Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-19 / 16. szám
5 Sevcsenko főutcája A Mangislak-félsziget, amely kelet feltH hatalmas tompa ékként hatol be a Kaszpl- -tengerbe, nem a legmegfelelőbb hely az emberi élethez. Kietlen hangulatú, szikes sztyepp, ahol ahol csak a tevetövis nő a hosz- szan elnyúló homokbuckák hajlataiban. Az év öt hónapjában kíméletlen hőség uralkodik, a homok gyakran hetven fokra is felforró sodik. Ha az ember elindul vala hová ebben a pokolban, egyórányi út is elegendő ahhoz, hogy a ví zen kívül semmi másra ne gondoljon. BIRKATELELÖ A SIVATAGBAN A cári Időkben az „ezernyi út félszigetének" nevezték Mangis- lakot. A statisztika szerint akkoriban húszezer kibitka (ekhós szekér) vándorolt itt a pusztában. Még csak eszükbe sem jutott, hogy VIZET TERMEL A SZAPORlTÖ REAKTOR Mint kiderült, a félsziget az ás ványi kincsek valóságos tárháza Megtalálható itt minden olyan nyersanyag, amely szükséges ahhoz, hogy Manglslak a szovjet vegyipar egyik legfontosabb központjává váljék. Ehhez azonban mindenekelőtt vízre, ivóvízre volt szükség. Kezdetben az édesvizet tankhajók hozták a Kaszpi-tenger túlsó partjáról. A szállítási költségek miatt azonban a víz drágább már nem tud lépést tartani. A szakemberek szerint a megoldást a Volga vizének hasznosítása jelentheti. Ebből a célból egy használaton kívül álló kőolajvezetéket kívánnak felhasználni. Mivel a víz továbbításához jóval alacsonyabb nyomás szükséges, a kiszolgált kőolajvezetéket vízvezetékké alakítják, amelyen át napi hetvenötezer tonna víz érkezik. A vízzel jól kell gazdálkodni, méghozzá úgy, hogy néhanapján locsolásra Is jusson. Mert különben ml lenA kincses félsziget A Manglslák-félszigeten sok a teve. letelepedjenek és tanyát verjenek ezen az isten verte vidéken. A múlt század közepén itt töltötte száműzetését Tarasz Sevcsenko, az ukrán nép nagy költője is. A cári hatóságok nem véletlenül száműzték éppen ide: azt remélték, hogy ezen az isten háta mögötti vidéken a forradalmi költő minden kapcsolata megszakad majd a külvilággal. Hosszú időn keresztül a Man- glslak-félsziget fő nevezetességei a vándorló juhnyájak voltak. Erről tanúskodik a félsziget elnevezése is: a kazah „man kislak" kifejezés birkatelelöt jelent, ami arra utal, hogy még az igénytelen juhnyájak is csak télen merészkedtek erre a sivatagos területre, mert más évszakban sem legelőt, sem vizet nem találtak itt. A csendes birkatenyésztő Manglslak nyugalmát a hatvanas évek elején az első kőolaj-lelőhelyek feltárása bontotta meg. Ma a Mangislak-félsziget kőolajtelepein csaknem tizenötmillió tonna olajat és gázkondenzátumot termelnek. Az olajfúrásoktól ösz- szeszurkált területről csővezetéken jut el az olaj a Kaszpi-tenger északi partján fekvő Gurjev és a közép-volgai Kujbisev feldolgozó üzemeibe. Az olaj itt az az alap, amelyre ráépült a területi termelési komplexum többi láncszeme: a kőolaj- és földgázfeldolgozás, a polimerek és a műanyagok gyártása. volt, mint az olaj. A vízellátás megoldását nem lehetett halogatni. A technika csodáihoz szokott embert nem lehet egykönnyen ámulatba ejteni. Mégis nehéz elhinni, hogy a félsziget negyedmilliós lakossága, városai, gyárai, kő- olajtelepei kizárólag tengervízből nyert édesvizet fogyasztanak. A félsziget központjában, Sev- csenkóban 1973-ban helyezték üzembe a világ első gyorsneutronokkal működő atomerőművét. Ez abban különbözik a hagyományos atomreaktoroktól, hogy az urán úgynevezett el nem égő