Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-03 / 18. szám
2 .^I^ITD/JELENT.^ HOZRASZCSOT, VAGYIS ÖNAllÖ EISZÄM01ÄS Mindkét kifejezés jelentése ugyanaz, mégis fontosnak tartottam már a címben egymás mellé helyezni őket, mivel mi- nálunk, Csehszlovákiában főleg a hozraszcsot kifejezéssel találkozunk. A szlovák nyelv ugyanis a fogalom orosz megnevezését vette át szótárába, és a szlovákiai magyarság Is többnyire ezt a kifejezést Ismeri. Én a továbbiakban a magyar kifejezést használom, mert nyelvi szempontból így helyes, és sokkal Jobban érzékelteti a fogalom tartalmát. Ml is tehát a fogalom Jelentése? Az önálló elszámolás olyan szocialista vállalatirányítási módot (rendszert) Jelent, amelynél a vállalatok, a társadalmi tulajdon keretén belül, önálló gazdálkodást folytatnak. Lényegét tekintve az önálló elszámolás mint Irányítási és gazdálkodási rendszer azokon a gazdasági törvényeken alapszik, amelyek rajta keresztül realizálódnak, vagyis amelyek az önálló elszámolási rendszeren keresztül fejtik ki hatásukat. Ezek, a szocialista gazdaság Irányítása szempontjából meghatározó törvények a tervszerű fejlődés törvénye és az értéktörvény. E két törvény egyszerre, dialektikus vagyis ellentmondásos egységben fejti ki hatását. Az ellentmondás abban rejlik, hogy míg a tervszerű fejlődés törvénye a gazdaság Irányítása széles körű centralizálását követelt, vagyis a gazdálkodó egységek fejlődésének, szerkezetének stb. központi meghatározását, addig az értéktörvény pont ellenkezőleg a gazdálkodó egységek széles körű önállóságát, a piaci Jelzésekre szabadon való reagálását kívánja meg. A vázolt helyzet olyan speciális szocialista vállalatirányítási rendszert kíván, amelyik érvényt szerez mindkét törvény követelményének, vagyis feloldja ellentmondásukat. Ezt az Irányítási és gazdálkodási rendszert nevezzük önálló elszámolásnak, melyet még V. I. Lenin a NÉP korszakában Ismert fel és alkalmazott a Szovjetunióban. Az önálló elszámolásnak mint Irányítási és gazdálkodási rendszernek konkrét formája a gazdasági fejlődés következtében változik, mégpedig az irányítás centralizálásának, illetve decentralizálásának mértéke és módja szerint. A fejlö‘ dés általános trendje az, hogy klsebb-nagyobb megtorpanásokkal a vállalati önállóság kiszélesedik, a központi Irányítás fontosságának megőrzése mellett úgy, hogy az főleg a gazdasági stratégiával foglalkozik. Az önálló elszámolás bizonyos Irányítási és gazdálkodási elvek érvényesítésén alapszik, azok képezik a rendszer működési mechanizmusát. Amint látni fogjuk, ezek az elvek szerves egységet alkotnak, kölcsönösen feltételezik és kiegészítik egymást. Melyek ezek az elvek? Az önálló elszámolás alapelve. hogy a gazdasági folyamatok Irányítása tervszerűen történik, vagyis hogy a gazdaságirányítás legfontosabb eszköze a terv. Más kérdés az, h_pgy a központi tervmutatók milyen aprólékosak, és mennyire kötelezők a vállalatok számára, illetve mennyire önállóan alakítja ki a vállalat a saját tervét. Az önálló elszámolás további fontos elve, hogy a gazdálkodó egységek, vállalatok viszonylagos gazdasági önállósággal rendelkeznek, ami a döntési Jogkörükben Jut kifejezésre. Mint említettem, ez az önállóság mindig viszonylagos, de azért elég széles határok között mozoghat, attól függően, milyen a gazdaságirányítási rendszer Jellege. Elképzelhető például, hogy a vállalatok maguk döntenek a vállalkozásuk tárgyát illetően, vagy ami már kisebb önállóságot Jelent, a fejlesztésekről és beruházásokról, vagy tovább szűkítve, az együttműködési, vagyis a beszerzési és értékesítési kapcsolatokon keresztül, az árképzésen át az önállóság egészen lényegtelen, formális kérdéseire. Amint azt már hangsúlyoztam, az önálló elszámolás elvei szerves egységet alkotnak. Például, hogy a vállalati tervek kialakítása zömében a központi tervek lebontása formájában történlk-e, és az milyen részletes utasításokat tartalmaz, megszabja egyben a vállalati önállóság mértékét. A gazdasági önállóság elve feltételezi egy további önelszámolási elv, az anyagi érdekeltség és az anyagi felelősség elvének az érvényesítését. A vállalatok csak akkor élnek önállóságukkal, csak akkor vállalnak kockázatot, ha abban anyagilag érdekelve vannak. Ugyanazon „érem“ másik oldala: az anyagi felelősség a vállalt döntésekért. Az önfinanszírozás, az önálló elszámolás további elve azt fejezi ki, hogy a vállalat költségeit gazdasági tevékenységének bevételeiből fedezi, és ezen felül nyereséget képez. Ez az elv szintén szoros összefüggésben van az önállóság és az anyagi érdekeltség elvével. A gazdasági önállóságnak ugyanis csak akkor van értelme, csak akkor reális, ha a vállalat rendelkezik azokkal az eszközökkel, melyekkel fedezni tudja mind folyó, mind fejlesztési kiadásait, és realizálásukon anyagilag érdekelve van. Az önálló elszámolás elveihez tartozik még az értékbenl (korona által való) ellenőrzés elve. Ezt az elvet többnyire leszűkítve értelmezik, és a bank, illetve a pénzügyi szervek külső ellenőrzését értik rajta. Az elv lényege azonban abban van, hogy a gazdasági döntéseket az értékkategóriák ellenőrzésének kell alávetni, ami annyit Jelent, hogy a gazdasági döntéseknél megnézzük, hogy bizonyos tevékenység mennyibe (hány koronába) kerül, és mennyi (hány korona) hasznot hoz. Mint már említettem, a felsorolt Irányítási és gazdálkodási elvek képezik az önálló elszámolás rendszerének működési mechanizmusát. Tehát az, hogy az egyes elvek külön-külön és együttesen is hogyan vannak alkalmazva, meghatározza az Irányítás Jellegét és hatékonyságát. A CSKP Központi Bizottságának 1980-ban hozott határozata a népgazdaság Irányítási rendszerének tökéletesítéséről fontos szerepet tulajdonít az önelszámolási rendszer továbbfejlesztésének, és a követendő utat Illetően javasolja: — minőségi tervekre kell törekedni; — növelni kell a vállalatok önállóságát; — növelni kell a vállalatok anyagi ösztönzését és felelössé- gét; — Jobban ki kell terjeszteni az önfinanszírozás elvét a fejlesztésekre és a beruházásokra Is; — valamennyi gazdasági tevékenység nyereségességére kell törekedni; — teljes mértékben alkalmazni kell az értékbenl ellenőrzést a gazdálkodás minden területén. HARNA ISTVÁN mérnök, főiskolai docens MOST MÁR A MUNKA MINÖSM A HANGStlY 'S» Az elmúlt hetekben az egész országban megtartották a Szocialista Ifjúsági Szövetség alapszervezeteinek évzáró taggyűlését. Az évzáró taggyűlés az alap- szervezet életének legjelentősebb eseménye és legmagasabb fóruma. Nemcsak hogy értékeli az eltelt év munkájának eredményeit, hanem kitűzi a következő év feladatait is. Nem mindegy tehát, hogy milyen irányt szab meg a munkának. Ezért körültekintően szervezték meg az évzáró taggyűléseket a dunaszer- dahelyi (Ounajská Streda) járásban is. Elérkezettnek látjuk az időt, hogy mérleget vonjunk a lezajlott évzárókról. VARGA TIBORT, a SZISZ járási bizottságának elnökét kértük meg, hogy értékelje az évzáró taggyűléseket és a szövetség munkáját. — Mind a 248 alapszervezetben határozottan sikeresen zajlottak le az évzáró taggyűlések, nyugodtan elmondhatjuk, hogy teljesítették küldetésüket. Nem dicsekvésképpen mondom, de ehhez Jelentős mértékben hozzájárult a Járási bizottság, nevezetesen pedig a 98 tagú aktivistagárda, amelynek külön köszönet jár. Olyan értesüléseink vannak, hogy minden egyes alapszervezetben részt vettek a gyűlések előkészítésében, és nem egy évzárón ketten is ott voltak. Ezenkívül öt tanácsadó központot Is létesítettünk, éspedig Dunaszerdahe- lyen, Somorján (Samorín), Nagyme- gyeren (Calovo), Cslllzradványon (Cí- llzská Radvaíí) és Nagymagyaron (Zlaté Klasy). Szóval minden korábbi évnél jobban felkészültünk a nagy eseményre. Ami az évzáró taggyűlések tartalmát Illeti, általában mindenütt alkotó módon, a helyi feltételeknek megfelelően lebontották a kongresszusi határozatokat. Különösen nagyra becsüljük, hogy a fiatalok őszintén, nyíltan és bátran szóltak a problémákról. A beszámolók Is tárgyilagosan elemezték a szervezetek munkáját, a viták kritikus, de építő hangnemben folytak, örvendetes Jelenség, hogy a fiatalok meg merik mondani a véleményüket, és általában józanul ítélik meg a helyzetet. Külön szeretném megköszönni a párt- -alapszervezetek és a nemzeti bizottságok segítségét. Általában egész évben figyelemmel kísérik a SZISZ- -alapszervezetek munkáját, de ezúttal az évzáró taggyűlések előkészítéséhez a pártaktivisták valóban nagy segítséget nyújtottak. * Korábban elég alacsony volt a járásban a szervezettség, szlovákiai méretben pedig az egyik legalacsonyabb. Sok fiatal maradt távol a szövetségtől. Történt e téren lényeges változás? — Járási szervezetünk valamelyest gyarapodott, többek között az alapszervezetek száma tavaly 227-röl 248- ra. Igaz, ezeknek a túlnyomó részét a szakmunkásképző Iskolákban létrejött osztályszervezetek teszik ki, de alakultak teljesen új szervezetek is, például a Protetika újonnan alapított bősl (GabCíkovo) üzemében, a Mäso- spól mezőgazdasági társulatnál és a bősl vízi erőműnél Is. Igaz ugyan, hogy felvettünk 1567 új tagot, 531-en más szervezetekből léptek át hozzánk, de ugyanakkor 1904-en elmentek tőlünk. Ezek majdnem egytől egyig diákok, akik befejezték középiskolai tanulmányaikat, és máshová távoztak, ami pedig természetes folyamat. így szervezetünk éppen hogy száz taggal gyarapodott, és a szövetségnek Járásunkban Jelenleg 6501 tagja van. Igaz, nem törekszünk mindenáron a tagállomány növelésére, inkább a minőséget szeretnénk Javítani. # Ez egyenlő a minőségi munka követelményével? — Egyenlő. Ma már nem az akciók számát, a munka mennyiségét tekintjük mérvadónak. Inkább a milyensége az elsődleges. Eíi az elvet már alapfokon, az alapszervezetekben ís érvényesítik. Elvégre csak a vonzó, mindenkit érdeklő, körültekintően megszervezett rendezvényekkel tudjuk lekötni az ifjúság figyelmét, és csakis így tudunk hatni a SZlSZ-tagokra és a szervezeten kívül állókra is. 9 Milyen kérdések merültek fel leginkább az évzáró taggyűléseken és a szervezeti életben általában? — Az évzáró taggyűléseken elsősorban arról volt szó, ahogy azt már az Imént Is fejtegettem, hogy hogyan tegyük vonzóbbá a szövetség, az alapszervezetek munkáját. A taggyűlések tanulságaiból arra következtethetünk továbbá, hogy el kell mélyíteni a SZlSZ-alapszervezetek kapcsolatát a Nemzeti Front többi szervezeteivel, a pártalapszervezetekkel és a nemzeti bizottságokkal. Ahol a kapcsolat, az együttműködés jó, ott élénk SZISZ-élet folyik az / egész közösség Javára. Tovább kell erősíteni a klubmozgalmat, mert ahol Jól működik az ifjúsági klub, ott az alapszervezet befolyása Is nagyobb. Ezért támogatni kell egyes szervezetek Jogos kérelmét, hogy klubot létesíthessenek vagy a berendezését gyarapíthassák. Ami az eszmei nevelést Illeti, úgyszólván minden alapszervezet kérte, hogy továbbítsuk a felsőbb szervekhez, adjanak ki több módszertani segédanyagot magyar nyelven. Ezzel kapcsolatban nagyra becsüljük azt a segítséget, amelyet az Oj Ifjúságban közölt politikai segédanyag Jelent a propagandistáknak és az alapszervezeteknek egyaránt. PALAGYI LAJOS A város szülöttének nevével A hét minden napján nagy a sürgés-forgás a Komáromi (Komárno) Pionír- és Ifjúsági Házban, de pénteken különösen sokan Jönnek ebbe a város szélére telepített létesítménybe. Ilyenkor tartja összejöveteleit az Instruktorok klubja Is. Ma már a város nagy szülöttének, Jókai Mór írónak a nevét viselik, amelyet kérésükre a jnb Jóváhagyásával egy évvel ezelőtt vettek fel. öt éve alakult meg a közösség azzal a céllal, hogy a pionírokkal rajinstruktorokként foglalkozó szisz-tagok szakszerű képzésben, megfelelő irányításban részesülhessenek. Négy éve Stubendek Anna vezeti a jelenleg 27 tagot számláló klubot. Legtöbbjük 14—18 öves gimnazista, szakközépiskolás, illetve szakmunkástanuló, de van közöttük néhány munkásfiatal Is. Közös vonásuk, hogy kinőve a pionírkorból Is tartják a kapcsolatot volt csapatukkal, és rajinstruktorként visszajárnak egykori iskolájukba. De közös Jellemzőjük az is, hogy szervezetük legjobbjai, és mindent megtesznek azért, hogy lelkesedésük megmaradjon az Ifjúsági szervezetben Is. Pontos munkaterv szerint dolgoznak, amelyet a klubtanács a vezetővel és a SZISZ járási bizottságával egyetértésben állított össze. Nagy gondot fordítanak a plonírév fő irányelveire, feladataira. Illetve arra, miképpen valósíthatják meg mindezt legjobban. Azon vannak, hogy a központi feladatokat úgy valósítsák meg, hogy az vonzó legyen a gyermekek számára. Ez pedig nem könnyű, ezért nem is megy egy csapásra, s újabb meg újabb megoldásokon törik a fejüket. Összejöveteleik első részében megbeszélik a felmerülő gondokat, problémákat, és közösen próbálnak segíteni azoknak, akiknek kevesebb a gyakorlatuk, tapasztalatuk. Egy-egy alkalomra, politikai, társadalmi eseményre alaposan felkészülnek, pontról pontra összeállítják a foglalkozások, rajgyűlések programját. Példájukat követve újabb és újabb klubok alakultak. A legjobban az ó- gyallalak (Hurbanovo), a lakszakál- lasiak (Sokolce), a csicsóiak (CiCov), a nemesócsaiak (Zem. Olöa) dolgoznak. A fiatalok mind-mind Instrukto- rl képesítést szereznek, és tudásukról, ismereteikről, képességeikről politikai dolgozók, nagy szakmai gyakorlattal rendelkező raj- és csapatvezetők, a pionírházak vezetői előtt adnak számot. A komáromi klub munkáját a SZISZ Járási bizottsága és a Járási pionírtanács is nagyra becsüli. Varga Iván, a SZISZ Jb elnöke figyelemmel kíséri tevékenységüket, gyakran ellátogat közéjük. Eredményeikre, sikereikre felfigyelt a SZISZ kerületi bizottsága Is. A nyugat-szlováklal kerület klubversenyében a harmadik helyre kerültek, de ők nem a helyezésért, a látványos sikerekért töltenek együtt órákat, délutánokat. Szendi Agnes, Pá- czer Katalin, Kacska Sándor, Valent Lajos, Németh Tibor sem azért Járnak el a pionírok közé, hanem mert kedves emlékként él bennük az a kor, amikor maguk Is pionírok voltak, s úgy érzik, teljesnek életüket, ha abban közösségi munka is szerepel. Egyben azt szeretnék, ha a mai pionírok kapcsolata minél szorosabb lenne a SZISZ-tagokkal, s kikerülve az alapiskolákból, közöttük folytatnák minél többen a közösségi életet. Benyák Mária SERMKEDNEK .\Z IFJÜ BEIYEGGYOJTÖK A Szlovákiai Bélyeggyűjtők Szövetsége ifjúsági bizottságának irányítása alatt 176 körben összesen 3136 ifjú bélyeggyűjtő hódol e nemes kedvtelésnek. A közép-szlovákiai kerületben van a legtöbb fiatal bélyeggyűjtő; 50 körben 862-en tevékenykednek. Bratisla- vában 45 körben 850 fiatal foglalkozik bélyeggyüjtéssel. Az ifjú bélyeggyűjtők életének legnagyobb eseménye tavaly a juniorfila ’82, az ifjú bélyeggyűjtők szlovákiai kiállítása volt Ko- áicében. Megrendezték továbbá a hagyományos bélyeggyűjtő-olimpiát, körzeti kiállítást Dolnjl Ku- bínban, és nagy népszerűségnek örvendenek a nyári bélyeggytijtő- -plonírtáborok. Idén az év legnagyobb eseménye a Slovensko ’83 Bratislava elnevezésű nemzeti kiállítás lesz, amely június 23-án nyílik meg Bratislavában. A kiállítás alkalmából június 24—26-án megrendezik az ifjú bélyeggyűjtők országos kongresszusát. V. P. HÄNYAN VAGYÜNR? Hazánk legújabb népességi adatait most tették közzé Prágában. E friss statisztika szerint az év elején az ország lakosainak száma megközelítette a 15 millió 396 ezret. E népességből 10 millió 322 ezer a cseh-morva országrészben és 5 millió 75 ezer Szlovákiára jut. Hazánkban tavaly 233 284 gyermek született, valamivel kevesebb, mint az előző évben. Az 1982-es évben 117 204 házasságot kötöttek az országban, és 34 371 válást mondtak ki. A hetvenes évekhez képest lelassult a népesedés.'1970 és 1974 között az évi népszaporulat 109 ezer fő volt, 1975 és 1979 között azonban már csak 96 ezer 500. Az utóbbi három évben pedig a következőképpen alakult a népszaporulat: 1980 — 62 ezer 800 fő, 1981 57 ezer 900, 1982 1— 51 ezer fő. A csökkenés a cseh országrészekben nagyobb. Szlovákia 70 százalékban részesedik évente a természetes népszaporulatból. A nemek megoszlása szempontjából a nők vannak túlsúlyban. A Cseh Szocialista Köztársaságban ezer férfira 1063 nő jut, Szlovákiában 1035. Az utóbbi tíz évben Csehszlovákia lakossága 486 ezer nővel és 452 ezer férfival szaporodott. Iha]
