Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-07-27 / 30. szám

!*Lz Terjed az erőszak Az Ókori Rómával leáldo­zott a gladiátorok napja. Egyes sportágak megszállott szurkolói azonban mind­máig ordítozva, verekedve válaszolnak az agresszív sportolók cselekedeteire. A filozófusok és a pszichiáte­rek Arlsztotételesztól Freu dig ezt természetes maga­tartásnak, a felgyülemlett indulatok kitörésének minő sítették. Ezzel a véleménnyel száll szembe most Gordon Russel, ÍZ Alberta állambeli leth- bridge-i egyetem pszicholó- giatanára. Azt állítja, hogy az emberek közötti agresz- szió élménye a küzdő sport­ágakban — mint amilyen a labdarúgás, a jégkorong vagy a birkózás — a nézők­ben sokkal inkább az ellen­ségeskedés érzését kelti, nem szolgál az indulatok levezetésére. A pszichológus 159 jégko­rongrajongót kérdezett meg, mégpedig egy olyan viharos mérkőzés uún, amikor a já­tékosok 186 percet töltöttek a büntetőpadon, majd tö­megverekedés tört ki 8 pá­lyán. A megkérdezettek 65— 75 százaléka kijelentette, hogy a verekedés láttán el­lenséges érzületük nőttön nőtt, úgyhogy a végén már a szurkolók is tettlegesen bántalmazták a mérkőzésve­zetőket. Russelt még jobban megbotránkoztatta az a kö­rülmény, hogy a verekedés után a játékosok közül töb­ben a megelégedés és he­lyeslés érzésével hagyták el a pályát. Ez annál feltű­nőbb, mert régebben a kiál­lított játékosok lehajtott fő­vel foglalták el helyüket & büntetőpadon, míg a közön­ség újabban hangos tetszés- nyilvánítással fogadja 8 megbüntetett korongozókat. A szurkolók magatartása a szelídebbnek tekintett sportágakban is megválto­zott. A teniszszurkolókat például régebben csendes, nyugodt emberekként ismer­ték, most pedig elfogult in­dulatoktól vezérelve, fü­tyülve vagy bömbölve adnak hangot tetszésüknek vagy nemtetszésüknek. Egyetlen sportágként a golf tudta ed­dig elkerülni a fejlődésnek ezt az örvendetesnek nem mondható irányát. A nézők ezrei lélegzet-visszafojtva fi­gyelik, hogy a golfjátékos be tudja-e ütni a megfelelő lyukba a kis labdát, és ez­zel megnyeri-e a 100 000 dolláros díjat vagy sem. Aranyosi lányok Csallőközaranyoson (Zlat- ná na Ostrove) 1978 áprili­sában megalakult a kézilab­da-szakosztály, és ezen be­lül a női Ifjúsági kézilabda­csapat. Akkor még örültek a sportvezetők annak, hogy össze tudtak szedni 10—12 aktív lányt, akik szabad ide­jüket a sportnak Sldozták. Elkezdődtek az edzések, és idővel mind többen érdek­lődtek a kézilabdázás iránt. Az 1981-es esztendő meg­hozta az első sikert szá­mukra, amikor 232:162-es gölaránnyal megnyerték a nyugat-szlovákiai Ifjúsági bajnokság I. A osztályát, a lehető 40 pontból 32-t sze­reztek. A lejátszott húsz baj- no-kl találkozón csak négy­szer maradtak alul. A baj­nokság legeredményesebb játékosa Garay Lívia lett, aki egymaga 115-ször vette be az ellenfél kapuját. A lányok felkerültek a nyugat-szlováklal kerület bajnokságába. Az első osz­tály a korábbiaknál még nagyobb követelményeket hárít az edzőre, Novák Je­nőre, aki fáradságot, szabad időt nem sajnálva készíti fel mérkőzésről mérkőzésre a Mészáros, Péntek, Ivanics, Bállá, Molnár, Pálik, Házi, Mátyás, Garay, Kiss és a Cslcsó összetételű gárdát. Ifj, Pint Sándor CSONKA WIMBLEDON SOK ESŐVEL TENISZ AZ OLIMPIÁN? John McEnroe Wimbledon a teniszsport mekkája. Az All England Club London külvá­rosában álló teniszpályáin 1877 óta lebonyolított nemzetközt versenyt a fehér sport nem hivatalos világbaj­nokságának is tekintik. Aki csak Je­lent valamit a szakmában, igyekszik is mindig ott lenni. Idén azonban valahogy éppen az „ászok“ nem törték magukat a rész­vételért. A világranglista pillanatnyi első tíz játékosa közül ugyanis csak négyen [McEnroe, Connors, Gerulal- tls, Mayer) neveztek be. Ilyen csonka tornát Wimbledonban csak nem egé­szen egy évtizeddel ezelőtt, 1973-ban bonyolítottak le, amikor a hivatásos játékosok egyre erősödő szövetsége, az ATP a jugoszláv Plllcs eltiltása ürügyén, a valóságban azonban a ha­talomért vívott harcában bojkottálta a tornát. Ezúttal Is meglehetősen foghíjas volt a mezőny, pedig a rendezők csil­lagászati díjakkal igyekeztek jobb be­látásra bírni a bajnokokat. Amikor a mostani győztes, Connors nyolc évvel ezelőtt első ízben diadalmaskodott, még csak tízezer fontos csekket ka­pott. Tavaly is csupán 21600 font volt az első díj^összege. Ezúttal azon­ban már 41667 font volt a győztes jutalma. Sőt, a női egyenjogúság el­vének tiszteletben tartása volt, hogy szinte majdnem eltüntették a két nem jutalma közötti korábbi nagy szaka­dékot. Jarmlla Navrátilová, az idei győztes már 37 850 fontra szóló csek­ket vehetett át a tvimbledoni egyes pálya alatt berendezett alkalmi bank- fiókban. A FENEGYEREK MÉGIS RAfTOLT Ezek még a font jelentős értékesük kenése mellett is jelentős összegek, a legjobbak mégsem kapkodtak érte. Ráadásul a szűnni nem akaró eső Is akadályozta a korábban nagy pom­pával és körítéssel körülvett bajnok­ság lefolyását. A rendezők tehát sok hajszálat veszítettek, a nagy gondok közepette, és az idei wlmWedoni tor­na még így sem kerül fel az All Eng­land Club dicsőséglistájára. A teniszvilág első számú játékosá­nak címére pályázó Ivan Lendl azért mondta le a részvételt, mert neki köztudomásúan nem „ül“ a füves pá­lya, ráadásul a franciák elleni sors­döntő Davis Kupa-találkozóra akart kellőképpen felkészülni. Azóta már tudjuk, hogy hiábavalóan, mert a franciákkal szemben alulmaradtunk. Villás és Clerc, az argentinok leg­jobbjai a Malvin-szigetl válság miatt maradtak távol. Egészen más oka volt a korábbi teniszkirály, Wimbledon ötszörös baj­noka, Björn Borg távollétének. Borg sokáig „pihent“, nem indult a nagy versenyeken, s ezért selejtezőt kellett volna játszania. Egyszerűen megsér­tődött, hogy a selejtező csoportba so­rolták egyszerűen azért, mert nem vállalkozott a szabályokban foglalt évi tíz Grand Prix-versenyen való részvételre. A svéd furcsa viselkedé­sét a jól értesültek azzal magyaráz­zák, hogy házassága nem a legjob­ban sikerült. Maria Simionescu, az egykori román teniszbajnoknö már hónapok óta eltűnt Monte Carlóból, s állítólag tizenkétmillió dolláros végkielégítést követel. Borg nvilván kínos magánügyei miatt került zakla­tott lelkiállapotba. Majdnem úgy festett, hogy az első számú csillag, a teniszvilág fenegye­reke, John McEnroe is hiányzik. Ta­valy ugyanis azzal fenyegetőzött: „Soha be nem teszem többé a lábam Angllábal“ A heves vérmérsékletű, kihívó viselkedésű teniszező ugyanis többször is botrányba keveredett a játékvezetőkkel, a nézőkkel és a ren­dezőkkel egyaránt. A többszöri já­tékvezetői figyelmeztetés után tekin­télyes összegű bírság|al sújtották. A bírságokat nyilván a mellényzsebböl kifizette, de azt már nem tudta meg­bocsátani, hogy ö volt az első wimb­ledoni bajnok, akit nem vettek fel a patinás All England tiszteletbeli tagjai sorába. Nem váltotta be a fe­nyegetését, s ha a tavalyi botrányos viselkedése miatt korábban akár örömmel Is vették volna távolmara­dását. ezúttal kétszeresen örültek a jelenlétének. Ö és Connors mentették a wimble­doni bajnokság becsületét, s a rende­zőket az anyagi csődtől. Immár ti­zenkilencedszer találkoztak. A baj­noki címét 1974 után visszahódító Connors [1952. szeptember 2-án szü­letett St. Louisban) jelenleg 11:8 arányban vezet. De azért McEnroe is „győzött“. Igaz ugyan, hogy tava­lyi kétszeres bajnoksága helyett az idén a férfi egyesben és párosban egyaránt csak második lett, viszont végre beválasztották az All England Club tiszteletbeli tagjai közé, amit tavaly, minősíthetetlen viselkedése miatt tagadtak meg tőle. Wimbledonban ezenkívül a tenisz­sportot érintő egész sor jelentős ese­mény zajlott le. Ezek közül is a leg­fontosabb, hogy a Nemzetközi Te­niszszövetség [ITF) vezetői tárgyal­tak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság képviselőivel. A NOB részéről Juan Antonio Samaranch elnök és dr. Csa­nádi Árpád sportigazgató vett részt a megbeszéléseken. Philippe Chatrler, az ITF elnöke megerősítette, hogy már javában dolgoznak a részvételi szabályzat szövegezésén, amelynek alapján a sportág legjobbjai is rajt­hoz állhatnának az olimpiai játéko­kon. Szabályzatmódosítás történt a wimb­ledoni részvétel ügyében is. A jövő­ben a négy nagy verseny (az auszt­rál, a francia, az angol és az ame­rikai nemzetközi bajnokság) győzte­sei a következő három évben selej­tező nélkül indulhatnak. A rende­zők a jelek szerint meg akarják előz­ni az idei bajnokságon felmerült kí­nos helyzetet. PALÄGYI LAJOS Jimmy Connors MAJDNEM MESE EGY RENDHAGYÓ SÚLYEMELŐ PÁLYAFUTÁSÁRÓL ATTILA, a bajnokság hős@ Az egész „sztoriban“ van valami meseszerű. Milos Zeüt'ka aki jellegzetes élet­pályát futott be, eddig (bniói szár­mazású, Bratisiavában végezte: > Testnevelési Főiskolát, de a Stúrovó- ban töltött évtizedek során tősgyö­keres párkányivá vált) s a testnevelő tanári állás után nem hivatásos súly­emelő edzőként dolgozik, régi fény­képeket vesz elő: — Ezek 8 papír- és cellulózgyár szaktanintézetének tanulói. S ez a fé­lénk, nyápic gyerek itt Attila. Próba-, képpen azért őt is elhívták annak idején a súlyemelőedzésre, hadd pró­bálkozzon, mert volt egy olyan meg­érzésem, hogy jó adag kitartás szuny- nyad ebben a fiúban. Az első edzé­seken persze nem csillogott, de azért ügyesebb és erősebb volt, mint gon­doltam volna. Valahogy így lett a társai között semmivel sem kitűnő ipolyszaikai (Salka) fiúból, Baka Attilából súly­emelő. Hogy milyen? Ma, évek múltán, a nemzeti emblé­más fehér, Adidas — súlyemelőmez­ben bizony impozáns jelenség. Közép­magas, arányos felépítésű, erőtől duzzadó fiú. Néhány éve már a Duk- la Trenéin katonai élsportközpont súlyemelőcsapatának a versenyzője. Szereti a rockzenét és mindent, ami modern, ám csendes, szerény fiatal­ember. Tanulmányait befejezte, most a tévúton való folytatást mérlegeli, egyébként a katonai kötelezettségei mellett ideje javát a felkészülésnek, edzésnek szentelheti. Íme, a sport csodáiatos ereje, let- kesülhetnénk, csupán a külső válto­zásokat tekintve is. Ez azonban eb­ben az esetben valóban csak másod­lagos dolog. Mivel választott sport­ága a pontosan mérhetők közé tar­tozik (ráadásul, ha egyedül állsz szemben a súlyzóval, sem társ, sem szerencse, sem protekció nem segít­het), az óriási fejlődés számokban is kimutatható; A kezdeti, valóban jelentéktelen, negyven-ötven kilós súlyok után mai legjobbjai: szakításban 150, lökésben 177,5 és összetettben 327,5 kg. Mind­ehhez csak annyit kell még feltétle­nül hozzátenni, hogy ezeket az ered­ményeket a nemrégiben Plzenben rendezett csehszlovák bajnokságon érte el Attila, ahol ezenkívül e je­lentős esemény legeredményesebb versenyzője, mondhatnék, sztárja lett. A bajnokság folyamán ugyanis négy új csehszlovák csúcs született (a 10 súlycsoportban 68 élsportoló indult), s valamennyi az ő nevéhez fűződik! A tájékozottabb sportkedvelők ta­lán még emlékeznek rá, hogy Attila egyébként már egy évvel korábban, hazai környezetben, a Párkányban rendezett csehszlovák bajnokságban is csúcsot ért el. mégpedig szakítás­ban. (Ez az esemény egyébként az olimpiai bajnok Óta Zaremba által el­ért három világcsúcs révén vált el­sősorban emlékezetessé...) Mind­ezek ellenére Baka annak idején ki­került mind a válogatott keretből, mind a Los Angeles-i olimpiára hosz- szútávon készülő csapatból! Távlatilag nem fejlődőképes, nem elég megbízható versenyző — hang­zott az indoklás, amelybe mondanunk sem kell talán, jó adag szubjektivi­tás is keveredett. A válogatott veze­tői (kiknek kemény munkájáról egyéb­ként csak a legnagyobb elismerés hangján tudónk szólni) a „minden szentnek maga felé hajlik a keze“ — féle elv alapján elsősorban a hoz­zájuk közelebb álló, lehetőleg saját nevelésű, eredményeik szerint ugyan lényegesebben gyengébb, de tehetsé­gesnek kikiáltott versenyzőket futtat­ták. Így nem csoda, hogy Attilában egész idő alatt a „csak azért is meg­mutatom“ szellem munkálkodott, fog­csikorgatva szenvedett az edzéseken, újabb és újabb korongokat rakott a r^dra, soha nem próbált súlyokkal gyakorolt. A bizonyítás fényesen sikerült. Fő­leg a szakításban remekelt, a tava­lyi Európa-bajnokságon ezzel az ered­ménnyel a 75 kg-os súlycsoportban bronzérmet lehetett szerezni. S az abszolút világranglistán ezzel a tel­jesítménnyel a 11. helyet foglalta volna el... Persze a mérce világviszonylatban évről évre emelkedik, a súlyemelés­ben a fejlődés különösen szédületes . iramú, s ami ma elég volt, holnap már kevésnek bizonyulhat. Ebben a versengésben csupán minden tekin­tetben különleges adottságokkal ren­delkező sportolók állhatnak helyt. Attila ezt tudja, s edzője, Milan Kn- váö irányításával megpróbál tovább javulni... PIzeni rendkívüli szereplése egyéb­ként nem maradt visszhang nélkül. Visszavették a válogatottba, s most éppen a többi kerettaggal együtt Ha- vífovban edz, készül a szeptember végén a jugoszláviai Ljubljanában sorra kerülő világ- és Európa-bajnok- ságra. Rajta is múlik, hogy a jövő embe­re lesz-e. Pont szeptemberben tölti he huszonharmadik életévét MAJOR LAJOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents