Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)
1982-12-21 / 51-52. szám
A Forma 1 gyorsasági autöversenyek világában nyilván aszerint igazodnak, hogy úgy szép az élet, ha zajos. Nem múlik el egyetlen évfolyam botrányok, tragikus balesetek, áldozatok, sötét üzelmek nélkül. Ezek szinte már törvényszerű velejárél annak a nagy cirkuszsorozatnak, amelyet úgy hívnak, hogy Grand Prix, és amelyben úgyszólván kizárólag csak a gátlástalan üzleti szellem érvényesül. Nem volt kivétel a Forma 1 futamainak idei évfolyama sem. A hanyatlás jelei Az első viharfelhők még a múlt év végén gyülekeztek a Forma 1 versenysorozat egén. Az ok: az egyre nagyobb anyagi terhek miatt mind kevesebb európai pálya mutatkozott hajlandónak egy-egy világbajnoki futam megrendezésére. A svédországi An- derstorp már korábban bedobta a törülközőt, az ausztriai Zeltweg már tavaly is agonizált, s csak nagy üggyel-bajjal mentették meg az idén, amiben közrejátszott az is, hogy kétévi szünet után ismét csatasorba állt Ausztria kedvence; a korábbi világbajnok, Niki Lauda. Hollandia nagydíját is csak az utolsó pillanatban hozták össze, eredetileg nem is szerepelt a futamok listáján. A Forma 1, amely korábban majdnem kizárólag európai magánügy volt, kezd ennek következtében áttolódni Európából Amerikába, ahol egy sor város hajlandó lenne futamot rendezni. Más tészta, hogy csak a vélt nagy üzletet látják benne, s a sportszempontokat teljesen figyelmen kívül hagynák, s ebben a szakmában már eddig is túlságosan a dollármilliók domináltak. Rendeztek is végül az Egyesült Államokban három nagydijat a korábbi kettő helyett, ezek azonban éppen az iménti aggodalmat Igazolták. Ezeknek a futamoknak — főleg Detroitban és Las Vegasban — vajmi kevés közük volt a sporthoz, a klasszikus sportfelfogáshoz. Az amerikai megoldás tehát könnyen vesztébe sodorhatja az egyébként még változatlanul népszerű versenysorozatot. Évközben szenzációs hír látott napvilágot. A világsajtó megbízható forrásokra hivatkozva közzétette, hogy jövőre a Szovjetunió is beszáll a Forma 1 autós gyorsasági világbajnokságba, és Moszkvában is rendeznek futamot. A hírt a Forma 1 vezérkara röpítette világgá, és Bernie Ecclestone,' a tervezők világszövetségének elnöke valóban járt Is Moszkvában, hogy a szovjet sportvezetőkkel tárgyaljon. Azt remélték, hogy a Szovjetunió beszállása kiváló vérátömlesztést jelentene a lábadozó betegnek, aminek jelenleg a Forma 1-et tekintik. A Szovjetunió azonban sporterkölcsi és egyéb'megfontolásból kereken visszautasította az ajánlatot. A vezérkar tehát változatlanul törheti a fejét, hogyan öntsön új vért a haldokló óriásba. Érdekes helyzet állt elő a svájci nagydíjjal kapcsolatban. Az alpesi országban 1955- Ig rendszeresen tartottak Forma 1-es futamokat, de a sorozatos balesetek után népszavazást rendeltek el, és ezen a svájci polgárok kimondták, hogy országukban nem kívánnak többé ilyen durva sportot látni. A népszavazás döntése még ma is érvényben van, ezért a motorsportot pénzelő, és vele milliókat kereső üzletemberek cseles megoldáshoz folyamodtak. Ügy döntöttek, hogy svájci GP jelzés alatt a franciaországi Dijonban, a svájci határtól 150 kilométernyire tartják meg újból az otthonról kitiltott versenyeket. sztrájkolnák a pilóták Kezdjük azonban az elején, Dél-Afrlka nagydíjával, amely mindjárt botrányosan Indult. A pilóták különleges követelményekkel álltak elő biztonságuk fokozása érdeGilles Vüleneuve, az év halottja kében, és nagyobb anyagi követelményeket is támasztottak. S miután a FISA (Nemzetközi Gépkocsi Sportszövetség] elnöke, Jean-Marle Ballestre, aki pedig korábban nagy háborúkat vívott a versenyzők biztonságáért a FOGA (Gépkocsi Tervezők Szövetsége) elnökével, Bernie Ecclestone-nal, szintén szembeszállt a versenyzők követeléseivel, sztrájkba léptek. Két pilóta és Jochen Mass kivételével valamennyien huszonnégy órán át sztrájkoltak. Elbarikádoz- ták magukat a Sonnyside-szállóban, és kabarétréfákkal, törülközőből eszkábált labdákkal szórakoztak. Elio de Angelis, akinek korábban már lemeze is megjelent, a zongorához ült éá énekelt nekik, felváltva Gilles Villeneuve-vel és Andrea de Cesarisszal, akik szintén jól bánnak a hangszerrel. De aztán beültek a volán mögé, és a karaván ment tovább. Ilyen méretű zavaró körülmény az egész idény alkalmával már nem is fordult elő, hacsak nem számítjuk a sok balesetet, amelyeknek két halálos áldozata volt. Az idén nagy reményekkel indult neki a világbajnokságnak. Üj szuperautót kapott: a Ferrari 126 C 2 csodaautót 580 lóerős motor hajtotta. Turbófeltöltős motorját egy teljesen új karosszériába építették bele, amelynek anyaga szénnel vegyített alumínium, a méhkaptár sejtjeihez hasonló paneles elrendezéssel. Így állítólag Ideális arányt alakítottak ki az anyag keménysége és a kocsi súlya között, bár egyesek szerint a Ferrari éppen kis súlya miatt olyan hajlamos a repülésre. Hűtővízzel és olajjal együtt mindössze 595 kiló. S hogy bizonyít-' hassák a csodamasina erejét, elvitték a Trieszt melletti repülőtérre, ahol az olasz légierő egyik F—104-es Starfighter sugár- hajtású vadászgépével versenyzett, A 800 méteres távon a repülőgép bizony lemaradt Vüleneuve Ferrarije mellett. Az év második, és sorrendben a Forma 1 29. halottja az olasz Rlccardo Paletti, aki az Osella istálló pilótájaként kezdő volt a szakmában. Már Detroitban csak hajszálon múlott az élete, amikor az alagútból kiérve karambolozott, és saját kocsijának hátsó kereke iszonyatos sebességgel elröpült a feje mellett. Egy héttel később azonban már nem kerülte el végzetét. Száz méterrel a rajt után Osella kocsija összeakadt a Plronl Ferrarljával. Pironi sérülés nélkül úszta meg a dolgot. Paletti, aki augusztus 15-én lett volna 24 éves, a kórházban belehalt sérüléseibe. Ha lehet fokozni a borzalmakat, akkor ■ most azt írhatom, hogy Plronlt 'is utolérte a végzete. Hockenheímben edzés közben, nedves pályán, az aréna leggyorsabb szakaszán előzésnél kocsijának első kerekével hozzáért Prost Renaultjának hátsó kerekéhez, s a Ferrari a magasba repült. A műszakiak és a mentők 20 percen át lángvágóval dolgoztak, amíg az eszméletlen Pl- ronrt kiszabadították. A versenyzőt füst- mérgezéssel, combcsont- és kartörésekkel Ez maradt Vüleneuve autójából Zolderban TRAGÉDIA ZÖLDEKBEN Szomorú baleset előzte meg a Forma 1- es autós világbajnokság idei ötödik futamát a belgiumi Zolderben. A verseny előtti délutánon tartott edzésen Giiles Vüleneuve kanadai pilóta, korábbi világbajnok olyan súlyos balesetet szenvedett, hogy pár órával később belehalt sérüléseibe. Tehát már az edzésen is nagy volt a hajtás a jó starthelyezésekért. Vüleneuve Fer- rárljával egy bal kanyarnál 250 kní/óra sebességgel akarta megelőzni az előtte „döcögő“ Jochen Mass March típusú kocsiját. Lebecsülte a két jármű közötti távolságot, a Ferrari eleje hozzáért a March jobb hátsó kerekéhez, s az a levegőbe röpítette a kanadai fiú kocsiját. A kormányozhatatlan jármű 150 méteres repülés után földet érve többször bukfencezett, kiszakadt a biztonsági öv is,.Vüleneuve kiesett a roncsból,, de olyan szerencsétlenül, hogy gerinc- és koponyatöréseket szenvedett. Helikopterrel kórházba szállították, de az orvosok már nem tudták megmenteni. A 30 éves, kétgyermekes családapa a Forma 1 kategória 28. halálos áldozata lett 1949 óta, ha a halálos baleseteket szenvedett nézőket nem számítjuk. Gllles Vüleneuve a Montreal melletti Berthiervüle-ben nőtt fel, kamaszként motoros szánversenyeken vett részt. Háromszor lett Kanada bajnoka ebben a sportágban. A Forma 1-ben 1977-ben mutatkozott be az angliai Sllverstone-ban a McLaren csapatban. Egy évvel később a kanadai nagydíjon megszerezte élete első győzelmét Ferrari kocsival. Fujiban a japán nagydíjon már volt abban az évben egy hátborzongató balesete, amely kísértetiesen hasonlított a Zolderban történt tragédiára. Az egyik körben ráhajtott Ronnie Peterson (ö sincs már az élők sorában, Monzában halt meg két évvel ezelőtt) hatkerekű Tyrrelljének széles hátsó kerekére. A rettenetes sebességgel pörgő kerék feldobta a Ferrarit, amely akkor is 150 métert repült, több bukfencet vetett, darabjai a közönség közé vágódtak, a szétszóródó roncsok halálra sebesítettek egy fotóriportert és egy pályafelügyelöt, Vlüe- neuve azonban csodával határos módon, egyetlen törés nélkül úszta meg a vérfagyasztó jelenetet. 1951-ben a Zandvortban rendezett holland Nagydíjon újból megérintette a halál szele. Mindjárt a rajt után először Patresével akadt össze, majd Gla- comeül csapódott hozzá. A Ferrari repült egy keveset a levegőben, aztán néhány piruett után a pályán maradt. Az volt a szerencséje, hogy a többiek már nem rohantak bele... szállították kórházba, az orvosok hatórás műtéttel mentették meg a lábát az amputálástól. Ma is csak tolókocsiban közlekedik. De a Forma 1 világában ez jóformán nem jelent semmit, a körhinta forog tovább, kiszállni csak halálos baleset ürügyén lehet. Zolderban Vüleneuve halálos balesete ellenére is megtartották a belga futamot. Remekelt a finn Rosberg, aki Wllllamsével mindössze nyolc század másodperccel Watson után ért a célba. Niki Lauda lett a harmadik, de nem sokáig örülhetett az értékes pontoknak, ugyanis a mérlegnél a kocsiját két (1) kilóval könnyebbnek találták az előírt limitnél, ezért eredményét törölték. (A kocsik legalább 580 kilósak kell, hogy legyenek.) Többek között ez is közrejátszott abban, hogy a Forma 1 Idei évfolyamában az utolsó futamig drámai küzdelem folyt a világbajnoki címért. Rosbergnek a világbajnoki címhez a hatodik hely is elegendő volt. Watson csak győzelem esetén szerezhette meg abban az esetben, ha Rosberg nem pontoz. Lauda óvást emelt zolderi diszkvaKeke Rosberg, az üj világbajnok lifikálása ellen. Ha helyet adtak volna neki, s győz, és Rosberg a hatodiknál rosz- szabb helyen ér a célba, akár világbajnok is lehetett volna. Csodák azonban a Forma 1 világában sincsenek. Rosberg ötödik helyével biztosította a világbajnoki címet, Watson Alboreto mögött másodiknak ért célba. KI EZ A ROSBERG? A finn Keljo Rosberg (a világ már csak Kékének ismeri) világbajnoki győzelme a Forma 1-es idény nagy meglepetése. Szükségmegoldásként szerződtette őt az Idényre a Williams versenyistálló. A csapat tulajdonosa, Frank Williams így jellemezte menőjét: „Csak megy keményen, de az eszét alig használja. Azért szerződtettem, mert egyszerűen nem volt más. Tudtam, hogy hallatlanul gyors és vakmerő, és titkon reméltem, hogy egyszer majd a fejét is használja, nemcsak a lábát a gázpedál nyomására.“ Ezt mondta az idény elején, és az idény végén arra a kérdésre, hogy remélte-e, hogy győz: „Az idén még nem. Arra számítottam, hogy gyorsaságával mindig pontozásos helyen ér a célba.“ A szakemberek sem adtak neki semmilyen esélyt. Egyedül Rosberg bízott önmagában: „Már az évad előtt számítottam a győzelemre — nyilatkozta az önbizalomhiányban aligha szenvedő 34 éves (1948. december 8-án született Stokcholmban) fiú. —- Kiszámítottam: vagy Prost, vagy én leszek a vlálgbajnok. Azért bíztam sikeremben, mert engem a pályán az állandó elégedetlenség hajt, mindig jobban és jobban akarok menni, olyan gyorsan, amennyit az autó kibír.“ A motorok szeretetét a szülői házból örökölte. Apja állatorvos, anyja svéd származású gyógyszerész, s mindketten jó képességű autóversenyzők voltak a skandináv országok nemzeti sportjában, a raüye-ver- senyeken Indultak. A papa gokartozott Is, és a Kis Keijo is ezzel kezdte. Később se- gédpüótaként ült apja mellett, aztán 18 éves korától már néha helyet cseréltek. A száguldó finn 1974-ben szerzett nemzetközi nevet. A Forma V-ös kategóriában Indult, nem valami fényes eredménnyel, viszont messze földön 6 volt a legnagyobb „kocsitörő“. „Már akkor is szerettem az ésszerűség határán versenyezni — jellemzi most akkori önmagát. — Azért is nem maradtam a raüye-versenyeknél, mert ott az ilyesmit nem engedhettem meg magamnak. Ott megfontoltan kell hajtani.“ Forma 1-éknél 1978 ban mutatkozott be először, s két évvel később a Buenos Aires ! futam után feláühatott a dobogóra. Első győzelmét idén Dijonban 49. futamán ünnepelhette. Aránylag gyorsan feljutott a csúcsra. PALÄGYI LAJOS A Forma 1 végső sorrendje AZ EGYES FUTAMOK SORRENDJE: 1. Dél-Af- Anglia (Brands Hatch — tavaly a silverstoni rika (Kyalami), 2. Brazília (Rio de Janeiro), 3. pályán), 11. Franciaország (Le Castellet — taUSA — Nyugat (Long Beach), 4. San Marino valy Dijon), 12. NSZK (Hockenheim), 13. Auszt(Imola), 5. Belgium (Zolder), 6. Monaco (Mon- ria (Zeltweg), 14. Svájc (hosszú idű után elfite-Carlo), 7. USA (Detroit — először), 8. Ka- szőr a franciaországi Dijonban), 15. Olaszornada (Montreal), 9. Hollandia (Zandvoort), 10. szág (Monza), IS. USA — Keiet (Las Vegas). A PONTOZÁS: 1. hely 9, 2. 8, 3. 4, 4. 3, 5. 2, 8. 1 pont. Összesen ' 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 18. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 1. Rosberg 2—6—6—3—4—2469—2 44 2. Watson 1 6 1— 9 — 9 4 — — — — — — 3 6 39 3. Pironi _i_s — 6 4— 9 6 4 — — — — — 39 4. Prost 9 9 — — — — — — — 1 6 — — 8 — 3 34 5. Landa * 3 — 9 — — — — — 39 — — 94 — — 30 6. Arnonz 4 — — — — — — — — — 9 6 — — 9— 28 7. Alboreto — 3 3 4 — — — — — — i 3 — — 2 9 25 Tambay — — — — — — — — — 4 3 9 3 — 6— 25 9. De Angelis — — 2 — 3 2— 3 — 3 — — 9 1 — — 23 10. Patrese — — 4 — — 9 — 6 — — — — — 2 — — 21 11. Plqnet _ — — _ 2 — — 9 — — — — — 3 — — 20 Rajtuk ktvDl még 15 pilótát rangsoroltak a A VERSENYISTÁLLÓK SORRENDJE következő sorrendben: 12. Cheever 15, 13. Daly 0, 14. Mansell 7, 15-16. Reutemann és Vüleneuve l. Ferrari 74, 2. McLaren 69, 3. Renanlt 62, 6-6, 17-18. Laftite és De Cesaris 5—5, 19. And I. Williams 58, 5. Brabham 41, 6. Lotus 'JO 7. rettl 4, 20-21 Jarier és Surer 3—3, 22-25. Win i'yrrell 25, 8. Talbot 20, 9. Alfa Romeo 7, 10. kelbock, Salazar, Giacomelli, Bald! 2—2, 26 Arrows 5 ,11. ATS 4, 12. Osella 3, 13. Fittipaldi Serre 1 pont. 1 pont.