válfaját a reakció során kitűnő nukleáris fűtőanyaggá, plutóniummá alakítja át. így tehát a reaktorba betöltött fűtőanyag az égés következtében nem csökken, hanem éppenséggel szaporodik. Innen ered a szaporító reaktor elnevezés. Az erőmű energiájának egy része villamos áramot termel, a másik része pedig naponta 120 ezer köbméter tengervizet desztillál. Ehhez a mennyiséghez még mintegy százezer köbméter édesvizet adnak a gázpakurás tengervízlepárló berendezések. Hozzá kell azonban tennünk, hogy az atomenergia sótalanításl hasznosítása nem éppen olcsó dolog, és az édesvíz előállítási költségei mindenképpen meghaladják a manglslakl lakosok által fizetett köbméterenkénti négy kopejkát. A DÍJNYERTES VAROS Egy ideig úgy tűnt, hogy ennyi víz már elég lesz a lakosság és az ipar szükségleteinek fedezésére, sőt még a parkok, terek, utcák locsolására és a szökőkutak üzemeltetésére is bőven jut belőle. Az utóbbi években azonban újabb problémák jelentkeztek a vízellátásban. A gyorsan fejlődő ipar vízigényének ugrásszerű növekedésével a jelenleg működő só- talanító berendezések kapacitása ne ebben a tikkasztó hőségben a virágzó parkokkal, a csobogó szö- kőkutakkal, a botanikus kert növényeivel, amelyek nélkül ilyen mostoha körülmények között teljesen sivár lenne az emberek élete. Erről a pluszról Sevcsenko lakói nem mondanak le. A város egyébként elnyerte az Építészek Nemzetközi Szövetségének a díját. Ebben is nagy szerep jutott a meghitt, emberi környezet kialakításának. Az oklevél külön hangsúlyozza: „A hagyományos városkép humanizálásának sikeres kísérletéért." Sevcsenko főutcáján látható a város mintegy két méter magas címere, benne a félsziget jelenének és jövőjének szimbolikus jelel: fúrótorony, atom, hajó és ... kémcső. Az olajbányászat, az atomenergia, a tengerhajózás és a vegyipar képezi a területi ter- melöközpont négy pillérét. De végül is egyik Iparág léte sem képzelhető el a kőolaj nélkül: az olaj itt mindennek az alfája és ómegája. „OLAJHURKAT TALÁLTUNK!" Az utóbbi öt évben a mangisla- ki olajbányászat két legrégibb telepén, Zsetibajban és Uzenybep a kitermelés költségei csaknem megkétszereződtek. Ez elsősorban az itteni olaj sajátosságaival függ össze. A sűrű, nagy paraffin- és kátrány-tartalmú nehézolajat évről évre drágábban hozzák fel a felszínre. „Olajhurkát találtunk!" — ez a mondat a geológusok jelentéséből való, akik Zsebatij környékén az első olajat felfedezték. Valóban, itt az olaj a szokásostól eltérően nem folyik a csőből, még kevésbé tör elő szökőkút módjára, hanem inkább klpréselődlk, mint a fogkrém a tubusból, és darabokra töredezik. A hagyományos módszerekkel az olajrétegnek mindössze tizenöt százalékát lehet csak kitermelni. így aztán az itteni lelöhe-lyek az új módszerek kipróbálásának valóságos gyakorlóterévé váltak. Mindenekelőtt a Buzacsi-félszl- get olajmezőin vezetik be az új eljárásokat, amelyek segítségével az egyes rétegekből kioldják az ott felhalmozódott nehézolajat. Ez a terület a manglslak! termelő- központ fő köolajellátója.. A félszigetet keskeny, sekély vizű öböl választja el Manglslaktól. A kitermelés feltételeit itt még az is nehezíti, hogy a Kaszpi-tenger felől fújó szelek bekorbácsolják a tengervizet az alacsonyan fekvő félszigetre, így időnként víz alá kerülnek az olajkutak. Ennek megakadályozására egy 32 kilométeres védőgátat kellett építeni. A szivattyúk még a maradék víz eltávolításét végzik, de a kutak már olajat termelnek. Az előrejelzések szerint a kitermelést évi 12—13 millió tonnára lehet felfuttatni. Úgy tűnik tehát, hogy a két alapvető dolog, a víz és a kőolaj hosszabb időre biztosítva van. Ez pedig egyben a félsziget jövőjének a záloga is. Bár nehezebbek lettek a körülmények, és magasabbak a kitermelési költségek, az „olajhurka“ és a többi nyersanyag nem maradhat a föld alatt. A kincses félsziget feltárja tartalékait, és az ember egyre nagyobb részeket hasít ki az egykor hasznavehetetlennek hitt szikes pusztából. P. JFoto: Csikmák Irwe Csehszlovák újságírók a helyi vendéglátókkal együtt megtekintették azt az üzemet, mely a tenger vizét édesvízzé alakítja át. A szovjet kormány és a szakszervezetek központi tanácsa megvitatás céljából a lakosság elé terjesztette a munkakollektfvákröl és ezek szerepének az üzemek, intézmények és szervezetek irányításában valé növeléséről szóló törvényjavaslatot. A vita után a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elé terjesztik a törvényjavaslatot. A törvény leszögezi, hogy az üzemekben, az intézményekben és szervezetekben a munkakollektivák a szocialista társadalom alapvető elemei, és feladatuk a fejlett szocialista ' társadaiomban fokozódik. A törvényjavaslat, megfogalmazza a munkakollektivák általános jellemzőit és kapcsolataikat az államhatalmi ős Irányítási szervekkel. A törvényjavaslat egyes csikkelyei a munkakollektivák jogkörére térnek ki az üzemek Intézmények és szervezetek gazdasági és szociális fejlesztésének tervezésében, jogaikra a vezetés és a szakszervezetek közötti kollektiv szerződések megkötése során. A törvény- javaslat teljes összhangban a Szovjetunió alkotmányával meghatározza a munkakollektivák alapvető jogait és kötelességeit. Jogkörüket az üzemekben, intézményekben és szervezetekben. Allan MacEachen kanadai külügyminiszter washingtoni sajtókonferencfáján közölte: az USA arra kéri Kanadát, tegye számára lehetővé, hogy területén kísérleteket folytasson cirkáló rakétáival. A kanadai külügyminiszter George Shultz amerikai külügyminiszterrel és a kormány további képviselőjével folytatott tárgva lásat után elmondta, a Pentagon rövid Időn belül híva talosan is kérni fogja Kanadától a rakétakisérletek engedélyezését Alberta tartományban. Az amerikaiak szerint ebben a tartományban a természet jellege állítólag a Szovjetunióra „emlékeztet“. A kanadai kormány még nem döntött, hogyan válaszoljon a kérelemre. Nyugtalanítja az erősödő parlamenti ellenzék, de elsősorban a közvélemény elutasítása az amerikai törekvő sekkel szemben. A városi és községi képviseleti szervek 103 kpmmn- nista képviselője az ’ egész NSZK területéről nyílt levélben fordult a szociáldemokrata párt (SPDj képviselőihez, hogy a tanácsok keretében harcoljanak velük együtt az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták elhelyezése ellen. A portugáliai Albuffeira vánivban befejeződött a Szocialista Internacionálé XVI. kongresszusa. A tanácskozáson egy sor dokumentumot hagytak jóvá a leszerelés kérdéseiről és a világ különböző részein kialakult helyzetről. Nyilatkozatot fogadtak el, amely tartalmazza a Szocialista Internaclo- nálé javaslatait a gazdasági válság megoldására, és hangsúlyozza, hogy a gazdasági nehézségek megoldása elválaszthatatlanul összefügg a lázas fegyverkezés korlátozásának kérdéseivel. A kongresszui határozott lépéseket követelt a lázas fegyverkezés korlátozására, támogatta az európai leszerelési konferencia összehívására tett javaslatot. HETED
