Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-01-11 / 2. szám

m Kwal folyón haladd pöfögő motorost rikácsoló jégma- darak veszik körül, hang­jukat azonban elnyomja a dzsun­gel többi zaja. A kis hajó, fedél­zetén turistákkal Bangkokból, Thaiföld lüktető, milliós metropo­lisából a távoli Kancsaiiaburiba tart. Ez a név arról ismart, hogy itt íveli át a Kwai folyót az a híd, amely a második világháború ével alatt beírta nevét a történe­lembe. A2tán született egy könyv, amelyből gyorsan világsiker lett. A könyvet pedig követte egy film, amely — ha mondani lehet ilyet 1— abszolút világsikerré vált, és alkotóinak fél tucat Oscar-díjat hozott. A filmben Alec Gulness és William Holden mellett ez a híd játszotta a harmadik főszerepet.; 1977-et írtak akkor. Azóta Járnak a turisták Kancsanaburiba. Most az a hír járja, hogy a ja­pánok újból forgatják a filmet, új főszereplőkkel ugyan, de a ré­gi címet és zenét meghagyják. Bogey ezredes hadifoglyainak in­dulóját annak idején milliók fü­tyülték, és a japánok Jó üzletem­berek lévén ismét slágert akar­nak a dallamokból csinálni. A film cselekménye egy darab valóság volt. 1943-ban játszódott, amikor a japánok lerohanták már a Fülöp-szigeteket, az akkor Hol- land-Indiának nevezett mai Indo­néziát, majd Burmán át Indiára törtek. Iszonyú tervet eszeltek ki. Egy 415 km hosszú vasútvonalat kezdtek építeni, mely a tenger­BuddhUta templom Bangkokban A híd 120 kilométerre Bang­koktól mint egy megmaradt középkort múzeumegyüttes templomok sorát kínálja. Egyike a Buddha-szen- télyeknek a Phra Pathom, olyan mint egy hatalmas égnek meredő ujj. Aranyozott kupolája égő fák­lyaként emelkedik a magasba. A legenda — amelyből oly sok terem Thalföldön — azt meséli, hogy Buddha erre járt 2500 év­vel ezelőtt, és ezen a helyen töl­tött több napot elmélkedéssel. A" harmadik kirándulás célpont­ja vagy 100 km-re van a Kwai-híd- tól. A résztvevőket autón Pecseburi városába viszik, amely arról hí­res, hogy Thaiföld legnagyobb gyémántkereskedelmi és csiszoló- ipari központja. Állítólag itt a legolcsóbb a gyémánt az egész vi- ,« lágop, Cs.ak azt nem lehet tudni, ■ hogy vplódl-e. Tény, hogy rekla­parttól egészen India határáig szállította volna a mikádó kato­náit. A vasútvonal építéséhez 50 ezer angol, ausztrál, új-zélandl és holland hadifoglyot irányítot­tak, akiknek nagy része a- kegyet­len bánásmód, az éhezés és a malária következtében elpusztult. A foglyok között „halálvasút- nak“ nevezett vonal egyik legfon­tosabb szakasza a Thaiföld és Burma között vadvizű Kwal fo­lyón vezetett át. Itt építették a Japánok azt a hidat, amely ha el­készül, más fordulatot visz a dél­kelet-ázsiai harcok történelmébe. A híd elkészült ugyan, de vonat nem gördült át rajta, mert hasz­nálatba vétele előtt a hadifog­lyok a hazafiak segítségével az égbe röpítették. Azóta a híd újra épült, és bár semmi olyan technikai tulajdon­sága nincs, amivel az építészet csodái közé lehetne sorolni, még­is turisták tömege keresi fel. So­kan csak ezért utaznak el a tá­voli Thaiföldre, hogy a helyszínen győződjenek meg a híd valódi­ságáról. Pedig a helyszínen a lá­togatókat egyik csalódás a má­sik után éri. Kiderül, hogy az eredeti híd bambuszból volt épít,- ve, a mai pedig egyszerű acél­konstrukció. S hogy a megdöbbe­nés teljes legyen, a helyi idegen­vezetők azt is kifecsegik a kül­földieknek, hogy a film sem itt, a helyszínen lett forgatva, ha­nem Ceylon szigetén készült. Ennek ellenére nem csökken a turisták áradata. Az utazás drá­ga is, meg veszélyes Is, mégis hetenként több csoport száll ha­jóra Bangkokban a Kwal felé. Van Poig megy a hajó, ott ele­fántra száll a turistacsoport, és a dzsungelén át a „halálvasút“ sínéi mellett halad, erdő' és sűrű bozót között. Hosszú órák után érik el az egyetlen embertelepü­lést, a Jacques Bes francia kuta­tó által létesített „tutajfalut“. Bes ugyanis egy folyó partján tuta­jokra épített fel hat bambusz­kunyhót, és azokban nyújt szál­lást az ide vetődő turistáknak. Villany ugyan nincs, de kénye­lem azért mégis akad, persze af­féle dzsungelkultúra módján. A kunyhókban fürdőkád és W. C. van meg olajmécs. A villanytűz­helyet a homokparton felállított egyszerű sparherd helyettesíti. A tutajfalutól motoros viszi a turistákat Kancsanaburiig az ott felépített „Kiver Kwal Vlllage“­nak elnevezett üdülőszállodához. Itt végződött egykor a „halál­vasút“, idáig jutott az építkezés. A híres híd alig két óra távolság­ra van. Maga a szálloda ismét ci­vilizációt és komfortot nyújt a külföldinek. Saját villanytelep gondoskodik az áramról, amely a légkondicionálókat és a hűtőszek­rényeket működteti. Uszoda, bár, étterem, szóval minden van, ami a turizmussal együtt Jár. Kiver Kwai Village-ban a tu­risták néhány napot töltenek, mi­alatt kirándulásokat tesznek a környék nevezetes helyeire. Egy egész napot azzal töltenek el, hogy végigjárják az egykori ha­difogolytábor barakkvárosát. Ma­guk is átgyalogolnak a legendás hídon, megnézik a hírhedt vasút­vonal megmaradt sínéit. Egy má­sik napon autókirándulást tesz­nek a 60 km távolságra fekvő, Makhon Fathom városkába, mely máinl még senki sem jött vissza. Erröil IV. Kama király templomá­nak fényűző gazdasága tanúsko­dik, ö a gyémántkereskedők vé­dőszentje, akik szokásuk szerint minden jól sikerült üzlet után ajándékot hoznak az istenné vált egykori királynak. Egy hét után térnek vissza Bangkokba a turisták, azután ha­zarepülnek távoli otthonukba. Áradoznak az útról, a híres híd­ról, és hallgatnak a valóságról. Olyan erős bennük a nosztalgia a film és a könyv leírása alapján, hogy nem veszik tudomásul a té­nyeket, azt, hogy egészen más a valóság. A nosztalgia még a tu­rizmusban is győzedelmeskedik. A táncosnők is hozzátartoznak a látványossághoz- IM 5 Az SZKP Központi Bizott­ságának lapja, a Pravda szimbolikusnak tartja, hogy 1983 kezdetére a szocialis­ta közösség országaiban a nemzetközi életnek olyan fontos eseménye Jellemző, mint a testvéri országok védelmi szervezete legma­gasabb szintű szervének ülése. A lap a Szovjetunió­val szembeni katonai fölény elérésére irányuló politikát nem tartja perspektivikus­nak. A NATO-stábokban nem lenne szabad remélni, hogy bárkinek sikerülhet büntet­lenül veszélyeztetni a szo­cialista közösség népeinek életét. Nem lenne szabad abba a hibába esni, hogy békés szándékainkat az éberség hiányának tartják. Ne igyekezzenek a nyugati országok népeit az állító­lagos szovjet veszélyre vo­natkozó koholmánycikkal be­csapni. A szocialista orszá­gok egyetlen értelme« út­ként a tárgyaié .okát és a kölcsönösen elfogadható olyan döntéseket Javasolják, amelyek senkinek a bizton­ságát nem veszélyeztetnék, tehát az egyenjogú, kölcsö­nösen előnyös együttműkö­dés útját valamennyi állam­mal a béke érdeikében, írja a moszkvai Pravda. A lengyel lapok a legna­gyobb Jelentőségű esemény­ként Jelölik meg az üléssza­kot a mostani igen bonyo­lult nemzetközt helyzetben, amikor nem csökkennek a fegyverkezési kiadások, és állandóan veszélyeztetve van a vllágbéke. A Trybuna Ludu azt frja. hogy a Var­sói Szerződd tagállamainak vezetői a tanácskozáson nemcsak értékelik a jelen­legi nemzetközi helyzetet, hanem a vllágbéke és a fe­szültség enyhülése biztosi tásának új irányait is meg­mutatják. A hadsereg lapja, a Zol- nlerz Wolnoscl annak a meggyőződésnek ad kifeje­zést, hogy a tagállamok a mostani tanácskozáson is­mét fontos határozatokat hoznak a feszültség enyhü lése folyamatának és a bé­kének az érdekében. A lap megállapítja, hogy az utób­bi években Lengyelország a válság leküzdésével kapcso­latban ismét meggyőződhe­tett a szocialista országok megbonthatatlan szövetségé­nek Jelentőségéről. Az Osztrák KP lapja, a Velksstimme tájékoztatta ol­vasóit a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­leté prágai ülésének teien- tőségéröl, megemlítve, hogy az előző ülés Í3ó0 májusá­ban Varsóban volt. Ügy íté­li meg, hogy az ülésen sor kerül az Időszerű nemzet­közi kérdések megtárgyalá­sára és kétségtelenül azok­nak a békejavaslatoknak a megtárgyalására is, amelye­ket Jurlj Andropov,' az SZKP KB főtitkára terjesztett nem­rég elő. A Weiner Zeitung kifeje­zi meggyőződését, hogy a prágai ülésen kitűzik a szo­cialista országok külpoliti­kájának irányvonalait, és ezek között a leszerelésre Irányuló erőfeszítések sze­repelnek majd az első he­lyen. Ez a lap is megemlíti lurlj Andropovnak a Szov­jetunió megalakulása 60. év­fordulója alkalmából elmon­dott beszédében előterjesz­tett ÚJ szovjet békejavasla- tokat. Ugyanígy a Kuriar és a Neue Kronen-Zeitung is meg­állapítja, hogy a prágai csúcsértekezlet biztosan a fegyverkezési hajsza korlá­tozásáért és a leszerelésért folyó harc nagy offenzívá- Jának Jegyében folyik majd le. A Varsói Szerződés Politi- / kai Tanácskozó Testületé­nek üléséről szóló hírek a nyugatnémet lapokban is előkelő helyet foglalnak el. A lapok terjedelmes hlrösz- szefoglalókban tájékoztatják olvasóikat, s egyesek sa­ját kommentárt is közölnek az eseményről. A KVVAI FÖtVÖ ■ :: ■:; ■FÖLÖTT/»»

Next

/
Thumbnails
Contents