Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)
1983-03-15 / 11. szám
2 ÜJ SOROZATUNK ELÉ Mit Is Jelent? címmel lapunkban ÚJ sorozatot Indítunk, amelyben mindennapjaink közgazdasági kifejezéseit HARNA ISTVÁN mérnök (a képen], a Közgazdaságtudományi Főiskola docense magyarázza. E sorozat bevezetőjéül szolgáljon a vele folytatott beszélgetés. A sorozat célja, hogy a gyakran használt közgazdasági fogalmakI .^asKi-'yTK rál elmondjuk, mit jelentenek. Magyarázni kell-e az olyan fogal- ' amelyek már bevonultak ** köztndatba? — Azt mondanám, hogy főleg ....ezeket kell. Amíg egy-egy ritkán hallott szónál, fogalomnál felkapjuk a fejünket és gyorsan utánalapozunk, nyomozzuk az értelmét, addig vannak olyan fogalmaink, amelyeket anélkül fogadunk be szótárunkba, hogy ismernénk pontos meghatározásukat, összefüggéseiket. Ennek egyik oka éppen a fogalom hétköznapisága, látszólagos magátólérthetösége és egyszerűsége. Reád bízzuk az Osszeválogatást. Milyen elvek szerint történt a besorolás? — Először úgy gondoltam, hogy a „divatos“ gazdasági vonatkozású „munkahelyi“ fogalmakról kell szólni, hiszen az ÚJ gazdaságirányítási rendszer bevezetése egész sor új és újrafelfedezett fogalmakat zúdított a termelési értekezletek, a tömegkommunikációs eszközök szövegébe, amelyek értünk Is, meg nem is. A sokat hallott, de nem világos fogalmakra nem szívesen kérdez rá az ember, mert úgy érzi, hogy amit nem tud, tudnia kellene és ezt szégyelli. Mondom, először ezekre a kifejezésekre gondoltam, aztán mégis úgy döntöttem, hogy mivel nem értelmező szótár stílusában kívánom magyarázni a fogalmakat, bizonyos logikai sorrendet kell teremteni: elindulva az egyszerűtől az összetett felé haladva. Te is ágy tapasztaltad, hogy ma divat a gazdasági helyzetről beszélgetni? — Igen, de jó értelemben, és kicsit pontosítanék. A gazdasági kérdések mindenkit közvetlenül érintenek, elsősorban tehát ezért érdekesek, ezért beszélnek róluk az emberek. De hogy ezek a beszélgetések tartalmasak legyenek, és hogy az emberek értsék is azt, amiről beszélnek, hogy megértsék a televízió, a rádió és a sajtó híreit, ez mind megköveteli, hogy tájékozottak legyenek legalább az alapvető közgazdasági fogalmak és kifejezések terén. Lapotoknak, az Oj Ifjúságnak már a küldetésénél fogva Is csaknem minden olvasója fiatal, ezért is tartom fontosnak, hogy elsősorban ők ismerkedjenek meg azoknak a fogalmaknak a tartalmával, amelyek mindennapi életünk tartozékaivá lettek. A beszélgetést köszöni: CSIKMAK IMRE A TERMELÉS Ahogy a társadalom nem hagyhatja abba a fogyasztást, úgy a termelést sem. Tehát a termelés olyan tevékenység, amelynek folyamán az emberek munkájukkal megteremtik életük anyagi feltételeit, szükségleteik kielégítésének anyagi eszközeit. Ezért a termelés a társadalom létének alapvető feltétele, amely közvetlenül vagy közvetve meghatározza a társadalmi lét egyéb területeit is. A termelés, amelyet emberi kollektívák végeznek, mindig bizonyos társadalmi formában, történelmileg adott szerkezetben történik, amely a termelés résztvevőinek viszonyából ered. Ebből a szempontból, vagyis a társadalmi forma, társadalmi berendezkedés szempontjából megkülönböztetünk tőkés, vagyis kapitalista termelési módot és szocialista termelési módot. Már említettem, hogy a termelési folyamat elsősorban munkafolyamat, s mint olyan, egyben értékképző folyamat is. Ez a folyamat három tényezőt, a munkát végző ember, a munkatárgy és a munkaeszköz létezését és felhasználását követeli meg. Mit értünk ezeken a fogalmakon? Az ember fizikai és szellemi képességeinek, munkaerejének felhasználásával végzi munkáját, ű a munkafolyamat aktív eleme, s az általa kifejtett élőmunka mennyisége és minősége a társadalom anyagi jólétének és szükségletei kielégítésének legfontosabb forrása. A mnnkatárgyon elsősorban azokat az anyagokat értjük, amelyekre a munka hat, és amelyeket átalakít, vagyis amelyekből kialakítja a készterméket, és amelyek a termék anyagát képezik (pl. fa a bútorgyártásban, acél a gépgyártásban, liszt a kenyérsütésnél]. Ide soroljuk még a különböző segédanyagokat (pl. festékek, lakkok), valamint az olyan anyagokat is, amelyek ugyan nem alkotórészei a termékeknek, de szükségesek a termeléshez (pl. üzemanyagok, kenőanyagok]. Munkaeszközöknek nevezzük azokat az eszközöket, amelyekkel a munkát végző ember ráhat a munkatárgyra, megmunkálja azt, átalakítja. Ide tartoznak a különböző szerszámok és gépek. A munkaeszközök közé soroljuk azokat az eszközöket is, amelyek ugyan közvetlenül nem hatnak a munkatárgyra, de létezésük nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a termelés megvalósulhasson, lehetővé teszik a munkafolyamatot, mint például a gyárak épületei, raktárak, szállítóeszközök, utak, vasutak, energia és egyéb létesítmények. A munkafolyamat tárgyi eszközeit, vagyis a munkatárgyakat és eszközöket együttesen termelőeszközöknek nevezzük. A termelési folyamat során kifejtett élőmunka a termékekben tárgyiasul, és mennyiségének és minőségének megfelelően növeli ezek értékét. A felhasznált munkatárgyak, mivel közvetlenül átalakulnak termékké, teljes értékükkel növelik a termék értékét vagyis a munkaeszközök elhasználódások mértékében viszik át saját értéküket az új termékbe. Írásomat azzal a megállapítással kezdtem, hogy a társadalom a termelésben teremti meg fogyasztásának tárgyait. Ez egyben azt is jelenti, hogy a termelés mértéke meghatározza a fogyasztás mértékét. Ha tehát többet akarunk fogyasztani, növelni akarjuk fagyasztásunkat, akkor többet is kell termelni, vagyis növelni és fejleszteni kell a termelést. HARNA ISTVÁN, főiskolai docens JEGYZETEK EGY ALAPSZERVEZET ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSÉRŐL A jobb sorsra érdemes öreg knl- túrházban legalább negyvenen dideregtek a nagyabonyi (Veiké Blaho) SZISZ-alapszervezet évzáró taggyűlésén. Még szerencse, hogy a hideg csöppet sem befolyásolta a tanácskozás meleg munkalégkörét. No meg fűtötte a fiatalokat az a tudat, hogy minden bizonnyal utoljára gyűltek össze ilyen mostoha környezetben. Alig száz méterre már teljes pompájában hivalkodik az új knltúr- ház, amelynek az építéséből — mint az Edmár Mária alapszervezeti elnöknő beszámolójából is kitűnt — a szisz-tagok és a többi fiatalok is tetemes részt vállaltak. Büszkék lehetnek rá. Kis szervezet az abonyi, mindösz- sze 19 tagja van a 34 nyilvántartott mellett. A fiatalok úgyszólván kivétel nélkül a községen kívül tanulnak, vagy dólgóznak és ott is vannak szervezve. A közeli Dunaszerdahely (Dun. Stredá] annyi sokféle szórakozást kínál, hogy nehéz vele konkurrálni. Ha ehhez hozzá vesszük a mostoha viszonyokat, könnyen elképzelhetjük, hogy nehéz ilyen körülmények között kézben tartani a szervezeti munkát. Dicséretükre legyen mondva, hogy ennek ellenére igyekeznek értelmesen és hasznosan eltölteni a szabadidejüket. Nem szegte a kedvüket az sem, hogy az idősebb tagok — a beszámoló megállapítása szerint — el- hidegültek a szervezettől, távol maradtak a munkától. Pedig szükség lenne a tapasztalatukra. Az alapszervezet munkája egyébként három pontban foglalható ösz- sze: politikai nevelés, kultúra és sport, társadalmi munka. A politikai nevelést igyekeztek úgy szervezni, hogy mindig az időszerű eseményekkel foglalkozzanak és az idén is ezt a szempontot követik, mert így a témák a tagok nagyobb érdeklődésére számíthatnak. Megemlékeztek a jelentős történelmi események évfordulóiról Is. Az évzáró taggyűlést is roppant hatásosan. Várnai Zseni: Ha százszor mondtad, mondd ezerszer, / békét akar minden emberi kezdetű versével nyitották meg, utalva napjaink legidőszerűbb kérdésére. Puszta véletlen műve volt, hogy a gjrűlésre éppen a februári győzelem 35. évfordulójának napján került sor. A jelenlevők éppen ezért nagy érdeklődéssel hallgatták végig az alapszervezet pártaktivistájának, a lassan nyolcvanhoz közeledő, de fáradhatatlan Kovács Józsi bácsinak a méltatását a közvetlen részvevő szemszögéből. Józsi bácsi egyébként az alapszervezet Tartalmasabb közösséd életet leghűségesebb barátja, nem marad el egyetlen gyűlésről, politikai jellegű összejövetelről. Értékes tanácsaival, nagy segítségére van a vezetőségnek. Nagyon jó együttműködés alakult ki a többi tömegszervezettel. A CSE- MADOK-szervezettel együtt rendezték a Bihari-napokat, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség szervezetével vetélkedőt a barátsági hónapban Mit tudsz a Szovjetunióról? címmel, amelyen néhány környékbeli ifjúsági szervezet is részt vett. A nőszövetséggel rendkívül értékes és hasznos családi kisiskolát rendeztek. Figyelemre méltó munkát végzett tavaly az Ifjúsági Fényszóró őrjárata. Feltérképezte a község belterületén az összes elhanyagolt, gazdátlan területet, amelyek csak rontották a faluképet. Ezt követően felosztották őket és ezentúl a tömegszervezetek gondozzák majd a község bizonyos területeit. Ok már eddig is gondozták a hősök emlékművét és a játékparkot. Külön említést érdemel a szervezet nemzetközi együttműködése. Annak idején felvették a kapcsolatokat a KISZ pannonhalmai alapszervezetével. Azóta minden évben látogatják egymást. Magyarországi barátaikat rendszerint a Bihari-napokon látják vendégül, ők a bakonyi sportnapokon viszonozzák a látogatást. Sok szép élményt és tapasztalatot szereztek már egymástól. A mozgalmi év legérdekesebb eseménye volt, hogy megalakították a női futballcsapatot. Egyéb szórakozás híján vetemedtek a férfiak kenyerére — mondják. A Boros István és Stefankovics Károly edzők által vezetett csapat már több tornán bemutatkozott. Szóba került a tanácskozáson az ifjúsági klub, amelyet gyakran bíráltak a község vezetői is. A beszámoló nem tagadta a bírálatok jogosságát, de leszögezte, hogy figyelembe kell venni, milyen mostoha körülmények között dolgozik. Az új kultúrházban, hangsúlyozta az alapszervezet elnöke, egész biztosan olyan klubmunkát folytathatnak, amelyen nem lesz kifogásolnivaló és a fiatalokat is jobban vonzza. Az új kultíjrház megnyitásától tehát sokat vánuk. Tudják azonban, hogy abban sem mennek majd maguktól a dolgok. Szükség lesz a tagok jobb összefogására, nagyobb aktivitására, mert egyelőre az alapszervezeti elnök, a vezetőségi tagok és néhány lelkes tag húzza csak inkább az igát. Edmár Mária, az alapszervezet elnöke valóban minden szabadidejét a szervezetnek szenteli, pedig munkája mellett a jnb képviselőjeként is rengeteg dolga van. Áldozatkészségének csak nagyon csekély elismerése volt az az érem, amelyet a SZISZ-ben végzett aktív munkájáért a járási bizottság nevében Farkas László nyújtott át neki. Éppúgy nehéz lenne dicsérő szavakkal méltányolni a többi kitüntetett: Burger Mária, László Pál, Hodossy Klára, Lábad! Iveta, Mátisz Béla és Szabó János érdemeit. Remélik azonban, hogy az új mozgalmi évben az új kultúr- ház nyújtotta lehetőségek között mind több fiatal kapcsolódik be a szervezett munkába és a jobb összefogás még tartalmasabb közösségi életet hoz a nagyabonyi fiataloknak. PALÄGYI LAJOS MARX KÁROLYRA EMLÉKEZÜNK A PROIETÁRFORRADALOM MÉGÁIMODÖJA Március 14-én múlt száz éve, hogy meghalt Marx Károly, akinek a tanítása — az Internacionálé szavaival élve — sarkaiban mozgatta meg a világot. „Az emberiség számára kell dolgozni!“ — ez volt a kedvenc mondása. Róla valóban fenntartás nélkül elmondhatjuk, hogy az emberiség számára dolgozott. Leleplezte a tőkés kizsákmányolás lényegét és indítékait, és ezzel egyldóben megálmodta egy ÚJ, Igazságos társadalom elméletét. A férfiú, aki kidolgozta az egyetlen igaz módszert a történelem és a gazdasági élet nagy törvényszerűségeinek helyes értelmezésére, s megalapozta a tudományos szocializmust és korunk egész munkásmozgalmát, 1818-ban született Trlerben. Először jogot tanult, de csakhamar kizárólag a történelem és a filozófia tanulmányozására tért át. A XIX. század negyvenes éveiben lépett a politikai színtérre, amllror a tőkés gazdasági rendszer már mindinkább előretört Európa-, sőt világszerte, és egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az új társadalmi rend — akárcsak minden addigi osztálytársadalom — az embernek ember által való gátlástalan kizsákmányolásán alapszik. Marx legfőbb érdeme abban rejlik, hogy leleplezte e kizsákmányolás lényegét. Indítékát és célját. Hangyaszorgalopmal ült éveken keresztül napi 10—12 órát a British Museum könyvtárában, hogy megírhassa élete fő művét, A tökét, amely korának társadalmát elemezve, kutatja a Jövő perspektívájának törvényszerűségeit. Ehhez a munkához hasonlót színvonalában. Jelentőségében nem ismer a történelem. A hagyományos tulajdonviszony bírálatán túl felfedezte az értéktöbbletet. Ama sok felfedezés közül, amelyekkel Marx nevét a tudomány történetében megörökítette, kettőt kell kiemelni — írta Engels, Marx leghűségesebb harcostársa: a materialista történelem- felfogást és az értéktöbblet felfedezését, mely utóbbi valóságos forradalmat Idézett elő az egész közgazdaságtudományban, s a proletariátus (amelyet a tőkés társadalom szült] félelmetes fegyvere lett a kapitalizmus elleni harcban. Vlagyimir IlJIcs Lenin szerint: „Az értéktöbbletről s^óló tanítás Marx gazdasági elméletének sarkköve.“ Marx, Engels, marxizmus című munkájában írja: „Marxnak és Engels- nek világtörténelmi érdemük az, hogy tudományos elemzéssel bebizonyították; a kapitalizmus elkerülhetetlenül összeomlik és átmegy a kommunizmusba, ahol ember embert kizsákmányolni már nem fog. Érdemük, hogy megmutatták a világ proletárjainak, mi a szerepük, a feladatuk, a hivatásuk: elsőnek emelkedni forradalmi harcra a tőke ellen és e harcban maguk köré egyesíteni az összes dolgozókat és kizsákmányoltakat...“ ö volt az, aki kimondotta a munkásosztály világtörténelmi szerepét, mint a kapitalista társadalom sírásójáét és az Igazságos szocialista társadalom megteremtőjéét. A tudományos kommunizmusnak ezt a sarktételét végső határozottsággal és világosan Engelsszel együtt a Kommunista Kiáltványban szövegezték meg. Az 1848 elején megjelent Kiáltvány mindmáig a kommunista mozgalmak legszebb, mondhatnánk legköltöibb dokumentuma, tartalmában nemcsak pontosan tükrözi a korabeli helyzetet, hanem útmutatás Is a fennálló igazságtalan társadalmi rend megdöntésére, amely Jóval haláluk után fokozatosan századunkban valósul meg. Már jóval Marx előtt Is voltak a kapitalista társadalmi rend megdöntésének apologétái, de nem tudtak helyette ajánlani semmilyen elfogadható megoldást. Csak Marxszal és Engelsszel érte el a szocializmus értelmi érettségét és lett alkalmas arra, hogy komoly társadalmi erőket mozgósítson. Marx így Irt erről egyik levelében négy évvel a Kiáltvány megjelenése után: „ ... Ami mármost engem illet, nem az én érdemem sem a modern társadalomban levő osztályok létezésének, sem ezek egymás között folyó harcának a felfedezése. Polgári történetírók jóval előttem leírták az osztályok e harcának történelmi fejlődését, polgári közgazdászok pedig — az osztályok gazdasági anatómiáját Ami újat én cselekedtem, az az volt, hogy bebizonyítottam: 1. hogy az osztályok létezése csak a termelés fejlődésének meghatározott történelmi szakaszaihoz van kötve; 2. hogy az osztályharc szükségszerűen a proletariátus diktatúrájához vezet; 3. hogy maga ez a diktatúra csak átmenet valamennyi osztály megszüntetéséhez és az osztály- nélküli társadalomhoz.“ Marxék (a többesszámmaL Engels elvitathatatlan érdemeire célozunk) azonban nemcsak az Ideológia megteremtésén fáradoztak, hanem arra Is nagy súlyt helyeztek, hogy az ideológiát kellő mértékben elterjesszék a munkások között, sőt biztosítsák hegemóniáját a munkásmozgalomban. Marx elméleti munkássága mellett arra Is talált alkalmat többek között, hogy Brüsszelben német munkásegyletet alapítson, amely úgyszólván már kommunista elveken álló párt volt. Forradalmi tevékenységének kimagasló tette volt, amikor Engelsszel megalapították az első nemzetközi kommunista szervezetét, a Kommunisták Szövetségét, majd később a Nemzetközi Munkás Szövetséget, az I. Internacionálét. Ez már a proletár internacionalizmus eszméi gyakorlati alkalmazásának megnyilvánulása volt. Kifejezésre jutott a Kommunista Kiáltvány első mondatában is, amely a forradalmi munkásmozgalom elévülhetetlen Jelszava immár közel másfél évszázada: „Világ proletárjai, egyesüljetek!" Marx korában, de még Jóval utána Is a forradalmárokat többnyire fegyverrel, karddal, pisztollyal, puskával a kezükben képzelték el. Külsejükhöz a közhiedelem szerint borostás, börtönviselt, évek hosszú szenvedéseitől barázdált arc. Izzó szemek, aszkéta test illett, a harcok és a szenvedések sebhelyeivel. Marxra ebből a. Jellemzésből semmi sem Illik rá. Nem harcolt barikádokon, nem ült évekig börtönben, még csak illegalitásban sem volt, nem ítélték halálra, ellenben évtizedeken keresztül látogatta a könyvtárakat. Járt ugyan titkos gyűlésekre, de forradalmának lényegét Íróasztala mellett ülve vívta meg. Mert mindenekelőtt forradalmár volt. Igazi élethivatása az volt, hogy valamilyen módon közreműködjék a tőkés társadalom és az e társadalom által létrehozott állami berendezések megdöntésén, hogy közreműködjék a proletariátus felszabadításán, amelyet elsőként ő ébresztett helyze é- nek és szükségleteinek tudatára, felszabadulása feltételeinek tudatára. Megálmodta a proletárforradalmnt. L. L.
