Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-12-21 / 51-52. szám

18 Sugár András a Magyar Tv főmunkatársa Milyen könnyű egy nőt ábrázoló fény* képről, festményről, szoborról megálla­pítani, hogy a modell szép volt___ A z életben közel sem Ilyen egyszerű a dolog. Azon nyilvánvaló okból kifo­lyólag, hogy az Illető hölgy előbb-utóbb (Inkább előbb, mint utóbb) megszólal. És akkor már nem elég a szabályos arc, a Jó alak. Akkor már az Is számít (sőt talán leginkább az számít), hogy a kellemes külső jegyek hordozóba egyéniség-e... Ha egy gyönyörű nőről (volt már hasonló élményem) pár perc alatt kiderül, hogy Igencsak butácska, az ember már nem Is látja olyan gyö­nyörűnek. Hogy mi adja számomra a nő belső szépségét? A vidámsága, a humorérzéke, az ön­iróniája, az, hogy úgy egyenjogú, hogy közben megőrzi nőiességét. Az, hogy nem majmolja szolgain a divatot, de azért nem divatjamúlt. Vagyis: ne úgy kövesse a divatot, mint egy szigorú pa­rancsot teljesítő katona, hanem úgy, mint egy partizán. Nem tagadom, külföldön Is figyelem a nőket. Saját számrendszerem szerint Görögországban minden tíz fiatal lány közül egy után érdemes megfor.dulni. Magyarországon és Franclaofszágban=i négy után ..A legszebb hőket — cső- '■ dálatos spanyol-maláj-kínal keveréke­ket — a Fülöp-szigeteken láttam ... „Arány számuk“: tízből hat. Persze, gyönyörű nők mindenütt akadnak. Batta György újságíró, a Kis Építő főszerkesztője A kérdés szerfelett bonyolult, sőt ravasz, megbízhatóan képtelenség rá megfelelni az előirt terjedelemben, de hogy mégis meg­oldjam a feladatot, sőt tárgyszerű legyek, elmondom, hogy annak idején, amikor az izmaim a tizedik domb után sem üzenték, hogy megelégelték a futást, vagyis ifjúsá­gom ama időszakában, amikor is a kamasz­kort már csaknem elhagytam, ám a férfi­vá éréstől még kissé távol álltam, szóval akkoriban, egy nyári napon, megpillantot­tam egy szőke lányt a strandon, és anél­kül, hogy fogalmam lett volna, ml a szép­ség deflníóíőja, a vonzáskörébe kerültem, talán mert gyönyörű volt a homloka és a fogsora, s mert láttam, hogy a mosolyát a szelídség gyújtja ki, szóval azon a nyári na­pon csak álltam ott a közelében és bámul­tam őt oly módon, akár a potyka, és köz­ben felhők úsztak el a fejem fölött, és fél­ezer ember nyüzsgött a medencék szélén, de én senki mást nem láttam többé, sem órák, sem napok múlva, egyszerűen nem tudtam elfelejteni, és addig loholtam utána, amíg végűi is a feleségem lett, s miközben mámorosán lebegtem a házasság búvárgömb­jében, teljesen megromlott a látásom, az­óta képtelen vagyok más nőket — köztük bizonyára szépeket Isi — tanulmányozni, ugyanis abban a pillanatban, amikor erre sor kerülhetne, bepárásodik és elhomályo­sodik az optika, ami állítólag más férjek­kel Is így van, ezért én mostanság |inár itiüMfgen lüdom; kí-a szépj és m)lyen,a_szép, ’de óíVastám, hogy ákadnak még szép szám­mal, akik olykor-olykor megállnak az ut­cán, mert úgy érzik, érdemes lehorgonyoz- nlok egy-egy szempár, ringó csípő, karcsú boka vagy felejthetetlen mosoly láttán. Csendes László színész, a MATES Thilia színpadának tagja Annyira szerteágazó koronként és egye­denként változó magának a szépnek, mint filozófiai fogalomnak a meghatározása, hogy nem bátorkodom konkrét álláspontra helyezkedni a női szépséggel kapcsolatos kérdésekben sem. Mint a XX. század embe­rére, természetes hatással vannak rám azok a divatirányzatok, melyek IdörOl időre mfeg- próbálják újrafogalmazni, néha uniformizál­ni, néha tökéletesnek kikiáltani a női esz­ményt, külső megjelenési formáiban, vonalai hartáőnláIában vagy akár diszharmóniájá­ban. A szépségnek ez az objektív szemlélete mint magánembernek és mint alkotó em­bernek megfelelhet, de a külső jegyek Idő­vel változnak, viszont a szubjektum átsu- gárzása az anyagon megtarthatja állandó­ságát. S így óhatatlanul felmerül bennem a kétely, elválasztható-e a kellemes a hasz­nostól, a jótól, a kellemetlen a kevésbé hasznostól, a rossztól, hogy érdekeimet, me­lyek a gyengébb nemhez kötnek, kielégítik-e, keitenek-e vágyakat bennem, vagy közvetlen hatásukat érdek nélkül tisztán tudom-e szemlélni. Számomra a női szépség az anyaság vál­lalásával válik tökéletessé, mert az élet fo­lyamatának biztosításában társalkotőként csak alig vesszük ki részünket, s a -na­gyobb tehertéfel — micsoda paradoxont — - ,t.á . gyengéhb“ nemé. Mindezek mellett te- ''Werük meleglvel naponta újra próbéljék simttgatni egyre kérgesebb férfilelkünket, s egy Ilyen melegséget sugárzó érintésben megszépülhet a kevésbé esztétikus formát örökölt emberi lény Is. Madaras József színművész A szép nőt — közhely — szép virághoz szokás hasonlítani. De nézzünk csak meg egy szép virágot, mondjuk egy rózsát. Mennyi mindenből és mennyi nem mindig „.szép“ dologból tevődik össze szépsége. Hi­szen még a tövist Is természetes tartozé­kának érezzük. £s milyen törékeny és Illa­nó ez a szépség... Egy pillanat, amíg tetőzik a varázsa, az­tán kezdődik a hervadás. A szépség mér csak emlék. A líra után következik a pszichológia. A kínaiak azt mondják: a mérges — vagyis az agresszív — ember elveszíti az arcát... Vagyis hogy milyen az arcod, hogy milyen vagy — tőled Is függ. Sőt: elsősorban tó­led függ: Ha a tudatalattidba beépíted mint parancsot: szépnek kell lennem, ha az én elhatározza ezt mint valamiféle életprogra­mot, akkor az ember rejtett szépsége meg­szólal, beszélni kezd. A szépséget meg kell szólaltán!, sőt, művelni kell és — túl bizo­nyos életkoron — konzerválni. Az emberi szépség tükör kérdése Is. Nar­cissus csak önmagát figyelte a víztükör­ben. Önmagáért volt szép — tragikus vét­sége nem több és nem kevesebb. Minden egészséges ember számára a tükör a má­sik ember. A női szépség a másik embertől — tükrétől — függ. A partnertől, aki az* zal avatja őt mindenkinél szebbé, hogy fel­fedezi benne azt a sokszor rejtett szépsé­get, amelyet mások talán nem látnak, nem is láthatnak meg. Ne essenek hát a nők a görög mitológia hős bűnébe: ne önmagu­kért — vagy különösen a többi nő Irigy­kedő pillantásáért — Igyekezzenek szépek lenni! ÖMzeállftotta: BALAZS-FIRI KRISZTINA ÉS CSIKMAK IMRE A következő húsz kérdés kizárólag férfiak számára készült. A tesztből megálla- pffhatjuk, mennyire vagyunk vonzóak női szemmel nézve. Van-e, kit e kérdés nem érdekel? 1. Hogyan vélekedik az •libtai kijelentésről? „A nők többsége nem szerelemből megy férjhez vagy lép tartós kapcsolatra. Többnyire hát­só szándékuk van. A bizton­ságot, a jó társadalmi hely­seteket keresik, vagy gyer­meket akarnak.“ a) Teljesen egyetértek. b) Lehet, hogy igaz. c) Nem hiszem, hogy igaz lenne. d) Egyáltalán nem értek vele egyet. 2. Firkált már falra Illet­len szöveget, rajzot? a) Igen, gyakran, bj Egyszer-kétszer, még kölyökkoromban. ej Soha. 3. Ogy érzi, hogy az em­berek többségének jobb az élete, mint az öné? a) Igen. b) Nem. 4. Ha először találkozik sgy növel, igyekszik a be- •sélgetést hamarosan intim tárnákra terelni — olyanok­ra, mint a szex, a lelki élet? a) Nem, utálom az Ilyen tí­pusú beszélgetéseket. b] Nem, inkább azt szere­tem, ha természetesen alakul a beszélgetés: fe- szélyéz, ha valaki gyor­san kitárulkozik. e) Igen, ugyanis azt vettem észre, hogy a legtöbb nö szereti az ilyen beszélge­téseket. 5. Sok embert Irigyel? a] Igen, akadnak ilyenek. b) Nem Irigykedem senkire. •. Mi a véleménye a kő­vetkező kijelentésről? „Ha klmntatjnk érzelmeinket, as sokkal több bajt okoz, mint ba eltitkoljuk“. a) Egyetértek. b) Megértem az Ilyen véle­ményt, de azt hiszem, hogy csak a negatív ér­zelmeket kell titkolnunk, a szeretetet, tiszteletet, nagyrabecsülést nyugod­tan kinyilváníthatja az ember. c] Egyáltalán nem értek egyet. Az érzelmek érté­kes velejárót az életnek. 7. Szokta blrálgatni azt a hölgyet (a feleségét, a ba­rátnőjét stb.j, aMvel nyil­vános helyen is megjelenik? a] Igen, ha valami olyat tesz, ami nem tetszik, akkor meg is mondom nekU b] olykor, de nem gyakran. c] Nem, mért az ilyesmi csak veszekedéshez vezet. I. Ha veszekszik, vltatks-. zik a feleségével vagy a ba­rátnőjével, szokott-a alyas- mlt a lejéhez vágni, hagy butább önnél, vagy hagy ka- vesebb pénzt ház haza? a) Igen, b) Nem.. 9. „Nőkkel könnyan Osasa tudok barátkozni, da mislőtt komollyá válna a kapcsolat, valamiért mindig télbemarad a dolog.“ Elmondhatja ast magáról? a) Igen. b) Nem. lé. OJ Bőlsmarőaa alétt szokott-e nagyzolnl? (Pél­dául lantosabbnak tűnteti fal a beosztását, kitarjadtabbnek a sseznális tapasstalatatt, mint amilyenak a valöség- ban?i) a) Igen, mert kezdetben lé­nyeges, hogy Imponáljon az ember. b) Olykor alOforduL c) Soha. 11 Ha egyadll öntől függ­ne, melyik modallt vélassta- ná a saját aseznélta élsté­hes? a] ' Hpsszú, tartós . kapcsola­tot egy partneiiel. b) Több rövid kapcsolatot különböző partnerekkel. TESZT CSAK FÉRFIAKNAK Ki után megy a nő? 12. Egyetért a követkeifl kijelentéssel?; „Nem kedve­lem azokat as embereket, akik a prebléméikkal trak- tálnak. Elég aekem a ma­gam baja.“ a) Egyetértek Vele. b) Olykor én Is így gondol­kodom, olykor nem, mi­kor milyen a hangulatom. 13, Elveszti SS érdeklődé­sét, ha a partnere nem ma­tat uazuilis hajlandőságat rőgtibi a kapeaolat alajén? a] Igea b) Nem. lé. Hogyan vélekedik az alábbi élUtásrál?; „Nsheaen Indern elnézni a nék bibéit. Mindagy, milyen csinos vagy tahatségea, vagy hogymeny- ayira assretném szeretni, aionnal alvsssltem as ér- daklOdésamet, ha meglátom a Mess tnlajdanságait“ a) Es Igaz, mihelyt észreva- azam »gj nő rossz olda­lit, máris ágy vélem, hogy nem hozzám való. b) Ogy gondolom, hogy mindnyájunknak vannak rossz tulajdonságaink. A legtöbbjét el tudnám néz­ni mindaddig, amíg nagy­jából minden rendben van közöttünk. IS. Vsszlt as érdeklődésé­ből a partnere Irént, faa mér agy Maja ssexnálls kaposo- lata van vals? a) Igeoi b] Nem. II. As alábbi ktjaleatésak kOsflI melyik Illik Inkább Ón­ra? a) Ogy érzem, hogy rende- satt életet élek. b) Rendszerint összekuszá- lödnak körülöttem a dol­gok. 17. Fél attól, hogy egyszer egyedül marad? a) Igen. bj Nem. 18. Az alábbi kijelentések közöl melyik illik legjobban önre? a) A személyes kapcsolat fontosabb számomra, mint a karrierem. Otthagynám az állásomat, ha kedve­zőtlen hatása volna a ma­gánéletemre. b) Egyformán ragaszkodom a magánéletemhez és a karrieremhez. c) A karrier fontosabb szá­momra, mint a magán­életem. Nem áldozom fel szívesen a kapcsolatai­mat, de ba szükséges a cél érdekében, megte­szem. 19. Ogy véli, hogy szenve­délyesebb, „nagyobb termé­ssetfi“ SS átlagosnál? a) Igen. b) Nem. 29. Ogy véli, hogy illik ön­re s következő kijelentés?: „Lényegesen másnak lát a kOmyesetem, mint amilyen valőjában vagyok.“ a) Nem, egyáltalán nem. b) Nem nagyon. c) Valamennyire Igaz. d) Igen, nagyon Is így van. ÉRTÉKELÉS: Adja össze az alábbi táb­lázatból vett pontszámait a megjelölt válaszok alapján. 1. a=l, b = 2, c = 5, d = 5 2. a = l, b = 3, c = 5 3. a-1. b—5 4. a=«l, b — 5, c —1 5. a-1. b-5 6. a —1 ,b-5. c-3 7. a-1. b = 2. C —5 8. a-1. b-5 . 9. a-1. b»3 10. a-1. b —3, C —5 11. a—5, b=l 12. a-1. b=4 13. a-1. b-5 14. a-1. b-5 15. a-1. b-5 18. a —5, bv=l 17. a-1. b-5 18. a—5, b-3. c —1 19. a-1. b-5 20. a—5, b-4. c-2. Tehát az elérhető legma­gasabb pontszám: 97, a leg­alacsonyabb pedig 20. 72—97 pont kötött: Ogy tűnik, hogy holdvllőgos éj­szakán önről álmodik a lány. (Feltéve, hogy őszintén vá­laszolt a kérdésekre.) On kiegyensúlyozott, meleg szí­vű, érett, megértő, ami igen alkalmassá teszi a hosszabb kapcsolatokra. Határozott, magabiztos, könnyű szeretnL Nem bogaras, nem Is neu­rotikus tennőszetO, Így a kezdeti vonzalom után sem borulnak fal a kapcsoIataL Persze elképzelhető, hogy nem lesz mindjárt rokon­szenves az alső beszálgetáe- kor. On ugyanis összetet- tabb, bonyolultabb lélek, mint az úgynevezett „matl- nóhós“, aki állandóan a al­kart hajszolja a nOknál, — még akkor Is, amikor lesza­lad a sarki trafikba egy csomag cigarettáért. Az a nO azonban, aki megismerte, tartósan vonzódik, ragasz­kodik Önhöz. 46—71 pont között: On szeretetreméltó — bizonyos megszorításokkal; az ebbe a kategóriába tartozó férfi ve­gyes érzelmeket vált ki part­nerében. Az egyik percben gyengéd és kedves, a másik­ban már hűvös, távolságtar­tó és érzéketlen, sőt olykor kegyetlen is tud lenni. Gyak­ran szeretné azt, hogy job­ban kedveljék a nOk, az ér­zelmi kettősség azonban aka­dályt jelent. Tartósan iá ká- pea gyengéd lánnl, de mi­helyt észreveszi magán, hogy az ellágyulás veszélye fe­nyegeti, azonnal visszahúzó­dik. Az Ilyen férfiról a nOk sokszor azt hiszik, hogy agy^ szerre két férfit kell szeret­niük: egy vonzó, érzelmek­ben gazdag férfit meg egy vagányosan kemény, nyakas fickót. Ha megkockáztatná, hogy kissé nyíltabbnak, s»- bezhetóbbnek, esendőbbnek mutatkoznék, feltétlenül ked­vező változásra azámltbatna kapcsolataiban. 21—4S pont Ikösöttt Ok Igen hajlamoe a nárclzmtts- ra. Saját maga szerateto annyira elfoglalja, hogy máé­nak alig van esélye kOzel férkőzni önhöz. Az a típusa amelyhez tartozik, nem men- tea a bogarasságtöl, neuro­tikus tünetektől, flgyhögy pszichiáterek hadát tudnák foglalkoztatni az ezredfor­dulóig. On és az önhöz ha­sonlók lehetnek szélsősége­sen fálőnkek, vlsszahúző- dóak, érzelmileg hidegek, de lehetnek fákezhetetlenek, érzelmileg zabolázatlanok la. Az egyik percben tűnhetnek romantikusnak, da harapós, dühös zsarnokká la válhat­nak a következő pülanatbak. Ez nem azt jelenti, hogy nem talál magának part­nert, de kapcsolatai több­nyire feszültségtől vibrál­nak, neurotikus töltásűek, ritkán alapjuk a szerelem. On hajlamos az elbizonytala­nodásra. Ha azonban tisztáz­za, hogy mitől tart, és meg­próbálja leküzdeni bizony­talanságérzését, sokkal job­ban fogja érezni magát. Ha sikerül, meglátja, hogy sok­kal jobban fognak önről vé­lekedni a nők.is.

Next

/
Thumbnails
Contents