Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-03-22 / 12. szám

BMtmnHllui ütötte meg a fülemet, amikor ai ódon, vaskos falak között elindnltam lefelé a lépcsőn a Gömöri Múzeum alagsorában található rima- szombati (Rim. Sobota) városi ifjúsági klubba. Ott éppen a klub zenekara, az Ez együttes gyakorol a fiatalok közelgő báljára. Az előcsarnokon és a játék­termen keresztül jutok el a klub ve­zetőjéhez, Tafjana Koniarovához. lá­nya jövoltáböl aztán közelebbről is megismerkedhetünk a klub életével, én a rimaszombati fiatalokkal. ■H Ni a küldetése a klubnak, és ezt ho- gyaaa tölti bef — Feladatunk, hogy a rimaszombati fia­talokat felkaroljuk, otthont adjunk nekik és a céltalan lézengés helyett ide jöjjenek, ahol mindenki megtalálja, ami őt érdekli. Egyszerűbben fogalmazva; azt akarjuk, hogy szabadidejüket helyesen töltsék el. A városi művelődési ház támogatásával dolgo­zunk, Így tevékenységünket főleg ez az Intézmény és a Járási SZISZ­-azervezet koordinálja. Egy kicsit metodikai központ Is vagyunk, mert a rimaszom­bati járás hot hasonló klub­ját la ml Irányítjuk. Ha a klub munkáját akarjuk érté­kelni, meg kell említeni, hogy tevékenységünk iránt í egyre nagyobb az érdeklő- dés, rendezvényeink egyre népszerűbbek a fiatalok körében. Egy kis statisztika: 1982-ben előadásainkon átlag­ban 25—45, a különböző beszélgetéseken 45—60, szőrakoztatö rendezvényeinken pe­dig 45—80 fiatal vett részt. Szakköreinkben 12—10 fiatal dolgozik. A növekvő érdeklő­dés, meg a létszámgyarapodás arra utal, hogy Jő úton Járunk, klubunk jövője meg van alapozva. ^ Elégedett vagy a klub felszerelésével? — Klubunk, mint azt láthattad Is, a Gö­möri Múzeum alagsorában van. Négy nagy helyiségünk folyosóval van összekötve. Ki­csit plnceszerú, de mi már el sem tudnánk képzelni a klubot a város más épületében. Az első helyiség tulajdonképpen a bejárati rész, ruhatárral, a második a Játékterem, majd a kultúrterem és végül a társalgó. A dohányzás és a szeszes Italok fogyasztása szigorúan tilos nálunk. A társalgóban min­dig kapható friss hűtött üdltii. Berendezé­sünk, az asztalok, a székek, az ülőzsámo­lyok még szinte újak. Van há)'om magneto fonunk, ebből az egyik sztereó, két lemez- játsző, rádiönk, színes televi siónk, vetítő­gépünk, zenekari felszerelésür^k és sok-sok társasjátékunk, az asztalfocltfil a biliárdig szinte minden. Aki akarja, elolvashatja a napi sajtót és az Ifjúsági folyóiratokat is. Az Oj Ifjúság sem hiányzik. Megtalálni Itt mindent a fiatalok kulturális igényelnek ki­elégítésére. A berendezést tovább akarjuk bővíteni, amihez már kellő ar.yagi támoga­tást is ígértek. — Hallhatnánk valamit a klub tevékeny­ségéről is? — Természetesen. Tevékenységünk három csoportra osztható: ideológiai nevelő mun­kára, kulturális, szórakoztató rendezvények­re és a szervező Irányító munkára. Az Ideo­lógiai nevelő munka keretén belül öt elő­adássorozatot szerveztünk. Ezek témája: a CSKP kultúrpolitikája. Jogi nevelés, egész­ÉLÉNK KLUBÉLET ségflgyl nevelés, a fiatalok és a sport, a szocialista életmód lényege. Az egyik legsikeresebb és legnépszerűbb előadássorozatunk a „Csehszlovák csillagá­szok között“ volt. A helyi népi csillagvizs­gáló munkatársaival közösen szerveztük ezeket az előadásokat neves szakemberek bevonásával. Minden előadássorozat legke­vesebb négy előadásból áll. Ezenkívül ti­zenkét további előadást, öt vetélkedőt, tíz beszélgetést, három különbözfi kiállítást Is szerveztünk tavaly. Klubestjeinken megemlékezünk minden Jelentős politikai évfordulóról. Többször rendeztünk már komolyzenei esteket is, eze­ken megismertetjük a fiatalokat a komoly­zene szépségével, és zenetörténeti előadáso­kat Is tartunk. Bekapcsolódtunk a Járási klubok versenyébe, a „Klubfórum '82-be“, és sikerült bejutnunk a kerületi döntőbe. Sokaknak kellemes élményt nyújtott a pá­lyaválasztás kérdéseit ecsetelő, nem hagyo­mányos formában előadott színpadi beszél­getésünk. A nemzetközi nőnapra és gyer­meknapra készített programmal szórakoz­tattuk városunk üzemeinek dolgozóit. Si­kert aratott az az est is, amelyen a klubta­gok saját szerzeményeikkel léptek fel. Egyik legsikeresebb akciónk volt a „Marian Lackó klubérme“. A tehetséges fiatalember munkáiból kiállítást rendeztünk, mely egy hétig tartott. Egyik este saját maga szóra­koztatta a közönséget. Kitűnően szaval, éne­kel, sőt a gltárklséretet is ő szolgáltatta. Szinte már élményszámba megy a virág- rendezéssel egybekötött virágkiállításunk (a képen). A múlt évben Hajduäkovä a szak­előadásokon kívül gyakorlati fogásokat is bemutatott, például azt, hogyan készíthető el egy gyönyörű menyasszonyi csokor mus­kátliból. Saját rendezvényeinken kívül több közös akciónk volt már a helyi gimnázium, a me­zőgazdasági szakközépiskola és a szaktan­intézet diákjaival is. A szervező-irányító munkát a héttagú klubtanács végzi, feladata főleg a klub éle­tének Irányítása, az akciók népszerűsítése a helyi Iskolákban. Mint már említettem, szoros kapcsolatban vagyunk a városi mű­velődési központtal, a SZISZ Járási bizott­ságával és 8 városi nemzeti bizottsággal. Tevékenységünk összehangolása az említett intézményekkel sok szervező munkát igé­nyel. Nagy gondot fordítunk a szakköri te­vékenységre. Legjobban működő csoportja­ink az agltáclós és propaganda-szakkör, a dzsesszbalett-szakkör, mely igen népszerű, továbbá a turista, a totó- és a fonószakkö­rök. — Mindenkinek vannak tervei, céljai. Mik a ti terveitek? — Több praktikus szakkört indítunk majd. A kisszínpadl formákat művelve ezúttal a kabaréval próbálkozunk. Találkozás a mű­vészettel címen újabb előadássorozatot in­dítunk. Ami pedig nem szerepel a tervünk­ben, de örülnénk, ha állandóan Jelen lenne klubunkban, ez pedig a fiatalos Jókedv, az optimizmus, a tennlakarás. Polgári László VIrúgkStű imfelyaa a klnbhaa “vAtelünK ai ifjúsági klab honvédelmi vetélkedőjén készült Ä dunaszerdahelyl (Dun. Streda) Jä- rás a mezőgazdaság szövetkezetesítésé­nek kezdete óta hazánk legterméke­nyebb Járásainak egyike. Ez a Jó mun­kaszervezésnek, a Járás kedvező fekvé­sének és a megfelelő éghajlati vlszo nyoknak köszönhető. öt kérdést tettünk fel Andrej Bartos mérnöknek, a Dunaszerdahelyl Járási Mezőgazdasági Igazgatóság Igazgatójá­nak. 1. Mit tart a legfontosabbnak a tava­szi munkák megkezdése előtt? ■— A mezőgazdasági dolgozók megbo­csáthatatlan hibájának tekintem, ha ta­vasszal egy nappal korábban mennek ki a földekre. Ez olyan hiba, amely az­tán egész éven át végigkísér bennün­ket. Nagyon fontos tehát eltalálni a helyes Időpontot, s ezt minden tapasz­talt mezőgazdász tudja. Igaz, hogy já rásunk számos mezőgazdasági vállala­tánál már teljes ütemben folyik a mun ka. Hiszen a kezdési időpontot elkésni sem szabad. A legfontosabbnak az em­berek felkészülését tartom, ennek na­gyobb Jelentőséget tulajdonítok, mint a gépek előkészítésének. A gépet ma már könnyebb megjavítani, mint helyrehoz­ni azt, amit lustaságával, vagy tudatlan­ságával az ember elront. Ez aztán ala­posan megmutatkozik az eredmények­ben. 2. Hogyan készültek fel tehát az em­berek a tavaszi munkákra? s- Az egész tél folyamán rendeztünk tanfolyamokat. Egyre több az új gép. ÖT KÉRDÉS növekszik az energiaigényesség, alkal­mazni akarjuk az új tudományos-műsza­ki Ismereteket, az agrotechnika min­den területén, a növényvéilelemben és -gondozásban. A továbbképzés tehát el­kerülhetetlenül szükséges, mégpedig nemcsak a termelésben dolgozók, ha­nem az irányítási dolgozók számára Is. Továbbképeztük a gépesítőkot, a növény- termesztőket, s a múlt héton a tavaszi munkák megkezdése előtt a vezető nö­vénytermesztők számára szerveztünk ta­nácskozást, amelyen Ismét kiemeltük a munkaminőség fontosságát Erről már sokat beszéltünk, az Ifjúsági kollektí­vákban Is. 3. Mit várnak el töÜlk ebben a me­zőgazdasági évben? — Csak azt, amiről már a tél végén, a tavaszi munkák megkezd 5se előtt be­szélgettünk vglük. Akkor találkozót ren­deztünk a fiatal mezőgazdasági dolgo­zók részvételével. Tájékoztattuk őket a múlt évi eredményekről, s különösen a mezőgazdasági munkák Idei tervéről. Is­mételten kiemeltük a fontosságát a mi­nőségi munkának, amelyet a kereset 10—30 százalékáig terjedő prémiumok­kal ösztönzünk. 4. Mit kell elvégezni a kővetkező na­pokban a földeken és milyen munkákat kezdtek már meg?j — A terv szerint 4800 hektáron cu­korrépát, több mint 5000 hektáron ta­vaszi árpát, 14 000 hektáron szemes ku­koricát, 5000 hektáron silókukoricát kell vetni. A múlt héttől kezdve a járásban már vetik a tavaszi árpát. Ha az Időjá­rás kedvező marad, ezt a munkát néhány napon belül minden mezőgazdasági vál­lalat dolgozói elvégzik, azon vállalatok kivételével, amelyek földjei alacsonyab­ban fekszenek, vagy beázottak. 5. Vannak kiváló ifjúsági kollektívák a járásban? — Természetesen vannak, ezt jól tud­juk ml is, meg azok a fiatalok is, akik a jövőben átveszik tőlünk a kormányke­reket. Erre Igyekszünk felkészíteni őket, s valóban sok a kiváló Ifjúsági kollek­tíva a mezőgazdaságban. Meggyőződ­hetnek erről a Nagyiégi (Lehnlce) Efsz-ben, a Dunatőkési (Dunajsk^ Klá- tov) Állami Gazdaságban és a cslliz- radványl (Cllizská Radvaft] Csillzköz Efsz-ben. Különösen ez a szövetkezet mutat példát a többi mezőgazdasági vál­lalatnál dolgozó fiataloknak. Nem kell attól tartanom, hogy a fiatalok nem ké­pesek ugyanannyit, vagy még többet el­érni, mint amennyit nekünk sikerült. Ä minőség a dunaszerdahelyl járás­ban ebben a mezőgazdasági évben ka­tegorikus szükségszerűség. A mezőgaz­dasági dolgozók jól tudják, hogy az Idei termés a tavaszi munkákra való felké­szüléstől, a helyesen megválasztott idő­ponttól, a vetőmagok és a vetés minő­ségétől, a növénygondozÜs színvonalá­tól függ. Néha jobi lenne beszélgetni... Rágjuk a rágógumit, míg undok ragaccsá válik és már semmi íze sincs. Kiköpjük, és máris eWkotrunk a zsebünkből vagy a tás­kánkból egy továbbit. Hazamegyünk az iskolából, vagy a mun­kahelyről és az első otthont gépies mozdu­latok közé tartozik a televízió bekapcsolá­sa. A család letelepszik a megszokott he­lyére. nézzük, csak nézzük az adást, és egy- •-két óra múlva észbe kapunk, hogy a mai műsor nem is érdekel bennünket, talán jobb lenne olvasni, vagy beszélgetni, de nehe­zünkre esik felállni, szabadulni a sarokban vagy a modern szekrényfalban elhelyezett készülék bűvköréből, bámészkodunk to­vább ... A televízió a szem rágógumijai Szülői értekezletek rendszeresen vitatott témája a televízió. Nézhet-e a gyerek fel- nöttműsorokat, milyen kortól és helyes-e, hogy a gyerekek szórakozását szombat-va­sárnaponként, vagy a szünidő alatt egyedül a televízió képezi? Felnőttek felügyelete nélkül, szinte megfontolás nélkül végigné­zik a teljes napi tévéműsort. A pedagógu­sok hadakoznak e kettős nevelés ellen, azt mondják, nincs szinkronban a család és az iskola, mást hall a gyerek az Iskolában és mást otthon. Pszichológusok megállapítot­ták, hogy az olyan klasszikus mesék, mint például a Piroska és a farkas, tele vannak ijesztő alakokkal, szituációkkal, ezért nem is mesélik az óvodákban. De hát mi haszna? P.gyrészt védjük a gyerekeket az idegi meg­rázkódtatástól, másrészt leültetjük a tévé elé, ahol ugyan nincs farkas, aki megeszi a nagymamát, de van gyilkos, aki szíven szúrja áldozatát. Ml szülök, igyekezünk önállóságra nevel­ni gyerekeinket. Rájuk bízzuk a lakáskul­csot, elküldjük bevásárolni, természetesnek tartjuk, hogy bátran úszik, tornaórán nem fél felkapaszkodni a gyűrűre és hogy vak­merőén lesiklik sílécein az ország legma­gasabb csúcsáról is. Vagány, talpraesett kis srác, mondjuk elégedetten s közben nem vesszük észre, hogy a ,nagány’ retteg egye­dül lenni a sötétben, hánykolódik az ágyán, nem bír elaludni, . álmában rémképekkel küzd, s behunyja a szemét, ha valakit meg­ölnek a tévé filmekben. Valahol rossz vá­gányra futott a bátorságra nevelésünk ... A televízió hétköznapjaink velejárója, megszoktuk, szeretjük, hozzánk tartozik ez a doboz, beköltöztett a világot otthonunk­ba. Írásommal nem is létezése ellen szeret­nék tiltakozni, hanem megdönthetetlen „jo­gai“ ellen, amelyekre a családtagok kiadós segítségével néhány családban szert tett. A televízió túlbeszél mindenkit, hangjától a családtagok nem hallják egymás szavát, sokkal fontosabb közlendői vannak, mint az iskolából hazatérő gyereknek, aki legfeljebb villámgyorsan elmondhatja, milyen jegye­ket kapott aznap, de ha egy kicsit előrelá­tó, akkor a rosszabb jegyről a sporthírek előtt tesz említést, olyankor szinte biztosra vehető, hogy elmaradnak az atyai dörgedel­mek. A tévé rátelepszik a családra, a gyerek magára marad. Egy idő után leszokik arról, hogy el akarja mondani gondjait szüleinek. Telnek az évek, felnő és kezd elmaradozni a vacsoráról. A szülők eleinte ennek nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget, le­het hogy észre sem veszik. 14 éves, pálya- választás előtt áll, és a szülők úgy érzik, itt az ideje, bele kell szólniuk az életébe, faggatni kezdik, mit akar kezdeni az életé­vel, de már késő. Nyílt, őszinte gyereket akartak, s helyette egy dacosan hallgató kamasz áll velük szemben. Az apa megfenyíti a fiát, mert megtudta, hogy csengetyűt kötött a macska farkára; az ő értékelése szerint kínozta az állatot. De arra már általában nem figyel, hogy az es­ti háborús film emberkínzást ábrázoló jele­neteinél is mellette ül a gyermeke. Az erő­szak látványa Idegileg, érzelmileg labilissá teheti a gyerekeket, rosszra taníthatja őket, például arra, hogy a problémák megoldá­sának jogos eszköze az erőszak. Tinédzser- -korban aztán először csak verekednek, ké­sőbb garázdálkodnak, azzal a magyarázat­tal, hogy csupán a tévé „példaképet“ utá­nozzák. Válasszuk meg, mit tálalunk gyermekeink elé a tévé műsoraiból, legyen erőnk figyel­meztetni őket, most, felnőtteknek sugároz­nak műsort, még annak árán is, ha a gye­rek érdekében akár mi is lemondunk ked­venc műsorunkról. , ^ ZACSEK ERZSEBET

Next

/
Thumbnails
Contents