Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-05-03 / 18. szám

5- moszkvai Rosszl]a-száll6 északra néző ablakaiból különleges látvány tárul elénk. Egymást érik a régi korok­ból ránk maradt építészeti műem­lékek. Az utca névadója Sztyepan Razln, a XVII. századi nagy pa­rasztfelkelés vezére, akit 1671- ben nem messze Innen a Vörös téren végeztek ki. Az utcát az­előtt Varvarkának, még régebben Vszehszvjatszkajának hívták. A Vörös térbe torkolló város­rész hosszú története során több­ször cserélt nevet. Itt terült el az úgynevezett VellkiJ Poszad (Nagy Előváros), a városnak a Kreml fa­lain kívül érő része. Ezen a kör­nyéken volt a Torg, vagyis a piac, a kereskedők és a kézművesek kis boltjaival. Hátuk mögött pe­dig a Zarjagyje, amely később be­olvadt a Kltaj-gorod nevű város­részbe. A Zarjagyje (kereskedősorok mögötti rész) története egészen a X. századig nyúlik vissza. Terü­lete már jóval Moszkva alapítása előtt benépesült. Ma Itt áll Euró­pa egyik legnagyobb szállodája, a Rosszija, amelynek építése Moszk­va történetének legnagyobb sza­bású ásatásaira adott módot. A feltárt leletek alapján a történé­szeket foglalkoztató számos kér­désre derült fény. A Zarjagyjén haladt keresztül egykor a Velikaja ullca (Fő utca), Moszkva legfontosabb útvonala. Ez kötötte össze a Kremlt a folya­mi kikötővel. Itt a Moszkva-folyó partján áll a város egyik legré­gibb, Szent Anna fogantatásának temploma. A XV. századi épület népszerű neve saroktemplom volt. A restaurálás után újra eredeti állapotában látható, a Rosszlja- -szálló csupa üveg falának kont­rasztjában. Moszkva többször leégett. Az Idegen hódítók kíméletlenül fel­perzselték a várost, mégis sok ér­tékes műemlék maradt az utókor­ra. A mai Razln utca helyén ős­A MOSZKVAI RAZIN UTCA Nem messze a moszkvai Kremltől kezdődik az óorosz építészeti em­lékekben gazdag Razln utca. Időktől fogva vendégfogadók és üzletek álltak. A XV. században Rettegett Iván Itt emeltette az Angol- és a Kereskedőházat, a- amelyben a Moszkvába érkező an­gol kereskedőket szállásolták el. Az Angol- (más néven: Régi An­gol-) házat felújították, s mind a mai napig a Razln utcai műem- lékegyüttes része. A másik érdekes építmény ezen az épületsoron a XVI—XVII. szá­zadban épült háromszintes ház, amelyet Mihailnek, a Romanov- -dlnasztla első uralkodójának nagyapja építtetett. A XVII. szá­zad elején, amikor a lengyelek be­törtek Oroszországba, az épületet erődítménnyé változtatták. Innen kapta a népszerű Oszadnij dvor (Ostrom-udvar) elnevezést. A há­zat Mihail cár később a Znamensz- klj-kolostornak ajándékozta, a- mely egy szerzeteslakból, a Zna- menszklj-templomból, egy mellék­épületszárnyból és a harangto­ronyból áll. A Romanov-ház egyik oldalán „A Pszkov-hegyi“ György- -templom, a másikon a Makszlm Blazsennlj-templom, s az utca ele­jén a Varvara-templom helyezke­dik el. A Razln utca műemlék­együtteséhez tartozik az a XVI. századi falmaradvány, amely a Kltajgorodot (a kínai városrészt) körülvevő erődítmény része volt. A Razln utcába torkolló Nyikl- tylnszklj mellékutcában lévő Nyl- kltylnkal Szentháromság-temp­lom Moszkva egyik legszebb egy­házi épülete. A XVII. századi orosz építészet enciklopédiájának nevezik, olyannyira gazdag fres­kókban és díszítésekben. A Razln utcai műemlékek nem csupán művészettörténeti érdekes­ségek. A Romanov-házban a bo­járok egykori lakószobáiban ma a Történeti Múzeum egy részlege működik. Kiállításokat, koncerte­ket rendeznek Itt, ahol a régi ze­ne legszebb darabjai csendülnek fel. V. KUPISZKO Ismeretekkel felvértezett fiatalok Amikor a Komszomol tavalyi, XIX. kongresszusán megfogalmaz­ták, hogy a szovjet társadalom­ban egymást váltják a forradal­márnemzedékek, nemcsak tapasz­talatokat és nem Is valamiféle vá­gyat szögeztek le. Kissé leegysze­rűsítve azt mondhatnánk: a tár­sadalom építésének, az országon belüli és nemzetközi kollektivitás­nak nemegyszer a korábbinál ma­gasabb szinten megismétlődő té­nyei kétséget kizáróan bizonyít­ják, hogy a szovjet nép egymást követő nemzedékei továbbépítik az előttük járók által megkezdett műt. Am minden nemzedék más kö­rülmények között munkálkodik, a világ mind több újdonsággal szol­gál, az Ismeretek egyre nagyobb tartományai várnak feldolgozásra. Ezért szellemi-tudati téren vala­mennyi generációnak — sőt egy- -egy nemzedéknek többször is — alaposan fel kell vérteznie ma­gát a valóság megértéséhez és át­alakításához szükséges világnéze ti ismeretekkel. A ránk hagyott eszmei örök­séget az átvétel és a továbbfej­lesztés dialektikus szándékával kell elsajátítani. Mint minden másnak, ennek a feladatnak a tel­jesítését Is átgondolt szervezeti le­hetőségek szavatolják. A tartalmi követelmények, a — )urij Andro­pov szavaival élve — „forradalmi jellegű társadalmi-történelmi^ al­kotó munkát végző dolgozók“ ne­velése e feladat legnehezebb ré­sze. Tekintsük át vázlatosan azokat a főbb formákat, amelyek a fiata­lok, a komszomollsta korosztály ideológiai-politikai ismeretszerzé­sét segítik. Az eszmei-politikai oktatás Szov­jetunióban kialakult rendszere ma­gában foglalja a tízosztályos kö­zépiskolákban tanuló hét-tizenhét éves fiúk és lányok politikai kép­zését csakúgy, mint a szakmun­kásképző Intézetek tanulóiét és e korosztály már dolgozó tagjaiét; de nem maradnak ki természete­sen a főiskolák és egyetemek diákjai, valamint a katonai szol­gálatukat teljesítő fiatalok sem. Több mint húszmlllióan vesznek részt ilyen módon politikai okta­tásban, ami igazodik az Időszerű követelményekhez és az ifjúság különböző rétegeinek felkészült­ségéhez. Nézzük meg például, hogy milyen az Ifjúmunkások po­litikai képzésének a rendszere. Az Ifjú leninisták Iskolája el­nevezésű tanfolyamokon az újon­nan felvett komszomollsták és az ifjúsági szervezet tagjelöltjel vesz­nek részt. Többségük középiskolát vagy szakmunkásképzőt végzett, s nemrég kapcsolódott be a terme­lőmunkába. A tanfolyamot több­nyire üzemek vagy műhelyek szer­vezik. A hallgatók megismerked­nek az ifjúsági szervezet névadó­jának, Leninnek az életművével, az ifjúság és a párt, valamint a Komszomol tárgykörébe vágó té­nyekkel és összefüggésekkel. Az Ipari és a mezőgazdasági üzemekben ezen kívül rendszere­sek a marxizmus-leninizmus alap­jai elnevezésű tanfolyamok. Ezen a szinten az ifjúmunkások a mar­xista-leninista filozófia, a politi­kai gazdaságtan és a tudományos kommunizmus alapfogalmaival és legfontosabb összefüggéseivel Is­merkednek meg. Szeretik a fiatalok A társadal­mi és politikai Ismeretek iskolá­ja nevű oktatási formát. Ennek programja a résztvevők politikai és általános műveltségi szintjével arányosan a marxista közgazda­ság fogalmaitól az etika és a sze­mélyiségelmélet kérdéséig terjed A témák szerteágazók. Foglalkoz­nak például a tanulók a jogi alap­ismeretekkel, az Ideológiai harc és az ifjúság, az ifjúság és a szo­cialista életforma kérdéseivel. E tanfolyamokon főleg olyan fiata­lok vesznek részt, akik már elvé­gezték a marxista-leninista alap­tanfolyamot, és az átlagosnál job­ban érdeklődnek az elmélet iránt. A tudomány és a művészet fia­tal dolgozói részére elméleti sze­mináriumokat szerveznek. Ezekre az anyag önálló feldolgozása, a foglalkozásokon való megvitatása és az írásbeli beszámolók készíté­se jellemző. Megvitatják a szocia­lizmus és a kommunizmus építé­sének problémáit, feldolgozzák a párt gazdasági stratégiájának kér­déskörét, tanulmányozzák az Ifjú­ságról szóló lenini gondolatokat, a szocialista kultúra és művészet fejlődését, a polgári Ideológia el­leni harc feladatait és más kérdé­seket. A Komszomol elsősorban arra törekszik, hogy a politikai isko­lákon és az elméleti szemináriu­mokon szerzett politikai ismere­tek szervesen beépüljenek a fiata­lok életébe. Serkentsék őket tár­sadalmi és politikai aktivitásra. Segítsék őket abban, hogy világo­san lássák feladataikat és helyü­ket a kisebb és nagyobb közösség­ben, a társadalomban. Több százezer propagandista neveli a fiatalokat arra, hogy tu­dományos objektivitással, osztály­szempontból vizsgálják a jelensé­geket, és ne mulasszák el az el­méleti tételek gyakorlati ellen­őrzését. Az ifjúság körében végzett po­litikai munka középpontjában Vla­gyimir Iljics Lenin műveinek, esz­méinek és egyéniségének megis­mertetése áll. A lenini elemzési módszer kulcsot ad az időszerű kérdések helyes megközelítésé­hez is. Az úgynevezett lenini órá­kon a párttörténet, a hazaflság és az Internacionalizmus, a Nagy Honvédő Háború, a gazdasági és társadalmi építőmunka és a mun­kaerkölcs tárgykörével egyaránt foglalkoznak. A helyi Komszomol- -blzottságok a lenini órák anya­gát kiegészítik az állami Lenln­-múzeumokban és -kiállításokra tett látogatásokkal, helyi Lenln- -klállltások szervezésével, azzal, hogy megismertetik a fiatalokat Lenin harcostársainak életével és tevékenységével, a forradalmi küzdelem és a szocialista építés történetével. Fontos feladatnak tekintik: bemutatni, hogyan tör­tént mindaz az egyes köztársasá­gokban, megyékben, városokban, falvakban. Lenin születése 110. évfordulójának tiszteletére ennek jegyében zajlottak le a Lenin-pró- bák, amelyeken minden komszo- molista és Komszomol-szervezet számot adott tevékenységéről. Nehéz volna felsorolni a szov­jet fiatalok politikai oktatásának összes formáját. Minden munka­helyi közösség Komszomol- és pártszervezete keresi a nevelés sajátos eszközeit. Nagyon elter­jedtek az előadások. A Komszo­mol nak több mint négyszázezer gyakorlott előadója van. A szerve­zetekben hat és fél ezer tanfolya­mon képzik a fiatal előadókat. Rendszeresen felkeresik az elő­adók a távoli településeket, a kul­turális központoktól messze dol­gozó halászokat, geológusokat, ál­lattenyésztőket és más foglalko­zású embereket és az építkezések dolgozóit. A Komszomol-blzottságök rend­szeresen igénybe veszik a politikai nevelömunkában a tömegtájékoz­tatási eszközöket, a televízió, a rádió és a mozi által nyújtott nagy lehetőségeket. Csak Komszomol- és úttörőújságból 274 jelenik meg, összesen 80 millió példányban. Most, amikor legfőbb gond a gazdaság hatékonyságának növe­lése, a korszerű gazdaságirányítá­si és termelési módszerek elter­jesztése, a társadalmi, a helyi és egyéni érdekek jobb összhangjá­nak megteremtése, amikor cselek­vőképességünk fokozása céljából különösen erős vizsgálatot tartunk és kíméletlen harcot hirdetünk a fogyatékosságok ellen, magasabb­ra kell tenni a mércét az ifjúság eszmei-politikai oktatásában és nevelésében is. V. VASZILJEV Lenin születésének 113. éTfordulója alkalmából ün­nepi ülést tartottak Moszk­vában a Kreml kongresszu­si palotájában, Jurl] Andro- povnak, az SZKP KB főtit­kárának és a Szovjetunió más párt- és állami vezetői­nek részvételével. Ünnepi beszédet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB PB tagja, a Központi Bizottság titkára mondott. Hangsúlyozta, hogy Lenin neve a világ forradalmi megújításának jelképe lett. Az SZKP azon munkálkodik, hogy megvalósítsa, átültes­se a gyakorlatba Lenin ta­nítását. A párt XXVI. kong­resszusán kidolgozta a Szov­jetunió gazdasági és társa­dalmi fejlődésének fő irá­nyait a nyolcvanas évekre. E tervek megvalőslásában máris számottevő sikerek születtek. Tovább nőtt a Szovjetunió gazdasági ere­je, szilárdult védelmi képes­sége, növekedett a lakosság anyagi és kulturális életszín­vonala. Nemzetközi kérdésekről szólva Mihail Gorbacsov megállapította, hogy az SZKP és a szovjet állam nemzetközi tevékenységét a lenini békestratégia, a szo­cialista külpolitika lenini elvei határozzák meg. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa arra törek­szik, hogy hozzájáruljon az európai gazdasági tanács tagországai kölcsönösen elő­nyös gazdasági és műszaki- -tndományos együttműködé­sének fejlesztésére vonatko­zó határozatok megvalósítá­sához. Ezt hangsúlyozta Ion Perpegel, a KGST titkárhe­lyettese az Európai Gazda­sági Bizottság genfi plená­ris ülésén: — A jelenlegi kiélezett nemzetközi hely­zetben meg kell őrizni és maximális mértékben ki kell használni a lehetőségeket az e térség országai közötti párbeszéd folytatásához. A világűr militarizálásá- nak megakadályozása az egyik legfontosabb napiren­di pont a genfi leszerelési bizottság jelenleg folyó ülés­szakán. A Szovjetunió ezért szerződéstervezetet terjesz­tett elő arról, hogy tiltsák meg bármiféle fegyvernek a világűrben történő elhelye­zését. A leszerelési bizottság ülésén felszólaló szovjet kép­viselő, Viktor Iszraeljan sürgette: a testület kezdjen mielőbb érdemi tárgyaláso­kat — a már rendelkezésé­re álló javaslatok figyelem- bevételével — a konkrét nemzetközi jogi normák ki­dolgozásáról a kérdésben. Az amerikai sajtó értesü­lései szerint az afganisztáni ellenforradalmárok támoga­tására az Egyesült Államok tavaly augusztusáig százmil­lió dollárt költött, mégpedig a CIA által összehangolt „ellátási“ programok kere­tében. Az Egyesült Államokban azóta is tárt karokkal fo­gadják a „szabadságharco­soknak“ titulált ellenforra­dalmárokat. Az utóbbi idő­ben két ellenforradalmi ve­zető is járt Washingtonban. Tiltakozó táviratot küldött a francia kormányhoz Hiro­sima polgármestere a Muro- roa-korallzátonyon legutóbb végrehajtott francia kísér­leti nukleáris robbantás miatt. A politikus követelte, hogy mielőbb kössenek nem­zetközi szerződést a nukleá­ris kísérletek teljes betiltá­sáról. HETED

Next

/
Thumbnails
Contents