kovce] gazdasági udvaron zajlott. Minden versenyzőnek hat feladattal kellett megbirkóznia. Először egy ún. kannás fejőberendezést kellett időre szétszedni és összerakni. Itt a gya- korlatiasabbak máris tetemes előnyre tettek szert. Következő feladatként különböző takarmányfélék tömegét kellett megállapítani, majd ezt köve­tően a szarvasmarhák súlyának meg­határozása következett. Ezután sokak számára a legérdekesebb feladat kö­vetkezett: egy-egy tenénnél a vem- hesség stádiumát kellett megállapíta­ni. A továbbiakban elkészített tejmin­ták savanyúságát értékelték, végül a borjazásnál használatos védöövet kel­lett a tehénre helyesen felerősíteni. A mindvégig izgalmas és érdekes ver­senyben Gregor Zoltán, a Tornaija AG fiatal szakembere bizonyult a leg­jobbnak. Második helyen Filipko Ste­fan állatorvos, a Királyi (Kráf) Efsz- ből, a harmadik díjazott pedig Kiss Attila, a méhl (VCellnce) szövetke­zett ifjú dolgozója lett. Mindkét verseny első két helyezett­je a kerületi döntőben képviseli majd járásukat. Polgári László A vetögép beállítása is nagy szaktu­dást igényelt. Anton Badaő felvétele A SZISZ ÉS A SZAKSZERVEZET EGYÜTTMŰKÖDÉSE :6SSR, ELŐTÉRBEN AZ MSÄG NEVEIÍSE A közelmúltban együttes ülést tar­tott a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának Titkársága és a Szlovákiai Szakszer­vezeti Tanács. Ezen megvitatták a két felet foglalkoztató közös kérdéseket, és JOZEF DURICA, a SZISZ SZKB el­nöke, illetve LADISLAV ABRAHAM, az SZSZT elnöke aláírta „Az SZSZT és a SZISZ SZKB együttműködésének fő irányvonalai az ifjú nemzedék szo­cialista nevelésében“ című dokumen­tumot. Az együttes tanácskozás további lé. pés a X. szakszervezeti kongresszus és a SZISZ III. kongresszusa határo­zatainak megvalósításához az ifjú nemzedék nevelése terén. Célja az ifjúsági szövetség és a szakszerveze­ti szervek közös fellépésének össze­hangolása. A két legnépesebb törpeg- szervezet együttes erővel igyekszik majd érvényesíteni a CSKP program­ját az Ifjúság körében. A két szerv együttműködése kiter­jed majd az élet minden területére, a munka súlypontja azonban a szak­munkásképző Iskolákban és az ipari üzemekben lesz. Az Ifjúság kommu­nista nevelésével összhangban mind­két fél szorgalmazza majd, hogy az ifjúság fokozottabb részt vállaljon a népgazdasági feladatok teljesítéséből. Különösen előtérbe kerül a munka­kezdeményezés fejlesztése, és az if­júság bevonása a tudományos-műsza­ki haladás hosszú lejáratú program­jának megvalósításába. Az egyezmény nagyobb teret biztosit az Ifjúsági munkacsoportok létrehozásának. Még inkább elmélyül a védnöki mozgalom. A szakszervezeti szervek is szorgalmazzák, hogy a legjobb és legtapasztaltabb munkások vállalja­nak védnökséget fiatal, kezdő mun­katársaik fölött. Bővítik a szocialista munkabrigádok tartalékainak mozgal­mát. Oj mozzanat a két szervezet együttműködésében, hogy szorgalmaz, zák; a szocialista munkabrigádok vállaljanak védnökséget a plonlrcsa- patok fölött. E kapcsolatnak felbe­csülhetetlen lélektani és gyakorlati hatása van. A fiatalok védnökeik révén első kézből tájékozódhatnak a pályaválasztási kérdésekben. Az együttműködés fontos része a szabad idő megszervezése. Az egyez­mény többek között leszögezi, hogy a fiatalok igénybe vehetik a szak- szervezetek kulturális intézményeit és üdülőközpontjait. Megállapították to­vábbá, hogy a szakszervezetek kultu­rális intézményeiben fokozatosan nain- denütt ifjúsági klubot kell nyitni. Az SZSZT és a SZISZ KB a legközelebbi időszakban módszertani utasítást bo­csát ki e klubok létrehozására vonat­kozólag. Mindkét szerv messzemenő támoga­tást nyújt a munkakezdeményezés, a haladó munkamódszerek, az újító- és feltaláló mozgalom kibontakoztatásá­hoz. Szoros együttműködésben tovább­fejlesztik a munka és jutalmazás bri­gádformáit. Következetesen érvénye­sítik majd a fiatalok szociális és munkajogi követeléseit. Gondoskod­nak róla, hogy a fiatalokkal szem­ben méltányosan,' a törvényes rende. letek értelmében járjanak el, s képe­sítésüknek megfelelő beosztást és munkabért kapjanak. A két szerv együttes ülésén elfo­gadott dokumentumot együttesen tár­gyalják meg a szakszervezet és a SZISZ kerületi, városi és járási szer­vei is, hogy a helyi viszonyokra le­bontva előbbre vigyék közös ügyün­ket, az ifjúság sokoldalú, szocialista nevelését. P. L. A harmincéves vízmű A napokban múlt harminc éve, hogy elkészült a telszabadniés utáni szocia­lista országépftés egyik legnagyobb alko­tása, az árvái duzzasztágát, amelynek Szlovákia vízművel kUzOtt, Jelentfiségét tekintve, egészen kivételes helye és sze­repe van. Az 1979-ben elkészült Llptov- ská Mara-I vízművel együtt szabályozza a Vág vízgazdálkodását, amelynek mér­hetetlen szerepe van a folyón épült tl- zenött vízi erőmű egyenletes üzemelteté­se szempontjábúi. Ma már úgy tekintünk rá, mintha em- beremlékazet éta létezett volna, pedig csak mátns 2-án múlt harminc éve, hogy ünnepélyesen felavatták. Építését még a háború éveiben elkezdték, de nagyon lassan haladt. Valójában csak a felsza- badnlás ntán kezdődhetett el az Igazi munka, amikor felismertük, hogy Szlová kia szocialista Iparosítása elképzelhetet len a villamosítás nélkül. Ez viszont megköveteli a meglévő források, beleért ve a vizi energia teljes kihasználását is. A duzzasztúgát építése a szocialista országépltés nagy vizsgája volt. A „me net közben“ tanuló mérnökök, technikn sok és munkások bonyolult földtani kö rttimények között dolgoztak, és építették fel a művet, amelyre most, harminc év után is büszkék lehetünk. A duzzasztó­gát felépítésével 603 méter tengerszint feletti magasságban egy 35 négyzetkilo­méter felületű víztároló létesült, amely átlagosan 346 millió köbméter vizet ké­pes befogadni, hogy alacsony vízállás ese­tén is ellássa a Vág vízlépcsőrendszerén épült vízi erőműveket. Összesen 1162 négyzetkilométer kiterjedésű vízgyűjtő terület vizeit fogja fel. Maga a gát 291 méter hosszú és 31 méter széles, magassága a meder aljá­tól a gát koszorújáig 31 méter. Az épí­tők összesen 270 ezer köbméter vasbe­tont használtak fel hozzá. A duzzaszté- gát részét képezi egy 21,8 megawattos teljesítményű vízi erőmű Is, amely éven­te 38 millió kilowatt villamosenergiát ad a hálózatba. Az árvái duzzasztógát ökológiai szem­pontból is fontos szerepet játszik. Ha­talmas vízfelülete kedvezően befolyásol­ja a környék éghajlatát, ún. mikroklí­máját. A víztároló partján a nyaralútele- pek egész sora épült fel, s immár kel­lemes üdülőhelyként Is bevonult a kOz- tndatba. K. 1. Környezetvédelmi beruházások Más iparilag fejlett országokhoz ha­sonlóan nálunk is megállapították, hogy az iparfejlesztés által veszélyeztetett természeti tényezők közül a leggyorsabb ütemben a levegő szennyezettsége nö­vekszik. A szennyezőanyag-kibocsátás okozta károk évi összege hazánkban el­éri a 3 milliárd koronát. A megengedett mértéket meghaladó emisszió sújtotta te­rület több mint 60D0 négyzetkilométer. E terület állandó lakosságának a száma 3 millió, az ingázőkkal együtt pedig a köztársaság lakosságának 40 százaléka. Enrépa egyik legveszélyeztetettebb terü­lete az északcseh szénmedence. Az állam évi mintegy 1 milliárd koro­na összeget fordit a környezetszennye­zés csökkentésére. A szennyezőanyag-ki­bocsátás mérése és ellenőrzése évi 20 millió koronát, a levegő tisztaságvédel­mével kapcsolatos kntatő-fejlesztő mun­kára 50 millió koronát, a városok leve­gőjének megjavítására mintegy 250 mil­lió koronát fordítanak. A porelválasztó berendezések gyártása és a nemesített tüzelőanyagok alkalmazása mintegy 50 millió, a megfelelő llcencek vásárlása pedig évi 3 millió koronába kerül. A hatékonyabb környezetvédelemnek elengedhetetlen feltétele a jövőben, hogy új beruházások esetében a környezetvé­delmi berendezések a teljes bernházás szerves részét alkossák. Ma még a ter­vezés általában külön kezeli a termelő- és a környezetvédelmi beruházásokat. Ennek okát abban kell keresni, hogy a környezetvédelmi beruházások hatása csak jelentős késéssel mutatkozik meg. A környezetvédelmi beruházások haté­konyságának kiszámításánál gyakran je­lentős nehézségekbe ütközik a környe­zetszennyezés okozta károk összegezése. Akadályt jelenthet a szűk tárcaszemlé­let is. A megoldást olyan hatékonysági mutatókban kell keresni, amelyek gaz­dasági itritérinmokon kívül egyéb — tár­sadalmi, azaz főleg egészségi, ökniőgiai, általános humán — kritériumokat Is tar­talmaznak. H. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents