Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)
1982-07-20 / 29. szám
5 A karibi országok művészeti és kulturális fesztiváljának Jegyében készülődik Havanna a színes nádaratás végi ünnepre, a hagyományos fővárosi karneválra. Az idén minden blzony- nyal még vonzóbb lesz a karneváli kocsik három héten át tartó felvonulása, meghittebb lesz az Ünneplés. Ha a forradalom elmúlt esztendei alatt voltak is évek, amikor a nádaratási, cukortermelési nehézségek miatt, az imperialista blokád és a gazdasági építés útkereséseiből adódó nehézségek árnyat vontak a karneváli hangulatra, ebben az évben okkal lehet felszabadult az ünnep: Jó termést Ígérnek az előrejelzések. Ez a termék még ma létfontosságú, s szinte mindent Jelent az országnak. A külkereskedelmi kivitel 85—86 százalékát adja, s az ország legfontosabb devizabevételi forrása. Az elmúlt évek változása és fejlődése természetesen megváltoztatta a cukornád feldolgozásának és még inkább betakarításának az arculatát, A modernizálás az elmúlt esztendőkben felgyorsult, s nagy lépésekkel haladt előre a gépesítés. Ma már egyre ritkább a tűző napon, széles machentével, szalmakalapban és izzadtan dolgozó nádvágó látványa, a földuta- fion nem a festőket, a múltban annyiszor megihletett nádszállító bivalyos szekerek, hanem teherautók húznak a gyárak irányába. Az Irgalmatlanul nehéz nádvágást kapni a modern vagy a hagyományos, nagynevű éttermekben. Hétköznapokon és vasárnap is azonban a Jókedv beszélgető vagy éneklő hangjai már nem hallhatók a hajnali órákig. Ahogy tréfás önsajnáltatással mondják a szórakozóhelyek szedelőzködő asztaltársaságai: „reggel csenget a blokkolóóra“, pihenten kell munkába érni. A kubai dal, tánc, mely oly sok látogatót vonzott már vissza az országba, ettől halkabb vagy szürkébb cseppet sem lett. Bizonyos azonban, hogy a fiatalok gitárján modernül csendül fel már. A nyár Kubában hagyományosan a pihenés, a szabadságok hónapjai, a július és augusztus. Ekkor népesülnek be igazán a jónevű tengerparti nyaralóhelyek, kerekednek fel a családok országjárásra, tartják a városokban és a falvakban a hagyományos karnevált. Az ország politikai és gazdasági élete természetesen ezekben a hetekben sem „szabadságolható“, s idén is bőven van tennivaló. A vezetésre és a dolgozókra váró gazdasági és nemzetközi-politikai teendők így természetesen szétfeszítik az üdüléssel összekapcsolt tradíciókat, mind több üzemben és vállalatnál készül a dolgozókkal megbeszélt üdülési terv, amely elsősorban a folyamatos termelés — no meg az állandóan növekvő idegenforgalom — érdekelt egyezteti. A forradalom győzelmének 23. évében Július 28-át a zsarnokságot jelképező Moncada-laktanya elleni támadás évfordulóját a gazA SZABADSÁG HUSZONHARMADIK ESZTENDÜE fokozatosan veszik át a szovjet szakemberek közreműködésével kifejlesztett kombájnok, rövidül az aratási idő, szűnöben a kétkezi munka. A Kubára oly Jellemző cukor- nádaratásban bekövetkező változások természetesen csak egy példáját adják az ország életének szinte minden területén bekövetkezett változásoknak. Havannában vagy akár a vidéki városokban járva feltűnik, hogy a változatlanul szerény árukínálat mellett is az emberek ötletesen, sokszor a szó európai értelmében, modernül öltözködnek. Az estéken mindig benépesül a belváros, hét végén lehetetlen helyet daságl építés szorító kötelmei teljesítése jegyében ünnepük meg Kuba-szerte. A kubai lapok és folyóiratok cikkei között alaposan megszaporodott a gazdasági fejlesztés feladataival, az ÚJ gazdaságtervezési és irányítási rendszer bevezetésével, az Időnként tapasztalható nehézségekkel foglalkozó cikkek, tanulmányok száma. A hagyományosan orientáló vezetői megnyilatkozások mindenekelőtt Fldel Castro államfő beszédei sűrűn kitérnek azoknak a határozatoknak a végrehajtására, amelyeket a Kubai Kommunista Párt 1975-ben megtartott első kongresszusán hagytak jóvá. Ezek a határozatok H: V ÚJ, tudományosan tervezett alapokra helyezték a gazdasági épí- tömunkát, összhangban azokkal a követelményekkel, amelyet a népgazdaság fejlesztésének felgyorsítása, s az ország nemzetközi-gazdasági kapcsolatai diktálnak. Ehhez az ÚJ típusú építőmunkához természetesen szilárd alapot ad a Kubai Köztársaság KGST-tagsága, a szocialista országokkal, és elsősorban a Szovjetunióval kialakított előnyös és igazságos együtt működése. E huszonhárom esztendő alatt — s erről Kubában ma bárki szabadon meggyőződhet — alaposan megváltozott az ország gazdaságának, kulturális és művészeti életének képe. A Kubai Köztársaság, mint szocialista ország, a nemzetközi politikai élet, tekintéllyel bíró^agja lett. A belső, elsősorban gazdasági természetű nehézségek ellenére a társadalmi rend megszilárdult, a forradalom vívmányai megmásíthatatlanok lettek. Ez tette lehetővé a forradalom győzelme után emigrált sok százezer kubaival való megbékélés politikájának meghirdetését, mely már a gyakorlati megvalósulás útjára lépett. Havannában nem csinálnak titkot abból, hogy az országban a figyelem elsősorban a gazdasági építőmunka feladataira, a termelésre, a kongresszus ez irányú határozatai végrehajtására és végrehajtatására irányul. Kubában ma is vannak mtllto- mosok. S nem irigység, hanem tisztelet övezi őket. Gyakran az egész ország szurkol nekik, hogy sikerüljön a „gyűjtögetés". Így volt ez Laudelina Perez esetében is. A houlgini asszony az első nő Kuba történelmében, akit „felvettek“ a milliomosok klubjába. A belépő százezer arroba /azaz több mint egymillió kilogramm} levágott cukornád volt. Az egész ország megismerte a nevét. x X legutóbbi cukorévadban új sikerekről számoltak be a lapokban. Laudelina elérte a kétszázezer arrobát. Erre a férfiak közül is csak kevesen képesek. S még rangosabbá tette az eredményt, hogy a houlgini asszony a 47 tagú brigádban az egyedüli nö. A MILLIOMOSNO —i Hogyan tud lépést tartani a többiekkel? i Tulajdonképpen férfi „brigádban" kezdtem ■— válaszolja,— 13 fiútestvérem volt. Apám, akt több mint 40 éven át volt nádvil- gó munkás, mindannyiunkat korán befogott. Alig múltam 12 éves, a- mikor machetét, azaz nádvágókést adtak a kezembe. Az élet, a kényszer sok mindenre megtanított. A többi között arra, hogyan kell fogni, milyen lendülettel kell suhintani a machetét, szemmel bemérni a két centimétert. A gyakran két méterre is megnőtt nádat ügy kell levágni, hogy két centiméter maradjon a törzséből. Csaknem évszázados tapasztalat, hogy így lesz az új hajtás a legerősebb. Az sem mindegy, hogyan rakjuk kévébe. Számítsa ki — mondja —, mit jelent ez, amikor évente országosan 60—70 millió tonna fiádat vágunk le. — Az előbb azt kérdezte, hogyan bírom. Látja, ezen nem is gondolkodtam. A zafra idején nincs idő erre. Naponta 10—Í2 órát dolgozunk, s utána fáradtan esünk ágyba. Néha nehéz, nagyon nehéz. De itt nőttem fel, a nádtengerben. Nem is tudnék mást elképzelni. No meg aztán az is sarkall, hogy megmutassam: a nádarató munkásnők sem utolsók. Bár néhány éven belül már nem lesz ránk szükség. Főleg a női nádvágókra. ■— Hogyhogy? Maga is látta, itt a város szélén épül szovjet segítséggel egy kombájngyártó gépgyár. Évente itt 600 kombájn hagyja majd el az üzemet. Egy gép öiven ember helyett fog dolgozni. Büszke vagyok r'á, hogy én is részt vehettem a „konstrukcióban". taudelina Perez nevét, hőstettét az egész ország ismert. Meg is kapta a Munka Hőse kitüntetést. HETED • A japán hatáságnk nem szándékoznak alávetni magukat az . Egyesült Államok diktátumának és elutasítják a Szovjetunióba irányuló export embargóját — Jelentették a Japán lapok hivatalos kormánykörökre hivatkozva. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunióval folytatott kereskedelem korlátozása, amelyet az Egyesült Államok követel elsősorban az USA nyugat-európai partnereit és Japánt sújtja. A japán külkereskedelmi és iparUgyl minisztérium hangsúlyozta, ha "Japán csatlakozna az Egyesült Államoknak a Szovjetunió ellen irányuló diszkriminációs intézkedéseihez, a Japán vállalatok több száz millió dolláros kárt szenvednének. A Kiodo sajtóügynökség Jelentése szerlflt Japán washingtoni nagykövete tiltakozott az Egyesült Államok kormányának ■ nemrégen hozott döntése ellen. • A komoly gazdasági és szociális problémák, a folytatódó válságjelenségek és a frank leértékelése #egj- tlvan tükröződött a párizsi Le Matin című lap által rendszeresen végrehajtort közvéleménykutatás eredmé' nyébén. Mitterrand elnök a legutóbbi közvéleménykutatás adatai szerint a pozitív válaszok eddigi legalacsonyabb mértékét — 53 százalékot (Júniusban 59 százalék volt) — ért el, s a megkérdezettek 38 százaléka rendkívül elégedetlen politikájával (Júniusban ez az arány 29 százalék volt). Az elnökhöz hasonlóan csökkent Pierre Mauroy kormányfő népszerűsége is ('0 százalékkal). Az Idézett lap szerint általánosan csökkeni a lakosság bizalma a kormány iránt, s egyre_ kevesebben hisznek abban, hogy a kormány politikája a mun kariéiküliség és az infláció leküzdéséért hatékony lesz. 9 Vietnam határvidékén foiytatódnak a kinai fegyveres provokációk, s ez fokozza a két ország közötti feszültséget. Június végén és Július elején felfegyverzett kínai katonák nagyobb cso- por^ai több ízben behatottak a Vietnami Szocialista Köztársaság északi tartományaiba. A betolakodók utakat aknáztak alá, épületeket romboltak le, fosztogatták a helyi lakqsságot. E bűncselekményeknek a békés vietnami lakosok közül többen áldozatul estek, s jelentős az anyagi kár is. A vietnami távirati iroda jelentése rámutat, hogy az ország fegyveres erői és az északi tartományok lakossága határozottan visszaverik a provokatív akciókat. % Az amBrikai--"''’-üot ’ csniatok javítása, egy Reá gan—Brezsnyev csúcstalálkozó mielőbbi, megtartása mellett szállt síkra Armand Hammer. Az Occidental Petroleum amerikai nagyvállalat elnöke, aki 192Ó óta tart fenn üzleti kapcsolatokat a Szovjetunióval, és mindig a -két nagyhatalom közötti jó kapcsolatok híve volt, az általa alapított, a béke és az emberi Jogok kérdéseivel foglalkozó, évente im^- ' tott konferencián beszélt. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatai sohasem voltak ennyire rosz- szak mondotta' Hammer, és ezzel összefüggésben sürgette a szovjet—.amerikai csúcstalálkozó megtartáséi. — Ha Reagan és Brezsnyev találkozik egymással, megváltozhat a világ történelme — mondotta. Armand Hammer beszélt az amerikai- szovjet kereskeite'mi kapcsc latok fenntartásának szüksé gességéről és arról, hogy mindkét.. nagyhatalomnak munkálkodnia kell a nukleáris háború veszélyének elhárításáért, a katonai ségek csökkentéséért. A háromnapos konferenciának ötven résztvevője volt 34 országból, köztük a Szovjetunióból is.
