Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)
1982-07-20 / 29. szám
ing 3 A beszélgetést a határ és az emberek másik ]6 Ismerőjével, Kajtor Tibor főagronómussal folytatjuk. Elöljáróban elmondja, hogy 1168 hektár búza, tavaszi és őszíárpa vár leara- tásra. Kilenc saját E—512-es kombájnjuk van, de ehhez még kapnak 2ll1nárfil és a magyarországi Kunmadarasról Is segítséget. Miután az adatokat feljegyzem, elindulunk a dűlő túloldali csücskébe, ahol az utolsó hektárt vágják a gépek. Ctköz- ben Kajtor mérnök az Imltt-amott látható levágatlan kalászokra mutat: — A kombájnokon leggyakrabban a kasza hibásodlk meg. Még csak negyedik napja aratunk, de már csak hét darab tartalék kaszánk van raktáron. Komótosan sétálva figyeljük azt is, hogy nlncs-e sok kihullott szem a földön. Bár én néhol felfedezek kl- sebb-nagyobb területeken búzaszemet, a szakembernek mégis az a véleménye. hogy ez a tavalyinál jóval kevesebb, s hogy ennyi minden elővigyázatosság ellenére is kihullik. Közeledve a kombájnokhoz Kajtor mérnöknek felidézem a szövetkezet elnökének mondatát: „Az idei aratást a fiatalokra bízzuk“, aki ezt még meg Is toldja egy fontos tudnl- valöval: — Az Idei aratást Is, mivel ezt már Harmadfzben így csináljuk. Tavaly és tavalyelőtt is tizen-huszonévesek ültek a kombájnok, traktorok egyéb munkagépek nyergében. Azt tapasztaltuk, hogy a fiatalok sokkal jobban, rugalmasabban tudnak és akarnak reagálni minden újdonságra, és ők maguk is kezdeményezőek. Velük ésszerűbb, célszerűbb és könnyebb a munka, ezt őszintén meg kell mondani.Ojltásről is beszélt. Mondana egy példát. " Nézze: gazdaságunk már évek Őta súlyos munkaerőgondokkal küzd. Nagy luxusnak tartottuk azt, hogy egy-egy kombájnon két kombájnos üljön, mivel egyidőben csak egy ember dolgozik, a másik pihen. Három éve, amikor összehoztuk ezt a fiatal csapatot, elhangzott egy ötlet: egy gép, egy ember. (Egy kis kulisszatitok: ezáltal a kombájnosok jövedelme 50 százalékkal emelkedett.) A fiatalok örömmel fogadták a kezdeményezést, az aratás Időtartama kb. 15 nap. Mondtuk, mondták, ezt a jó két hetet az ember fél lábon is kibírja és mindenki jól jár. Azért még hadd tegyem hozzá, hogy két kombájnos mindig készen áll, arra az esetre, ha valaki kiesne. —‘ Mit szóltak ehhez a kezdeményezéshez az Idősebbek? Kajtor mérnök erre a kérdésre őszintén válaszol. — Gazdaságunkban az élet, a munka minden területén nem a kort, hanem a szaktudást, a munkához való hozzáállást értékeljük^ Itt sem az volt a döntő, hogy mindenáron fiatalok legyenek azok, akik az aratást elvégzik, hanem jó, dolgos csapat jöjjön össze. Elérjük az első gépet, melynek gazdája, Krajcs László enyhén szólva dühös. Kombájnja generáljavltás után van, mégis állandóan meghibásodik, nagyon gyakran meg kell állnia. Ma még alig három hektárt aratott csak le. Ellenben azonnal felderül Krajcs László arca, ahogy a kollektíváról kérdezem: — Jó csapat, s ami ,,kombájnosék- nál“ a leglényegesebb: mindenki őszintén bevallja a learatott mennyiséget. Tovább baktatunk. Lábunk alatt porzik a föld. Azt mondják a helybeliek, hogy 1947 óta nem volt a környéken hasonló szárazság. Persze, akkor sem csüggedt el a föld népe, mintahogy most sem sírnak a szárazság miatt. A mezőgazdaságból élő ember tudja a legjobban: az időjárás egyszer neki. másszor ellene dolgozik. A hét szűk esztendőt, mondják A FIATALOKKAL KÖNNYEBB ARATNI György Imre, mindössze tizennyolc éves és kombájnos Filip János: „Az emberekkel nem lesz baj, csak a gépek . ■. az írásra hivatkozva, hét bő követi. Tavaly is csak a 37 mázsát arattuk le hektáronként, de nyolc évvel ezelőtt 53 mázsa volt az átlag. Kicsit tovább Kelemen Károly kom- bájnossal és Poljacslk János szerelővel találkozunk. Ez a gép is elég gyakran meghibásodik: a fogaskerék- ‘lánc mondja fel a leggyakrabban a szolgálatot. Tőlük néhány lépésre Bertók Béla gépe kanyarodik a még álló gabonába. Intünk Bélának, álljon meg egy szóra. Lejön a vezetőállásból, arca, keze, olajos, porlepte. De nemcsak ö, így néz ki Ilyenkor mindenki, a határban. Igaz, ma már az aratás ténylegesen nem egy falu „dolga“, nincs szükség a község aprajára-nagyjára, hiszen itt, ebben a szövetkezetben Is ezen a szombati napon mindössze Ifi ember van „talpon“. — Méreg is Ilyenkor a munka, nemcsak öröm — mondja Bertók László és az odébb kalapáló kollégákra mutat. A huszonnégy éves Bertók László két kisfiú édesapja. Már az ötödik nyáron arat. — Nekem, ha nyár, akkor aratás; korán kelek, egész nap hőség, por, este sötélbeii érek haza, megmosakszom, el játszogatok egy kicsit a srácokkal és lefekszem, mert másnap Is hajnalban kell kelni. — Fáradságot nem érzel? — Ha az ember dolgozik, akkor a fáradságra nem is gondol. Csak javítgatni meg tétlenül ácsorognl, az a fárasztó. Amíg elérjük a következő gépet, kísérőm elmondja, hogy összeszámolták: a különféle meghibásodások miatt naponta egy-egy gép átlagosan másfélékét órát áll. György Imre, a csapat legfiatalabb tagja tizennyolc éves. Aratni apjától tanult. Tavaly még vele együtt dolgozott, de idén már egyedül vezeti a hatalmas masinát. Kicsit megllletöd- ve, félve Indította el, tette meg vele az első métereket, de örült, nagyon örült, hogy feletteseitől bizalmat kapott és rábízták a kombájnt. Számára ezzel egy álom teljesült. Ezen a napon tizenegyszer telt meg a tartály, de ezzel a teljesítménnyel elégedetlen. Azt mondja, ha naponta meglenne a tizenöt tartály, akkor már egy kicsit büszkélkedhetne. Kajtor mérnök biztatja öt: meglesz a húsz is! S búcsúzóul ott a búzaföldön meglehetősen furán hangzó kérdést tettem fel Imrének, amit ide csak a válasz miatt jegyzek le: — A veled egykorúak most valahol fürödnek, fociznak, este diszkóba mennek ,.. Nem Irlgyled őket? — Valakinek a foci a passziója, nekem a gépek, ez a munkai Nem mondott se töblaet, se kevesebbet. Kezet adott, odaült a kormány mellé és tovább végezte a munkáját. Flilp János mérnök, a szerelőcsoport irányítója. Mondom neki, hogy ügy-egy mondatba foglalja össze az aratással járó örömöket és gondokat. — Gond: az alkatrészhiány és a gyakori meghibásodások. Űröm; jó, hogy itt mindenki fiatal, hogy itt mindenki megfogadja a másik tanácsát, hogy senki sem játssza meg a nagy okost. Ilyen hangulatban nagyon jó dolgozni. És még egy mondat; részemről állíthatóra, hogy az emberekkel nem lesz baj, csak a gépek .,, Kajtor mérnök később még hozzáteszi: — Még a munkálatok megkezdése előtt megbeszéltünk mindent a fiatalokkal. Mondtam, Idejében intézzenek el mindent, ha kell, ebben segít nekik a szövetkezet is, hogy az aratás Ideje alatt csak a munkára összpontosíthassanak. Megegyeztünk abban is, hogy tekintettel a foci világbajnokságra, a nagyobb meccsek idejére szünetel a munka. Megegyeztünk s álltam a szavam, ők is állták: dolgoztak becsülettel, egyikük sem keresett kibúvókat. Itt a játékszabályok nyíltak, s ez meglátszik az elvégzett munkán is. Egész idő alatt körülöttünk táblából Kajtor Tibor fia, Zsolt, aki tavaly Is, Idén is édesapjával a határban tölti a nyár egy részét. Örömmel, hiszen érdekli öt a munka, a gépek. Együtt kel hajnalban az apuval, együtt ebédel vele a mezőn s késő este együtt mennek haza. Mondja, ha megnő, kombájnos lesz belőle, meg mérnök. S olyan gépet szerkeszt majd az aratóknak, amelyik sohasem hlbá- sodik meg, amely csak vágja és csépeli a gabonát s gyomrából ömlik majd a szem a pótkocsira. Már készülődöm hazafelé, amikor Kajtor mérnök még utánam szól: — Szóval, az aratókkal Idén se lesz baj... ZOLCZER IANOS Kelemen Károly és Foljacsik Károly „Ha az ember dolgozik, akkor a járadtságra nem is gondol“ — mondja Bertók László Minden emberrel megtörténhet, hogy nehéz, összetett lelkiállapotba kerül és nincs kihez fordulnia jó tanácsért Néha olyan problémák is felvetődnek bennünk, amelyeket legközelebbi rokonainknak, jó barátainknak sem akarunk elmondani. Már lapunkban is hírt adtunk arról, hogy CsehHfVJÁL, SEGÍTÜNK! Szlovákia számos városában bevezették a Bizalom vonalát, amelyen keresztül tanácsot adnak a tanácstalanoknak. 1982 július 1-töl Szlovákia fővárosában Bratislavá- ban Is „él“ a Bizalom vonala a 434-34-es telefonszámon. 0 Milyen kérdésekkel fordulhatnak a Bizalom vonalához? — kérdeztük a 434- 34-es telefonszámon. — A Bizalom vonala nehéz lelki problémák alkalmával nyújt sürgős segítséget az arra rászorulóknak. Így például a fent jelzett számon érdeklődhetnek a párkapcsolatokkal összefüggő problémákról, tanácsot adunk a házasságban felmerült gondokról, a túlzott italozás következményeiről, és egyéb összetett problémákról. % Az, aki rászorul a Bizalom vonalára, szükséges, hogy bemutatkozzék? —- Egyáltalán nem szükséges, mivel a Bizalom vonalának kezelői megőrzik az anonimitást, amely lehetővé teszi, hogy a tanácsot kérő a legintimebb gondjait, problémán Is elmondja. A Bizalom vonalánál szolgálatot teljesítő egész., igügyi dolgo zók nemcsak ineghallgatják a. telefonálót, hanem ellát- fák tanáccsal, tájékoztatják arról, hogy problémáival kikhez fordulhat. % Csehszlovákiában eddig összesen 11 Bizalom vonal működik. Must létrejött a tizenkettedik a főváros lakóinak számára. Szlovákia más városaiból és felvaiból is hívhatják a Bizalom vonalát? — Természetesen, mi hajlandók vagyunk mindenkinek tanácsot adni, aki hozzánk fordul. Persze itt a tanácsadásunkat már megnehezíti az a tény, hogy nem ismerhetjük az illető város vagy falu viszonyait, egészségügyi ellátását stb. Véla- ményünk szerint szükséges volna több szlovákiai nagyvárosban is megszjr.ozní a Bizalom vonalát. # Nem lörtéiiliet meg az, hogy többen visszaélnek a Bizalom vonalával és csak úgy „tréfából“ felhívják? — Megtörténhet, per.ze mi értjük a tréfát Is, de azért elgondolkoztató, hogy többen éppen akkor hívnak lényegtelen dolgokkal kapcsolatban, amikor másnak vagy másoknak sürgős segítségre, talán csak egy jő szóra lenne szüksége. 0 Az első iiapnkhan mit tapasztaltak, s főleg müven kérdésekkel rorfiuttak a Bizalom vonalához? — Az első napok tapasz talatai azt bizonvítják, hog. főleg a fiatalok hívják embereinket és lo.giöbbrn párkapcsolatok iránt érdeklődnek. Több kérdés hangzott el az alkoholfogvasz- tással, a gyermekneveléssel és a fiatalkorúak nevelésével kapcsolatban. A 434 34 es telefonszám naponta na győri gyakran cseng és a vonal másik végéről a jó- tanács sosem marad el.
