Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-12-14 / 50. szám

S M „Születtem Kecskeméten, de mivel szüleim pár hónapos koromban el­költöztek onnan, nem illet meg a ..Kecskemét fia“ büszke név. Mégis kénytelen visszaéltem vele, mikor fa­lusi vándorlásaim közben megkérdez­ték hová való születésű vagyok. Kecs­kemét neve mindig felcsillanó szeme­ket és rokonszenvet hozott.“ így írt egy 1966-ban keletkezett Visszaemlékezésben Kodály Zoltán Kecsikemétröl, ahol — Kodály Fri­gyesnek, a Magyar Államvasutak ép­pen akkor Kecskeméten szolgálatot teljesíts vasüti tisztjének és Jalovecz- ky Paulinának második gyermekeként — 1882. december 16-án megszüle­tett. Kecskemét, ez a magyar Alföld kö­zepén, a Duna és a Tisza folyók kö­zött elhelyekzedö tekintélyes mező­város ennek ellenére fiának tekintette és tekinti Kodály Zoltánt. A zeneszer­ző ugyan majd csak felnőttként és már világhírű komponistaként tér vissza szülővárosába, de akkor mind­járt olyan zenei események kapcsán, melyek mind Kodály, mind a modern magyar zene szempontjából jelentő­sek. Az első ilyen esemény: a kecske­méti Városi Zeneiskola növendékei 1929. tavaszán előadják a Mester né­hány, gyermekkarra írt kompozíció­ját. A siker akkora, hogy még az év decemberében űjabb, ezúttal teljesen Kodály gyermekkari müveinek szen­telt koncertet rendeznek. 1930. már­ciusában további nagy sikerű gyer­mekkari koncert színhelye Kecske­mét. Erről írja a kor neves zenekrl- tlkusa, Tóth Aladár (1898—1968): „Kecskeméten Kodály gyermekkarai végérvényesen ’ megtörték a hírhedt „vidéki közöny“ jégpáncél|át.“ Az érdem két lelikes és fáradha­tatlan kecskeméti muzsikusé: Bodon Pálé, a Zeneiskola Igazgatójáé, és a Kodály-tanftvány Vásárhelyi Zoltáné volt. A Vásárhelyi vezette Városi Da­lárdának Kodály később számos ve­gyeskari művet ajánlott. Az öregek, a Jézus és a kufárok és a Molnár Anna e kórus előadásában először Kecskeméten szólalt meg. Ha távo­labbi szálakkal is, de Kecskeméthez kötődik az egyik legnagyobb Kodály- mű, az 1923-ban komponált Psalmus Hungaricus is, hiszen a mű szövege, melyet Kodály felhasznált, a XVI. szá­zadban Kecskeméten élt prédikátor, Vég Mihály alkotása. A város később évről évre koncer­tekkel köszöntötte nagy fiának szüle­tésnapját, s évente szerveztek orszá­gos kórusversenyeket Is. 1947-ben Kecskemét díszpolgárává választot­ta Kodály Zoltánt. Később a zeneszer­zőt az is erősen kötötte Kecskemét­hez, hogy itt működött az a zenei tagozatú általános iskola, ahol egy kiváló zenepedagógus, Nemesszeghy Márta vezetésével olyan zeneoktatás! módszerek kezdtek kialakulni, ame­lyek tulajdonképpen az egyik alap­jául szolgáltak a Kodály-módszer- ként elterjedt híres metódusnak. A mester halálának évében, 1967-ben szervezték meg Kecskeméten az első országos népzenei fesztivált, amelyre kétévenként azóta Is összegyűlnek a városban az ország legjobb népzenei együttesel és népzenével foglalkozó zenepedagógusai, zenekutatói. 1970- ben rendezték az első nemzetközi Kodály-szemlnárlumot; ennek szintén valamint szemináriumokat és konfe­renciákat szervezünk. Az Intézet e te­vékenységén kívül azzal is hozzájárni a modem zenepedagógia és zenetudo­mány fejlődéséhez; hogy — magyarul és a világnyelveken t— különböző ki­adványokat jelentet meg. Az e téren végzett kutatások főként a magyar zenepedagógia történetére és eredmé­nyeire, valamint Kodálynak az ezen a területen végzett munkásságára Irá­nyulnak. Az Ide vágó dokumentumok­ból különböző gyűjteményeket és kiadvány és egyéb segédanyag nyújt segítséget a tanuláshoz. Az Intézet alaptevékenységét a kü­lönböző tanfolyamok jelentik. Ezek közül legjelentősebb az úgynevezett egyéves kurzus. Ez azt jelenti, hogy a jelentkező zenepedagógusok egy kilenchónapos tanév során bentlaká­sos tanfolyamon sajátíthatják el a legmodernebb zenepedagógiai ismere­teket, Illetve továbbképezhetik magu­kat A tanfolyam heti húszórás fog­lalkoztatást biztosit a különböző A kecskeméti Kodály Intézet Kecskemét adott otthont, s azóta is a zeneköltő szülővárosa e szemi­náriumok színhelye. A kodAly intézet „Amikor Kodály életútja és mun­kássága lezárult, mindnyájan, akik­nek az életét és munkáját oly mé­lyen áthatotta az ö szelleme, szüksé­gesnek és kívánatosnak éreztii' , ’'ogy valamiképp tovább haladjunk az ő nyomdokain . .. Valakinek az életmű­vét, mint olyant, természetesen nem lehet folytatni, de megpróbálhatjuk, hogy ez életmű szellemében dolgoz­zunk tovább, hogy elérjük az ^^Mala már el nem érhetett célol—t, *■^gy továbbfejlesszük emberi és művészi értékeit, s felmutassuk érdeme’* Ez a mai feladatunk. Ez méltó Kodályhoz és mindazokhoz, akik az ő szellemi örökségének súlyát és felelős-*^gét magukra vállalták. A Kodály Intézet öt sikeres esztendő gyakorlat“ ''i iga­zolta, hogy a helyes úton halad e cé­lok elérése felé.“ Többek között ezeket írta a kecs­keméti Kodály Intézetről a zeneszer­ző özvegye, Kodályné Pécszely Sarolta 1980-bán, az Intézet fennállásának 5. évfordulóján. Az lnt'’’it — pontos nevén- Ko­dály Zoltán Zeneper'-'gó.giai 1 '''st — munkájáról, célkitűzéseiről Erdei Péter Igazgató pedig lg, beszélt: — Az 1976 szcptemherében meg­nyitott Intézet létrehozását egyaránt sürgette a magyar és a ne 3th-'~l zenepedagógia. Az Intézet célja, h--^gy kifejlessze azokat a zenepedagógiai módszereiket, melyek Kodály életr "- vében gyökereznek, s hogy olyan széles körben terjessze el ezeket mind Magyarországon, mind kü'földön, amilyen széles kört>en cs;!'- lehet. Ezt a célt elsősorban az Intézet ne­velési tevékenységével óhajtjuk elér­ni. A magyar és külföldi zenepedagó­gusok igényeinek kielégítésére úgy­nevezett postgraduate tanfolyamokat, rendszerezéseket állftottuiik már ősz- sze. Emellett az Intézet tanári kara részt vesz a különböző zenepedagó­giai kísérletek irányításában^ Illetve segíti azokat. Az Intézet, munkája minél jobb végzése érdekében, kap­csolatban áll a hasonló magyar tár.*.- Intézményekkel éppúgy, mint a kül­földi zenepedagógiai Intézetekkel, zeneakadémiai és kutatóintézetekkel, s a különböző zenei szervezetekkel. A tanári kar Kodály Zoltánnal vall­ja: „Nincs teljes értékű ember mu­zsika nélkül.“ Egész tevékenységünk arra Irányul, hogy hozzájáruljunk az Iskolai zenei nevelés hatékonyságá­hoz, s e nevelés színvonalának eme­léséhez. Ebben is Kodály szaval se­gítenek bennünket: „A zenét minden­ki számára elérhetővé kell tennll“ TANFOLYAMOK, CSOPORTOK Az Intézet egyébként méltó épület­ben működik. Kecskemét régi város­magjának közepén a XVIII. század első harmadában épült fel a ferenc- rendi szerzetesek kolo.stora. Ezt az impozáns barokk épületet adomá­nyozta a Bács-Klskun megyei Tanács a Kodály Intézet céljaira. A külső és belső renoválási és modernizálási munkálatokat a város főépítésze, a legmagasabb magyar építőművészí el­ismeréssel, az Ybl-díjjal kltü^jtetett Kerényí József tervezte. A mintegy 250 éves épületben, a műemléki jel­leg tökéletes megőrzése mellett, si­került kialakítani egy rendkívül mo­dern Intézetet, mely kifogástalanul megfelel a különleges követelmények­nek. Tantermek, lakóhelyiségek. Iro­dák, könyvtárak, különböző méretű hangversenytermek állnak az itt ta­nulók rendelkezésére, 3000 lemezt tar- taltnazó lemeztár', több ezer müvet tartalmazó kottatár, hasonló méretű zenei könyvtár (magyarul és a vi­lágnyelveken), a világ minden tájáról érkező, de zömében német és angol nyelvű 30 zenei folyóirat, számtalan szakterületeken; így például heti há­rom óra szolfézs, két óra módszer­tan, két óra népzeneismeret stb. sze­repel a tantervben. A tanfolyam igen népszerű; japántól Ausztráliáig a leg­különbözőbb országokból voltak már itt növendéikek. Az Intézet kollégiu­mában laknak, s mivel néha egész családok érkeznek, a hallgatóknak önálló háztartás vezetésére is lehe­tőségük van, sőt gyermekeik, ha is­kolás korúak, magyar Iskolába jár- hatnaik, s közben magyarul is tanul­hatnak. (Sok ilyen eset előfordult már.). Nem ritka, hogy egyes zene- pedagógusok évről évre vagy egy-két év megszakítással újra meg újra el­jönnek ezekre a tanfolyamokra. A képzés természeténél fogva azonban ezek a kurzusok elsősorban a nyugati országok — vagy éppen japán — azon zenepedagógusai között népsze­rűek, aki kllyen hosszú Időre is tá­vol tudnak maradni otthonuktól vagy munkájuktól (vagy mindkettőtől). Magyarországról,, illetve a- szocia­lista országokból Inkább a nyári, rö- videbb kurzusok Iránt nagy az érdek­lődés. Az egyik Ilyen kurzus a már említett nemzetközi Korály-szeminá- rium, melyet kétévenként rendeznek július — augusztusban, négyhetes Időtartammal. Ennek során megismer­kedhetnek a hallgatók a magyar ze­neoktatás! módszerekkel, gyakorla­tokon, koncerteken vesznek részt (ezek egy részét ők maguk adják). A magyar zenepedagógusok szárnál a szervezett úgynevezett postgraduate képzés egy másik formája a két-há- roméves Időtartamú tanfolyam, mely kéthetenként vagy havonta gyűjti ösz- sze a hallgatókat különböző zene- elméleti, pedagógiai és gyakorlati tudnivalóik elsajátítása, illetve to­vábbképzés céljából. Kívánságra .— és legalább 12 hallgató jelentkezése esetén — a szokásos Iskolaév alatt olyan csoportok számára Is tudnak tanfolyamokat szervezni (külföldi je­lentkezőknek), a)fl)f csak rövldebb Időre, pár napra vagy két hétre sze­retnének Kecskemétre jönni, Ismere* teík bővítése és felfrissítése céljából. Az egyéves tanfolyamok részvevői egyébként, ha megfelelően számot adtak fellísszültségükről, a különbö-- z6 kötelező tárgyakban, diplomát és részletes értékelő bizonyítványt kap­nak az Intézettől. Az Intézet fennállása, 1975 óta több százan vetteik részt az egyéves kurzuson, és még sokkal több azok­nak a száma, akik a rövldebb tanfo­lyamokat látogatták. A CENTENÄRIÜMI EV ESEMÉNYEI Kodály Zoltán születésének 100. év­fordulóját ünnepeljük az idén. Az üű'' népi év eseményeinek jelentős része zajlott és zajlik Kecskeméten. 1982 elején a városban Is megalakult a Kodály Zottán-centenárlum megyei bi­zottsága. A gazdag programban elő­kelő helyet foglalt el a nemzetközi Kodály-szemlnárlum tevékenysége, mely július közepén kezdődött. A sor­rendben már tizedik szemináriumon ezúttal 24 országból mintegy 120 részvevő jelent meg. Az Intézet ál­tal szervezett, anyagilag a Művelő-* désí Minisztérium, a Bács—Kisikun megyei Tanács és az UNESCO által támogatott szeminárium részvevői ez-^ úttal elsősorban Kodály éjetművének szentelték tanulmányaikat. Ugyan-* csak Kecskemét adott otthont az elő* szőr szervezett nemzetközi kórustá­bornak. Ezen 13 ország fiataljai vett tek részt. Az Ifjú Zenebarátok Nem­zetközi Szervezete Jeunesses Muslca- les) is Kecskeméten rendezte hat na­pon át tartó soros közgyűlését. A 31 ország delegátusait felsorakoztató közgyűlésen ázsiai, afrikai és latin- amerikai szakemberek Is megjelentek. Kecskeméten Is koncertet adott a jeu­nesses Musicales világzenekara, ez a huszonhárom országból válogatott fiatal zenészekből álló, 115 tagú együttes, melyet most a világhírű ja­pán karmester, Hiroyuki Iwaki diri­gált. (A világzenekart vezényelte már a korábbi években Hans Swarowski, Zubin Mehta. Leonard Bernstein és más hírességek). E zenekarral együtt lépett fel a Jeunesses Musicales első ízben szervezett, 15 országból váloga­tott, 90 tagú vllágkőrusa Is. Koncert­jükön egyebek között Kodály Buda­vári Te Deum című művét szólaltat­ták meg. Mindezeknek az eseményeknek a szervezésében, rendezésében és lebo­nyolításában oroszlánrészt vállalt a Kodály Intézet, mely egyébként a centenárium évében tovább bővül: a Művelődési Minisztérium és a Bács— Kisikun megyei Tanács mintegy 20 millió forintot biztosított egy ú) épü­letszárny építésére, takAcs istvAn M eglehetősen nehéz helyzetben vagyok, amikor a 3. nyári alkotótábor kiállításáról kell írnom. Elő­ször: mivel ez volt már a harmadik, bizonyos fej­lődést kellene, hogy lásson az ember. Másodszor: ha az elsőbe ennyien és cmnyien eljöttek, a másodikban új ne­vekkel gyarapodott a névsor, akkor a harmadikban a munkák sokaságának már be sem kellene férniük a ki- állttóterembe. Ehelyett mit láttunk? Sokan voltak olya­nok is. akik bár ott voltak, dolgoztak, csak éppen a ki­állításra nem küldték el a munkáikat. Az elsőn, majd a másodikon arról beszéltünk, hogy mindenki, aki részt vett a táborban, egy alkotást ott­hagy a rendezőknél, ezt a depozitárba helyezik, megőr­zik. és Így mintegy megalapozzuk az alkotótábor kép­anyagát. hogy a jövőben, tfz vagy akár húsz év múlva is legyen mihez nyúlni, tudjuk bemutatni az alkotótá­bor munkáját. Sajnos, az ideiből nem sokat fog lehetni felmntatni. Gondolom, ennyi is elég ahhoz, hogy most már más kérdéseket is feszegessek. Húsz éve figyelem vagy szervezem a csehszlovákiai magyar művelődési mozgalmakat. Tapasztalatból tudom, nem lehet kétszer ngyanabba a vízbe lépni. Ha az első, második jökai-napok, ha az első-második táborozás, iro­dalmi színpadi vagy énekkari fesztivál jó volt. a har­madik után az emberek sóvárogva emlegetik az elsőt, elégedetlenek az utóbbiakkal. Elérkezett egy krízis, és beletelt egy-két év, míg a szervezők ismét megfelelő szintre tudták emelni a rendezvényt. Nos, nem tudom, elérkezett-e már ez a bizonyos idő. de egy biztos, az idei kiállftás már a hiányos névsor miatt is szegényebbnek tűnik. Hogy miért idegenkednek az emberek attól, hogy ki- álliLsanak, nem tudom, és nem is értem. A nevüket, sze­mélyiségüket féltik-e. vagy nem kapták meg az értesí­tőt. esetleg nem érkeztek befejezni a képeket? Ha az ntőbbiak miatt szűkült a névsor, megbocsátható, esetleg a szervezés rovására Írható, de ha az előbbi miatt, ak- kér nem egészen egyenes dolog. Csak egy példát hozok fel igazolásul. Lőrincz Zsuzsanna, a prágai Képzőművészeti Akadé mia tanítványa sem az első. sem a második alkotótá­borban nem tudott egész idő alatt ott maradni, együtt dolgozni a többiekkel, de. ha csak két-három napra is, kijött, és megszállottan dolgozott, képei pedig nemcsak kiállítás KÉRDŐJELEKKEL a táborban, a kiállitáson is feltűnést keltettek. Es ez Így van most is. 0 nem félti a hírnevét, egyéniségét? Nem, miért féltené, az erő erű. az egyéniség egyéniség marad. Érzem, hogy nemcsak az alkotók körül, hanem a szer­vezésben is mutatkoznak bizonyos kérdőjelek. Az elsőt és a másodikat a Dunaszerdahelyi Járási Művelődési Központon kivül más intézmények is szervezték, patro­nálták. Pénzt adtak hozzá. Vajon most mi volt az oka távolmaradásoknak: nincs pénzük vagy nem is akarnak részt venni, nem is akarják támogatni ezt a különben nagyon szép munkát? Más kérdés például a tábor munkaterve. A másodikon tematikus feladatra, a vizi erőmű épí­tésének a megörökítésére is sor került. Most, jó egy év távlatából visszanézve, a munkák nemcsak hogy domi­náltak a kiállításon, hanem az alkotőkat is nagyabb erő­feszítésre ö.sztönözték, és eredményeikben is gazdagí­tották. Ez csak az ügy egyik oldala volt. Milyen nagy részük volt például az első és a második tábor sikerében a fényképészeknek. Sajnos, a mostaniból már ők is meg­lehetősen hiányoztak. Maradt Szűcs és Oroszlámos. De hova lettek a többiek, hova lett a táborban készült ren­geteg dokumentuQi? Sorolhatnám még a kérdőjeleimet, de egy biztos, va­lamennyi a lényegig mutatna: ha mindenki kUIön-kUlön, festő vagy grafikus, szobrász vagy fényképész nem ad­ja hozzá a saját részét, és ha az intézmények nem se­gítenek a járási Művelődési Központnak aligha lesz és lehet hosszú életű az alkotútábor, és egy biztos, sze­gényebbek leszünk nélküle. Lehet, sok mindent újra át kell gondolni, de azt hi­szem, ez a legkevesebb, amit az ügyért tehetünk. NÉMETH ISTVAN NAGY GÉZA: Viharban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents