Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-05 / 14. szám
KI IRT? A levelek 79 százalékát nők írták. Leányok, fiatal asszonyok, elváltak és boldog ' házasságban élők. Leányanyák és a házasságban sokat szenvedett özvegyasszonyok. Valamennyien megértették vitánk célját, örömmel töltött el bennünket az az őszinte bizalom, amellyel hozzánk fordultak; meglepett levelezőink komoly Igyekezete hozzájárulni valamiképp a házasság Intézményének megszilárdításához széppé tételéhez, a válások megelőzéséhez. Két levelet kiskorú gyerekektől kaptunk; szüleik elváltak. Az egyik, egy 9 éves kislány, aprólékosan leírta szülei viharos veszekedéseit, nem értve, hogyan változhat egyik percről a másikra két szerető ember viszonya pokollá. A kislány leírta azt Is, hogy apja egy szép nap szedte a sátorfáját és ......elment egy másik nénihez lakni. Azóta csak szombatonként kettőtől hatig van velem ...“ Másik kiskorú levélírónk arról tájékoztatott bennünket, hogy mennyit szenvednek részegeskedő apjuk miatt. „Már nem is tudom, ml az, leülni az asztal mellé és nyugodtan megvacsorázni. Ha nyugalom van, nincs mit enni, ha meg van mit, akkor apu elkezdi a cirkuszt.“ Vitánk a levelek komoly mondanivalója miatt Időnként — főleg az elvált levélíróink tapasztalatai révén — más mederbe terelődött, mint ahogy vártuk. De csak látszólag, hiszen a válás a házasság zátonya, és csak úgy tudjuk megelőzni, ha Ismerjük kiváltó okait, és Igyekszünk azokat elkerülni. Néhány olvasónk rosszallva a szemünkre Is vetette, hogy az Ilyen komor hangú levelekkel eloszlatjuk még azt a kevés Illúziót Is, amit a mai fiatalok a házassággal kapcsolatban táplálnak. Lehet, hogy néhány pesszimista hangvételű levél elrettentőén, nyomasztóan hatott, főleg a házasság előtt álló fiatal olvasóinkra, de leszögezzük, hogy a házasságok túlnyomó része boldog, a házastársak nagy része azt állítja, van értelme, létjogosultsága a házasságnak, a családnak. NE SIESSETEK A házasság egyúttal az élet folytononssá- gát Is jelenti. A természet szerencsére úgy intézte, hogy az élet folytonossága nem csupán az ember akaratának függvénye. Ha nem létezne szexuális vonzódás, akkor a férfiak többsége az estéket a kocsmában, a háziasabbak a sakktábla mellett töltenék. A nők, lehet, hogy unatkoznának, hiszen nem lenne kiről gondoskodniuk, és egy csomó fontos művelet, mint például a fodrásznál töltött órák, divatozás, amit a nők kizárólag a férfi elcsábításáért tesznek, értelmét veszítené. Házasság tehát van, és minden jel arra mutat, hogy még 100 év múlva Is lesz. Annak csak örülhetünk, hogy az ország házasságkötő termel egy vagy két hónapra előre foglaltak, annak viszont már kevésbé, hogy ezekbe a csodás termekbe csak a házastársak kis hányada viszi magával a házasság szilárdságához szükséges előfeltételeket: a kölcsönös érzelmi vonzódást, a kölcsönös erkölcsi felelősségérzetet, a kölcsönös Jogok és kötelességek ismeretét, az érdekek összhangját, a szexuális összhangot, az esetleges ellentétek nagylelkű, messzemenő kölcsönös toleranciáját, tehát röviden azt, ami kell a jó házassághoz. Azokat a követelményeket, amelyeket levélíróink is lé'pten-nyomon hangoztattak mint a harmonikus házasság alapfeltételeit. Nem örülhetünk annak sem, hogy sok házasság az előállt kényszerhelyzet megoldásaként, váratlanul köttetik, leggyakrabban a menyasszony terhessége miatt. De a levelekben többször Is olvastuk: hozzámentem vagy elvettem, hogy elmehessek otthonról. Tehát még ma sem ritkaság az olyan házasság, amely truccból, az egyedülléttől való félelemből, vagy a lakásprobléma megoldása végett köttetik. Sajnos nem csökken a „gyerekházasságok“, a 16—18 évesek házasságának a száma sem, ezek nagy része kényszerből, terhesség miatt jön létre. A tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen fiatalon legfeljebb a szexuális vonzódás köti össze a partnereket. Rövid időre. AZ ITAL Az udvarlás gyönyörű játék, talán az egyedüli olyan időszak, amelyet valamennyi levélírónk, még az elváltak is, gyönyörűnek találtak. Viszont ennek a játéknak is szigorú szabályai vannak. Ha következetesen megtartanánk valamennyit, akkor jóval megcsappanna az olyan válások száma, amelyekre a házastársak valamelyikének alkoholizmusa miatt kerül sor. Aí alkoholizmussal mint váló.okkal nem véletlenül foglalkozunk külön is, hiszen elvált levélíróink túlnyomó többsége férjük alkoholizmusát tüntette fel házasságuk felbomlása okaként. MikeUajó Vitánk véget ért. A beérkezett 172 hozzászólást — melyek közül nem egyet tanulságos inondaniválója miatt szó szerint közöltünk — elegendőnek tartjuk bizonyos kép kialakításához. Előbb azonban röviden vázoljuk a vitaindító cikk tartalmát, célját. Tíz kérdést tettünk fel olvasóinknak az ismerkedéssel, a barátkozással, udvarlással és a házassággal kapcsolatban, hogy írjanak házasságuk jó és rossz tapasztalatairól. Mint vártuk, elsősorban a középkorú olvasóink írtak — tehát azok, akik már bizonyos tapasztalatokkal rendelkeznek —, a fiatalabbak érthető okoknál fogva elvárásaikról, megismerkedésük történetéről, legfeljebb házasságuk első boldog napjairól, hónan- jairól számoltak be. Az Oj ifjúságban elsősorban azokat a leveleket közöltük, amelyek mondanivalója általános érvényű volt, tanulságul szolgált a boldog házasságban élőknek,, de a házasság előtt álliáknak is. Most laedig rátérünk a vita összegezésére. Hangsúlyozták, hogy társuk megismerkedésük Idején nem volt alkoholista, később vált azzá. Ha az udvarlás veröfényes napjai alatt bizonyossá válik, hogy szívünk választottja imádja az alkoholt, tekintsük ezt a sors előrelátó, bölcs figyelmeztetésének, és bárhogy Is fájna a szívünk, esküdözne is szerelmünk, mondjunk le róla, hogy évek múltán ne fájjon százszorta jobban a szívünk és mindenünk a tönkrement házasság miatt. Nem igaz, hogy a szerelem mindent legyőz, az alkoholizmust biztosan, hogy nemi Ezt tanúsítja az a sok levél Is, amely ehhez a témához szólt. Lehet, hogy az udvarlás ideje alatt az alkoholimádó türtőzteti magát, de a házasságkötés után már nincs miért, biztos a dolgában, megszabadul gátlásaitól és nem izgatja, hogy mire esküdött. Mendelssohn gyönyörű nászindulóját követően. Pszichológusok gyakran hangoztatják: az alkoholistákat mint beteg embereket kell kezelni. Természetesen nagy a különbség egy tüdögyulladásos beteg és egy mindent tépő-zúzó szörnyeteg között. Az ilyen házasság felbomlása csak idő kérdése, azé az időé, amely alatt felőrlődnek a másik házastárs idegei. De nemcsak ő számára szenvedés egy fedél alatt élni az ilyen társsal, hanem a közös gyerekek számára is kész büntetés, és ami még rosszabb, tartós nyomot hagy életükben az ilyen szülök viselkedése. A FELKÉSZÜLTSÉG HIANYA A hozzászólások áttanulmányozásakor különös figyelemmel vizsgáltuk a Jegyesek személyiségét, szociális, biológiai és mentális fejlettségét, felkészültségüket az életre, vagyis azon tulajdonságok és Ismeretek összességét, amelyekre 16—25 (a jegyesek életkora) alatt szert tettek az iskolában, illetve nevelőik fszülők, barátok) rétén. Az eredmény megrázó volt, következtetésünk teljesen egyértelmű: a házasságok felbomlásának alapvető oka, hogy a fiatalok nincsenek felkészülve az életre. Ez konfllk- tushelyzetekben — amelyekben bővelkedik a házasság —, a másik férfi Iránti könnyelműségben, felelőtlen, tiszteletlen viselkedésben nyilvánul meg. Ilyen papírvékonysá- gű pajzzsal „felvértezve“ kénytelenek a mai fiatalok felvenni a harcot életproblémáikkal. Nem csoda, ha általában a számukra legkényelmesebb és legkézenfekvőbb megoldást választják: a menekülést, minden családi kötelék elszakítását — durvasággal fűszerezve. Ezt a viselkedést, sajnos, nemcsak élettársukkal szemben gyakorolják, hanem gyerekeikkel szemben Is. (Több női levélírónk közölte, hogy terhességük alatt a férj más asszony után nézett, elvált, és még csak az újszülöttre, a fiára, a lányára sem volt kíváncsi.) Bizonyos tények már a házasságkötéskor jelzik az esetleges következményeket, veszélyeztetik a házasság jövőjét, szilárdságát. Ez elsősorban a jegyesek alacsony életkora (15—17 év), továbbá az ebből következtethető élettapasztalat-hiány. Persze húszévesen sem lehet senki bizonyos abban, hogy partnerével harmonikus házasságban fog élni. Elég például, ha nevelésükkel (szigorú apaközpontú) ellentétes (anyaközpontú) nevelésű partnerrel kerülnek egybe. Az élettárs helytelen megválasztásának ténye áll fenn csaknem minden olyan esetben, amikor a házasság hirtelen és csupán a nemkívánatos terhesség miatt jön létre. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden terhes menyasszony egy vagy két éven belül elválik. Ezekről a kérdésekről azért is fontos ifjúsági lapban vitázni, mert a válások 42 százaléka a házasságkötés utáni öt éven belül következik be, tehát olyan korú fiatalok között, akik olvasóink közé tartoznak. MAR \ kisbabát is NEVELNI KELL Szocialista társadalmunkban fontos szerepet tölt be a család. A szülők a jövő társadalmát nevelik gyermekeikben, alakítják jellemüket. Az ő erkölcsi normáikon, felelősségtudatukon, könnyelmű vagy elkötelezett hozzáállásukon múlik a jövő nemzedékének arculata, az, hogy gyerekelnkhől a szocialista társadalom Ideáljait megvalósító emberek lesznek-e vagy sem. Ha a szülők tudatosan csak a piros fénynél mennek át az útkereszteződésen, ha a játszótéren elnézik, sőt helyeslik gyerekeik önző viselkedését a többi gyerekkel szemben, akkor már kiskorukban beléjük oltják az önkényeskedő, mindenki felett uralkodó, magát tökéletesnek hlsző felnőtt tulajdonságait. A nevelést korán el kell kezdeni, pelenkás- korban. Az utóbbi időben pszichológusoktól, pe(^a- gógusoktól, de szülőktől is gyakran hallani, hogy átértékelésre szorul a gyerekek erkölcsi és szexuális nevelése az iskolában, mert a gyakorlat ennek teljes csődjét tükrözi. Szükséges, hogy a tömegszervezetek programtervezetükbe kifejezőbben beépítsék 8 fiatalok erkölcsi nevelését Ez mindenekelőtt a SZISZ, de a többi tömegszervezet, továbbá a nemzeti bizottságok, kulturális Intézmények küldetése Is. Közös ösz- szefogással, kétszeres erővel kellene nekifogni az Ifjúsági klubok hálózatának kiépítéséhez, a sportpályák, nyári építőtáborok megszervezéséhez, ahol a fiatalok együtt lehetnek kortársaikkal, ahol olyan .„tantárgyakat“ tanulhatnának, mint az egymás iránti felelősség, belátás, barátság, önzetlenség. Mert akkor, amikor a házastársi, szülői hivatás felelősségéről, a házastársi rátermettségről beszélünk, akkor elsősorban ezeket az értékeket tartjuk szem előtt, ezeket a jellemvonásokat, amelyek az életben semmivel sem helyettesíthetők. A vitát lezáró beszélgetésen részt vett maria HERRMANOVA szociális dolgozó, STREDL TERÉZIA pszichológus, JAN LABODY jogász és az 0) Ifjúság szerkesztősége nevében ZA- CSEK ERZSÉBET
