Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-05 / 14. szám
4 Für (Rúbáii) az érsekújvári [Nővé Zámky) járás egyik kisközsége. Valamikor nagyon régen Komárom vármegyéhez tartozott. A történészek 1268- tól tartják számon mint a komáromi vár tartozékát. Az adatok szerint békés, dolgos emberek lakták, akik hűen szolgálták a gyakran váltakozó uraságokat, egészen 1549-ig, amikor a falu török dúlások áldozata lett. 1552-ben csupán 12 házat találtak itt az összeírók. Csaknem 300 év múlva, 1828-ban már 88 házat, 4 takácsmestert, 3 csizmadiát, 2 malmot és'664 lakost tart nyilván a krónika. 1850-ben felépült a vasút. 1887- ben a kastély, 1889-ben pedig a két tantermes iskola. Ezek a krónikái adatok jó és kevésbé jó, de mindenképpen valamilyen jelentős eseményről adnak hírt az utókornak. Ez a történelem, a múlt. De vajon most hogyan élnek itt az emberek? A falu közepén az autóbuszmegálló és az Iskola szomszédságában van a hnb úfjáalakított épülete. Itt beszélgetek az érsekúfvárt Járás legfiatalabb, mindösz- sze 30 éves hnb-titkárávál, Szlávik Rudolffal. >— Változott-e a falu arculata a választások óta? ■'— Amikor Idejöttem, nagyon rossz állapotban volt a hnb épülete és a művelődési ház. Első dolgunk volt ezeknek az épületeknek a rendbehozása. Főleg a négyszer négy méteres házasság- kötő terem bizonyult nagyon kicsinek. A helyi efsz segítségével 1982-től már az újjáalakított, tágas házasságkötő teremben fogadhatnak hűséget egymásnak a jegyespárok. Nagy gondot okozott az egész napos óvoda hiánya. Tervbe vettük egy új óvoda építését, de addig is kellett valami elfogadható megoldást találni. A Kürti (Strekov) Hnb a helyi efsz-szel együtt ezt a kérdést ideiglenesen úgy oldotta meg, hogy az ebédet Kürtről hordjuk a gyerekeknek, így már 1982 Januárjától üzemelhet az egész napos óvoda. Áprilisban tervezzük az új Harmincéves hnb-titkár ravatalozó átadását. Sok gondunk van a szolgáltatásokkal és az üzlethálózattal. A húsbolt higiéniai szempontból egyenesen tarthatatlan. Az üzlethelyiség kicsi és annyira nyirkos, hogy a javítása teljesen fölösleges. Ezt úgy próbáltuk orvosolni, hogy vásároltunk egy családi házat, és azt alakítjuk át üzletté a Jednotával. A vaskereskedést és a textilüzletet is bővítjük még ebben az évben. Nagyon hiányzik a fodrászat és a borbély, a volt tejcsarnokot szeretnénk átalakítani erre a célra, ha minden jól megy, már az év végén kinyithatjuk. Ezen a héten kezd üzemelni a tisztító. Szeretnénk egy tágasabb posta- hivatalt és telefonközpontot is létrehozni. Eddig a gázpalackcsere is gonddal járt, mert a gázt nagyon rendszertelenül, főleg a délelőtti órákban szokták hozni, amikor a lakosság többsége munkában van. Fél óráig osztották csak a palackokat, és mentek tovább. Természetesen rengeteg panasz érkezett emiatt. Most egy állandó gázlerakodóhelyet szeretnénk létrehozni. Különösen égető problémánk még az ivóvíz. Egyetlen artézi kutunk nyáron gyakran felmondja a szolgálatot. Először új kutak fúrására gondoltunk, de mivel az nagyon költséges, és nem ígér biztos megoldást, hiszen előre nem tudhatjuk, bukkanunk-e ivóvízre vagy sem, ezért inkább a szomszéd faluból vezetjük majd ide az ivóvizet. — Milyen Jellegű problémákkal fordulnak hozzád? — A panaszok kilencven százaléka a szomszédok közötti viszályokból ered. Kaptunk már panaszt a helyi élelmiszerüzletre. Annak örülök a legjobban, hogy valamennyi panaszt Időben tudtuk orvosolni, és még egyszer sem kel- ^ lett felsőbb fórumokhoz fordulni. — Milyen érzés a járás legfiatalabb hnb-titkárának lenni? — Eddig úgy vettem észre, hogy az idősebbek segítenek a fiatalabbaknak. Kéthavonként összejön a járás ötvenöt hnb-titkára, hogy közösen megbeszéljék a problémákat, gondokat. Bevallom, az első összejövetel előtt nagyon izgultam, de mint utóbb kiderült, teljesen fölöslegesen, mert nagyon szívélyesen fogadtak. Azóta is, ha valamiben a segítségükre szorulok, készségesek, tanácsot adnak. Gyakran hív a szomszéd falu titkára, nincs-e problémám, tudom-e, hogyan tovább. Jólesik ez a figyelmesség a még kevésbé tapasztalt, újdonsült titkárnak. Volt ugyan elképzelésem erről a munkáról, mert 1976- tól képviselő vagyok, de itt mindennap újabb kérdések merülnek fel, és bizony ezek megoldásához jól jön a tapasztaltabb kolléga segítsége. — Ogy tudom, hogy az elmúlt két évben alaposan fellendült a tömegszervezetek munkája a faluban. — Voltak olyan alapszervezeteink, amelyeknek csak papíron létezett a a munkája. Egy konkrét példa: a tűzoltóparancsnok halála után sokáig parancsnok nélkül maradt a csapat. Aztán Esek Zoltán vállalta a vezetést, és tűzoltócsapatunkat jelenleg a legjobbak között tartják számon a járásban. De mondom tovább: amikor idejöttem, nyolc hektár földterület hevert parlagon. Ezt kiosztottuk a falu lakosainak. Jó termőtalajnak bizonyult, mert a lakosság ötször több zöldséget adott át tavaly a kiskertészek átvevőhelyén, mint 1981- ben. A sportszervezetnek három szakosztálya működik, a sakk-, az asztali- tenisz- és a labdarúgó-szakosztály. Asztaliteniszezőink már ötször nyertek járási bajnokságot, tovább azért nem juthatnak, mert a szervezetnek nem áll rendelkezésére egy olyan helyiség, ahol két pingpongasztal elférne egymás mellett. Ez a gond pedig nagyon bánt. Tavaly versenyt hirdettünk az alapszervezetek között, kijelöltük, ki melyik autóbuszmegállót teszi rendbe, és a végén értékeltük a munkájukat. A SZISZ-esek kerültek ki győztesen. Nekem az egészben a tagok lelkesedése, munkakedve, győzni akarása tetszett a legjobban. Minden év áprilisának első hetében „nagytakarítást“, tartunk a faluban. Eddig elégedettek vagyunk a lakosság aktivitásával, minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a házuk előtti rész gondozott legyen. — A legtöbb faluban aggasztó gondot okoz a fiatalok elvándorlása. Mi a helyzet nálatok? — Bevallom, amikor nekiláttunk az új, harminc férőhelyes óvoda építésének, arra gondoltunk, mire elkészül, már nem Is lesz érdeklődés. Azt hiszem, a fiatalok elköltözésének mindenütt csak a lakáskérdés az oka. Ezt ml előnyös árú háztelkek juttatásával, efsz- -lakások építésével próbáljuk ellensúlyozni. Szeretném, ha minél több fiatal megtalálná itt a számítását, és kényelmes körülmények között élhetne, dolgozhatna. KAMONCZA MÁRTA Méhl (Vöelince) határában tavaly Jelentős régészeti leletre bukkant B. Kovács István, a rimaszombati (Rím. So- botaj Gömörl Múzeum régésze. István tíz évvel ezelőtt érettségizett a kassai (KoStceJ Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskola villamossági szakán. — Hogyan lett az iparistából régész? s— Engem már gyermekkorom óta nagyon érdekelt a történelem, a humán tudományok. Az „ipari“ amellett, hogy műszaki Iskola, tág látókörű embereket nevel. Tanulmányaim alatt lehetőségem nyílt más irányú szellemi fejlődésre is. Sokat köszönhetek történelemtanárunknak, osztályfőnökünknek, dr. Kovács Miklósnak, aki spontán érdeklődésemet helyes irányba terelte, és az érettségi közeledtével egyre világosabbá vált előttem, hogy nem technikusként folytatom. — 2s ezután Budapesten folytattad. Hogyan emlékezel vissza az ott eltöltött évekre? — Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán népművelés-régészet szakot tanultam. Sokat köszönhetek Budapestnek, mert egy ilyen világváros nagy hatással van az egyén jellemének formálódására is. Bár jól éreztem ott magamat, és ma Is örömmel utazom vissza, de véglegesen mégsem tudnék ott maradni, nem nőtt annyira a szívemhez a város. Valami belül mindig azt suEM'i'a. hogy térjek vissza Oömörbe. 1977 riv-ián jeles eredménnyel befejeztem az egyetemet, és még ez év másodig felében a Gömörl Múzeumba kerültem. — Te régész és néprajzos vagy. Mi a kettő között a különbség? — Különbség van, de sok az összekötő kapocs Is. Ügy mondják: a régészet a múlt néprajza, a néprajz pedig a jelen régészete. Mindkét tudomány tulajdonképpen az életmód kutatásával foglalkozik, csak a régész a föld alatt valleletek osztályozása, leírása, a jelentések elkészítése és tudományos feldolgozása. — Tavaly Júliusban te vezetted a múzeum régészeti ásatásait Méhi határában. Minek alapján kezdődtek meg az ásatások?! — Múzeumunk minden évben az anyagi lehetőségektől függően szervez ásatásokat. E feltárásokat mindig a veszéISTVÁN, A RÉGÉSZ latja a múltat, míg a néprajzos elsődlegesen a Jelenben kutat. Én elsősorban régésznek tartom magam, és többnyire ezzel is foglalkozom. Tevékenységemnek három összetevője van: a meglevő gyűjtemény folyamatos feldolgozása, állandó gyarapítása, ásatások, terepbejárások, gyűjtés útján és végül az új lyeztetett helyeken kezdjük meg, vagyis ahol a feltételezett lelőhely valamilyen földmunkák miatt veszélybe kerül. Hát így kezdődött ez is. A régész önkéntelenül is minden gödörbe belepillant, amely mellett elmegy. Arra jártamkor egy árokban rögtön felfedeztem, hogy új kőkori telepet bolygattak meg Rézkori, ún. apszisosz ház feltárás közben a földgépek. A nagyon szép és jelentős kerámia anyag alapján döntött úgy a múzeum vezetősége, hogy megkezdjük a mentő ásatásokat. — Mi az, ami Jelentős, esetleg egyedülálló a felszínre került leletekből? — Mikor nagyobb területen eltávolí- tottuk a humuszt, az ún. péceli kultúra korabeli [1. e. 2. évszázad eleje) ham- vasztásos sírra bukkantunk. E sírból került elő az egyik legértékesebb lelet, egy 20 centiméter magas, ember formájú edény, amelyen az emberi formát az arc és a mellek plasztikus ábrázolása is hangsúlyozza. Hasonlóan jelentős leletnek tartjuk azt a 8 centiméteres kis szobrocskát, amelyen felismerhető az arc és a mellek. Ezek feltehetően az ősi istennőt, „Magna Mater“-t ábrázolják. Ezenkívül a sírban nem kevesebb, mint hat, szintén ember formájú urna volt, amelyek elhamvasztott emberi csontokat tartalmaztak. Hogy ml a jelentőségük? A most feltárt sír leleteihez hasonlót egész Közép Európában mindössze egyetlen helyről, az űzd melletti Centerből Ismerünk. A most előkerült leletek az egykori Trója városának kora bronzkori rétegeiből ismeretesek. Ez a sír egy nagyobb temető részét képezi, amelyből ez ideig négy sírt sikerült feltárni, ezenkívül egy félig földbe mélyített ún. apszisos házat Is kiástunk. Mindenesetre e leleteket „európai unikumnak“ tekintjük. A feldolgozásuk azonban még több évi szorgos munkát igényel. — Terveid és célkitűzéseid? ■— Az említett anyag feldolgozá.sa mellett idén is szeretném folytatni az ásatást, hiszen még közel sem fedtük tel a föld mélyén rejlő titkokat. Ezenkívül folytatjuk a Balog-völgye régészeti terepbejárását, amelynek célja a völgy régészeti topográfiájának elkészítése. Mint néprajzos, egy állami kutatási terv keretén belül tovább foglalkozom az egykori gömörl klsnemesség hagyományaival. Szeretném végleges tormába önteni egy idős asszony teljes népköltészeti hagyatékát tartalmazó folklorisztikus munkámat. Ez több mint száz mesét, kétszáz népdalt és hasonló emlékeket tartalmaz, POLGÁRI LASZLŰ