Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-19 / 16. szám
6 BLANKA PAULÚ és a mesebeli aranyhal A csehszlovák sífutönők kétségkívül a világ élvonalába tartoznak. A közelmúltban véget ért világkupa-sorozatban hárman kerültek a legjobb tíz közé: Kvéta Jerlová harmadik, Blanka Paulü negyedik, Anna Pasiarová pedig kilencedik lett. A nemzetek versenyében pedig Norvégia és a Szovjetunió mögött harmadikok lettünk. Nagy siker ez kétségkívül, ezért nem árt, ha visszapillantunk a siker egyik kovácsára. Blanka Paulü (a képen), a csehszlovák válogatott tagja 1954. március 31-én született. Vrchlabyban. Blanka nemrégen megszerezte a 13. országos bajpoki címet. Sízni még iskolás korában kezdett, először a pionír-, majd az ifjúsági, végül pedig a felnőtt válogatott tagja lett. A falunl vllágbajhokságon ,ts részt vett 1974-ben. Ek-‘ kor még nem töltötte be 20. életévét, de két érmet is szerzett. Az öt kilométeres távon második lett, a híres szovjet sífutónő, Galina Ku- laková mögött, a csehszlovák váltó pedig Bartoáová, Svoboda, Sekajová, Paulü összetételben a harmadik helyen végzett. Egy újságíró nemrégiben tréfásan megkérdezte Blanka Paulától: — Ha a mesebeli aranyhalat sikerülne kifognia és az hajlandó lenne teljesiteni három kívánságát, mit kérne tőle? — Az első kérést elhallgatom, mert az a magánéletemre vonatkozik, a második kérésem az lenne, hogy egészséges legyek, a harmadik pedig, hogy a szarajevói téli olimpián az egyik érme hozzám kerüljön. — Hogyan készül a téli olimpiára? — Az Idény végén rövl- debb pihenőre megyek. Aktív pihenés lesz ez, minden nap teniszezem, kerékpározom, majd napi egy órát ed- zek is. Nyáron négy-öt órát fogok edzeni, az előkészületek alatt pedig öt-hat órát. Ha megkezdődnek a versenyek, naponta három óra lesz az edzésadag. — Fntott-e már ütvén kilométert? — Az ötven kilométeres távot nem egyszer megtettem már siléceken, de csak edzés céljából. Babonás? — Kicsit. Tudniillik, ha reggel felébredek, s egyszerre úgy érzem, hogy aznap sikerülni fog a verseny, ez az érzés nem hagy el a verseny végéig. Csak ritkán szoktam tévedni. Néhány amulettem is van. — Próbálkozott már az alpesi versenyszámokkal? — Hogyne, kétszer is. Csak lassú voltam. Minden elismerésem az alpesi síző- ké. Hogyan sikerül olyan bámulatos gydrsaságot kifejleszteniük? — Milyen üsszetételfi váltóban szeretne futni? — Honfitársnömmel, Kve- toslava Jeriovával és két norvég futónővel. Brit Pet- tersennel és Anne Jahren- nal. — A sízésen kívül milyen sportot szeret még? — A tájékozódási futóversenyt, mert erdőn át vezet a pálya, és a női atlétikát. — A tavalyi eredmények közűi melyek tették önre a legnagyobb benyomást? — A brit’ Dave Thompson I világrekordja tíztusában. Valamennyi eredménye nem egy országban orszájjos csúcs lenne. Lapzártakor érkezett a hír, hogy Blanka Paulü az egész idényben nyújtott teljesítményével megnyerte a sífutónők csehszlovák kupáját. A SPORTOLÓK BÉKÉT AKARNAK PrAgabs, „Egész sportpályafutásom kapcsolatban áll a Dukla Praha egyesületben a hadseregbeli sporttal. A Duklában töltöttem a legeredményesebb sportolói éveimet, s ma kezdő edzőként a kaiapácsvetők- kel foglalkozom. Mint katona.sportoló, mindenki másnál jobban el tudom képzelni egy atomkatasztrófa következményeit. Ez a látomás pedig olyan borzasztó, hogy jobb nem belegondolni. Sportolóként bejártam az egész világot, s lépten-nyo- mon tapasztaltam az egyszerű emberek békeóhaját; különösen ott, ahol pusztított a háború vagy ahol miatta közvetlen- rettegésben élnek. A baráti hadseregek spartakiádja alkalmából 1977-ben .Kubában járva ellátogattunk a Jósé Marti nevét viselő pionírtáborba. A boldog gyermekarcok — fehér, kreol, fekete, sárga bőrű gyermekeké — valamiképpen a világ ifjúságát szimbolizálták. Békében élnek, tanulnak» sportolnak, de az USA partjainak közelsége, a Guantánamón levő amerikai katonai támaszpont mégis állandó rettegésben tart Ja. őket Kuba, bár messze van tőlünk, de a mi érdekünk is,, hogy innen, erről a támaszpontról ne pattanjon ki egy atomkatasztrófa szikrája.“ Jaroslav Brabec, volt súlylökö bajnok, a Dukla Praha edzője Apr of i er k ö I c s ö t kell me <9 vált ózta t n i Az ökölvívás fézfias sportág. Jóllehet. kesztyűs kézzel űzik, a szárítóban időről időre súlyos, nemegyszer hálánál végződő baleseteknek vagyunk tanúi. Az egyik legutóbbi áldozat a könnyűsúlyú Duk Koo Kim, aki a hivatásos öklözök világbajnoki címéért folyó küzdelemben Ray Mancinival szemben'a 14. menetben a padlóra került, és többé magához sem tért. Korábban a szorító' csillagának tartott váltósúlyú profi. Sugar Ray Leonard volt kénytelen örökre visszavonulni, mert olyan súlyos szemsérülést szenvedett, hogy könnyen elveszthette volna a látását. Ezek a sajnálatos esetek természetesen felborzolják a kedélyeket. A közvélemény egy része az ökölvívás betiltását követeli, mások különféle szabálymódosításokat javasolnak. Mielőtt rátérnék az említett esetek kapcsán folyó vitára, nézzük, hogy válóban olyan brutális sportág-e az ökölvívás, mint ahogy azt egyesek beállítják. Vajon elkerülhetók-e a súlyos sérülések vagy nincs ellenük védekezés, s az egyetlen megoldás, hogy a mosdóvtzzel kiöntsük a gyerekeket ts, betiltsuk az ökölvívást,' milliók kedvenc sportágát és szórakozását? Hogy olvasóink ts tájékozottak legyenek a kérdésben, idézünk Engelbrecht Istvánnak, a világhírű edzőnek, az •írásából magáról az ökölvívás mibenlétéről, veszélyeiről, az amatőr és a -hivatásos ökölvívásról, mert a kettő •ugyebár nein ugyanaz. Az ttkölvívás szép sportág, ha a tiszta versengés vezérli. Lapunk jövő számában azzal foglalkozunk,: hogy mit tett a Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség a sportolók testi épségének óvása érdekében.. iSVfING ÉS ERVEBEK Az ökölvívásban három ütőtáv van: a külharc, a közelharc- és a belharc- távolság. A Ifülharcban egyenes ütésekkel tá- . madunk, a közelharcban rövid egyenesekkel és horogütésekkel, a bel- harcban rövid horgokat és felütéseket visznek be az öklözök. Az egyeneseket nyújtott karral visszük be, a horogütéseket derékszögben hajlított, felütést pedig hegyes szögben hajlított karral kell elhelyezni, alulról fölfelé. A horogütést a közeli belharcban oldalról, az ököl szabályos ütőfelUle- tével — az ujjtövek bütykeivel és közvetlen környékükkel — helyezzük el az ellenfél állcsúcsára, állszögleté- re és fő ütőerére. Van még egy úgynevezett „swing“ — -nyújtott horog vagy lengő —, amelyet diszkoszvető-mozdulattal ütnek a profik —, de az Ilyet tiltják az amatőr szabályok. A swing . rendkívül veszélyes, nem lehet az ököl szabályos felületével . ütni, hanem pofonsz'erűen, a hüvelykés a mutatóujj bütykeivel. Az ilyen ütésekkel, mint említettük, a profiknál találkozunk, Uletve a képzetlen amatőröknél is, de velük szemben te^ hetetlenék a bírók, mert ha a mai bíróink ragaszkodnának a szabályok- megtartásához, és a beltenyerezö ök- lözöket. sorra kizárnák a szorítóból, úgy a meglévőknek több mint a fele nem Is léphetne a kötelek közé. Az ilyen lengő tehát rendkívül veszélyes az ellenfélre nézve, de ugyanúgy, a támadóra Is, mert egy jól védekező bokszoló elhárítással — alátartott karral — könnyen megállítja az ütést, és ugyanakkor, hüvelyk- és mutatóujjtörést idéz elő a ■ lengözö bokszolónál. Véleményem szerint a szövetség nagymértékben elősegítené az ökölvívás humanizmusát, .ha kizárólag azoknak a kezdő ökölvívóknak engedélyezné a szorítóba lépést, akik előzőleg vizsgáznak az 'ökölvívás .technikájának és taktikájának elméleti' és gyakorlati' tananyagából, tanúbizonyságot tennének pszichofizikai rátermettségüknek. Meglepő, hogy ilyen irányban még sehol a világon nem tettek lépést, és így mindenki bokszol, ahogy tud, a felületes ellenőrzés ezt lehetővé teszi. Pedig már annyi halálos kimenetelű agyvérzést idézett elő a fatális szabálytalan ütés, a lengő swing, hogy* talán meg sem lehet számolni. Csak egy hasonlat: mi lenne, ha a pilóták, az ejtőernyősök, az autóversenyzők és vitorlázó repülök nem vizsgáznának, szerintem hasonlóképpen veszélyes az ökölvívás is, ha tudatlanok kerülnek a szorítóba. . Persze a sportágat nem lehet betiltani csakúgy egyszerűen. Ha másért nem, azért, mert harcias és bátor Ifjúságot akarunk nevelni, akik nem rettennek meg a legnehezebb megpróbáltatásoktól sem. Nehéz elhatárolni, hogy melyik ütés a legveszélyesebb, az egyenes-, horog- vagy a felütés. Természetesen a awinget leszámítva. Elmondhatom, hogy minden pontos, az ökölvívás technikájának megfelelően elhelyezett ütés is igen veszélyes. Ezeket csak kizárólag jól képzett. és rátermett öklözök háríthatják el. A jól Irányzott ütés az állra, népiesen mondva, „megrázza“ az ellenfelet. Vagyis az állcsont molekulái átviszik a rezgést a kisagyra, és ott az Idegrendszerben rövidebb időre (10—15 másodperc) megszűnik a vérkeringés, ami ájulást és mozgásképtelenséget idéz elő. A hosszabban tartó eszméletlen állapot megköveteli, hogy az öklözöl ■azonnal, kórházba szállítsák, hogy megállapítsák a sérülés súlyosságát, illetve fokét. A gyomorszájra elhelyezett ütés szintén vérkeringés! zavarokat Idéz elő, ami gyomorizorogörcsöt és ájulást von maga után, a bokszoló ösz- szecsuklík a szorítőban, amíg a görcsök el nem múlnak (általában 10—- 15 másodpercig tart). A jobbegyenes veszélyességét Joe Louis az életrajzában' így írta le: „Amikor Max Schmelinggel először bokszoltam; a nehézsúlyú világbajno- kl címet kellett megvédenem. S talán elhíztam magam romboló erejű halhorgomban bízva, nem rohantam meg azonnal Schmellnget, hanem óvatosan vártam a kedvező alkalmat arra, hogy közelébe kerüljek, és bal horoggal harcképtelenné tegyem. Csakhogy Ä wisiEim 1^0Of Schmelíngnpk is voltak taktikai elképzelései. Miután jóval magasabb volt nálam, hosszú ^egyenesekkel Igyekezett távol tartani magától. Már az első menet második percében homlokon talált egy irtózatos erejű jobbegyenessel. Azonnal elsötétült előttem a világ, s mintha egy hatalmas kovácsmfihely ériési zűrzavarában találtam volna magám, ahol. egy gőz- kalapács' újra homlokon csapott, az orkánsz;erű hangzavarban; elködösö- dött szemmel kerestem Schmellnget, magamban Ismételgetve, mi történik veled', joe, miért vernek, és ki ver ilyen kíméletlenül? Biztattam magam, hogy kibírjam a menet végét jelentő gongütésig, de erre nem került sor. A gőzkalapács harmadszor is homlokomra^ talált, és menthetetlenül az álmok világába szállított át. Max Schmellngnek pedig meghozta a profi ökölvívó nehézsúlyú mezőnyének büszke világbajnoki címét.“ CSAK A KESZTPÜ'A VÉTKES?: ' Dnk.Koo Kim ©sete a megszólalásig hasonlít Joe Louiséhez. A dél-koreai ökölvívó, sokáig állta Mancin! rohamait, p.edig számos kemény ütésváltásra került közöttük sor. A végzetes 14. menetben talán még. ádázabb volt a két bokszoló küzdelme,, mint az előzőekben. A sok évi ‘ mógflgye- lés szerint' ez annak tulájdonlthátó, hogy ' a versenyzőknek fogytán az erejük,, és minden eszközzel ilgyekez- nek eldönteni a. harcot. Elfelejtik viszont, hogy a fáradt ember rosszabbul reagál az ütésekre,, és könnyebben sérül. A szorltőblrő azonban nem talált okot a küzdelem félbeszakítására, s így következett be a végzetes ütés, amely, a halálba küldte Duk Koo Kimet. Mi-tehát'a megoldás? George Lu'mberg, az amerikai' orvosok egyésülétéhek képviselője, bírósági' pszichiáter, a Lás "Vegas-i eset szemtanúja a következőket mondta: ,.Meg ;Iebetett-e akadályozni: halálát? Természetesen, csak ne érte volna néhány ütés a • fejét., Az egyetlen lehetőség. ■ az. agysérülés megelőzésére, hogy, betiltsuk a fejre mért ütéseket.“ Másók a kesztyűt okozzák, és En- gelbrecht István Is nagy szerepet tulajdonít 'neki. ■ Ployd' Pattersdn volt nehézsúlyú világbajnok és Howard Cosell tévériporter egyenesen az amerikai kongresszushoz fordult az eset kapcsán. A volt' ökölvívó és a sportújságíró azt szeretnék elérni, hogy a kongresszus alapítson országos színtű bizottságot a hivatásos ökölvívás felülvizsgálására. Patterson azért szállt síkra, hogy a szabályzatok legyenek egységesek a hivatásos ökölvívók számára Ama- ríka-szerte, s : külön követelte, hogy tegyék kötelezővé a hüvelykujj nélküli kesztyű használatát. „Nem szeretném, ha beszüntetnék az ökölvívást — mondta Patterson, aki 1956- tól 1959-ig és 1960-töl 1962-ig volt világbajnok. — Az ökölvívásnak köszönhetem, hogy kikerültem a néger gettóból. Kár lenne betiltani az ökölvívást, mert így sok fiatalnak nem nyílna alkalma kitörni onnan.“ Patterson és Cosell a képviselőház sportügyi albizottságának terjesztették elő javaslatukat. Egy pár régi és új típusú kesztyűt Is felmutattak, és Patterson bemutatta a hüvelykujj nélküli kesztyű előnyét. „A legtöbb sérülést nem az agy, hanem a szem szenvedi el“ — mondta. Hasonló véleményen van Janks Morton,^ Sugar Ray Leonard edzője is: „Ha azt szeretnék, hogy az ökölvívás még biztonságosabb sport legyen, akkor a jövőben hüvelykujj nélküli kesztyűkét kell gyártani — mondta, és még tovább ment fejtegetésében —, a meneteknek rövidebbek- nek kell lenniük, az egészségügyi ellenőrzésnek pedig sokkal-sokkai szigorúbbnak.“ Ray Leonard szemsérüléséért Morton a kesztyű hüvelykujját okolja és sfkraszáll azért, hogy a jövőben hüvelykujj nélküli kesztyűben öklözzenek a sportolók. „Egyes sportolók azt állítják, hogy az ilyen kesztyűben könnyen eltörhetik a hüvelykujj — mondta. — „Felőlem akár havonta eltörhetik, csak a szemük maradjon épségben.“ Az ismert edző úgy véli, hogy a kesztyűknek vastagabbnak kell lenniük, mert a küzdelem folyamán a benne levő filc szétcsúszik, és a puszta ököl mind közelebb kerül a bőrhöz. Öt-hat menet után már mintha puszta kézzel ütnék egymást a bak- szolök, a kesztyű nem képez többé semmilyen védelmet. Az álló vizek mindenesetre mozgásba jöttek. Az Európai Hivatásos Ökölvívó Szövetség után, amely már 1979- ben tizenötről tizenkét menetre szállította le a mérkőzések Időtartamát, Du Koo Kim halála után az egyik hivatásos szövetség, a WBC Is a tizenkét menet mellett döntött. Mórion azok közé. tartozik, akik helyeslik a kezdeményezést: „Tapasztalatból tudom, hogy a sérülések nagy- része és a. súlyos következményekkel járó kiütések akkor történnek, amikor az ökölvívó már fáradt — mondta —, tehát a 10. és a 15. menet között. Szerintem az ökölvívás mint sport akkor sem veszítene jellegéből, ha mindössze 10 menetesek lennének a. mérkőzések.“ Lehetséges, sőt talán még emelkedne is a mérkőzések színvonala. Csakhogy a profi ökölvívásban, ahol dollármilliók vannak a játékban, a kapzsi vállalkozóknak mindez mellékes, ök minél nagyobb hasznot akarnak húzni, s ebbe belekalkulálják a brutalitást, sőt a kiszolgáltatott spolto- l'ők életét is, merthogy ez fokozza a közönség érdeklődését. A sok részkérdés megoldása bizonyára jatuilást hozhat, de a teljes megoldás érdekében a profierkölcsöt kell megváltoztatni. Külföldi lapok nyomán: PALÄGYI LAJOS
