Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-08-17 / 33. szám

2 1977 1982 "ET ONGRESSZUS kÖZÖTT A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás SZISZ alapszervezeteinek fejlő­déséről nyilatkozik VARGA TIBOR, a SZISZ JB elnöke Korábban elég ^alacsony volt járásunkban aí szerve­zettség szintje, szlovákiai méretben az egyik legala­csonyabb, de az utóbbi idő­ben észrevehető javulás állt be, és ezt a két kongresszus közötti Időszak egyik legje­lentősebb jelenségének tar­tom. Létrehoztunk néhány új alapszervezetet és gyarapí­tottuk a többiek tagállomá­nyát Is. A múlt évben pél­dául kétszázhatvannal gya­rapodott a szisz-tagok szá­ma, az év első felében to­vábbi 211-el, és ez a folya­mat tovább tart. A legutóbbi évzáró tag. gyűlésen úgyszólván minden egyes alapszervezet a tag­állomány számbeli és minő­ségi megerősítését tűzte kt egyik legfontosabb feladatá­nak. Folyamatban van pél­dául most Is egy alapszer­vezet létrehozása a Máso- spol társulás nyolcezer fé­rőhelyes tehénlstállőjának alkalmazottal körében, ami azért Is örvendetes, hogy a termelésben dolgozó fiata­lokkal bővülnek soraink. A szövetségnek járásunk­ban közel hétezer tagja van, de a befolyása a fiatalokra sokkal szélesebb körben ér­vényesül. A SZISZ és a párt szerveinek határozatai értel­mében ugyanis arra törek­szünk, hogy a munkába be­vonjuk a szervezeten kívül álló fiatalokat Is. Egyre több fiatal kapcsolódik be a szövetség megmozdulásaiba. Az ifjúsági klubokba pél- dául olyan fiatalok Is eljár­nak. akik nem tagjai a szer­vezetnek. Ez így Jó, így he­lyes. Általában nem Is te­szünk különbséget tag és nem tag között, mert úgy véljük, jobb ha valaki köz­tünk van, mintha más, nen> kívánatos befolyás alá ke­rülne. Végső soron pedig a legtöbb fiatal előbb-utőbb megtalálla a sorainkba ve­zető utat. Ugyancsak jó tudni azt, hogy az utóbbi időben az alapszervezetek soha nem látott mértékben aktivizá­lódtak. Ezt részben a járási konferencia és a III. kong­resszus előkészületi Idősza­ka váltotta ki. járásunk SZISZ alapszervezeteinek tagjai többek között másfél- millió korona értékű társa­dalmi munkára tettek fel­ajánlást, hogy csak a többit n» említsem. Szövetségünk minden vá­rosban és községben, szö­vetkezetben, üzemben és munkahelyen képviselve van, és nem maradunk tétlen szemlélői annak, ami ott történik. Mindig és minden­hol számíthatunk a fiatalok segítségére, cselekvökészsé- gére. Többletmunkát válla­lunk a termelésben, támo­gatjuk a választási progra­mok megvalósítását, részt vállalunk az újltómozgalom- ban, az anyagtakarékosság- ban. Nagyon hasznos dolgo­kat művelünk az Ifjúsági Fényszóró és ZENIT moz­galmak keretében. Az ara­tásban is tetemes részt vál­laltunk, az eredményekről pontos adatokkal még nem szolgálhatok. Legfontosabb feladatunk természetesen az eszmei, vi­lágnézeti nevelés, a fiata­lok tudatának és jellemének formálása. Ezt elsősorban politikai oktatással valósít­juk meg, amely már évek óta jól bevált rendszerben folyik, de alkalmazunk egyéb szórakoztató, és úgy­mond játékos formákat Is. Elenyésző kivétellel minden egyes SZISZ-tag bekapcso­lódik a politikai körök mun­káiéba, sőt — számszerűleg mintegy ötszázan — a szer­vezeten kívül álló fiatalok Is. A politikai oktatás jó színvonalának biztosításá­hoz nagy segítséget kapunk a pártszervektől és szerve­zetektől. Az egyes témákat rendszerint párttagok adják elő, a legtöbb esetben a sze­mináriumokat és egyéb fog­lalkozásokat is fiatal párt­tagok vagy jelöltek vezetik. Különösen azóta tapasztal­ható érezhető színvonal- emelkedés, amióta elértük, hogy minden körnek állan­dó propagandistája van. Az új nemzedék sokoldalú ne­velésének szempontjait kö­vetjük a mozgalmi élet egyéb területein is. Általában arra törekszünk, hogy egyetlen fiatal se le­gyen — ahogy mondani szo­kás — az utca neveltje, ha­nem Igyekszünk megfelelő feltételeket teremteni sza­bad Idejének hasznos eltöl­téséhez, képességeinek fej­lesztéséhez, kulturális fel- emelkedéséhez. Ennek egyik legjobb módja a klubmun­ka. Sajnos, a klubmozgalom fejlesztésében még sok a tennivalónk. Különösen a klubok módszertani Irányí­tását kell javítani, mert a munkájuk többé-kevésbé ösz­tönös. Járásunkban jelenleg 11 Ifjúsági klub és 15 klub- helyiség működik. Változat­lanul szorgalmazzuk azon­ban újabb klubok létesíté­sét az üzemek és nemzeti bizottságok segítségével, — szükség esetén anyagi és kádersegitségben részesítjük őket. E klubokban, de a népművelési otthonokban és üzemi klubokban is mintegy 104 ifjúsági szakkör, nép- művészeti együttes és mű­kedvelő csoport működik váltakozó sikerrel. Célunk, hogy minél több fiatalt vonjuk be ebbe a szép és érdekes munkába. Ugyanez vonatkozik a sport­ra és testnevelésre. Több lehetőséget kell biztosítani a sportpályákon, tornater­mekben. Szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a test- nevelési szövetséggel, a nép­művelési intézményekkel, a CSEMADOK-kal és a többi tömegszervezettel, hogy kö­zös erővel jobban kihasznál­hassuk B lehetőségeket. Azért, hogy egyetlen fia­tal se töltse az idejét ha­szontalanul, ne unatkozzon, hanem sajátítson el egy tar- talmas és értelmes életvitelt maga és az egész társada­lom hasznára. Ezzel kapcsolatban emlí­teném végezetül, hogy a CSEMADOK-kal éppen fo­lyamatban van egy együtt­működési szerződésnek a kidolgozása. Ezt azért tart­juk szükségesnek, mert a szisz-tagok 90 százaléka magyar nemzetiségű és sok esetben egyúttal a CSEMA- DOK szervezet tagja Is. Mi­vel mindkét szervezet egyet­len egyetemes szocialista kultúrpolitika megvalósítá­sán fáradozik, miért ne fog­hatnánk ősszel (palágyi) KLUBÉLET ■ KLUBÉLET ■ KLUBÉLET ■ KLUBÉLET ■ KLUBÉLET ■ KLUBÉLET EGÉSZEN VÉLETLENÜL A fűn (Rúbaii) Ifjúsági klubban körülbelül harmincán vannak. Több­ségük a tévét nézi, néhányan kissé hátrább esztrádműsort állítanak ösz- sze. A műsorban eddig főleg a vers és a próza van túlsúlyban, ezenkívül terveznek még két vagy három tán­cot, az utolsó fél órát pedig bűvész­kedéssel töltik ki. Nehéz és Igényes feladat egy háromórás műsor össze­állítása. Úgy választani meg a prog­ramot, hogy a színvonalas is legyen es a közöiTségnek Is tessen. Ennek a műsornak mindent össze­véve sikerszaga van, hiszen a szava- lók és a prózamondók közül többen járási és kerületi vers- és prózamon­dó versenyeken szerepelnek, a tánc­csoportjuk pedig a közelmúltban ért el első helyezést a kürti (Strekovl Ifjúsági találkozón. A táncot Tamá­sok Zoltán'tanltotta be, aki azonkívül hogy remekül táncol, aktív SZISZ-tag és szenvedélyesen hódol a bűvészke­désnek. ■ Ha az alapiskolában a tanulók pályaválasztása felöl érdeklődnének, azt hiszem, nagyon elenyésző száza­lékuk válaszolná, hogy bűvész szeret­ne lenni. Tuiajdonképpen hogyan vá­lik a bűvészet egy tizennyolc éves (ifi kedvtelésévé? — Az én esetemben egészen vélet­lenül. Alapiskolás koromban egy szó­rakoztató műsort próbáltunk össze­állítani. Igyekeztünk minél változato­sabban összeválogatni a programot. Ekkor támadt valakinek az az ötlete, hogy bűvészkedés is legyen a műsor­ban. Vásároltam néhány szakkönyvet, betanultm pár bűvésztrükköt és fel­léptem. A fellépés után az egyik „ta­nítóm“ bemutatott egy kitűnő bűvész- mesternek Frldrlch Becknek. ö na­gyon sokat segített, rengeteg taná­csot kaptam tőle. Tulajdonképpen neki köszönhetem, hogy így megsze­rettem a bűvészetet. Viszonylag elég sok időt szentelek ennek a hobbinak, naponta általában két órát gyakor­iok, fellépések előtt persze többet. ■ Gyakran fellépsz az érsekójvári (Nővé Zámky) (árási SZISZ-szervezet képviseletében. Milyen jellegűek ezek 8 fellépések? — Én főleg gálaműsorokban lépek fel, vagy ha a járás műsorestet ad valaminek a tiszteletére. A múltkor Ostravában a ZENIT kiállításon lép­tem fel. Utána három napig voltam Nyltrán, ahol a SOC résztvevőinek műsorában szerepeltem. A közelmúlt­ban Myjavában a nyugat-szlovákiai kerületet képviseltem. Ezenkívül gyakran fellépek a különféle ifjúsági összejöveteleken, legutóbb a kürti Ifjúsági találkozón szerepeltem. ■ Nemrég tértél haza a Szovjet­unióból. Ott is felléptél? — Nem, ez egy tíznapos jutalom- kirándulás volt. A járási SZISZ szer­vezettől kaptam az eddigi SZISZ- munkámért. Egyébként remekül érez­tem magam, nagyon jő csoport verő­dött össze. Csehszlovákiából vagy harmnlcan lehettünk. Jártunk Moszk­vában, Leningrádban. Nagyszerű ba­rátokra leltem és felejthetetlen élmé. nyekkel gazdagodtam. ■ Mik a terveid? — Augusztusban rendezik meg Bra- tlslavában a hagyományos MAGIC- fesztlvált, ahol hazai és külföldi bű­vészek mérik össze tudásukat. Már most sokat gyakoriok, készülök, hogy a fesztiválon a tőlem telhető legjobb eredményt tudjam nyújtani. Kamoncza Márta llCNK KISBELEI Gazdag hagyományokra tekint vissza a SZISZ kozárovcel helyi szervezete mellett működő Ifjú­sági klub. Az utőbbl években azonban alábbhagyott lelkesedé­sük. Hogy ezt felszámolják a kö­zelmúltban egy héttagú klubtané- csot alakítottak. Igyekezetük nem volt hiábavaló, a munka ismét a régi kerékvágásba lendült. Az Ifjúsági klub vezetője, Juraj Hamar az eredményekről tájé­koztatott. Elmondta, hogy nagy sikerű sakk- és asztalitenisz-tor­nát rendeztek. Ugyancsak nagy az érdeklődés a már rendszeres­nek mondható diszkók iránt, s egyre népszerűbbek a különféle zenés estek. Régebben csak a hétvégeken le­hetett a klubba menni, jelenleg hétfő kivételével bármikor bete­kinthetnek a fiatalok. A klubta­nács kéthetenként ülésezik. Meg­vitatja a rájuk váró feladatokat, ötletekkel, javaslatokkal rukkol­nak ki. Egyik ülésükön például elhatározták, hogy röplabda-, Il­letve dzsesszbalettkört alakíta­nak, és nem maradtak csupán az ötletnél. A klubterem azonban Igen rossz állapotban van, a felszerelés úgy­szintén, így a fiatalok hiába fes- tegetnek, ragasztanak, mosnak. A község fiataljai remélik, hogy az új kultúrház átadásával megol­dódik az ö problémájuk Is, új klubhelyiséghez jutnak, ahol az eddiginél színvonalasabb és színe­sebb munkát végezhetnek. ABEL GÁBOR A közelmúltban egy, minden te­kintetben érdekes fiatalemberre] találkoztam a dnnaszerdahelyi (Dun. Streda) Agrokémiai Válla* latban. RNDr. lozef BRESTOVSKf, a nyitral (Nltra) Területi Higié­niai Állomás orvosi entomolégial tájékoztató laboratörlnmának ve­zetője több napot töltiitt Csallö- kttz legdélibb tájain. Érdekelt, mt dolga lehet a Dana mentán agy rovartannal foglalkozó kutatónak? — A Duna mentén azt vizsgáltam, hogy milyen stádiumban vannak a szú­nyogok lárvái, amelyekről tudjuk, hogy éppen ebben az Időszakban fejlődnek a leggyorsabban az Itt élő és dolgozó emberek nem kis bosszúságára. A nyári hónapokban szinte minden percben szá­molni kelt ezen a vidéken a szúnyogok cseppet sem kellemes Inváziójával. Hi­giéniai állomásunlt tájékoztató labora­tóriuma azoknak a rovaroknak az éler- tartl sajátosságait vizsgálja, amelyek ká­ros hatással vannak az emberekre és az állatokra egyaránt. E tekintetben a szúnyog a legelterjedtebb és legkényel­metlenebb rovarok közé tartozik. Sok­szor egy szúnyog Is elég a lakásban arra, hogy az éjszaka pokollá váljon. Képzeljük magunkat azoknak a helyze­tébe, akiket az esti órákban percenként akár ezer szúnyog Is megtámadhat., Ezt csak azok tudják elképzelni, akik már Jártak ebben az időszakban ezen a vidé­ken vagy Itt laknak. Tudni kell azt Is, hogy a szúnyogok komoly gazdasági ká­rokat Is okozhatnak, hiszen már meg. történt, hogy néhány napra le kellett állítani a munkát azoknak az územek- nek, amelyek Itt a Duna mentén dol­goznak. A szúnyogok elképzelhetetlen mennyi­ségben és Igen gyorsan szaporodnak, ha nem teszünk ellenük semmit sem. Hatalmas területeket lepnek el, s meg­keserítik azoknak Is az életét, akik tá­volabb élnek kelőhelyeiktől. • A szúnyogok fejlődésében melyik az az időszak, amikor még eredményesen lel lehat lépni ellenBk? JI A D I T E R V“ szúnyogok ellen — Ez a kelés Időszaka. Ekkor még viszonylag kis területen tartózkodnak, Így a beavatkozás sokkal hatásosabb és olcsóbb Is, mint a későbbi tdszakban, amlkoőr már nagyobb területeket el- özönlenek. • Milyen eredményeket hoztak vizs­gálatai? — Szeretnénk eredményes harcot foly­tatni a szúnyogok ellen, ezért már több éve rendszeresen figyeljük az élettani sajátosságaikat ezen a vidéken. Korábbi vizsgálataink eredményeit már ebben az évben ki szeretnénk próbálni nagyobb területeken Is, hogy megállapítsuk, mennyire hatásos az a technológia, mely­nek kidolgozására sok energiát fordí­tottunk. Természetesen a beavatkozás eredménye sok tényezőtől függ. Megfe­lelő technikára, vegyszerekre és kellő szervezőkészségű emberekre van szükség hozzá. • Hány év kell még ahhoz, hogy vég­legesen elkészüljenek a hatásos védeke­zés technolöglájával? — Az a technológia, amit éppen ezek­ben a napokban próbálunk ki nagyobb területeken, csupán a kezdetét képezi a szúnyogok elleni „háborúnak“. Viszont el kell mondani, hogy az eddig szerzett tapasztalataink jók. Évről évre javul a műszaki és a vegyszerekkel való ellátás színvonala. Több szakembert képeztünk ki erre a munkára, tehát a remények Indokoltak. De mint minden kutatási te­rületen, Itt Is keresni kell a további, egyre tökéletesebb megoldásokat. Olyan nagyhatású vegyszerekre lesz szükség, amelyek megölik a kártevőket, de az emberekre és az állatokra nem hatnak. Ebbe a harcba be akarjuk vetni a bak­tériumokat Is. Olyan baktérlumokről van szó, amelyek megölik a szúnyogok lár­váit, de a környezetre egyáltalán nem hatnak. Ez Igen nagy előrehaladást je­lentene, mert jő! tudjuk milyen károkat okoznak a környezetvédelemben a kü­lönböző vegyszerek, főleg ha olyanokat vagyunk kénytelenek haszálnl, amelyek nem Is a legmegfelelőbbek erre a célra. • Tehát a végleges megoldásra még néhány évet várnnnk kell. Mit tehe- tank, s főleg azok az emberek, akik a veszélyeztetett terHleten vagy annak köz­vetlen közelében élnek a szúnyuguk el­len? B — Nos, nem marad más hátra, alkal- mázni kell a személyi védelem eddig Is jól Ismert és aránylag jó eredményeket biztosító eszközeit. Erre a legalkalma­sabbnak azok az anyagok mutatkoznak, amelyek riasztó hatással vannak a szú­nyogokra. A nálunk használt és kapható anyagok az emberekre nincsenek hatás­sal, a szaguk Is elviselhető, míg a szú­nyogok elkerülik azokat a helyeket, ahol ezeket az anyagokat alkalmazták. A lakásaink megvédésére leghatásosabb a kombinált védekezés, azaz továbbra Is használjuk a hagyományos szúnyoghálót és a megfelelő vegyszereket. Szeretnék még egy jő tnaácsot adni az embereknek. Sokan azt hiszik, hogy elég ha este kikapcsolják a világítást és ezzel már meg Is óvták a lakásukat a betolakodó szúnyogok ellen. Ez téves felfogás, mert a szúnyog nem csak a fény után megy, hanem a meleg után Is. Az emberi tast olyan hőt ás különböző vegyi anyagokat bocsljl ki magából, amely kimondottan vonzza á szúnyogo­kat. Ezért ha nyugodtan akarunk alud­ni, használjuk Inkább az említett kombi­nált védekezési módot! KAMOCSAI IMRE ROVAROK RENDJE Tudományos tény: trillió rovar röp­köd, csúszik, cikázik, mászik jelenleg a földön; KICSINYEK ÉS NAGYOK Méretei változatosak. Van mikroszko­pikus klcslnységü és őrlés. Az Indiai lepke (Attacus atlas) szárnyfesztávolsá- ga 30 centiméter. A tudósok mindmáig 850 ezer rovarfajt fedeztek fel, s éven­te még átlagosan 8 ezer eddig Ismeret­lent találnak. Valamennyi állat közül a rovarok tudnak legjobban alkalmazkodni a természet adta körülményekhez. Min­den táplálékot hasznosítanak. A szak­emberek szerint a fajok száma kétmll- Hóna emelkedhet. Megkülönböztethetők — egyebek mellett — fedeles szántyú, pikkelyes szárnyú, bártyaszárnyú, kétn szárnyú, valamint bolharend. (Pikkelyes szárnyú például a moly és a lepke, hár­tyáé a méh, a darázs, a hangya, két- szárnyú a légy, a szúnyog, a moszkltó). 99 SZÁZALÉK HASZNA A rovarfajok többsége: 99 százaléka hasznos. Segíti a beporzást, lazítja a ta­lajt, selymet, mézet, viaszt, mézgát, fes­tőanyagot termel. Egy részük a halak, békák, hüllők, kis emlősök tápláléka. Ugyanakkor a káros fajaik évente átla­gosan 5 milliárd dollár pusztítást okoz­nak élelmiszerekben, épOletekben, gyap­júban, szőrmében, toliban, bútorban és könyvekben. Példa: az Egyesült Álla­mokban a tüzhangya vlssza-vlsszatérve Itlőnkint ISO mllllö hektárt lap al a déli államokban. AEOES-SZDNYOGOK Emlékezetes: 1978 nyarán Colorádöban. Kansasban, Nebraskában, Oklahomában, Texasban ás Wyomlngban több mllllö hektáron tették semmivé a termést. Bi­zonyos káros rovarok pedig emberi-állati növényi betegségeket terjesztettek, sőt terjesztenek napjainkban Is. Kevesen tudják: a tlfusz-bacllusokaj hordozó tat­vek Is okai voltak, hogy Napóleon ha­dai Oroszországből annak Idején kény­telenek voltak visszavonulni. A sárgaláz Aedes-szűnyogok pedig késlelletlék a Pa­nama-csatorna építését. A XX. század harmadik harmadábaji becslések szerint még Ázsiában, Afrikában, Latln-Amerl- kában 120 millió ember malárlás. (A maláriaszúnyog 450 faja közül „csak* nyolcvan fertőz.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents