Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-08-03 / 31. szám

2 igijiiiii -----------------------------------------­A Z UTOLSÓ SZÁLIG Takarmányszegény világunkban minden szál tűnek, széná­nak felbecsülhetetlen ára van. Tudják ezt a kelet-szlovákiai kerület SZISZ- szervezeteinek tagjai is, és igyekeznek társa­dalmi munkában lekaszálni a nehezen hozzáférhetű helyek tfltermését is. A Stará Lubovüa-i járás kezdeményezésére a homonnai (Humenné), a terebesi (Trebiiov), a preáovi és a KoSice-vídéki járásban is elterjedt a „Minden SZISZ-tag egy mázsa szénával járuljon hozzá a takarmányellátáshoz^ mozgalom. Máshol kaszálóversenyt szerveztek a fiatalok kö­rében. A trebiáovl járásban 231 SZlSZ-alapszervezet több mint négyezer tagja kapcsolódott be a szénabegyfijtésbe. A falusi szervezetek tagjain kivül dicséretet érdemelnek a klrály- helmeci Nov^ Domov bútorgyár fiataljai, akik 52 mázsa szé­nát gyűjtöttek össze és adtak át a nagygéresi (Vefk^ Horei) szövetkezetnek. A rozsnyói (RoJüava) gépáliomás SZISZ-alapszervezetének tagjai 24 mázsa szénát gyűjtöttek össze. Értékes kezdemé­nyezéssel álltak elő a paéai fiatalok, akik javasolták, hogy minden egyes háztartás 13 mázsa szénát adjon át a mező­gazdasági üzemeknek. A svidniki járásban a fiatalok eddig 54 hektáron lekaszálták, 49 hektárról pedig begyűjtötték a szénát. A bardejovi járásban csupán a raslavicei szövetkezet számára 7 tonna szénát szedtek össze a SZISZ-tagok. A fia­talok alkotókedve már csak azért is dicséretes, mert leg­gyakrabban azokról a területekről gyűjtik össze az értékes takarmányt, amelyeken a korábbi években tönkrement. PÉM ZSUZSA TRITICALE Hazánkban már a múlt század végén foglalkoztak a búza és a rozs keresztezésének gondolatával. A kísérleteket a bra- niSovcet nemesítő intézetben 1975-ben újították fel, és már egészen szép eredményt értek el az új növényfajta, a triticale kttermesztésében. A triticale előnye, hogy nagyobb termést ad, mint a búza vágy a rozs. Zöldtakarmánynak használva Is előnyösebb. Nemcsak a hozama nagyobb, hanem a növény később öregedik el, tehát hosszabb ideig kaszálható takar­mánynak. Villámok Egy amerikai meteorológiai mesterséges hold meg­figyelései alapján össz: illltottak egy világtérképet, s ez aról tanúskodik, hogy a villámok a szárazföld felett gyakoribbak, mint a tenger fölött. A térkép 2174 éj­szakai villám helyét tünteti föl, ezeket 1977 novembe­rében észlelték. A nappali villámokat az űrrepülőgép, következő útja során kívánják tanulmányozni. A kút»' tók azt remélik, hogy e megfigyelések révén többet tudnak majd meg a villámok megoszláséról és ennek okairól. Jéghegyek jelzésére Még sokan emlékeznek a Titanic tragédiájára: a hajó 1912-ben, első útján egy jéghegybe ütközött. A kanadai kormány elhatározta, hogy 300 000 dollár költséggel műholdat állít szolgálatba, amelynek az lesz a feladata, hogy jelezze a jéghegyek mozgását. A berendezést az amerikai kormánnyal közösen akarták felhasználni, az azonban feleslegesnek ítélte meg. Szelíd robbanás Bristar a neve egy újfajta robbanóanyagnak. A jelen­téktelen szürke port japánban fejlesztették ki, s immár Európában is árusítják. Ha egy nagy sziklatömböt kell felrobbantani, először 35—51 milliméter átmérőjű lyu­kat fúrnak a sziklába, öt kilogrammnyi Bristar-port másfél liter vízzel összekevernek, és a keveréket tíz perc elteltével a lyukba öntik. Ott néhány óra alatt annyira kitágul a szürke por, hogy csaknem hangtala­nul darabokra repeszti a közettömböt. Hangtalan és szétrepülő töredékek nélküli robbantást a lakóépületek közvetlen közelében is végezhetnek. Egyébként az ötlet nem új, már az ókorban is alkalmaztak hasonló célok­ra víztől megdagadó faékeket. Rendőrhiány Az ausztráliai Üj-Dél-Wales államban a rendőrség újsághirdetést tett közzé, amelyben felhívta a lakossá­got, hasson oda, hogy a kormány több rendőrt alkal­mazzon. Sydneyben, az állam fővárosában nagyon meg­növekedett a bűncselekmények száma. Minden kilenc percben egy betörés vagy rablás történik. Tengerökológiai laboratórium A Bolgár Tudományos Akadémia biológiai központja Szozopol mellett tengerökológiai laboratóriumot hozott létre. A laboratórium munkája több Irányú; vizsgálják a tengerfenék természetes termékenységét, figyelik, ho­gyan változik a tengeri környezet az élőlénytenyésztés hatására, tanulmányozzák, hogyan hat a szennyezett tengervíz a biológiai folyamatokra és a mesterséges tenyészetekre. A szozopoli laboratóriumban megkezdték a parti vizek öntisztító képességének vizsgálatát is. Átültetés Merész orvosi kísérletet hajtottak végre az észak- amerikai Kentucky állambeli loulsviile-i klinika sebé­szei, akik az egyik beteg jobb tenyerét átültették a bal kezére. Ez volt az egyetlen megoldás a 38 éves V. Col­lins számára, kinek a jobb karja teljesen le volt tép­ve, bal tenyere pedig szétzúzva. A mintegy 15 órás műtét a jelek szerint sikeres volt. Egy hét után Col­lins kijelentette, hogy kezdi érezni „új“ tenyerét. Ésszerű életmód Egy amerikai szakfolyóirat nemrég közölte, hogy az Egyesült Államokban az utóbbi 15 évben 25 százalék­kal kevesebb ember halt meg szív- és érrendszeri be­tegségben, ami nemcsak az orvostudományban megtett fejlődésnek, hanem főként az ésszerű életmódnak, — elsősorban a dohányzás csökkentésének és a racionális táplálkozásnak tudható be. A szív- és érrendszeri be­tegségek azonban továbbra is sok áldozatot szednek. M ég mielőtt a lényegre térnék, hadd mond­jam el, miért is jutott eszembe e riporttéma. Abban az időben, amikor még kisiskolás voltam, az volt a szokás, hogy az is­kola Igazgatója és a pedel­lus az Iskola épületében lak­tak. Az én igazgatóm i— földrajz és kertimunka sza­kos lévén — igen szerette a fákat, s ezek Jcözül is ta­lán a legjobban a cseresz­nyefát. Bosszúságára mi is nagyon szerettük a cseresz­nyét, s ha lehetett, bizony megdézsmáltuk a tiltott fa gyümölcsét. Volt is ebből annyi zűr, hogy azt el™nn- dani Is sok lenne. „Pimasz kölyke, ha elkaplak, keserű lesz az a cseresznye!“ — • cseng vissza még most is a fülemben szeretett Igazga­tóm számtalanszor hallott ígérete. De nemcsak a hang­ja cseng vissza, elég, ha pirosodó cseresznyét látok, márts égni kezd a bal fü­lem, mert mindig azt cibál- ta meg, ha olykor-olykor el­kapott. Viszont azóta nem nyúlok hozzá más cseresz­nyéjéhez. El kellett mondanom ezt a kis történetet, mert mos­tanában igen gyakran ta­pasztalom, hogy másoknak aligha volt cseresznyét ked­velő Igazgatója. Erre Idén IS felfigyeltem, főleg ami az út menti cseresznyefákat Il­leti, tűnik úgy, hogy gátlás­talanul mindenki a sajátjá­nak tekinti őket. Pedig ezek­nek is van gazdájuk: a já­rási útfelügyelöség. A helyzet majdnem min­den járásban egyforma. Én a galántai járásban próbál­tam a dolgok mögé tekinte­ni, s mivel a sors úgy hoz­ta, hogy a járási útfelügye- lőségen éppen Egri At’-'ád mérnök, gazdasági igazgató helyettes volt elérhető, elő­ször a helyzet gazdasági oldalát kezdtük boncolgatni. ■) ■'z önöknek, hogy nálunk országos méretben szokás a közutak mentén fákat ültetni? — Erre nehéz egyértelmű választ adni, mert ha azt nézem, hogy a gyümölcsre mindenkinek nagy szüksége KI szakítsa le A GYÜMÖLCSÖT? van, akkor ez nagyon hasz­nos dolognak látszik, de van ennek sok árnyoldala is. A közlekedésbiztonság szem­pontjából sem a legjobb, hogy fákkal szegélyezzük az utakat. Nagyon sok ember távozott már el éppen e- miatt az élők sorá' A ...n- kívül a fákkal törődni kell, nagyon sok gondot okoz a gyümölcs leszüretelése és értékesítése. — Néhány gyümölcsfajta már beérett, hogy oldották meg a leszedésüket? — Eddig már leszürétel­tük a meggyet és a c„;rcjz- nyét, sajnos, a termés elég gyenge volt, mert a virág­záskor nagyon hideg idő járta. Így a begyűjtéssei sem volt különösebb gon­dunk. Persze ezt akkor is megtudtuk volna oldani, ha jobb a termés, mert szerző­déseink vannak a járás is­koláival, sőt ebben az év­ben több mint negyven viet­nami diák Is felajánlotta segítségét. Mindent össze­vetve idén sokkal könnyeb­ben megbirkóztunk a kora! gyümölcs begyűjtésével, mint az elmúlt években. MINDENKI ELŐTT NYITVA ÁLL A MŰVÉSZETEK SZABADEGYETEME Több mint 14 millió felnőtt és 10 millió diák vesz részt a Szovjetunió öntevékeny művészi kollektíváiban. Az amatőr művészet egyre újabb for­mái terjednek: színjátszó csoportok, opera- és balettstúdiók, szimfonikus zenekarok, filmstúdiók. Ma már sen­ki sem csodálkozik azon, ha egy munkás vagy kolhozparaszt bonyolult operaszerepet énekel, elismeréssel nyilatkoznak festményeiről, verseiről. Az amatőr képzőművészeknek, szí­nészeknek, rendezőknek és zenészek­nek nagy segítséget nyújt a művé­szetek moszkvai szabadegyeteme. Itt munkája mellett foglalkozásától, élet­korától, képzettségétől és lakóhelyé­től függetlenül, bárki tanulhat. Az egyetem várja mindazokat, akik meg akarnak ismerkedni a zene, a képző­művészet vagy a színjátszás alapjai­val. Az egyetemnek több mint 18 ezer hallgatója van. A diákokat minden szükséges tanulmányi és módszertani segédanyaggal — hanglemezekkel, illusztrált segédletekkel, reproduk­ciókkal — ellátják. Rendszeresen tar­tanak konzultációs szemináriumokat. Az előadók gyakran utaznak találko­zókra a Szovjetunió más városaiban élő tanítványaikhoz. Az egyetem hallgatói nemcsak ön­maguk foglalkoznak aktívan művészi alkotómunkával, hanem nagyszabású kulturális felvilágosító munkát is vé­geznek: klubokat alakítanak, művész- együtteseket vezetnek. A hallgatók munkált több alkalommal kiállították már az USA, ‘Mexikó, japán, Cseh­szlovákia, az NSZK, Lengyelország, az NDK és más országok kulturális köz­pontjaiban. Az egyetem végzős hall­gatói közül sokan folytatják tovább tanulmányaikat szakoktatási intézmé­nyekben. APN GYERMEKEK ÁRUHÁZA Moszkva egyik legnagyobb Ifjú­sági áruháza, a „Gyetszkij Mir“ („Gyermekvilág“) 20 éves fenn­állása ’ alatt éppen olyan neveze­tessége lett a szovjet fővárosnak, mint például a népgazdasági kiál­lítás vagy a Sportpalota. A cse­csemőruházattól az érettségi-, bá­li öltözékig minden kapható itt. A többszintes épület Moszkva központjában, a Dzerzsinszkij té­ren emelkedik. A kirakatok előtt mindig sok a gyerek: csodálkozva nézik a mozgó mackót, ahogy a mézet falatozza a hordócskából, a trapézon ugráló kis majmot vagy a felhúzható holdjárót. A „Gyermekvilág“ szokásos bel­ső elrendezésű áruház. A legfel­ső emeleten, ahol az irodarész­leg található, LigyIJa Nylkolajev- na Csalajával, a cég Igazgatójá­val beszélgetünk. Elmondja, hogy Moszkva minden kerületében mű­ködnek a „Gyermekvilág“ fióküz­letei, szám szerint 24. A párt és a kormány határozatainak ered­ményeképpen az utóbbi időben je­lentősen növekedett a gyermek­áruk termelése, és javult a minő­ségük is. Moszkva és a Moszkva kerület több mint 200 Ipari válla­lata, valamint számos külföldi vál­lalat termeli a „Gyermekvilág“ részére a különféle áruk százez­reit. A „Gyermekvilág“ a Német De­mokratikus Köztársaságból gyer­mekkocsit, rugós- és felhúzható játékokat kap, Csehszlovákiából cipőt, Magyarországról és Len­gyelországból fehérneműt és fel­sőruhát; Romániából és Jugoszlá­viából gazdag választékban kötött árut. Llgyija Nylkolajevna Csalaja megjegyzi, hogy az NDK-ból érke­ző gyermekkocsik között például mindig van 1—2 új modell — a- mely kényelmesebb, praktikusabb, szebb, mint az előző. A „Gyermekvilág“ Moszkva egyik legjobban fejlődő kereske­delmi vállalata. Valerlf Szankov, APN — Ügy tapasztaltam, hogy a begyűjtésbe elég gyakran hívatlanok is „besegítenek“. — Sajnos, ez így van. ' j- kan azt hiszik, hogy az út menti gyümölcsfáknak nincs gazdájuk. Gyakran tapasz­taljuk, hogy az első- és má­sodosztályú utakon is meg­állnak az autósok — pádig ezt a közlekedési szabályok Is tiltják —, hogy raegdécs- mélják az érő gyümölcsöt. Ez még nem volna olyan nagy bűn, ha csak néhány szemet szakítanának le. Ö-- folytatnák az útju'Kat,' a'e elég gyakran előfordul, hogy a nagy sietség közben megtépázzák a fákat, letö­rik az ágakat. — Ez ellen nem lehet semmit sem tenni? — Mi őriztetjük az út menti fákat, de annyi őrt alkalmazni, mint amennyire szükség lene, szinte elkép­zelhetetlen. Csakis azzal szá­molhatunk, hogy az embe­rek, az utazók öntudatosab'* bak lesznek, s megtartják az előírásokat. Talán keve­sen tudják, s erre már né- hányan rá is fizettek, hogy ä törvényeink értelmében megblrságolhatók azok, aki­ket tetten érünk. Az utóbbi években elég sok ilyen ügy­gyei foglalkoztak a nemzeti bizottságok illetékes szér- vei. — A cseresznye- és a meggyidény már mögöttünk van. De a szilva, a dió és még néhány más gyümölcs csaka közeljövőben fog bé- érnl. Ezeket meg tudják óv­ni a hívatlan „vendégek­től“? — Sajnos, a közeljövőben sem tudunk jobban vigyáz­ni a gyümölcsfákra, mint eddig. Ezért ezt az alkalmat Is megragadnám arra, hogy felhívjam az autósok és az országot járó turisták fi­gyelmét; az utak mentén termő gyümölcsöt né tekint- csék közprédának. Senkitől sem sajnálok néhány .sze­met, de ha tetten érünk olyakat, akik legszívesebben a fákat Is magukkal vin­nék, élni fogunk a törvény adta lehetőségeinkkel. Kamocsai Imre A bizalom kötelez Nem gyakori jelenség, hogy az em­ber huszonöt éves korában tagja a járás legmagasabb képviseleti szer­vének, a Járási nemzeti bizottság­nak. Még kevésbé, hogy Ilyen fiata­lon egy állandó bizottság elnöke le­gyen az ember. Vltéi Lászlöné ja képen) azonban valóban tagja a Ko- slce-vidékl Jnb-nek, és a szerv test- nevelési és állandó bizottságának az elnöke Is egyúttal. Amikor tavaly a tisztségbe javasói- ték, egy kicsit tétováztak Is, elvégre roppant fiatal képviselőnőről volt szó, akit első Ízben választottak áneg. Aztán mégis az az érv döntött, hogy a testnevelési és Ifjúsági biZotteágót utóvégre fiatalra kell bízni. Ölyan emberre, aki szót ért a flatalökkal. Így esett a választás a Szepsl (MOI- dava nad Bodvou) Magyar Tanítási Nyeivü Alapiskola tanítónőjére. Nem okozott csalódást. Igaz, hogy nála a politikai munka nem új keletű. Három éve párttag és tagja az alapszervezet vezetőségé­nek. Ugyancsak tagja az üzemi szak- szervezeti bizottságnak, és a Szocia­lista Ifjúsági Szövetség munkájába lé bekapcsolódik. Fiatal kora ellenére alaposan béle- kőstolt tehát a politikái munkába. Az említett elfoglaltságok mellett még arra is jut Ideje, hogy lakóhelyén mozgósítsa polgártársait, főleg a fia­talokat 8 társadalmi munkára, város- fejlesztésre. Iván Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents