Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)
1983-03-22 / 12. szám
BMtmnHllui ütötte meg a fülemet, amikor ai ódon, vaskos falak között elindnltam lefelé a lépcsőn a Gömöri Múzeum alagsorában található rima- szombati (Rim. Sobota) városi ifjúsági klubba. Ott éppen a klub zenekara, az Ez együttes gyakorol a fiatalok közelgő báljára. Az előcsarnokon és a játéktermen keresztül jutok el a klub vezetőjéhez, Tafjana Koniarovához. lánya jövoltáböl aztán közelebbről is megismerkedhetünk a klub életével, én a rimaszombati fiatalokkal. ■H Ni a küldetése a klubnak, és ezt ho- gyaaa tölti bef — Feladatunk, hogy a rimaszombati fiatalokat felkaroljuk, otthont adjunk nekik és a céltalan lézengés helyett ide jöjjenek, ahol mindenki megtalálja, ami őt érdekli. Egyszerűbben fogalmazva; azt akarjuk, hogy szabadidejüket helyesen töltsék el. A városi művelődési ház támogatásával dolgozunk, Így tevékenységünket főleg ez az Intézmény és a Járási SZISZ-azervezet koordinálja. Egy kicsit metodikai központ Is vagyunk, mert a rimaszombati járás hot hasonló klubját la ml Irányítjuk. Ha a klub munkáját akarjuk értékelni, meg kell említeni, hogy tevékenységünk iránt í egyre nagyobb az érdeklő- dés, rendezvényeink egyre népszerűbbek a fiatalok körében. Egy kis statisztika: 1982-ben előadásainkon átlagban 25—45, a különböző beszélgetéseken 45—60, szőrakoztatö rendezvényeinken pedig 45—80 fiatal vett részt. Szakköreinkben 12—10 fiatal dolgozik. A növekvő érdeklődés, meg a létszámgyarapodás arra utal, hogy Jő úton Járunk, klubunk jövője meg van alapozva. ^ Elégedett vagy a klub felszerelésével? — Klubunk, mint azt láthattad Is, a Gömöri Múzeum alagsorában van. Négy nagy helyiségünk folyosóval van összekötve. Kicsit plnceszerú, de mi már el sem tudnánk képzelni a klubot a város más épületében. Az első helyiség tulajdonképpen a bejárati rész, ruhatárral, a második a Játékterem, majd a kultúrterem és végül a társalgó. A dohányzás és a szeszes Italok fogyasztása szigorúan tilos nálunk. A társalgóban mindig kapható friss hűtött üdltii. Berendezésünk, az asztalok, a székek, az ülőzsámolyok még szinte újak. Van há)'om magneto fonunk, ebből az egyik sztereó, két lemez- játsző, rádiönk, színes televi siónk, vetítőgépünk, zenekari felszerelésür^k és sok-sok társasjátékunk, az asztalfocltfil a biliárdig szinte minden. Aki akarja, elolvashatja a napi sajtót és az Ifjúsági folyóiratokat is. Az Oj Ifjúság sem hiányzik. Megtalálni Itt mindent a fiatalok kulturális igényelnek kielégítésére. A berendezést tovább akarjuk bővíteni, amihez már kellő ar.yagi támogatást is ígértek. — Hallhatnánk valamit a klub tevékenységéről is? — Természetesen. Tevékenységünk három csoportra osztható: ideológiai nevelő munkára, kulturális, szórakoztató rendezvényekre és a szervező Irányító munkára. Az Ideológiai nevelő munka keretén belül öt előadássorozatot szerveztünk. Ezek témája: a CSKP kultúrpolitikája. Jogi nevelés, egészÉLÉNK KLUBÉLET ségflgyl nevelés, a fiatalok és a sport, a szocialista életmód lényege. Az egyik legsikeresebb és legnépszerűbb előadássorozatunk a „Csehszlovák csillagászok között“ volt. A helyi népi csillagvizsgáló munkatársaival közösen szerveztük ezeket az előadásokat neves szakemberek bevonásával. Minden előadássorozat legkevesebb négy előadásból áll. Ezenkívül tizenkét további előadást, öt vetélkedőt, tíz beszélgetést, három különbözfi kiállítást Is szerveztünk tavaly. Klubestjeinken megemlékezünk minden Jelentős politikai évfordulóról. Többször rendeztünk már komolyzenei esteket is, ezeken megismertetjük a fiatalokat a komolyzene szépségével, és zenetörténeti előadásokat Is tartunk. Bekapcsolódtunk a Járási klubok versenyébe, a „Klubfórum '82-be“, és sikerült bejutnunk a kerületi döntőbe. Sokaknak kellemes élményt nyújtott a pályaválasztás kérdéseit ecsetelő, nem hagyományos formában előadott színpadi beszélgetésünk. A nemzetközi nőnapra és gyermeknapra készített programmal szórakoztattuk városunk üzemeinek dolgozóit. Sikert aratott az az est is, amelyen a klubtagok saját szerzeményeikkel léptek fel. Egyik legsikeresebb akciónk volt a „Marian Lackó klubérme“. A tehetséges fiatalember munkáiból kiállítást rendeztünk, mely egy hétig tartott. Egyik este saját maga szórakoztatta a közönséget. Kitűnően szaval, énekel, sőt a gltárklséretet is ő szolgáltatta. Szinte már élményszámba megy a virág- rendezéssel egybekötött virágkiállításunk (a képen). A múlt évben Hajduäkovä a szakelőadásokon kívül gyakorlati fogásokat is bemutatott, például azt, hogyan készíthető el egy gyönyörű menyasszonyi csokor muskátliból. Saját rendezvényeinken kívül több közös akciónk volt már a helyi gimnázium, a mezőgazdasági szakközépiskola és a szaktanintézet diákjaival is. A szervező-irányító munkát a héttagú klubtanács végzi, feladata főleg a klub életének Irányítása, az akciók népszerűsítése a helyi Iskolákban. Mint már említettem, szoros kapcsolatban vagyunk a városi művelődési központtal, a SZISZ Járási bizottságával és 8 városi nemzeti bizottsággal. Tevékenységünk összehangolása az említett intézményekkel sok szervező munkát igényel. Nagy gondot fordítunk a szakköri tevékenységre. Legjobban működő csoportjaink az agltáclós és propaganda-szakkör, a dzsesszbalett-szakkör, mely igen népszerű, továbbá a turista, a totó- és a fonószakkörök. — Mindenkinek vannak tervei, céljai. Mik a ti terveitek? — Több praktikus szakkört indítunk majd. A kisszínpadl formákat művelve ezúttal a kabaréval próbálkozunk. Találkozás a művészettel címen újabb előadássorozatot indítunk. Ami pedig nem szerepel a tervünkben, de örülnénk, ha állandóan Jelen lenne klubunkban, ez pedig a fiatalos Jókedv, az optimizmus, a tennlakarás. Polgári László VIrúgkStű imfelyaa a klnbhaa “vAtelünK ai ifjúsági klab honvédelmi vetélkedőjén készült Ä dunaszerdahelyl (Dun. Streda) Jä- rás a mezőgazdaság szövetkezetesítésének kezdete óta hazánk legtermékenyebb Járásainak egyike. Ez a Jó munkaszervezésnek, a Járás kedvező fekvésének és a megfelelő éghajlati vlszo nyoknak köszönhető. öt kérdést tettünk fel Andrej Bartos mérnöknek, a Dunaszerdahelyl Járási Mezőgazdasági Igazgatóság Igazgatójának. 1. Mit tart a legfontosabbnak a tavaszi munkák megkezdése előtt? ■— A mezőgazdasági dolgozók megbocsáthatatlan hibájának tekintem, ha tavasszal egy nappal korábban mennek ki a földekre. Ez olyan hiba, amely aztán egész éven át végigkísér bennünket. Nagyon fontos tehát eltalálni a helyes Időpontot, s ezt minden tapasztalt mezőgazdász tudja. Igaz, hogy já rásunk számos mezőgazdasági vállalatánál már teljes ütemben folyik a mun ka. Hiszen a kezdési időpontot elkésni sem szabad. A legfontosabbnak az emberek felkészülését tartom, ennek nagyobb Jelentőséget tulajdonítok, mint a gépek előkészítésének. A gépet ma már könnyebb megjavítani, mint helyrehozni azt, amit lustaságával, vagy tudatlanságával az ember elront. Ez aztán alaposan megmutatkozik az eredményekben. 2. Hogyan készültek fel tehát az emberek a tavaszi munkákra? s- Az egész tél folyamán rendeztünk tanfolyamokat. Egyre több az új gép. ÖT KÉRDÉS növekszik az energiaigényesség, alkalmazni akarjuk az új tudományos-műszaki Ismereteket, az agrotechnika minden területén, a növényvéilelemben és -gondozásban. A továbbképzés tehát elkerülhetetlenül szükséges, mégpedig nemcsak a termelésben dolgozók, hanem az irányítási dolgozók számára Is. Továbbképeztük a gépesítőkot, a növény- termesztőket, s a múlt héton a tavaszi munkák megkezdése előtt a vezető növénytermesztők számára szerveztünk tanácskozást, amelyen Ismét kiemeltük a munkaminőség fontosságát Erről már sokat beszéltünk, az Ifjúsági kollektívákban Is. 3. Mit várnak el töÜlk ebben a mezőgazdasági évben? — Csak azt, amiről már a tél végén, a tavaszi munkák megkezd 5se előtt beszélgettünk vglük. Akkor találkozót rendeztünk a fiatal mezőgazdasági dolgozók részvételével. Tájékoztattuk őket a múlt évi eredményekről, s különösen a mezőgazdasági munkák Idei tervéről. Ismételten kiemeltük a fontosságát a minőségi munkának, amelyet a kereset 10—30 százalékáig terjedő prémiumokkal ösztönzünk. 4. Mit kell elvégezni a kővetkező napokban a földeken és milyen munkákat kezdtek már meg?j — A terv szerint 4800 hektáron cukorrépát, több mint 5000 hektáron tavaszi árpát, 14 000 hektáron szemes kukoricát, 5000 hektáron silókukoricát kell vetni. A múlt héttől kezdve a járásban már vetik a tavaszi árpát. Ha az Időjárás kedvező marad, ezt a munkát néhány napon belül minden mezőgazdasági vállalat dolgozói elvégzik, azon vállalatok kivételével, amelyek földjei alacsonyabban fekszenek, vagy beázottak. 5. Vannak kiváló ifjúsági kollektívák a járásban? — Természetesen vannak, ezt jól tudjuk ml is, meg azok a fiatalok is, akik a jövőben átveszik tőlünk a kormánykereket. Erre Igyekszünk felkészíteni őket, s valóban sok a kiváló Ifjúsági kollektíva a mezőgazdaságban. Meggyőződhetnek erről a Nagyiégi (Lehnlce) Efsz-ben, a Dunatőkési (Dunajsk^ Klá- tov) Állami Gazdaságban és a cslliz- radványl (Cllizská Radvaft] Csillzköz Efsz-ben. Különösen ez a szövetkezet mutat példát a többi mezőgazdasági vállalatnál dolgozó fiataloknak. Nem kell attól tartanom, hogy a fiatalok nem képesek ugyanannyit, vagy még többet elérni, mint amennyit nekünk sikerült. Ä minőség a dunaszerdahelyl járásban ebben a mezőgazdasági évben kategorikus szükségszerűség. A mezőgazdasági dolgozók jól tudják, hogy az Idei termés a tavaszi munkákra való felkészüléstől, a helyesen megválasztott időponttól, a vetőmagok és a vetés minőségétől, a növénygondozÜs színvonalától függ. Néha jobi lenne beszélgetni... Rágjuk a rágógumit, míg undok ragaccsá válik és már semmi íze sincs. Kiköpjük, és máris eWkotrunk a zsebünkből vagy a táskánkból egy továbbit. Hazamegyünk az iskolából, vagy a munkahelyről és az első otthont gépies mozdulatok közé tartozik a televízió bekapcsolása. A család letelepszik a megszokott helyére. nézzük, csak nézzük az adást, és egy- •-két óra múlva észbe kapunk, hogy a mai műsor nem is érdekel bennünket, talán jobb lenne olvasni, vagy beszélgetni, de nehezünkre esik felállni, szabadulni a sarokban vagy a modern szekrényfalban elhelyezett készülék bűvköréből, bámészkodunk tovább ... A televízió a szem rágógumijai Szülői értekezletek rendszeresen vitatott témája a televízió. Nézhet-e a gyerek fel- nöttműsorokat, milyen kortól és helyes-e, hogy a gyerekek szórakozását szombat-vasárnaponként, vagy a szünidő alatt egyedül a televízió képezi? Felnőttek felügyelete nélkül, szinte megfontolás nélkül végignézik a teljes napi tévéműsort. A pedagógusok hadakoznak e kettős nevelés ellen, azt mondják, nincs szinkronban a család és az iskola, mást hall a gyerek az Iskolában és mást otthon. Pszichológusok megállapították, hogy az olyan klasszikus mesék, mint például a Piroska és a farkas, tele vannak ijesztő alakokkal, szituációkkal, ezért nem is mesélik az óvodákban. De hát mi haszna? P.gyrészt védjük a gyerekeket az idegi megrázkódtatástól, másrészt leültetjük a tévé elé, ahol ugyan nincs farkas, aki megeszi a nagymamát, de van gyilkos, aki szíven szúrja áldozatát. Ml szülök, igyekezünk önállóságra nevelni gyerekeinket. Rájuk bízzuk a lakáskulcsot, elküldjük bevásárolni, természetesnek tartjuk, hogy bátran úszik, tornaórán nem fél felkapaszkodni a gyűrűre és hogy vakmerőén lesiklik sílécein az ország legmagasabb csúcsáról is. Vagány, talpraesett kis srác, mondjuk elégedetten s közben nem vesszük észre, hogy a ,nagány’ retteg egyedül lenni a sötétben, hánykolódik az ágyán, nem bír elaludni, . álmában rémképekkel küzd, s behunyja a szemét, ha valakit megölnek a tévé filmekben. Valahol rossz vágányra futott a bátorságra nevelésünk ... A televízió hétköznapjaink velejárója, megszoktuk, szeretjük, hozzánk tartozik ez a doboz, beköltöztett a világot otthonunkba. Írásommal nem is létezése ellen szeretnék tiltakozni, hanem megdönthetetlen „jogai“ ellen, amelyekre a családtagok kiadós segítségével néhány családban szert tett. A televízió túlbeszél mindenkit, hangjától a családtagok nem hallják egymás szavát, sokkal fontosabb közlendői vannak, mint az iskolából hazatérő gyereknek, aki legfeljebb villámgyorsan elmondhatja, milyen jegyeket kapott aznap, de ha egy kicsit előrelátó, akkor a rosszabb jegyről a sporthírek előtt tesz említést, olyankor szinte biztosra vehető, hogy elmaradnak az atyai dörgedelmek. A tévé rátelepszik a családra, a gyerek magára marad. Egy idő után leszokik arról, hogy el akarja mondani gondjait szüleinek. Telnek az évek, felnő és kezd elmaradozni a vacsoráról. A szülők eleinte ennek nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget, lehet hogy észre sem veszik. 14 éves, pálya- választás előtt áll, és a szülők úgy érzik, itt az ideje, bele kell szólniuk az életébe, faggatni kezdik, mit akar kezdeni az életével, de már késő. Nyílt, őszinte gyereket akartak, s helyette egy dacosan hallgató kamasz áll velük szemben. Az apa megfenyíti a fiát, mert megtudta, hogy csengetyűt kötött a macska farkára; az ő értékelése szerint kínozta az állatot. De arra már általában nem figyel, hogy az esti háborús film emberkínzást ábrázoló jeleneteinél is mellette ül a gyermeke. Az erőszak látványa Idegileg, érzelmileg labilissá teheti a gyerekeket, rosszra taníthatja őket, például arra, hogy a problémák megoldásának jogos eszköze az erőszak. Tinédzser- -korban aztán először csak verekednek, később garázdálkodnak, azzal a magyarázattal, hogy csupán a tévé „példaképet“ utánozzák. Válasszuk meg, mit tálalunk gyermekeink elé a tévé műsoraiból, legyen erőnk figyelmeztetni őket, most, felnőtteknek sugároznak műsort, még annak árán is, ha a gyerek érdekében akár mi is lemondunk kedvenc műsorunkról. , ^ ZACSEK ERZSEBET
