Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-12-21 / 51-52. szám

M i AZ EGYENIÖK SZÖVETSÉGÉNEK ÖSZTÖNZŐJE A nemzetek önrendelkezési Jegéről szélé 1903-ban hozott párthatározat megvalésltá- sa, beleértve az Oroszországtél való elsza­kadást és az bnállé állam alapítását, fontos szerepet Játszott az orosz proletariátus és a gyarmati sorban szenvedő népek erőfessi- téseinek egyesítésében a cári önkénynralom elleni harcra, és megkönnyltetta a szocialis­ta forradalom győzelmét. A párt programjának e tételét erősítette meg a szovjethatalom egyik legelső dokn- mentuma — a „Nyilatkozat Oroszország né­peinek Jogairöl“. És a Szovjat-Oroszország- től elszakadni kívánó országok, Finnország és Lengyelország, minden lehetőséget meg­koptak ehhez. Ezzel egyidejfileg a Nyilat­kozat tartalmazta egy sok nemzetiségé ál­lam megalakításának teljesen új, szocialista elvét. Oroszország népeinek szabad egyesü­lése és egyenlő jogok megőrzése, a nemzeti kiváltságok és mindenfajta nemzeti-vallási korlátozás megszüntetésének feltételei mel­lett. Tervbe vették a nemzeti kisebbségek szabad fejlődését, az ifjúság anyanyelvi ok­tatását, a nemzeti kultúra, a hagyományok, a népszokások és a vallások megőrzését és fejlesztését. A polgárháború évei (1918—1920) és a külföldi intervenció, a népgazdaság kezdődé helyreállítása megmutatták, hogy a függet­len szovjet szocialista köztársaságok egye­sítését egy szövetségi államba objektív kö­rülmények és gazdasági, politikai, valamint külpolitikai feltételek követelik meg. A szov­jet köztársaságokat összehasoniíthatatlannl nagyobb katonai potenciánál rendelkező im­perialista hatalmak zárták körül; szoros szövetség nélkül nem tudták volna megvé­deni függetlenségüket. Ilyen szövetség nél­kül nem lehetett volna helyreállítani az imperialisták által lerombolt termelőerőket az országban, fejleszteni éket, és biztosítani a dolgozók jólétét. Objektív előfeltétel volt az is, hogy a szovjet köztársaságok azonos politikai és szociális feladatokat fogalmaz­tak meg a szocialista társadalom felépíté­séhez. Már létrejöttük első éveiben egy sor két- és többoldalú szerződést kötöttek egy­más között katonai és gazdasági területe­ken. Nem kevésbé fontosak voltok a szubjek­tív teltételek. A szovjet nemzeti köztársasá­gok kommunistái a dolgozókat az egység és a proletár internacionalizmus, az érdekeik oszthatatlanságának és erőfeszítéseik egye­sítésének szellemében nevelték. A dolgozók törekvése az egyesítésre állandóan erősö­dött, ami lehetővé tette a szövetségi köz­társaságok kommunista pártjai számára, hogy felvessék a köztársaságok közötti kapcsolatok továbbfejlesztésének és megszi­lárdításának kérdését. Meg kellett találni az egyesítés optimális formáját. Lenin javaslatainak megfelelően a párt Központi Bizottsága 1322 októberé­ben elfogadta a köztársaságok egyesítéséről szóló határozat tervezetét, amit vitára bo­csátottak a szovjethatalom szervei és dol­gozói körében. Milyen is volt a visszhang? Íme a doku­mentumok, amelyek önmagukért beszélnek. A munkások és vöröskatonák küldötteinek Vinnyicai Városi Szovjetje határozatában rá­mutatott, hogy az egyesítésnek „minél gyor­sabban meg kell valósulnia". Abbázia szak- szervezeteinek kongresszusa kiemelte, hogy „a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­sége megalakításának eszméje megérett, és a Kaukázusontúl dolgozói ezt tökéletesen felismerték". „Meggyorsítani a szövetség eszméjének végleges megvalósítását“ — kér­te az örményországi karaklisszki járás szov­jetjeinek kongresszusa. „A munkások — ko­hászok, építők, rakodók... szállítók stb., stb. — gyűlései óriási lelkesedéssel hozták meg határozataikat a szovjet köztársaságok szövetsége megalakításának szükségességé­ről" — Irta a „Zarja Vosztoka" című grúz lap. Az ilyen határozatok és közlemények ki­fejezték a dolgozók álláspontját. Az ő aka­ratukat erősítették meg az egyesítési moz­galom befejező szakaszában Szovjet Ukraj­na és Belorusszia, az Oroszországi és a Xaukázusontúli Föderáció kongresszusai, amelyek egyhangúlag elfogadták a határo­zatot a Szovjetunióba való belépésről. FRIDA GINZBURG, a történeti tudományok kandidátusa A HALADÁS FONTOS TÉNYEZŐJE A Szovjetunió megalakítása az egyik dön­tő tényező volt, amely kedvezően járult hozzá a társadalomnak a szocialista elvek szerinti átformálásához, Oroszország egy­kori határterületeinek felemelkedéséhez a központ fejlődési színvonalára, a népek egyenlőtlenségének a megszüntetéséhez. A szovjet köztársaságok legszorosabb kö- '^eledése, erőfeszítéseik és anyagi eszközeik egyesítése lehetővé tette, hogy történelmileg igen rövid Idő alatt megbirkózzanak a való­ban hatalmas és bonyolult problémákkal. Elegendő megemlíteni, hogy az Írástudatlan­ság Kazahsztánban és Közép-Azslában felül­múlta a jelenlegi afrikai analfabétizmust. Elmaradott határvidékek már régóta nin­csenek az országban. A változások éppen a Szovjetunió keleti részén Jelentősek. Kazah­sztánban például a szocialista forradalom előtt egyáltalán nem volt főiskola. Jelenleg mintegy 60 főiskolája van a köztársaság­nak, az egymillió lakosra jutó főiskolai hallgatók száma nagyobb, mint némely nyu­gati országban. Kazahsztánnak saját írói, művészei, tudósai, mérnökei, kitűnő szak- képzettségű káderei vannak. Felső- és kö­zépfokú (teljes vagy nem teljes) végzett­séggel már a dolgozóknak csaknem 84 szá­zaléka rendelkezik. Korszerű tudományt és technikát, sok üzemágú Ipart teremtettek. ■ Hantt-Manszlfszk a Hantl-Manszt Auto­nóm Körzet fővárosa, amely az Ob és Mis találkozásánál terül el, 2759 fcm-rc van Moszkvától. A század elefén az őslakosság körében egyetlen írástudó ember sem volt. Hogyan lett volna, amikor nem volt saját ábédéfükl? Ezt az utóbbit a szovjet nyelvé­szek teremtették meg számukra. A nemze­tiségi iskolákban az oktatás anyanyelven folyik. mgr LG kel rendelkezik, ennek megfelelően növeli a széntermelést, és létrehozza az erszág egyik legnagyobb fűtőanyag-energetikai komplezumát. Egyidejűleg fejleszti a gép­gyártást, a vegyi-, a kőolajfeldolgozé ás as éleimiszeripart. Növelik a színestémbányá- szatot és -feldolgozást. E köztársaság éven­te közel 27 millió tonna gabonát ad az or­szágnak. Napirenden lévő feladata ai állat- tenyésztés, elsősorban a hústermelés és a finomgyapjas juhok tenyésztésének tejlesa- tése. A szovjet szövetségi köztársaságok gazdasági együttműködése Az Ipari termelés volumene Kazahsztán- -ban 1914 és 1980 között 250-szeresére nőtt. Kazahsztán a szovjet színes fémkohászat vezető köztársaságává vált, a krómvegyüle- tek, a műanyagok, a gépek szállítójává. A Mangislak-félszigeten hatalmas kőolajklter- melö üzemek, atomerőművek és tengervíz- lepárlók létesültek. Kazahsztán már 120 mil­lió tonna szenet ad évente, ebből 70 millió tonnát a Pavlodar-Ekibasztuzi terület, amely vegyipari termékeket, ferroötvözeteket, trak­torokat is szállít az országnak. Megszokotté vált Kazahsztánban az egy- mllliárd pudos (több mint 16 millió tonnás) gabonatermés, amely az OSZSZSZK és Uk­rajna gabonájával együtt a Szovjetunió köz­ellátási készleteinek az alapját alkotja. AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE Valamennyi szovjet köztársaság fejlődését — a közép-ázsiai köztársaságoktól a Kauká­zuson túli és a balti köztársaságokig — a dinamizmus jellemzi. Ez lehetővé tette egy­re szorosabb integrálódásukat az egységes népgazdasági komplexum, az állami Irányí­tás, a központosított tervezés körülményei között. Az ilyen közeledés és kölcsönös tá­mogatás nem egyszerűen az erők összeadá­sát, hanem megsokszorozódását jelenti. Az erőfeszítések összehangolásának, a legfonto­sabb területekre való összpontosításának lehetősége megkönnyíti a hatalmas arányú tervek megvalósítását, a szükséges Intézke­dések foganatosítását. Pontosan ilyen módon sikerült a hatvanas években Üzbegisztán fővárosát, Taskentet a földrengés után együttes erővel gyorsan újjáépíteni. Hasonló eset többször előfordult. Közösen építették a turkesztáni—szibériai vasutat a húszas-harmincas években. A kazahsztáni szűzföldek feltörése szintén az egész or­szág ügyévé vált. Sokatmondó az új telepe­sek által létesített szűzföldi szovhozok — „Moszkvai“, „Kijevi“, „Minszki“ — elneve­zése. Ma a Szovjetunió különböző köztársa­ságaiból érkezett, más-más nemzetiségeket képviselő emberek építik a Bajkál—Amur fő vasútvonalat, veszik birtokukba Szibéria energia- és nyersanyagforrásait, az Orosz­országi Föderáció nem feketeföldű övezeté­ben részt vesznek a mezőgazdaság Intenzi­tásénak tokozásában, valamint az egyéb be­tervezett feladatok megoldásában. Az ötéves tervek és a hosszú lejáratú programok, természetesen, megbízható anya­gi-pénzügyi alapra támaszkodnak és szigorú számításokon alapulnak. Megvalósulásuk ga­ranciái közé bátran sorolhatjuk az olyan, nem mérhető, szociál-pszichológiai té­nyezőket, mint a szovjet emberek készsége a legszorosabb együttműködésre, az önzetlen kölcsönös segítség. A Szovjet­unió lakossága etnikailag sokrétű, de igazi internacionalista közösség, a testvéri népek családja, amely az együttműködés terén Ka­zahsztánban és a többi szovjet köztársaság ban a közösségi szellemből alapos tapaszta­latokat szerzett. LEV BOBROV Mind a tizenöt szöveséges köztársaság sikeresen teljesítette az iparban az 1982-es év három negyedére előirányzott tervet. A termelékenység jelentős mértékben növeke­dett, bár az iparfejlesztés Uteiúe az egyes köztársaságokban eltérő volt. A legnagyobb 3,6 százalékos növekedés a Moldvai, Grúz, Azerbajdzsán és Örmény SZSZK-ban tapasz­talható, ezt megközelíti a Belorusz Köztár­saság. Ez nem véletlen konjunktúra. A szovjet hatalom megalakulásának első éveitől kezdve érvényesül az ország gazda­ság- és szociálpolitikájában az a törekvés, hogy a régebbi nemzetiségi területeket mi­nél gyorsabban fejlesszék a központi ország­rész szfnvonalára. Ezt a feladatot sikeresen megoldatták, minden köztársaságban nagy ipari potenciált, fejlett, sokoldalú ipart, ha­talmas gépesített szövetkezeti mezőgazdasá­got hoztak létre, ezek egyre erősödnek. Je­lentős szerepe volt ebben valamennyi nem­zetiség összefogásának, és elsősorban az orosz nép önzetlen segítségének. Ma a Szov­jetunióban nincsenek elmaradott nemzeti­ségi területek, de a gazdasági fejlődésben — különböző okokra visszavezethetően — határozott eltérések mutatkoznak. Moldávia például, mely korábban elmaradott gazda­sággal rendelkezett, később lépett a köz­társaságok sorába. A szövetségi köztársaságok jelenlegi in­tenzív gazdasági és szociális fejlődése meg­gyorsítja a különbségek felszámolásának fo­lyamatát, de egyidejűleg számos problémát is felvet, melyek érintik mind nemzeti, mind ősszállami érdekeiket. Ezeknek az érdekek­nek a figyelembe vételével fejlesztik a je­lenlegi ötéves tervben az egyes köztársasá­gokban a különböző ágazatokat. Moldáviá­ban például gyorsított ütemben fejlesztik az elektroenergetikát, elektrotechnikai gépgyár­tást, az élelmiszeripart, egyidejfileg hatal­mas agráripari komplexumot hoznak létre, hogy a gyümölcs-, zöldség-, szőlő- és do­hánytermesztést is növelhessék. A köztár­saság természeti adottságai ezt lehetővé te­szik. Kazahsztán gazdag nyersanyagkészletek­A közép-ázsiai köztársaságok gyors ütem­ben fejlesztik a gépgyártást, a vHlamoseaer- gia-termelést, a vegyipart és a gazdaság egyéb ágazatait, ugyanakkor Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Türkménia legfontosabb fel­adata a gyapottermesztés további tokozása. Kazahsztán és a többi közép-ázsiai kös- társaság fejlesztését nagymértékben hátrál­tatja a vízhiány. Az elmúlt évtized folyamán jelentős csatornázási munkák folytak, több .ezer kilométeres vízvezetékek épültek, ön­tözőrendszereket dolgoztak ki, amelyek hasznosítják a föld alatti és feletti forráso­kat. Sajátságos problémákat kell megoldania a balti, kaukázusi és a többi köztársaság­nak is. Minden köztársaság gazdasága fon­tos helyet foglal el az országos munkameg­osztásban, és egyre nagyobb hangsúlyt kap a nemzet jólétének növelésében. Vannak problémák, amelyek meghaladják egy köztársaság erejét, és megoldásukhoz összefogásra van szükség. Ilyenek példánl a Távol-Keleten, Északon és Szibériában a fűtőanyagban, víllamosenergiában és nyers­anyagokban gazdag körzetek feltárása és ki­aknázása, a Bajkál—Amur vastúvonal köze­lében lévő területek hasznosítása. Az egéez ország további gazdasági fejlődése szem­pontjából életbevágóan fontos tervek reali­zálásához szükség van valamennyi köztársa­ság anyagi- és munkaerőtartalélüinak aktív mozgósítására. Különféle okok miatt az Orosz SZSZK kö­zépső területein, bár itt fejlett ipar és je­lentős mezőgazdaság van, a fejlesztés na­gyobb gondokét jelentett, mint az ország más részein. A szovjet állam óriási beruhá­zásokat eszközölt, és széles körű intézke­déseket foganatosít e vidék fejlesztésére, de a megoldandó feladat annyira összetett és halaszthatatlan, hogy rövid batáridő alatti teljesítéséhez — akárcsak a szibériai folyők vizének Közép-Azsiába történő elvezetéséhez -- feltétlenül szükséges a többi köztársaság . közös erűfeszltése. GLEB SZPIRIDONPV KÖZTÁRSASÁGI MOZAIKOK Mlnszk mellett megkezdődött egy atom- hőerőmű építése. Ez az erőmű látja el majd a várost hőenergiával, s emellett elektro­mos energiát Is termel, pontosan a har­madát annak, amit ma a köztársaság összes elektromos erőműve együttesen ad. Az elekt- rocentrálé lehetővé teszi, hogy a nyári hó­napokban teljes egészében szüneteltessenek minden hőerőművet. Ogyessza után a belorusz főváros lesz a világ második olyan városa, amelyet atom- hőenergiával fűtenek majd. • • • A minszki motorgyár szerelőműhelyében a legfontosabb munkákat futószalagokon végzik. Ezek a legnehezebb és legfelelős- ségteljesebb műveletek. Néhány, esztendővel ezelőtt elektronikus számítógép vette át a futószalag Irányítását, s a szerelési munká­kat automatákra és félautomatákra bízták. A minszki traktorgyárban sikeresen dolgoz­nak a robotszerelők. • • • Oj fejezet kezdődik a tizenegyedlik ötéves terv során az öt és ötvenezer közötti la­kosú mintegy száz belorusz városka leg- többikének a történetében. A köztársaság kormánya jóváhagyta a Belorusz Szoyjet Szocialista Köztársaság vá­rosai és falusi települései fejlesztésének 2000-lg terjedő tervét. Ebben a tervben pon­tosan körvonalazták a kis városok pers­pektíváit. A terv kidolgozásába bevonták a városépítőket, a közgazdászokat és a szo­ciológusokat. A beépítettség sűrű lesz, s maximálisan figyelembe veszik a települések és a táj domborzatának történelmileg kialakult ar­culatát. A munka ábrán különös figyelmet szentelnek a régi városokra, összeállítot­ták és jóváhagyták annak a több mint húsz kisvárosnak a Jegyzékét, amelyekben min­den új építkezést egyeztetni kell a kultu­rális emlékek megőrzésére alakult bizottság szakembereivel. • • • . . Mlnszk körül a mesterséges tavakat ösz- äzeikötö csatornák sok kilométeres köre alakul ki. Lehetőség van ezek bekapcsolá­sára a Vllejszk —- Mlnszk-vlzlrendszerbe, ami alapja lehet ama program megvalósu­lásának, amely a Baltikumba menő folyók vizének a belorusz főváros szükségletei ér­dekében való hasznosításra IrányuU • • • , Belorusszla-szerte létesülnek testedző- gyógyító kO'mbinátok. Ezeket „szabadidő- stadionoknak“ nevezik. A kombinátokat va­lóságos testedzőpaloták, sporttermek, uszo­dák, orvosi és kozmetikai részlegek, rege­nerációs központok alkotják. AZ OLDAL ANYAGAT AZ APN MUNKA­TÁRSAI IrtAk. ■ A végzett hanti és manszi nemzetiségű tanulók közül a legjobbak, évente százan, fölvételi vizsga nélkül iratkozhatnak be va­lamelyik főiskolára. A főiskola elvégzése után a legtöbben, mint például a képünkön látható Tamara Belová gyermekorvos is, visszatérnek szülőföldjükre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents