Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-08-10 / 32. szám

BiÜ ■ MEGKEZDŐDÖTT ÄVL EITÖERNYÖS-VILÄGBAJNÖKSÄG A BÁTIMK SROlHI / V ikX' < ' V ’ < /' Nem min'denBapí esemdny szlnSalye vasárnap óta a Losonc (LuőeneC) mel­letti boíyki fBoIkovpe) repülőtér. Itt rendezik meg a XVI. ejtöernyős-világ- bajnol^goí. Tizenegy napon át 28 or­szág t4ljb‘'mint háromszáz versenyzője méri össze a tudását ebben a szép és látvántos sportágban. Hazjísiilban másodszor kerül sorra ejtöer^yi^-világbajnokság. 1958-ban Bra- tislavában tartották meg a IV. világ- bajnokságot, és a város akkor nagyon jó vendéglátónak bizonyult. Sokan még ma is szívesen emlékeznek vissza azok­ra a napokra. Losonc sem akar szé­gyenben maradni, ezért már hónapok, sőt évek óta folyt a készülődés a világ legjobbjainak fogadására. Teljesen felújították a repülőteret, úgyhogy az a legnagyobb igényeket is kielégíti. Egyszerre akár két világver- .senyt is lebonyolíthatnának rajta. Ma­ga a város is felkészült a sportolók és a világ összes tájáról érkező vendégek fogadására. A nemzeti bizottság anyagi eszközeiből új szálláshely épült 150. ággyal. Kibővítették a Prior áruházát; ♦ ' V ^'«I if ■ ­fejl \ i f it ^'' .1-" Ä'-i.' I .It '' felűilárót «piltetteK a vasat fßlö^, !5r|^ könöyeöögn;'^ tó gyofsabbaa -meg' közéiíthetó' tógyén 'a regölátér. Korsz^:- rűsítették és bővítették a vendéglátó Ipari üzemeket, rendbe hozták «a:utcá­kat, parkokat, tereket,'- kicsinosították a házakat. A repülőteret a legkőrszerűbb: elek­tromos mérömtszerekkel és számító­gépekké! szerelték f«k ami egyáltalán nem a nagyobb'felhaítáfit saiolgálfa. Az'"' ejtöernyössport az utóbbi években óriá­si fejlődésen ment át. Az egyéni célba ugrás öt méter átmérőjű körének .kö­zéppontjában: található teres míitdbssze 5 eentirnéter átmérőjő, a legjobbak azonban így Is mértani pontossággal „eltalálják“, ©gyszolvá'n lábujj hegyen érnék földet, hogy a lehetőlegköze- h-bb kerüljenek a kör kózéppofttiához, és a sorrendet rendszerint tized mi 111- méterek döntik el. Hát ezért olyan fon­tosak az elektromos njérömüszerek. Az ejtöernyőssportbaií; ma három klasszikus versenyszámbán rendeznek világbajnokságot. Az elsőt egyéni célba ugrás 800 méter magasságból. Minden versenyző tíz .ugrást hajt végre, és az győz, aki az 5 centiméter átn%érő]ű ponthoz legközelebb ér talajt az összes ugrás Összesítése alapján. % mS$oHtk véi^nyizám az SKroba-. Iku.s ugrás iiODOitóátervm^^ 30 lásodperces 'szabadéséésél.: Ezalatt kell égrehajtani a kötelező gyakorlatokat, szaitókat és fordulatokat. Szám sze-. Int két szaltót hátra és kétszer két jkdulatot 360 fokos Szögben jobbra is, ara Is, mégpedig ágy, hogy az ejtö- rlbőó á ®akprlet arccal min­nyíl, irányában gy' azt a képen BohumlI szlovák válogatott mutatja, ttjuk a fedélzet elhagyásával , • akkor erre mindössze 15 van az ejtőernyősnek. A 'zonbán már 7—8 másod- j: Is képesek teljesíteni az elö- tokat.; Végül a világbajnok- versenyszáma az öttagú csa- patSíf c|»portos célba ugrása 1000 mé­ter ma^sságból, s a versenybe a négy legjobt^redménye számít be. Csehszlijyákia ejtőernyős-nagyhatalom­nak számit. Mind á férfiak, mind a nők több világbajnoki címmel és egyéb éremmel büszkélkedhetnek. Kíváncsian váFjük;|;míre lesznek képesek SpiSákék ja képéé SpiSák Bartolome}] a világ legjobbjainak koivkurrenciájában. (mé) Gyökeres és Kosa felvételei A z emberiség nagy és kis ügyeit mindig lel­kes, odaadó szemé­lyek vitték elöábre, akik akartak és tettek. A mon­dás szerzőjének kilétét ne keresse senki, mert- csak bennem togalmaződott meg akkor, amikor Mrva László­val, a felsőpatonyi (Horná Potöft) sportegyesalet . alel- nökével azt a kiállítást szemléltük, amelyet a sport- szervezet megalakulásának .50. évfordulója tiszteletére rendeztek a kultúrházban. KqrabelL fényképek (töb­bek 'között az első labdarú­gócsapatról készült felvé­tel], kupák, serlegek, pla­kettek, okiratok idézik a község sportéletének fél év­százados gazdag történetét. Körülöttem idősebb és fiata­labb emberek nézegették a dokumentumokat, és a leg­nagyobb tisztelettel beszél­tek a régiekről és i maiak­ról egyaránt. A kiállítás anyagából és az elkapott beszédfoszlányokból arra következtettem, hogy Felsö- patonyon mindig is rajon­gásig szerették a sportot. Az egész akkor kezdődött, amikor 1932 szeptemberé­ben új tanító érkezett a benkepatonyi népiskolába. A név ne tévesszen meg senkit, akkor ugyanis így nevezték a községet. Kőrös István,' az új néptanító alig­hogy körülnézett új állo­máshelyén, kereste a mód­ját,, miképpen hódolbuíua PATONYSZÉLEN SZERDIK A SPORTOT szenvedélyének, a labdarú­gásnak. A közeli falvakban már egész magas színvona­lon űzték ezt a sportágat, de Benkén még nem. Nyom­ban megérett benne a gon­dolat, hogy csapatot alakít. Mivel azonban az alig 500 lelket számláló Benkén nem volt elegendő játékos, a szomszédos községeket: Lö- gért, Csécsényt és Mihály- tát is bevonta a szándéká­ba. így alakult meg 1932- ben a Patonyszéli Sport Egyesület, a PSE. Az alapító tagok — Nagy Béla, Gálffy László, Csib,’ Győző, Csiba Károly, Pio- varcsi józset, Antal Árpád, Gálffy Lajos, Gálffy István, Nagy Zoltán, Csiba Rudolf, Körös István — közül ma már csak kevesen élnek, de így is könnyű megállapíta­ni, hogy a kezdet nehéz volt. Hosszas huzavona után Németh József hereföldjén nyitották meg az eisö fut- ballpályát. Helyén ma az alapiskola és az óvoda áll, a régi pályára már csak a terebélyes juharfák emlé­keztetnek. Többen meg is tudják mutatni, melyik fát ültették, öntözték. Gondot okozott a felszerelés, az egyéb kellékek beszerzése, de a csapat fejlődött, akár­csak a pályaszéli juharfák. Korabeli felvétel az alapítókról. — A mai fiataloknak ezt már hasztalan mondsnánk — jegyzi meg Mrva Liszló. — Hogyis értenék ezeket a problémákat, ha úgyszólván ideális körülmények között hódolhatnak kedvenc sport­águknak. Sokszor talán uem is tudják becsülni a lehető­ségeket. No, de ne nosztal­giázzunk... Mielőtt azonban a mára térnénk, hadd mondjuk el, hogy a „hajrá,, péese“. egyre gyakrabban hangzott fel a 1 községben. A sport csodá- I kát művelt, a haragosokat j összebékítette, elsimította , j az egyes falurészek közötti I ellentéteket. A zöld-fehér- : ben játszó PSE az 1933— I 34-es bajnoki idényben már J a Csallóköz Bajnokságban szerepelt, és egy évvel ké- j sőbb már meg is nyerte a ' bajnokságot, s a felsőbb I osztályban rangos bratisla- i vai és felsőcsallóközi csa- . patokkal játszhatott. (Test- S vériség, PTE, BULLE). Ezek I a csapatok nagy játékerőt f képviseltek. Oszor (Kveto- slavov) csapatának kapuját például az az Abrahám véd­te, aki néhány év múlva a Ferencváros kapusa lett. A legnagyobb siker Is ehhez az időszakhoz fűződik. A PSE barátságos mérkőzésen 2:1 arányban legyőzte Szlo­vákia amatőr bajnokát, a Ligeti SC-t. A világháború félbeszakí­totta a sportszervezet sike­res szereplését, de alig csi­tult el a világégés zaja, hozzáláttak többek között a sportélet újjáélesztéséhez Is. A felszerelést és a- labdát sokszor a szurkolók és a játékosok adakozásából vá­sárolták, a mérkőzésekre gyalog, kerékpáron vagy lo­vasfogaton utaztak, a pálya minősége is sok kívánniva­lót hagyott maga után, de ez senkinek sem szegte a kedvét, és a csapat 1953- ban a járási bajnokság meg­nyerésével bejutott a kerü­leti bajnokságba.. Kisebb- nagyobb megszakításokkal azóta Is ott játszik. — A felszabádúfás ' utáni helyzetet össze sem lehet hasonlítani- a harmincas évekkel — mondja Mrva László, aki akkor már ma­ga is ott állt a csapat böl­csőjénél mint aktív játékos. — ■ A kezdeti nehézségek, után megoldódtak az anya­gi problémák. A szövetkezet támogatásával 1981-ben új pálya épült, amely ma is otthona a csapatnak. írás­ban a kerületi I. B osztály­ból felkerültünk az A osz­tályba. Tavaly pedig csak hajszálon múlott az újabb feljebbjutás, amikor is a második helyen végeztünk Nagymegyer (Calovo) mö­gött. Igaz viszont, hogy az idén éppen csak, hogy meg­menekültünk a kieséstől. Az okok között a nemze­dékváltást és a balszeren­csét emlegetik. A - csapat több olyan mérkőzést veszí­tett el minimális gélhát­ránnyal, amelyet meg kel­lett volna nyernie. De ez már a múlté, nem szeret­nék, ha még egyszer Ilyen megingás következne be. Szorgalmasan készülnek az őszi idényre, erősítettek az Ifjúsági csapatból, amely felnőttekhez hasonlóan szin­tén a rangos I. A osztályban játszik, és legutóbb a 3. he­lyen végzett. Ebből is lát­szik, hogy Felsőpatonyban nagy figyelmet szentelnek az utánpótlás nevelésének, az Ifik edzéseit maga Mrva László Irányítja. Pillanatnyi­lag éppen az Ifjúságiaknál jelentkezett a nemzedékvál­tás problémája, az őszi idényre egy teljesen új csa­patot kell építeni, de Mrva László szavai szerint ezt is sikeresen megoldják. Nagy szerencsének tart­ják, hogy a szervezetben jó az összetartozás és az e- gyüttműködés az „anyavál­lalattal“, a földműves szö­vetkezettel. Renezés Sándor, a szövetkezet elnöke egy­úttal a labdarúgó-szakosz­tály elnöke is. Az egyesü­letnek egyébként 257 tagja van, és ez a lakosság szá­mához képest (1970) szép A mai csapat a legutolsó bajnoki idény végén: Cßöfay Lajos, egyesületi elnök. Csömör, T. Kun, F. Kun, j. Hor­váth, Ravasz, Gy. Wiederman, Z. Horváth, Rigó. Gug­golnak: Sidó, Elek, I. Horváth gyúró, t. Horváth, Tóth, Varga, T. Wiederman. arány. A mérkőzésekre Is 450—500 néző jár ki, jólle­het nagy konkurrencía a szomzédos Nagylég (Lehni- eej és Diüspatony is. A labdarúgáson -kívül asz­talitenisz-, sakk- és alapozó és szabadidősport-szakosz­tálya is van az egyesület­nek. Az asztalitenlszezök a járási bajnokságban küzde­nek, a sakkszakosztályt most alakítják újjá. Az ala­pozó és szabadidősport-szak­osztály pedig éppen az egye­sület fennállásának 50. év­fordulója alkalmából rende­zett a minap sportnapot te­repfutással és lövészver­sennyel. Nagyszabású ünnepségso­rozat keretében emlékeztek meg a szervezett sportélet 50. évfordulójáról. Ennek a keretében a helyi öregfiúk csapata, amely egyébként rendszeresen játszik az öregfiúk dunaszerdahelyl járási bajnokságában, a csehszlovákiai magyar új­ságírók ellen lépett pályára, A szép és kiegyensúlyozott küzdelem gól nélküli dön­tetlent hozott. A tizenegyes rúgásokban a hazaiak vol­tak szerencsésebbek. Igaz, a vendéglátók a mérkőzés alatt húsz embert cseréltek, míg a toliforgatók alig egy csapatra való Játékossal küzdötték végig az össze­csapást. Így Is érdekes színfoltja volt az ünnepségsorozatnak, amelyen bárki meggyözöd- hetet arról, hogy felsőpa- tony sportélete az elkövet­kező fél évszázadra vagy legalább a következő évtize­dekre Is jó kzekben van. Az élmények kapcsán jutott eszembe, hogy a „patony“ kifejezés lassan immár fele­désbe merülő értelme az a vékony zsineg, amelyre a horgot erősítik a halászok. A horgászzsineg általában jó erős szokott lenni, nos ilyen erős szálak tűzik ösz- sze e község sportszerveze­tét Is. ; PALÁGYI LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents