Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)
1983-01-11 / 2. szám
6 hAzi feladatTESTNEVELÉSBŐL G. A. Pasztusenko testnevelő tanár, a kijevi egyetem docense évtizedek óta foglalkozik a testnevelési órák hatékonyságának növelésével. Kidolgozott javaslatai között a testnevelést házifel- adat-rendszer is szerepel. Számos kijevi iskolában és óvodában már megvalósították elképzeléseit. Az egyik iskola felsős növendékei három éve rendszeresen átjárnak a szom- I szédos óvodába, ahol testnevelési foglalkozásokat tartanak a kicsiknek. Ezek a kisgyerekek azután jóval edzettebbek, szívósabbak, nagyobb az ellenállóképességük, mozgékonyabbak, ritkábban betegednek meg kortársaiknál. Számos kijevi Iskolában a testnevelési há2^ feladatok rendszerét is bevezették, és sikerrel alkalmazzák. A 144-es számú középiskola tornaterme nem "nagy, mindössze 19x19 méter, amit sportudvarral pótoltak. V. A. Gu- szev testnevelő tanár már 36 éve tanít ebben az iskolában. Szomorúan mutatta a diákok napról napra hozott felmentési papírjait. A tanulók ugyanis a leggyengébb in- g dokokkal is felmentést kérnek a test- | nevelés alól. S az iskolákban egyre több I a kövér gyerek. Jó néhánv évvel ezelőtt I egy-egy osztályban csak egy kövér gye- I rek volt, akit a többiek állandóan csú- 8 foltak. Most már a kevés mozgás következtében annyi a „jó húsban“ levő diák, hogy nincs is kit csúfolni. Ä sportbizottság illetékes osztályán i kapott felvilágosítás szerint a testneve-' lést házifeladat-rendszert a „jobb“ testnevelő tanárok alkalmazzák. De vajon hány „jobb“ tanár tanít az ország mintegy százötvenezer iskolájában? Két kötelező Iskolai tantárgy, a matematika és a testnevelés összehasonlí- j tása érdekes tanulsághoz vezet. A gyerI mek bekerül az első osztályba, először megtanul bánni a pálcákkal, korongokkal, majd később megismerkedik a szor- ' zótáblával és néhány év múlva jöhet a felsőbb szintű matematika. Közben a szülők is sokat segítenek a nehéz feladatok megoldásában, a képletek elma- gyarázásában. De vajon ugyanaz a gyerek hogyan sajátítja el a legalapvetőbb testnevelési ismereteket? Az iskolai tantárgyak általában öt kötelező összetevőből állnak: tanrend, óra, tankönyv, házi feladat és vizsga. Ez vonatkozik a testnevelésre is; vagy I ez nem ugyanolyan tantárgy, mint a többi? Éppen ezért a testnevelési házi feladat a mindennapos fizikai erőfeszítést, az állandó gyakorlást, a teljesítmények havonta vagy negyedévente osztályzattal történő értékelését kellene hogy jelentse. Később vizsgákon kellene értékelni a végzősök, az életbe kikerülők fizikai felkészültségét. Az érettségi vizsgán szintén osztályozni kellene a testnevelési normák teljesítését. Félreértés ne essék, nem világbajnokokat kell nevelni, de alapvető követelmény, hogy egy leendő munkás vagy katona legalább huszonötször fel tudjon húzódzkodnl a korláton, meg tudjon csinálni három tucat fekvötámaszt. Ehhez viszont mindennapos edzés, a szülők segítségével, ellenőrzésével végzett házi feladat, gyakorlás szükséges. Teljesen egyetérthetünk azzal az állítással, hogy az emberek fizikai képességeit az iskolában, házi feladatok révén kell megalapozni. Gyermekeink egyelőre csak a tudást szerzik meg az iskolában, a fizikai képességeket a lelkes testnevelő tanárok jó órák segítségével alapozhatják meg. S az lenne az eszményi, ha nemcsak a tanárok, hanem maguk a gyerekek és a szülök is gondolnának a testnevelési házi feladatok szükségességére. G. A. Pasztusenko 23 évvel ezelőtt dolgozta ki a testnevelési házi feladatok rendszerét. Azóta nagyon sok időt vesztettünk el. Megbocsáthatatlanul so' lA Komszomolszkaja Pravda nyománI 1983 Zaremba nagy visszatérésének éve lesz? a OLIMPIAI BAINOX ISMÉT EMEL S okan emlékeznek talán még arra az esetre, amely az 1981-es lille-i világ- bajnokságon alaposan felborzolta a kedélyeket: Óta Zaremba, a csehszlovák súlyemelő olimpiai bajnok súlyos könyöksérülést szenvedett. A lassított tévéfelvételeken az a bizonyos szakításklsérlet a sző szoros értelmében' életveszélyes benyomást keltett, és ezért is lett a VB egyik negatív előjelű szenzációja. Már maga az a tény is meglepetésként szokott hatni, ha valamelyik olimpiai bajnoknak nincs érvényes kísérlete, és így idő előtt be kell fejeznie a versenyt, szaknyelven szólva kiesik. Zaremba győzelme a moszkvai játékokon teljesen váratlan volt, s így még sok szakember is hajlamos volt ezt a csehszlovák súlyemelösport számára rendkívül jelentős sikert a véletlen számlájára írni. ' Zaremba azonban az olimpia után is bizonyított. A kirobbanó eredmény szinte szárnyakat adott neki, s az addig a világszínvonal mércéjével mérve csupán átlagosnak tekinthető sportoló igazi bajnok lett. Először 1981 júniusában, a tatabányai Pannónia Kupán ért el szakításban világcsúcsot 185,5 kilóval, majd ugyanazon hónap végén a Párkányban (Stúrovoj rendezett csehszlovák bajnokságon három ízben írta át a kis- nehézsúly csúcsllstáját: egyszer szakításban (187,5), kétszer összetettben (412,5 és 415 kg). Formája a későbbiek folyamán is felfelé ívelt, és éppen ebben kell keresni a lille-l fellépés lefolyásának kulcsát. Akkor sokan szemére hányták Brzoska edzőnek, hogy túl magas súlyon kezdték a versenyt. Mások csak abban látták a hibát, hogy Zaremba, aki már első kísérlete után könyökéhez kapott, és a fájdalomtól meggörnyedve ment le a dobogóról, ilyen sérült állapotban is vállalkozott a verseny folytatására. A könyöke ezúttal ugyanis súlyos szalagszakadással „tiltakozott“ a terhelés ellen. Szomorúan végződött tehát a csehszlovák súlyemelösport harmadik olimpiai bajnokának (Jaroslav Skobla 1932-ben, Hans Zdra- 2ila 1964-ben nyert) lille-l szereplése. Sokan úgy vélték, hogy egész sportpályafutása is. Ö azonban kezdettől fogva és később, a hosszan tartó gyógyítása során is rendületlenül hitte, hogy vissza fog még térni a dobogóra, bár egyes időszakokban talán csak ö maga volt ebben biztos. Akkor is, amikor már csak feleségének, Vlastának és néhány kitartó barátjának biztatása tartotta benne a lelket. Nehéz idők voltak ezek. Emberileg is tanulságosak nemcsak Óta, hanem valamennyi hasonló sorsú híres sportoló számára. A képlet talán bárhol a világon egyenlő; egyre szűkül azoknak a köre, akik eddig szívesen mutatkoztak veled, a leghűségesebb barátaidnak kiáltották ki magukat. Fokozatosan kiderül, hogy csak a dicsfényedben szándékoztak sütkérezni... De jönnek a buzdító levelek Is a kórházi asztalkára. Iskolásgyerekek, volt munkatársak, ismeretlen nyugdíjasok írnak. Buzdító, együttérző szavuk gyógyírként hat. így sem ment könnyen a dolog... Az első komplikált operáció után fokozatosan Csecnai Pál, az FC Bayern München edzője először 5000 métert futtatott játékosaival, hogy megfelelően bemelegítsék magukat. Azután következtek a törzskörzések, miközben a karokat fel-alá kellett lendíteni, a lábakkal pedig erőteljesen kellett rúg- kapálózni. Ezek azok a lazitőgyakorlatok, amelyeket minden edző csináltat játékosaival a Bundesiigától egészen a kerületi bajnokságokig ... Or. Jan Ekstrand svéd orvos ezt az általa háziasszonyi tornának nevezett testgyakorlást teszi felelőssé a labdarúgók legtöbb izomszakadásáért, térd- és ízületi sérüléséért, izomhúzódásáért. Ekstrand dr. aki különben a svéd labdarúgó-válogatott orvosa, két év óta vizsgálja ezeket a sérüléseket és megállapítása szerint négy sérülés közül három jobb edzésmódszerek alkalmazásával elkerülhető lenne. Az izomzat bemelegítését sz.olgáló helyes tornagyakorlatok csökkentik a sérülések kockázatát. Egyedül a futás nem elegendő ehhez. A futás segítségével emelkedik ugyan az izomzat hőmérséklete 2—3 fokkal, és ez már egyenértékű azzal, amit Heinrich Hess professzor, az NSZK válogatottjának orvosa megfelelő üzemi bemelegítésnek nevez. Ez azonban még egyáltalán nem elegendő ahhoz, hogy például a comb a labda ellö- vésére bemelegedjék. Az erős edzésben levő labdarúgó izmai rövidebbek és sokkal arősebb feszültség alatt vannak, mint például egy sétáló ember izmai. Ezért ezeket az izmokat először megfelelően ki kell nyújtani, hogy alkalmasak legyenek a játékra. Sok játékos billenő-, nyújtógyakorlatokkal kísérletezik, és lábát a csípőig emeli, kifelé, oldalra rúg. A svéd orvos szerint azonban így nem lesznek hajlékonyabbak az izmok. Az egyedül eredményes módszer az, amit az atléták, a tornászok és a táncosok szoktak alkalmazni, mégpedig az izomnyújtás. Ez úgy történik, hogy egy tornászó társ a törzset, a karokat vagy a lábakat a végsőkig kinyújtja, illetve kifesziti. A sportoló ebben a rendkívüli helyzetben marad 8—10 másodpercig. Ez elegendő ahhoz, hogy a játékos izomzata annyira kinyúljék, amennyire szüksége van ahhoz, hogy kapásból lőjön. vagy erős labdába fejeljen. A spanyolországi világbajnokság mérkőzéseire bemelegítve a brazilok tökéletesen végrehajtották az ilyen izomnyújtó gyakorlatokat. Zico, Socrates és a többi játékos az egyik lábára állt. a másik lábát pedig a kissé lehajtó játékostársa vállára tette. így a svéd orvost — látva a brazil labdaművéMiért nem sérülékenyek a brazilok? szék edzését — egyáltalán nem lepte meg a brazilok hajlékonysága játék közben. Azt is könnyen megértette az orvos, hogy a brazil játékosok miért kerülték el az olyan sérüléseket, mint amilyent például az NSZK válogatott csatára, Karl-Heinz Rummenigge szenvedett, akinek elszakadt a felső combizma. Ekstrand dr. már a világbajnokság előtt 12 csapat játékosaival kísérletezett, összefüggést keresve az edzésmódszerek, a hiányos mozgások és a rendszerint előforduló sérülések között. Az orvos tudományosan összeállított edzésmódszere szerint dolgozott hat csapatból 90 játékossal. Ezek közül fél év alatt huszonhármán sérültek mag. A hasonló létszámú ellenőrző csoportból, amely hagyományos edzésmódszerrel dolgozott, ugyanennyi időt alatt negyvenhármán sérültek meg. Az első csoport teljesítménye ezenkívül még azért is jobb volt, mert a csekélyebb ismét edzésbe állt, de csak a lábait erősíthette. mivel a karját kiegyenesíteni nem tudta. Húsz fok hiányzott! Egy évvel első világcsúcsa után, 1982 júniusában ismét operálták. Először ez sikeresnek tűnt, hiszen már csak két fok hiányzott a teljes kiegye- nesítéshez, ez azonban később váratlanul tízre növekedett. A harmadik műtétnek kellett volna következnie. A hegek azonban végül is a bajnok sokat próbált könyökén nem szaporodtak tovább. Hosszas konzultációk után injekciós kezelés mellett döntöttek a szakemberek. S ez, hála a prágai Eysselt doktornak, be is vált. Olyannyira, hogy egyhónapos rendszeres, de még nagyon kis terhelésű edzés után Zaremba október végén a Havífovban rendezett Csehszlovák Kupán, mely egyben a Világ Kupa egyik fordulója is volt, ismét dobogóra léphetett. Mivel egy súlycsoporttá) úgyis feljebb akart lépni, 109 kilójával a nehézsúlyban állt rajthoz. És október 30-án, délután pontban háromkor, felujjongott a zsúfolt nézőtér, melybe elsősorban Otáért sereglettek az emberek. Az olimpiai bajnok ismét csatasorba állt, s a hosszú kihagyás utáni első gyakorlata sikeresnek bizonyult: 160 kilót már megtartott a szakításban, összetett eredménye 345 kg lett, ehhez azonban második versenyén, a csapatbajnokság november végén Bohumínban rendezett második fordulójában még 20 kilót hozzátett. — Ogy gondolom, jó alap ez a további előrehaladáshoz — nyilatkozta Havífovban boldogan. — Terveim? Minden csak és csupán az egészségi állapotomtól függ. Ha továbbra is így javul, minden rendben lesz. Annál meglepőbben hatott az a közlemény, amely a bohumfni verseny után, december elején látott napvilágot, s mely arról tudósít, hogy a sportszövetség „válogatotthoz méltatlan viselkedés miatt“ Zarem- bát május végéig kizárta a válogatottból. Emil Brzoska vezető edző: — Példát kellett mutatnunk. Egy olimpiai bajnok sem engedhet meg magának többet, mint más versenyző. Ennek ellenére ezt csupán egyszeri kihágásnak tekintjük, s Otát, ha továbbra is az eddigihez hasonló erőbedobással edz, büntetésének le- telése után visszafogadjuk a csapatba. S mit mond Zaremba? Mi is történt tulajdonképpen? — Sajnos, engedtem a szurkolók csábításának, és a megengedettnél mélyebben néztem a pohár fenekére. Nagyon bánt a dolog, hiszen komolyan kéSeültem, és egyébként is nagyon akarok bizonyítani. ígérem, hogy többé ilyesmi nem fordul elő, s ha ismét hallani fognak rólam, nagyon bízom, hogy már csak újabb csúcsokkal kapcsolatban ... Egy ebet, amely minden sportolóval, minden emberrel megtörténhet, s újabb tanulság, mert megismétlődnie semmiképpen sem szabad. Mi is hisszük, hogy 1983-ra Zaremba nagy visszatérésének éveként fogunk emlékezni. MAJOR LAJOS A brazil Zico, akit sokan a spanyolországi VB legjobb játékosának tartottak. számú sérülés miatt sokkal erőteljesebb lehetett az edzés. Ebben a csoportban az orvos adatai szerint 111 edzésóra esett ki ki- sebb-nagyobb sérülések miatt. Viszont a másik csoportban 476 volt a kiesett edzésórák száma. A Svéd Labdarúgó Szövetség dr. Ekstrand kutatási eredményeit és teljes edzésmódszerét videokazettán elküldi a szövetség egyesületeinek. A kísérletekre felfigyeltek a svéd egészségügyi hatóságok is, mivel a csekélyebb számú sérülés egyúttal a kezelési költségek csökkentését is jelenti. Átszámították a hat kísérleti csapat eredményeit. illetve sériiiésszámát 329 000 svéd láb darúgóra és megállapították, hogy ha dr. Ekstrand módszerét követik, akkor 117 millió márkát tudnak megtakarítani évente. I
