Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-08-03 / 31. szám

XXX. évfolvam 1382. aug. 3.. Ara: 1,— RCa 1 !r; i A nyár az utazások ideje is. Hazánkbál is egyre tdli- ben utaznak külföldre. A legtöbben a szocialista orszá­gokat, ezek közül is sokan a dalmát tengerpartot ke­resik föl. Felvételünk Hvar szigetén készült, kora este, amikor már a strandok kiürültek', s benépesülnek a pál­mafákkal övezett parti sétányek. Adriai riportunk az 5. oldalon. Kérdez AKI VÁLASZOL: . MILAN MACOSZEK MÉRNÖK, A SZLOVÁKIAI POSTAÜGYI KÖZPONT IGAZGATÓ­HELYETTESE. — Már csaknem harminc éve an­nak, hogy Csehszlovákiában a lapter­jesztést a postai hfrlapszolgálat vég­zi. Hazánk minden egyes lakosa át­lagosan 128 koronát ad ki évente la­pokra, folyéiratokra. Harminc napi- lag és 80S folyóirat jelenik meg Cseh­szlovákiában. összesen 18 magyar nyelvű sajtótermék lát napvilágot Csehszlovákiában, egy napilapot, öt hetilapot adnak ki, a többi sajtóter­mékünk kéthetente, illetve havonta jelenik meg. Persze a 18 újság kö­zött nem szóltunk a dél-szlovákiai já­rásokban kiadott kétnyelvű hetila­pokról. Az újságokat és folyóiratokat 1102 ■■'í • .p..- ß ■■'i'.' ■' i i 'Sx­■ T-p ■ * -/'k­Tp: j ki Í-fíő V^ " ■ L^. ■ m Ez a két nitral közgazdasági szakközépiskolás lány az ér* sekújvári konzervgyárban tölti el a nyári szünidő két hetét. Hozzájuk hasonlóan sok ezer közép- és főiskolás diák dolgo­zik az ország különböző pontjain — és külföldön is épftő- táborokban; gyárakban, üzemekben, szövetkezetekben ... Ró­luk szól összeállításunk a negyedik oldalon. Igen tanulságos olvasmány a Szö­vetségi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1982. év első felének fejlődéséről és az állami terv teljesí­téséről. A jelentés már bevezetőben kimondja, hogy gazdasági tevékeny­ségünk 8 fejlődés biztosítására, a la­kosság elért életszfnvonalának és lét- biztonságának megőrzésére összpon­tosul. Szükségszerűen abból indul ki, hogy újabb lépést kell teuni a külgaz­dasági egyensúly felújításához, meg kell birkózni a tüzelőanyag- és ener­getikai erőforrások, valamint a kü­lönböző nyersanyag erőforrások csök­kenésének következményeivel és azokkal a nehézségekkel, amelyeket a múlt évi gyenge gabonatermés oko­zott. Bi ■ TAí: At A szocialista országok kiterjedt és gyümölcsöző együttműködése ma |e- lentűs világgazdasági tényező és két­ségtelenül a békéért küzdő erők gaz­dasági .tudományos és technikai po­tenciálját növeli. Hazánk egyre in­tenzívebben vesz részt a szocialista tábor gazdasági integráció kibontakoztatá­sában, aktív munkát vállal a KGST keretében megvalósuló együttműkö­dés egész rendszerének fejlesztésé­ben, támogatja az érvényben lévő megállapodások következetes végre­hajtását, az áruforgalom és a koo­perációs kapcsolatok kölcsönös és folyamatos bővítését, a szállítási fe­gyelem megjavítását célzó intézkedé­seket. Kezdeményező magatartást szorgalmaz a KGST-n kívüli országok­kal folytatott egyenjogú és a kölcsö­nös előnyökre alapozott gazdasági együttműködés bővítésében. Itt is megmutatkozik, hogy a KGST-orszá- gok a gyümölcsöző, akadálymentes nemzetközi kereskedelem fejlesztését ösztönzik, míg sajnos más részről egyes tőkés országok, különösen az Egyesült Államok újabb és újabb meg­különböztető intézkedésekkel, szank­ciókkal, mind magasabbra emelik a gátakat a nemzetközi gazdasági kap­csolatok továbbfejlesztése előtt. Ez a tény kihatással van a mi gazdasági életünkre is. Az idei év első felében síkerült megtartanunk az országunkban elért magas.életszínvonalat, és tovább nö­vekedett a társadalmi fogyasztás is. A bérekből származó bevételek 2,4 százalékkal növekedtek. Népgazdasá­gunk szocialista szektorában a dol­gozók havi átlagbére a múlt év azo­nos időszakához viszonyítva 2 szá­zalékkal növekedett, és elérte a 2880 koronát. Ezen belül az iparban dolgo- zók*~havi átlagbére 2837 korona, az építőiparban dolgozóké 2904 korona volt. ; A szociálpolitikában ’ foganatosított intézkedések az " ármódozftásokkai összefüggésben hatottak a szociális juttatások alakulására is. Ezek a |ut­' tatások a múlt év azonos időszaká­hoz viászonyítva több mint öt száza­lékkal növekedtek és meghaladták a 38 milliárd koronát. Ugyancsak az életszínvonal alakulását jellemzi, hogy a kiskereskedelmi forgalom is 2 ás fél százalékkal növekedett, meg­haladta a 123 milliárd koronát, ebből 61,2 milliárd koronát költöttünk élel­miszerre. Körülbelül egy százalékkal csökkent az ipari árucikkek forgal­ma. Itt főleg a személyautók iránti kereslet csökkenése mutatkozott. TÖBB MtVT ly »-Llie .AtL.tMTC:.:;A Hazánknak a második félév kezde­tén 15 millió 389 szer lakosa volt. Az első félévben 52 ezer házasságot kö­töttek, és 16 ezer házasságot bontot­tak fel. Az említett időszakban 120 ezer gyermek született. újságárusnál árusítják. A hazai lapo­kén kívül még 4805 sajtóterméket ha­zunk be a szocialista országokból és 3751 különböző lapot, valamint fo­lyóiratot a nem szocialista országok­ból. Még felsorolni is sok volt eze­ket az adatokat, nemhogy dolgozni velük, tehát szétosztani, szétküldeni ezt a temérdek sajtóterméket. Ho­gyan bírják ezt emberi erővel, igaz­gatóhelyettes elvtárs? — Ügy, mint az élet más területén, nálunk is előtérbe került az automa­tizálás. Jelenleg a bratlslaval sajtó­központból egyenesen expedláljuk az összes napilapot és több más folyó­iratot is. Mivel a napilapokat egy he­lyen állítják elő, ez lehetővé tette az együttes szállításukat. A munkaszer­vezés szempontjából ez nagyon is je­lentős. Eddig külön kellett csomagol­ni az egyes küldeményeket, most egy helyről egy csomagban indíthatjuk útnak az újságokat, és mint már em­lítettem, részben a folyóiratokat is a Járási elosztónak, ahonnét ezeket továbbítják a járás városaiba, fal­vaiba. Ily módon lényegében lerövi­dül az út a nyomdától az olvasóig. — Olvasóink leveleiből is tudjuk, és személyesen is tapasztaltuk, hogy a napilapok késve érkeznek meg Ke- let-Szlovákiába, és azáltal aktualitá­sukat veszítik. Ma, mikor az infor­máció a rádión és a tévén keresztül nagyon gyorsan eljut a hallgatók­hoz, illetve a nézőkhöz, nagy szükség van arra, hogy a napilapok is kéznél legyenek. — Az igazság az, hogy az emberek nagyon szívesen elolvassák azt, amit már egyszer hallottak, persze abban az esetben, ha az információ érdek- keltő. Ezzel nem akarom azt monda­ni, hogy a napilapoknak nem kell friss híreket, friss információkat kö­zölni. Valóban problémánk van napi­lapjaink Kelet-Szlováklába való el­juttatásával. Éveken keresztül repülő­gép vitte a lapokat Kassára (Koéice). Mivel a repülőgépjáratokat korlátoz­ták, így kénytelenek voltunk az egész szállítmányt vonattal továbbítani. Ha a vonat késett, de előbb megtörtént az is, főleg télen, hogy a repülőgép köd miatt nem tudott fölszállni, már a kelet-szlovákiai kerület lakosai nem kapták meg a napilapokat, köz­tük az Űj Szót sem. — Mi tehát a megoldás? — Szállítással semmi esetre sem tudjuk megoldani a problémákat. A legjárhatóbb út az lenne, ha a na­pilapokat Kassán is nyomnák. Ehhez szükséges, hogy a mór kész újság­oldalakat eljuttassák Bratlslavából a kassai nyomdába. Technikai feltételei ennek már a szovjet Gazeta 2 elne­vezésű rendszerrel adva vannak, csu­pán a gyakorlati kivitelezés várat még magára. Elképzelésünk szerint e rendszer 1984-ig üzembe helyezhető. I és Így egyszer és mindenkorra kikü szöbölnénk azt, hogy a kelet-szlová­kiai olvasók megkésve kapják kézhez a napilapokat. — Mi, újságírók minden lapot egy­formán tisztelünk és szeretünk, de — és ne vegye ezt önzésnek — a mi szivünkhöz mégis az Oj Ifjúság áll legközelebb. Köztudott, hogy lapunk példányszáma a nyári hónapokban, vagy ha úgy tetszik, az uborkaszezon­ban csökken. Mit szándékozik tenni a Posta Hirlapszolgálata azért, hogy az Oj Ifjúság ez év szeptemberétől újra „feltornázza“ magát olyan pél­dányszámra, hogy a tervet teljesít­sük? — Ogy tudom, hogy lapjukat kere­sik, kérik az újságárusoknál, így áz önök helyében nem félnék a tervtel- jesítéstől. Én inkább annak örülnék, ha az Igényeket ki tudnánk elégíteni. Persze ml mindent megteszünk azért, hogy az Oj Ifjúság szeptember elején eljusson minden olyan Iskolába, ahol ezt igénylik. E törekvésünk végre­hajtásában nagy segítséget nyújtanak a SZISZ járási bizottságai, az iskó- lák igazgatói és azok a lelkes pedá- gógusok, akiket az egyes Iskolákban |j megbíztak a lapok terjesztésével. ! A beszélgetést köszöni: ; i CSIKMAK IMRE I

Next

/
Thumbnails
Contents