Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-11-30 / 48. szám

5

U

l történelmi korszak kezdődött a sok nemzetiségű Algériában 1962-ben, amikor a francia diplomácia elismerte azt a függetlenséget, amelyet az FLN a félholddal és az ötágú vörös csillaggal ékes zöld- fehér zászló alatt kivívott.

Húsz éve jár ú] úton a nép, amely évezredek óta a hadak útján él. Föni- clalak, rómaiaik, vandálok, bizánciak, arabok, spanyolok, törökök, franciák verekedtek itt egymással, s mindig az itt élő népek húzták a rövideb- bet. De csupán egyetlen olyan, hatalom akadt, amelynek behódoltak, s amelyet elfogadtak: Mohamed tanai. Az iszlám a szocialista úton járó Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság államvallása.

A turista logikusan gondolja, hogy ahogy a kört nem lehet négyszöge- sftenl, vagy szekeret fogni a ló elé, úgy nem lehet az Iszlámot és a szocializmust összeegyeztetni.

Ez így Igaz, de látni kell azt is, hogy a gyarmati sorból szabadult Algériát súlyos örökség terheli, de így Is a kapitalizmus nélküli fejlődés útját választotta, élesen szembe kerülve az imperialista hatalmakkal.

OtszOr kell mosakodni

Ha akarná se tudná magyarább szóval helyettesíteni a szerkesztő az alábbi szavakat: admirális albatrosz, articsóka, balzsam, benzin, fakir, géz, gazella, jázmin, kémia, kávé, kantár, lárlfárl, limonádé, magazin, matrac, mozaik, múmia, nábob, nátrium, papagáj, razzia, rizikó, sáfrán, spenót, szóda, trafik, vatta, zenit... Ez mind arab jövevényszó, s a többit oldalakon át lehetne Idézni, egészen az egyenletbeli Ismeretlent jelző x-lg. Túlzás persze, de majdnem úgy tudunk arabul, mint az Algériában élő kabllok, mozablták, tuaregek, a különböző berber nyelvjárást beszélő törzsek tagjai, akik egymás közt is leginkább a darált-franclával érintkeznek, s a Korán klaszikus szövegének nemcsak költői képeit, de szavalt is papjaikkal fordíttatják le. Nem véletlen hát, hogy bár az oktatás anyanyelven kezdődik az iskolában, de a felsőbb osztályokban mind több tantárgyat tanulnak franciául a gyerekek: hogy a képzettebb Írástudók nem az arab, hanem a francia nyelvű újságokat lapozzák, hogy az utcasarkokra, a boltok cégéreire hamarosan visszamázolták a francia neveket is, amelyeket a győzelem utáni első mámoros napokban lekapartak. Visszalépés ez? Korántsem csupán ésszerű kompromisszum: sok-sok modern fogalomra nincs arab szó.

A sok nemzetiségű népet Algériában nem a nyelv ötvözi nemzetté, hanem a vallás: Allah és az ő prófétája, Mohamed.

Mohamed jó turmixot kevert, am’l- kor „látomásai" nyomán összekötötte a zsidó és a keresztény vallás számos tanítását a nomádok sokistenhl- tével. Rendkívül rokonszenves és sok vonatkozásban a fejlődő országban ma Is haladónak nevezhető az iszlám. Csak példaként: nincs egyháza, egyházi birtokai, hivatalai. Nem fenyegeti az embereket olyasféle keresztény borzalmakkal, mint a pokol örökkön fortyogó üstjei és a mennyország semmittevő unalma. A földi életet pedig esze ágában sincs holmi siralomvölgyének képzelni, emlékezzünk csak például az Ezeregyéjszaka meséire, amelyekben bizonyos megveszekedett szerelmesek (akik nem minden esetben voltak azonosak a férjekkel) egyenesen Allah segítségét kérik tevőleges szerelmi életük sikeréhez. Mohamed nemcsak világsikerű próféta volt, hanem rablóként, katonaként, politikusként és népművelőként Is nagyszerűen vizsgázott, nemcsak hirdette az igét, hanem verekedett is érte karddal, furfanggal egyaránt. S tán éppen ezért csődültek később táborába szinte térítésmentesen a ’’í- vek (a Föld minden ötödik lakosa „igazhitű“), akiket nyilván vonzott Allah kevés — nagyrészt logikus, egészséges — parancsa és tiltása.

A változó Algériában lépten-nyomon találkozhatunk a múlttal.

ALGÉRIAI TŰNŐDÉSEK

Algériát diákok egy csoportja

A mohamedán nem ehet disznót (az algérl bazárokban malacpersaly helyett teknősbékát ábrázoló perselyt árusítanak), mert a disznó „tisztátalan“. Hát van benne valami, az viszont kétségtelen, hogy a sertés nem él meg ott, ahol a kecske és a birka meg is hízik. Az Igazhitű bort sem ihat (bár ezt Mohamed eleinte mindössze rosszallotta), de azért sokan isznak is, kockáznak is titokban. Pedig a szerencsejáték is tiltott. Mert ott a kiskapu a Koránban: tulajdonképpen minden Allah akarata szerint történik legyen meg hát az ö akarata.

A férfiakat szertartásosan körülmetélik (ez is a higiéniát szolgálja civilizálatlan körülmények között, s ma már egyre kevésbé ragaszkodnak hozzá a városokban), az asszonyoknak csak az egyik szemük látsziK, egész testüket beborítja (néhol a lér- flakét Is) a csandra — ami remekül véd a por és a legyek ellen. Az iszlám híveinek naponta ötször kell imádkozniuk, előtte pedig megmosakodni. Ez utóbbit aligha kell kommentálni. Megkérdeztem a csoportot kísérő algériai Idegenvezetőt, mióta érvényes ez a sok, mai európait is megszégyenítő jő szokás. Vagyis hogy arab Időszámítás szerint (Mohamed „kivonulása“, hatalomra kerülése idő- számitásunk nullakilométere) hányadik évszázadot Írják. Az újságból nézte meg: 1982-ben láOS-at írtak. Ismétlem: nem tudta fejből.

FERGETEGES NÉPSZAPORULAT

A hit paiahisai és tiltásai sok jel

szerint nem merevek (persze országa válogatja j. Algírban már számos „lazaságot“ tapasztalhat a turista. Ahogy szaporodik a vízvezeték, a fürdőszoba, úgy'jö'n divatba az ima nélküli mosdás is. Ahogy gyarapodnak a városok, az aszfalt, úgy tűnik el a nők arcáról a kendő. S ahogy drágul az élet, úgy válnak monogámmá a férfiak — alig akad, aki megengedhetné magának, hogy négy feleséget tartson el (csak a hegyvidéki ikabllok közt régi divat, hogy az asszonyok a házon kívül Is dolgoznak, de ők nem is fedték el soha az arcukat), s ezt meg kell értenünk, ha tudjuk, hogy még mindig divat a sok gyerék. Divat? Évszázadokon át a fennmaradás elemi parancsa volt, hiszen a nehéz életkörülményekkel, a háborúkkal, a betegségekkel csak a termékenv "törzsek dacolhattak. A viszonylagos jólét, a béke, az egészségeseb'b körülmények újdonságnak számítanak, sok idő kell, míg a szokások,, a gondolkodásmód — amelyeket a hit törvényesített — megváltoznak. Az asszonyok zöme, míg koruk engedi, folyamatosan szül és szoptat, a férjek dicsőségére, a nyolc-tíz gyereket ebben a gazdasági helyzetben (és a növekvő igények mellett) Igazán nem lehet három-négy feleséggel beszorozni. Így is nagy gond a fergeteges népszaporulat, hiszen az elmúlt húsz év alatt nem épülhetett még elég Iskola, nem nevelődhetett elég pedagógus.

Ennek ellenére mindenütt iskolatás- kás gyereket látni, a nemrég analfabéta nép közel jár ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék kevés kivétellel tud majd írni, olvasni, számolni. S talán többet is.

Mert a másik gond: alig van szakember. Ennek két oka van. A történelmi: a sivatagi nomádoknak nem volt szükségük „tudásra“, „mesterségre“ — keresikedésből, állatokból, datolyából úgy-ahogy megéltek; a hegyvidékieknek nem volt Idejük egyikben sem elmélyedni, mert szinte a járhatatlan terepen, sok helyütt csupasz sziklákon kellett gazdálkodniuk, a tengerpartiak pedig remekül megélteik századokon át a kalózmes- tPr,ségből, amit — mentségükre legyen mondva — a civilizált Anglia ás Spanyolország is tisztes üzleTKBtn gyakorolt. A társadalmi ok: a sza»- ötven éves francia elnyomás. A francia gyarmatosítók — miközben idegenlégiósaik szünet nélkül öltek és haltak — szép vár,:isokat, palotákat építettek, vitték az íslajat, az ásványokat a Szaharából és a hegyeikből, a tengerparti lankákon és síkságokon pedig rengeteg rosét (könnyű vörös borj termeltek, ám óvakodtak attól, hogy örökséget hagyjanair Nem tanították meg semmire az Algériákat, nem építettek ipart, nem ..Wemtettek munkásosztályt, s amikor kiverték őket (egymillió francia, zömmel szakmunkás távozott rövid időn belül), a népnek nem is a nulláról, hanem szinte a mínuszról kellett újrakezdenie. Teljesen logikus, hogy kivágták a szőlőtőkéket, s a helyükön gyümölcsöt, zöldséget, gabonát termesztenek.

NINCS DÚSGAZDAG ÉS ÉHENKÚRASZ'

Csodálatos és meghökkentő látvány: a tengerparton óráikig utazik a turista, s jobbra és balra „üvegházakat“ lát, a föld minden négyzet- centiméterét befedik a fólia- vagy sás-sátrak, mert hisz a tél itt Is hűvös és szeles. Korszerű, belterjes, nagyüzemi mezőgazdaság van születőben. Hát ezért nem látni kéregető gyerekeket, tolakodó koldusokat Algériában, mint Egyiptomban, és ezért nincs nyomor és éhezés. Nfem élnek jól, a ml mércénk szerint nagyon szegényen élnek, de megélnek. És ami a lényeg, ami a „szocialista“ utat illusztrálja: mindenki megél, nincs dúsgazdag, de nincs éhenkórász sem.

Lehet, hogy ez Allah akarata, de alighanem hozzájárult az államosítás és a földosztás is. Több lépcsőben történt, ahogyan a politikai oalrato- lódás is. Mind több a termelőszövetkezet, turistacsoportunk egy szocialista faluba is eljutott, ahol egy évtized alatt a semmiből teremtettek kisvárost. Az ország nyomornegyedeiből érkeztek ide a lakók, van Iskolájuk, ikultúrházuk, kávézójuk, mecsetjük, orvosi rendelőjük, s két termelőszövetkezetük. Igaz: a kultúrházba nem mehetnek be a lányok, asszonyok, s a házak körül alig kevesebb a műanyag- és fémhulladéik, mint a nagyvárosokban. De traktorral szántják a földet, van könyvtár, s egy helybeli fiatalember arról beszélt, hogy a feleségét megkérni még igen, de kiválasztani már nem az anyja fogja, hanem ő maga.

A következő években ezer ilyen szocialista falut akarnak felépíteni Algériában. Szocialista lesz-e? Ne tessék a ml fogalmalnkikal gondolkodnil Nem ugrálni kell, hanem haladni. .\1- gírban tönkremennek a gyarmatosítók által épített paloták, utcák, külsőségek, lerohadnak a csicsás gépkocsik. Am közben vályogtéglák he.yett könnyűbeton tágiákból épülnek a ná- zak. Irtják a szőlőket, de van kenyerük. -Még nem értenek sok-sok szakmához, de rengetegen tanulnak. A földjük pedig — a Szahara is — nagyon gazdag.

S még valamit: nincsenek egyedül. A többi szocialista ország szakemberei is segítik őket. Orvosok, mérnökök, szakmunkások.

Ez pedig már nemcsak Allah akarata. SZÄNTÖ GÄBOR

(Csikmák Imre felvételei)

A szuuiaiistu Jaíu lálki'pe.

Lejla, a szocialista falu tanítónője.

HETED

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának őszi ülésszaka az elnökség tagjává választotta jurij Andropovot, az SZKP KB főtitkárát. Az ülésszak legfontosabb napirendi pontja a jövő évi állami terv, illetve költségvetés-tervezet jóváhagyása volt. Az előadó, Nyikolaj Babjakov, az Állami Tervbízottsjg elnöke felszólalásában kijelentette, hogy a Szovjetunió ma egyenjogú köztársaságok szilárd szövetsége, amelyet a népek szilárd szociális, politikai és széllé., i egysége jellemez. Az SZKP KB ülésének határozatai a pártot és az egész szovjet népet új célok elérésére ösztönzik az ország gazdasági fejlődése terén, valamint további harcra a világbékéért és a népek biztonságáért.

Kijelentette, hogy 1982- ben a nemzeti jövedelem fogyasztásra és felhalmozásra szánt része eléri a 460 milliárd rubelt, vagyis az előző évihez viszonyítva 2 százalékkal magasabb. A nemzeti jövedelem közel 80 szá zalékát közvetlenül a lakosság életszínvonalának biztosítására használják fel.

Az ENSZ-közgyüiés gazdasági bizottság. 1 tiva zattal kettő ellenében, kéi tartózkodással, mepi/ava-l az iszlám országoknak azt a határozattervezetét, amely felszólítja az ENSZ szerve zeteit: nyújtsanak — a PFSZ-szel együttműködve — gazdasági és szneiális i- gélyt a palesztin népnek.

A Marokkó, Pakisztán, Szaúd-Arábia és zia által beterjesztett határozattervezet ellen csak az Egyesült Államok és Izrael szavazott. A dokumentum elítéli Izraelt libanoni agrcsz- szlójáért.

A bizottság szintén amerikai és izraeli e'’ szavazat mellett, elfogadta azt a Banglades és Marokkó által benyújtott határ:.” ‘ rveze tét is, amelyben az előterjesztők aggodalmuknak ad nak hangot a palesztinok életfeltételeinek további rom lása miatt az Izrael által megszállva tartott területe ken.

Libanon ragaszkodik áz izraeli megszálló csapatuk teljes és feltétel nélkUIi kivonulásához, nem hajlandó politikai tárgyalásokat kezdeni és' különhékét kötni Izraellel. Tájékozott bejrúti források szerint ezt az álláspontot fejtette ki Getna- |el libanoni államfő és el- Vazzan miniszterelnök, amikor szombaton találkoztak Habibbal, Reagan amertkr' elnök közel-keleti külön megbízottjával. Flgyelectire méltó, hogy Habib Betrütb.a érkezése előtt az izraeli megszálló hadsereg jelentős csapaterősítéseket hajtott végre a Bekaa-völg'ben és a drúz hegyvidékei.

Az európai biztonság és egyUltműködés nemzetközi biznitsága szombaton vége' ért ülésén mélyséees aggó dalmának adott hangot a nemzettccizi helyzet megrom lása miatt, és felhívást intézett a madridi találkozó résztvevőihez: folytassák

építő módon tanác 'kozásu kát, klegvensúlyozott és érdemi záróhatározattal fejez ve be azt.

A kelet- és nyugat-európai társadalmi szervezete két, békemozgalmi csoportokat, bizottságokat tömörítő, az európai közvéleménvj tükröző és mozgósító szer vezet brüsszeli ülésén hangsúlyozta: általános véleménv hogy sürgetően szükség len ne megegyezésre “’.sdridhan az európai bizalomerősítő és leszerelési értekezlet ősz szehívásáról.