Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-03-15 / 11. szám

AKlS-DllÄVIZE?

Ä Bratislava! Slovnaft területét nyitott csatorna szeli keresztül, benne a Kis-Duna mechanikus szennyeződéstől mentes vize, amely a termelés egyes részlegein hűtővízként szolgál. Ezalatt elég sok olaj és szénhidrogén kerül bele. Igaz, hogy ez a víz átmegy az olaj- talanltón, de az nem fogja fel az ösz- szes vegyi szennyet, mert a berendezés elavult, s valamilyen hiba miatt gyakran le kell állítani. A víz az említett csatornából visszajut a Kis-Dunába, miközben az egykori idillikus folyóból bű- zös, élettelen víztömeg lesz, a horgászok . meg a vízi sportok kedvelőinek para- : dlcsoma pedig a múlté.

A Kis-Duna vizének nagyfokú szennyeződése más következményekkel Is jár. Szerteágazó öntözőcsatorna nyeri Innen a vizet, termőföldeket, kerteket, szőlőtáblákat öntöznek a folyó vizével. A közegészségügyi szakemberek mindent elkövettek, ami csak tőlük tellett: intézkedtek, hogy a folyó vize levegőzzék, az öntözőhálózatba a mélyebbről szivattyúzzák a vizet — mert mint nyilvánvaló, az olaj a felszínre úszik —, de mindez kevés. Szerencsére a Kis-Duna egyelőre még nem veszélyezteti a Csallóköz talajvizét, mert az olajjal átitatódott part nem engedi átszivárogni a szennyvizet, a meder alja pedig tiszta.

A Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának 1973-ban hatályba lépett rendelete értelmében a Kis-Dunán olyan tisztító-berendezést kell felépíteni, amely lehetővé teszi, hogy a Kis-Dunába tiszta víz kerüljön vissza. Folynak a munkálatok. Épül a Slovnaft első szennyvíztisztító állomása; az olajtala- nltó építése pedig a befejezéséhez közeledik. A munkálatokért felelős épftő Gustáv Mráz mérnök, a bratislaval Inter csapatának volt tagja.

Az említett csatornába gyűlik továbbra is a termelés során használt hűtővíz, valamint az esővíz, de mindez ezentúl keresztülfolyik az új olajtalanítón, amelynek a régivel szemben kétszeres a kapacitása, és műszaki szempontból korszerűbben van megoldva. Az olajta- lanítóba egy tartályrendszeren keresztül jut az olajjal szennyezett víz. A felszínen úszó olaj visszakerül a termelésbe, az üledéket pedig a gyár energiaforrásként szintén hasznosítja. Az egész folyamat mindössze negyvenöt percig tart, és teljesen automatikusan megy végbe. A tartályokból a megtisztított vizet visszaengedik a Kis-Dunába, az üledéket pedig az említett módon hasznosítják.

Az új olajtalanltő 34 részből áll, ezek közé tartozik a nagy befogadó képességű betontartály az esővíz felfogására, amely ha esetleg tűz támad az olajtala- nítóban, jól jön oltáskor. Az olajtalaní- tót egyébként automata, nagy hatékonyságú tűzoltóberendezéssel is felszerelték.

Mivel az olajtalanító a Csallóköz talajvízkészletének egy része fölött fekszik, a tervezők gondoltak e víz védelmére is. A betontartályok, amelyeken keresztül folyik majd a szennyezett víz, jól szigetelt betonteknőkben vannak elhelyezve, amely teknők felfogják az esetleg túlcsorduló vagy szivárgó erősen szennyezett vizet. Egyébként a szennyvíz harminckét vasbeton kamrán folyik keresztül, amely állomásokon fo kozatosan mentesül a szennyeződéstől, s megtisztítva jut vissza a Kis-Dunába.

A szennyezés egyik legnagyobb forrását az illetékesek tehát fokozatosan felszámolják. A víz azonban csak akkor nyeri vissza hajdani állapotát, tisztaságát, ha végre átadják rendeltetésének a főváros szennyvízét tisztító vegyi és biológiai derítőállomást is. Sőt a Duna felső folyásának szennyeződése sem közömbös számunkra, tehát fontos, hogy szomszédainktól, Ausztriából is sokkalta tisztább vizet hozzon országunkba a Duna.

R. K.

Három éve a fűrl (Rúbafí) SZISZ-alapszervezet tevékenysége annyira leromlott, hogy még az ifjúsági klubot Is bezárták. Egy évvel később az évzáró taggyűlésen új vezetőség állt a szervezet élére. Ennek tagjai az élső hőnapokban nagy odaadással, munkakedvvel dolgoztak, de aztán mintha be- ipfáradtak volna, pár figyelemre méltó rendezvény után Ismét elhallgattak. Majd egy későbbi taggyűlésen újból a vezetőségi tagok cseréjére került sor, de ezúttal olyan fiatalok foglalták el a posztokat, akik valóban szívügyüknek tekintették a szervezeti munkát.

A múlt évi szisz-tevéken ységről, arról, mit sike- ; rült megvalósítaniuk, és mt az, ami még tökéletesítésre szorul a jövőben,' Laczkó 11* i dikéval, a szervezet titkáré- ; val beszélgetek. '

— Eredményeket, sikere- : két főleg a kulturális tevékenységben értünk el. Legnagyobb vállalkozásunknak Kllmlts I.afos „Névtelen le- ; vél“ cíiiiíí bohózatának szín- ! revltelét tekintjük. Azt hl- ■

SZÁMVETÉS

szem, amatőr színészeink játéka jól szórakoztatta a közönséget. A szomszéd faluban, Kürtön (Strekovj megrendezésre került nyári Ifjúsági turisztikai találkozón, a tánccsoportok versenyében három tánccal szerepeltünk és jő helyezést értünk el. Szervezetünk néhány tagja az NOSZF évfordulója tiszteletére az eseményhez méltó verses-zenés kulturális műsort készített. Március 8-án az Irodalmi színpad tagjai falunkban és Kürtön verses csokorral köszöntötték a falu lányait, asszonyait. Említésre méltó a „Klub-liga“ elnevezésű vetélkedőben elért járási má- j sodlk helyezés is. Az irodai- j ml színpad tagjai szerepel- ; nek a névadókon, az arany-, ] és ezOstlakodalmakon, a ^ nemzeti bizottság más ren- | dezvényeln. Ami a sportte- ' vékenységet Illeti, a fiúk ; részt vettek és elsők lettek i az efsz vándorserlegéért j megrendezett honvédelmi I

versenyben. A íaluszépltésl akció keretén belül szervezetünk tagjai befestették qz autóbuszmegállót és rendbe hozták a környékét. Nagy vonalakban Ilyenek az eredmények, de sajnos még elég sok az olyan feladat, amelyet nem sikerült úgy teljesítenünk, mint azt szerettük volna. A múlt évben például egy előadást sem sikerült szerveznünk. Éppen ezért a jövőben a legfontosabb feladatunknak az eszmei-politikai nevelő munka elmélyítését tartjuk. Továbbá több figyelmet kell fordítanunk a pionírmunkára, hiszen mindössze egy rajveze- tőnk van. Végül szervezetünk társadalmi munkájáról Is szeretnék pár szót szólni. Az 1982-es év elején tagságunk 50 óra társadalmi műn- kát vállalt, de a kitűzött feladatot nem teljesítettük. Ezek tehát azok a hiányosságok, amelyeket a jövőben szeretnénk kiküszöbölni, ehhez persze elengedhetetlenül szükséges a falu valameny- nyl fiataljának aktivitása és munkakedve.

Kamoncza Márta

Néhány hónappal ezelőtt furcsa kérdést tartalmazó levél érkezett szerkesztőségünkbe: Igaz-e, hogy Jugoszláviában vannak háremek és Igaz-e, hogy ott a nőkkel úgy rendelkeznek a férfiak, mint egy tárggyal, cserélik, adják, veszik? Mivel a levél pontos címet is tartalmazott, megírtuk, nincs tudomásunk ilyesmiről.

Nem sok idő telt bele és az első levelet egy további követte, amelynek írója előrebocsátotta: úgy érzi, bizalommal lehet irántunk, van még idő bőven, segítsünk.

r

ulajdonképpen nem is segítségről volt szó. Klaudia vár. Számolja a napokat, várja az engedélyt, "hogy férje után költözhessen Jugoszláviába. Egy szemernyi árnyék azonban félhőzi gondatlanságát, ezt a hozzánk irt levelében már érzékeltette. Mi ezt a levelet kicsit mulatságosnak, kicsit tragikusnak is tartottuk: hárem, asszony, adás-vevés, — avult históriának tűnt,

nonciskolám van, a barátnőim sem tudnak többet nálam, nagymama meg any- nyit sem, mint én, nincs kihez fordulnom bizalommal. -Aput nagyon ritkán látom, akkor sem igen józan. Azért ne higgyék, hogy a férjemtől nem kérdeztem, milyen a nők helyzete náluk. Kérdeztem, de ő csak nevetett. Egy ilyen felnevelésből aztán az ember nagyon sok mindenre gondolhat. Annyi rosszat beszélnek az embernek.

— Nagyon szerelmes vagy a férjedbe?

— Nem, nem vagyok szerelmes, de nagyon szeretem a férjemet, éjjel-nappal viselem a gyűrűt, amelyet ő húzott az ujjamra. Persze voltam már szerelmes is tizenhét éves koromban, akkor nagyon tetszett egy fiúnak a haja, a szeme, viszont az én férjem úgy egészben szép, ahogyan van.

— Voltál már Jugoszláviában?

— Az- esküvő után tavaly ősszel. A férjemék családja nagy, még négy fiútestvére van, nagyon hasonlítanak egymásra. Szép háromszobás lakásuk van. Annyit észrevettem, hogy ott a nők nem

Klaudia vár

és csak azon ütköztünk meg, hogy mindezt miért nem kérdezte meg Klaudia attól, akinek örök hűséget esküdött, és akiben — a jelek szerint — annyira bízik, hogy országot cserélve, habozás nélkül követi. A kérdést ugyan feltettük, de a levélre ennek ellenére válaszoltunk.

FEKETÉBŐL — SZŐKE

A kis szobában két vetett ágy, egy száraz menyasszonyi csokor, néhány fénykép. Az ágyon hatalmas üvegszemű tüllbaba, a vázában viaszrózsák, éles kontrasztot képezve az ultramodern emeletnyi magas sarkú cipőkkel. Klaudia nincs itthon, a nagymamájával be- szélgetünk.

— Nem tudom hová ment, nem mondja meg nekem, csak elkészíti magát reggel, aztán már itt sincs. Tessék elképzelni ezt a lányt. Én neveltem, én etettem. Az anyjának háromhónapos korától kezdve nem kellett. Az apja idehozta egy barna kendőbe csomagolva. Másfél kiló volt a lelkem, azt sem tudtuk megél-e. Ahogy nőtt, nagyon kényeztettük, azt csinált velünk, amit akart. A lányomék pénzelték, nekik nincs gyerekük, szakmát is adtak a kezébe és most itthagy bennünket... Nap mint nap mondom neki: ne menj a bizonytalanba, kislányom, lebontják ezt a házat, már csak pár nap kérdése és új otthont kapunk, szép nagy lakást, meg pénzt is. Öreg vagyok már, nekem is kellene a támasz. Klaudia apjára, a fiamra nem nagyon számíthatok, évente változtatja a munkahelyét, nem jár haza.

— Bizonyára ismeri Klaudia férjét?

— Már hogyne ismerném. Olyan nagy autóval jár hozzánk. PieSfanyban ismerte meg az unokámat. Minek is ment oda, jól keresett ő itt is, női fodrász, de olyan ügyes, hogy már kiskorában is megcsodálták, micsoda hajakat tud fésülni. Mindennek az a város az oka, meg a barátnői. A férje meg, ha eljön, száguldozik a ménkű nagy kocsijával, már kétszer karambolozott is, úgy hallottuk, ült is otthon. Sokáig nem jött, nem is írt, az unokám már el akarta emészteni magát. Aztán egyszer csak itt volt és nagyon sürgős lett az esküvő. Akkor szőkítette ki azt a gyönyörű fekete haját is. Nézzék, itt a képeken mindenütt fekete haja van, most meg olyan, mint a szalmakazal.

Várunk. Eleinte a kis szobában, később kimegyünk a ház elé, bontják az egész utcát, odébb a szolgáltatóház épül, amott pedig egy háromemeletes lakóház.

Klaudiára már messziről ráismerünk. Magas körömcipőcskéjében óvatosan kerülgeti az olvadó hófoltokat, jégszigeteket, szőke haja derékig ér.

Meglepődik, de hamar feltalálja magát. Mentegetődzik a sár, a hó, meg a házuk miatt, kedvesen fogad bennünket.

— Tudják, nekem csak egyszerű tadolgoznak, naphosszat kinn ülnek a ház előtt, főleg az idősebbek, kötögetnek, hímeznek gyönyörű dolgokat. A fiatalabbak délelőtt az üzleteket járják, délután főznek, este pedig szórakoznak. Az első napokban mindig volt mellettem valaki, jöttek, csak ügy megnéztek, nagyon kedvesek voltak, sajnos keveset értettem abból, amit mondtak, viszont rengeteg ajándékot kaptam tőlük: bundát, gyűrűt, pulóvereket.

„KEDVESEM, GYERE"

Klaudiától még megtudjuk, hogy férje kamionos, de az ő kedvéért otthagyja a kamiont, elhelyezkedik a taxivállalatnál vagy akárhová sofőrnek, ö pedig idővel üzletet nyit, együtt már a sok' hozzávaló, nyitja ki a szekrényt, ahonnan két nagy dobozban ollókat, csavarókat, dauervizeket, hajbalzsamokat tart.

— Dolgozni akarok, hogy sok pénzünk legyen. Mert mi tagadás, az én uram nagyon szegény... És innen is tá madtak az én kételyeim. Amióta megismert, el akart venni, mert mint mondta, nem barátnőt akar, azt annyit kap, amennyit csak akar, neki feleség kell, és szőke. Sokan az ismerőseim közül irigységből azt mondták, csak menjek a határon túlra, ismeretlen környezetbe, majd azt sem tudom, mikor ad túl rajtam. Ilyenkor nagyon megijedtem, és nem volt kihez fordulnom, mert a környezetemben mindenki a házasságom ellen volt.

— Azt mondtad, nem nagyon érted a férjed nyelvét.

— Nem, mert náluk otthon valamilyen tájszólásban beszélnek. Férjem tud egy kicsit franciául, én most szintén ezt a nyelvet tanulom, meghát szerbül is, kaptam férjemtől egy szótárt... •

Előkotorja táskája aljáról a kis szótárt, kopottas a fedele, belül szamárfülekkel biztosítva egy helyütt: szerelem, szeretlek, szerelmeskedni...

— Hallottam, hogy van kettős állam polgárság, ha minden kötél szakad, hazajövök. Dehát az urammal leszek és az ő akaratának fogok engedelmeskedni, oda megyek, ahová visz. Gyereket egyelőre nem akarok, persze más lesz a helyzet, ha a férjem úgy dönt, legyen gyerek. Most várok. A papírjaimra is, meg a férjemre is. Már két hónapja nem írt, de ez nem baj, ő mindig váratlanul állít be. Tavaly is, amikor karam bolozott, elmentem a követségre, onnan segítettek a címére, küldtem neki a táv iratot „Kedvesem, gyere", és jött. Itt minden úgy várja, ahogy elment. Inget, ruhái, minden.

Nem sietünk Klaudiától. Beszélgetünk hosszasan. Arról, hogy az élet az „a“ betűnél kezdődik és a ,,zs“ betűnél ér véget, és közben olyan szavak is vannak, mint munka, haza, gyerek, szülő, és értelem. Csak nem mindenki tud a szótárban helyesen lapozni.